Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-06 / 305. szám

1924. november 6 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal TINTA ® EB d) Vad cserebere Nézem azt a vad csereberét, melyet ítt köröttein folytatnak az emberek! Máról-holnapra állásokat, foglalkozá­sokat változtatnak. Semmisem állandó. Mennek előre, egy ingó társadalom ta­laján, hátúkon házuk, keblükön kenye­rük. Nincs ma az a tudós, ki elkészít­hetné a cint- és lakjegyzéket, hiszen mire az utolsó ivek kikerülnének a nyomdából, máris újat kellene nyomtat­ni. Néhány különös areélet megrajzol­tam jegyzőkönyvemben, hogy el ne fe­lejtsem őket s nyoma maradjon az éte­tek e végciadásának. Jegyzeteimet köz­zéteszem úgy, amint papírra vetettem, előre is bocsánatot kérve az alábbiak­tól, kik mind ismerőseim, vagy jóbará­­taim. Nem a személyükre célzok, csak a szerepükre, melyet ebben a komédiában vagy tragédiában vállaltak. ... ügy bankhivatalnokból, kit B-lis­­tára helyeztek, vasutas lett. Viszont egy vasutasból, kit B-listára helyeztek, bank­hivatalnok lett. Miért és hogyan? * __A jósnő most nálunk vasal. Nem láttam még olyan vasalónőt, ki azelőtt jósnő volt. Mit jósol? Tízóraira vajas­­kenyeret és sört, ozsonmira kávét és zsemlyét, magának. * ...Barátom, miután hazajött a front­ról s máshoz nem tudott kezdeni, pat­­kánymérget gyártott, nagyban. Tavaly a karácsonyfám alá küldött is ajándékul két hatalmas palack mérget, noha pat­kányaim egyáltalán nincsenek. Nem kóstoltam meg, de azt mondják, elés jóízű. Főkép a patkányok voltak ezen a véleményen. Mind meghíztak tőle. Ezen ment tönkre. Most egy könyvkiadócéget vásárolt. Azt reméli, "hogy ezen a téren majd érvényesül, amit hiszek is. Patká­nyai nem pusztultak el. írói biztosan mind elpusztulnak. írókat irt. * ... Valaha tornatanár. Ma villamos­kalauz. Holnap talán már ellenőr. * ... Öreg sugóné a krisztinavárosi pia­con kofa. A színháznál azt hibáztatták, hogy nagyon hangosan súg, itt azt, hogy nagyon halkan kiabál. Furcsa, az emberek soha sincsenek megelégedve. ♦ .. .Kegyszerárus. Imakönyveket, ró­zsafüzéreket, tömjént árult. Nyelvtanár, német órákat ad házaknál csekély díja­zásért. * ... Egy néptanító, ki olyan sovány, mint az ujjam s jól tud hegedülni, tánc­­mesternek ment vidékre. Budapesten szegyeidé. * ... Ez a csempész mostan Urai költő. * ... A szerKesztőségi szolga lapja meg­szűnt. Évekig bolyongott facérul, ke­nyér nélkül, mert hozzászokván a telc­­foncsörömpölés lázához, a szellemi élet fölényéhez, nem tudott belehelyezkedni a polgári társadalom rendjébe. Aztán kisegítő egy kutyanyiró-intézetben, gőz­fürdői dögönyöző, laboráns a homeo­pata-gyógyszertárban. Szóval utolsó Ie­­helletéig művész. * ...Végzett török pap, soff őr * . . . Több színésznő csapott fel masa­­módnak. Masamód-lányokból azonban már nem lesznek színésznők. Ilyesmik csuk a régi mesékben történtek meg, 191-í előtt. Krisztus születése után. % ...Tanárjelölt, aki kccstnáros. Sek­restyés. aki gyorsíró. Nyugalmazott tüzoHóföparancsnok, aki lakásügynök. • Tőzsdebizományos, aki szobafestő. Ope­rai kardalos, aki előbb házmester Kis­pesten, majd a szönycgüzlct kirakatá­ban, arabnak öltözve, perzsákat foltoz. Zongoratanárnő, aki cigarettákat tölt. j Finn-ugor nyelvész, aki színpadi kellé­kés, ő készít! ai keménypapírból való pecsenyét, tengcrifü-saláiával meg a kávéval festett vizet, melytől a színé­szek berúgnak, azonkívül az Ady-mati­nékon olykor szaval is. üreg. kedves nyomdász. A háború alatt elborult az elméje. Ma apostol, ki­áltványokat ir az Emberiség érdekében, melynek megváltásához ragaszkodik. Négy kisfia van, kik, mint állítja, kis­­apostolok. Mostani ájiása. orvosai vé­leménye szerint, örökösnek tekinthető, nein kell attól tartania, hogy bármely rendelet folytán elveszti. ♦ . . . Díszletező és segéd-pribék. Uj mesterségét mellékfoglalkozásként űzi, titokban. Két állása különben nem »in­­compatibilis«. A színházi előadások este vannak. A kivégzések reggel. * . . . Egy forradalmár, ki annak ide­jén nagy szerepet játszott, cukrász Ve­lencében. Általában a forradalmárok a keserű tapasztalatok után gyakran mennek