Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-30 / 329. szám
1924 november 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 15. oldal. A vihíg legújabb csodája: a Rotor Anton Flettner, o „kék szén“ felfedezője, nyilatkozik a Rotorokról - Hihetetlen jelentőségű átalakulást jósol a világ politikai és gazdasági életében Beszélgetés a „viharok Napóleonjáé val . Berlin. november 27 Harminckilec esztendős férfi, enyhén vörösbe játszó bajjal, Londonban szabott mesés szmokingban s olyan gesztusokkal, mint egy uralkodó, önkéntelenül eszembe jut Ardan Mihály, Jules Verne kitűnő regényhőse, aki megbabonázott két kontinenset.- aztán kényelmesen elhelyezkedett egy lövésben és a holdba repült. Juies Verne pontosan úgy írja le Ardan Mihályt, a franciát, sőt páris'it, mint ahogyan én látom ezt a nagyszerű embert. Egyetlen különbség, hogy Anton Flettner valóságot, sőt többet, élő energiát reprezentált, pár napja világlapok hasábokon, oldalakon cikkeznek róla és nyilván <3 tesz egykét év múlva egy mérhetetlen nagy európai evolúció szellemi irányitója Flettner tisztában van mindezzel és olyan magától értetődő természetességgel számol he személyes vonatkozásairól, gyermekkori emlékeiről, mint egy primadonna, aki értékelni tudja a jő reklám kivételes jelentőségét. — Még gimnazista voltam, — jegyzi meg Flettner •— mikor foglalkozni kezdtem technikai kérdésekkel, amelyek abban az időben még közelebb állottak a fantasztikushoz, mint a valósághoz. így első voltain Németországban, aki tanulmányoztam az elkeíromos hullámokkal irányítható torpedó problémáját, anélkül, hogy a praktikus megoldáshoz közelebb jutottam volna. Mindenesetre az volt a végső meggyőződésem, hogy ez a kérdés sohasem lesz megoldható, hiszen elektromos hullámokkal nincs módunkban olyan rendkívüli energiákat átvinni, hogy egészen súlyos testeket a távolból kormányozhassunk. Később aerodinamikai problémák érdekeltek legjobban és körülbelül buszesztendös munkának az eredménye a Rotor, amellyel most léptem a nyilvánosság elé. Ez a berendezés különben már egy esztendővel ezelőtt készen állott és csupán a különböző gyárak sztrájkjai akadályoztak meg, hogy a technikai világot megismertessem ezzel a találmánnyal. Megjegyzem, hogy a Rotor hosszú kísérletek utolsó lueszemét reprezentálja, egészen beíelezett gondolatmenet, amelyhez hozzátenni, vagy • amelyből elvenni nem lehet. — A legközelebbi lépés a találmány kihasználása. Ebben a pillanatban már három Rotor-rendszerű óceánjáró hajót építünk. Megjegyzem, hogy gőzösöknél a Rotornak nincs jelentősége és gazdaságosan csak olyan hajóknál alkalmazható, amelyek nyersolaj (Diesel)-motorokkal vannak fölszerelve. Ez természetesen nem von le semmit a berendezés jelentőségéből, hiszen ez utóbbi években az ul óccdnldrókat kivétel nélkül nyersolaj-üzemre állították be és ebben az irányban látták a jövő fejlődésének útját Is. Az én találmányom természetesen gyökerében fölforgatja úgy a vízi, mint szárazföldi közlekedés berendezéseit. Megkérem Flettnert. ismertesse a találmány lényegét, amelyről a világsajtóban a legellentmondőbb leírások jelentek meg. Megkérdezem továbbá, mivel1 magyarázza azt az egészen kivételes és példátlan érdeklődést, mely minden oldalról megnyilatkozik a Rotorral izemben. — Előbb az utóbbi kérdésre felelek — válaszol mosolyogva Meitner. — Azt hiszem, kevésbé értékelik a találmány gazdasági és politikai jelentőségét a laikusok, akiket — úgy' tetszik — inkább a két Rotor, a vitorlákat helyettesítő két hatalmas fémhenger fascinált.- Az emberek hozzászoktak ahoz, hogy vitorlákat vagy kéményeket lássanak a hajókon. Természetes, hogy a két magasba lendülő torony váratlanul és meglepően hat A Rotorok egymilliméter vastag acéllemezből készültek s cgy-egy csapágyán könnyen forgathatók elektromos áram segítségével. Az igénybevett dinamók tizenegy kilowattnyi energiával rendelkeznek, szóval minimális, számba nem jövő energiát fogyasztanak. A két henger átmérője és magassága a hajó testé tői és súlyától függ. Must képzelje el, hogy a két dinamó a Rotorokat nyugatról kelétre, forgatja, tehát, lia felülről nézzük, az óramutató járási val megegyező irányban. Felteszem hogy a hajót mozgató szél ebben a pillanatban észak-déli irányú. A körülbelül hetven esztendő óta ismert, de praktikusan ki nem használt Magnus-hatás szerint a szél végig halad a henger egész testében és a forgás következtében mozgató ereje sokszorosára növekszik. Ha felülről nézem a Rotorokat, — ugyebár — két hatalmas gyürüalaku nyílást látok. Északi szél esetében a Rotor nyugati oldalán, — szóval a baloldalon — a szél iránya ellentétes a forgás irányával, míg a keleti oldalon, — a gyűrű jobboldalán — megegyezik vele. A baloldalon (a nyugati oldalon) összeütközik a Rotor forgását reprezentáló erő a • szél erejével, más szóval a szél fékezni igyekszik a Rotor forgási sebességét. A két erőből adódik aztán egy nyugat-keleti irányú, a hajó gerincével párhuzamos erő, amely a hajót nyugat-keleti irányba viszi élőre. A Rotor keleti oldalán a szél iránya megegyezik a forgás irányával, így