erre az iparágra, nem tudni miért. '* . . . Ebbő! a talpig becsületes, mü­veit, komoly űrből pedig, ki tökéletesen tud írni, olvasni, több nyelvet beszél, mindenki meglepetésére, politikus lett. * Szegény embertársaim, mindnyájatok­ban van valami a szentekből, csak az a baj, hogy meg is kel! élnetek. Rólatok eszembe jut valami, amit most hallottam egy newyorki Írótól. Náluk a rokoni kavargásban gyorsan változnak a vá­rosrészek lakói. így történt, hogy egy napon a methodista hitfelekezet hívei mind elköltöztek abból a negyedből, hol templomuk áll, minek következtében a templomra másnap ezt a hirdetést bigy­­gycsztették: »Ez a templom bármely más hitlelekezctnek azonnal kiadó*. Ti is ilyen megcsufolt templomokhoz vagytok hasonlók. Kosztolányi Dezső. Radics szerb parasztpártot szervez A horvát paraszívezár nem tett királysértő kijelentéseket Beogradból jelentik: Szerdán az est folyamán nem voltak újabb politikai jelentőségű k.hallgatások az udvarnál. Egyes verziók szerint csupán Nincsics külügyminisztert fogadta a király. A blokk vezetőinek esti tanácskozásán semmiféle érdemleges határozatot nem hoztak. A válság teljesen nyilt s egyelőre az egymással teljesen ellentétes kombiná­cióknak egyforma esélyük van. A késő esti órákban politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy vagy a Da­­vidovics-kormány reaktiválása, vagy a Pasics-Pribicsevics-féle választási kor­mány kinevezése hozhat csak megoldást. Zagrcbi jelentés szerint a „Slobodni Dom“ szerda délutáni számában Radics kijelenti, hogy a Vreme és a Politika beszédének a királyra vonatkozó kijelen­tését meghamisította. Egy másik cikkben Radics éles támadást intéz Cscmovics belügyi, államtitkár ellen, aki szerinte egyik főbünöse a mai helyzetnek. Radics­­nak ez a támadása nem meglepő, mert az utóbbi napokban Csemovics állam­titkár több heves támadást intézett a Politiká-ban Radics ellen. Radics egyben bejelenti, hogy Slobodni Dom-bői legközelebb ciriil­­betüs kiadás is meg fog jelenni, mihelyt megalakul a szerb parasztpárt a Radics■ párttal azonos programmal, ami már leg' közcícbbre várható. A sentai Kadványok rejtélye A budapesti Kúria szerint a f egyházban ülő sentai csempészkirály személyazonosságát ujjlenyomattal nem lehet megállapítani Kadvány Károly a rétsági rablógyilkos? Budapestről jelentik: A Kúria szerdán foglalkozott Kadvány Károly zentai ipa­ros csempészési pőrével, amelyet a Bácsmegyei Napló annakidején, amikor az ítélőtábla tárgyalta, már részletesen ismertetett. A Kadvány-iigyből kifolyó­­ag a Kúria elvi jelentőségű döntést iiozott, amennyiben kimondotta, hegy a személyazonosság megállapítására a daktiloszkópiai fölvétel nem teljes crejii bizonyíték. Károly, vagy' Dávid? Kadvány Károlyt a múlt év végén tizenkilenc rendbeli zsarolásért hét hó­napi fogházra ítélte a szegedi törvény­szék. A zsarolások előzménye az, hogy Kadvány, aki már évek óta kizárólag csempészésből élt, 1923 októberében két­száz darab báránybőrsapkát akart át­­cscinpészni Magyarországból Jugoszlá­viába. Társa, Sziics Péter, akire a sap­kás-zsákok őrizetét bízta, még Magyar­­országon ellopta tőle a csempészárut és a szegedi alsótanyákon darabonkint eladta. Amikor Kadvány rájött arra, hogy mi történt, végigjárta a tanyákat és hol detektivnek, hol pedig civilbe öl­tözött csendőrtisztnek adva ki magát, elkobozta a vevőktől a lopott sapkákat. Néhány nap alatt visszaszerezte mind a kétszáz sapkát, amelyekkel nekivágott újból a határnak. A magyar vámőrök: elfogták és kihallgatásakor kiderült, hogy a csempészésre vásárolt sapká­kat zsarolással szerezte vissza, mire átkisérték a szegedi ügyészség foghá­zába. A tárgyaláson fölmerüli az a gyanú, hogy Kadvány Károlyt tulajdonképpen Kadvány Dávidnak hívják és csak azért a vett föl másik nevet, mert annakidején a rétsági rablógyilkosság ügyéből kifo­lyólag tizenöt évet ült fegyházban. Kad­vány Károly tagadta, hogy azonos len­ne Kadvány Dáviddal. — ü csak rokonom, — mondotta — Dadvány Dávid apját Jánosnak hív­ták, anyját pedig Barna Teréznek, mig az én apám neve Kadvány Orbán, az anyám pedig Bóbány Mária. Ennek a kijelentésnek ellenemondott az a körülmény, hogy Kadvány Károly ujjlenyomata hajszálnyira megegyezett Kadvány Dávidnak a bűnügyi nyilván­tartóban őrzött ujjlenyomatával. A tör­vényszék azonban kimondta, hogy a daktiloszkópiai fölvétel csak valószínű­sít, de nem bizonyít és ezért a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vet­te a vádlott büntetlen előéletét. lljabb terhelő bizonyíték Az ügyész enyhének találta az ítéle­tet és fölebbezése folytán a szegedi ité­­flőtábla elé került az ügy. Itt előkerült ?Kadvány Károlynak a háború befejezése után kiállított leszerelési lapja, amely­nek adatai szerint apját nem Kadvány Orbánnak és anyját nem Bóbány Máriá­inak hívták, — mint a törvényszéken vallotta — hanem Jánosnak és Barna Teréznek. Úgy, mint a rablógyilkos advány Dávid szüleit . . . — Tévedtek az adatok kiállításánál, — felelte a vádlott Kadvány — én rög­tön észrevettem, de nem helyeztem súlyt, hogy egy katonai igazolványban hibásan szerepel a szüleim neve, A tagadás nem használt. A tábla az egyező ujjlenyomatok alapján kimon­dotta, hogy Kadvány Károly azonos Kadvány Dáviddal és tekintettel bünte­tett előéletére, hét hónapról fölemelte büntetését három évi fegyházra. Kadvány az itélct kihirdetésekor eh ájult. Nem azonos, — de a büntetés marad A Kúria szerdai tárgyalásán a védő kérte annak megállapítását, hogy csak» ugyan a rétsági rablógyilkos szercpel-e vádlottként y zsarolási pörben? A Kúria hosszas tanácskozás után arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kadvány Károly személyazonosságát n rendelkezésre álló adatokból nem lehet kétségtelenül megállapítani. Az ujjlenyo­mat nem döntő crejii bizonyíték és még a katonai leszerelési lap sem teszi két­ségtelenné, hogy Kadvány Károly azo­nos Kadvány Dáviddal. A szentai csempészkirálynak a Kúria kedvező határozatából mindamtilett nincs sok haszna, mert a tábla ítéletei a legfelsőbb fórum is helybenhagyta, azzal az indokolással, hogy ttócnVlenc rendbeli zsarolásért három esztendő nem túlságosan nagy büntetés. Hárommillió dinár bírság hamis adóbevallásért Az elbocsátott könyvelő bosszúja Osziiekről jelentik: Sortrer Sán­dor oszijeki nagykereskedőt, aki a gróf Pejacsevich Tivadar birtokán lévő nagy kiterjedésű halastavakat bérli, felmondásban levő könyvelője följelentette az oszijeki uánzügy­­igazgatóságnál. hogy háromféle­­könyvelést vezettetett ćs pedig; egyet a saját céljára, egyet a ható­ság; részére és egyet seróf Pejacse­­viccsel szemben, kinek, mint birtok­­tulajdonosnak szintén része van az üzletben. A pénzügyigazgatóság; megállapí­totta. hogy a feljelentés megfelel a tényeknek és Sorger Sándort hamis könyvvezetésért, mellyel a nagyobb megadóztatás alól akarta kivonni magát, három millió dinár bírságra ítélte el. Azonkívül gróf Peiacsevics Tivadar is kilenc millió dinár kárté­rítést igényel Sorgertól. A legjobban járt a könyvelő, aki mint feljelentő, 1,200.000 dinár jutalmat kap a há­rommilliónyi bírságból. Sorger a reá kirótt birság egy ré­szét már le is fizette, a további fize­tésekre haladékot kapott. riiltséget szimulál a veszprémi gyilkos Fror elek tanítványa az ügyészségen Veszprémből jelentik: A veszpré­mi apósgyilkosság ügyében két irányban folyik a nyomozás: a rendőrség a gyilkos feleségének szerepével foglalkozik, a vizsgáló­­bíró pedig már Bácsi Gézától sze­retne részletes és pontos vallomást kapni. A veszprémi rendőrség bűnügyi osztálya szerdán fejezte be a tanú­kihallgatásokat, melyeknél az irány­adó elv az volt, bünös-e Bácsi Gé­­záné. Gyanús körülmények mutat­tak bűnösségére, különösen az nö­velte a gyanút, hogy sem az első lövés zajára, de még Angeliné se­gélykiáltásaira sem jött be a szom­szédszobából, mintha szándékosan késlekedett volna, hogy férje zavar­talanul végezhesse el gyilkos mun­káját. Angeliék másik két nevelt gyer­mekének, Kőszegi Istvánnak és Ilonának vallomása azután tisztázta Bácsimét ez alól a gyanú alól. A Kőszegi-testvérek ugyanis azt tanú­sították. hogy Bácsiné volt az első, aki az első lövés eldördiüésc után kiszaladt az udvarra és segítségért kiáltozott. Csak miután már kiáltó-

Next

/
Thumbnails
Contents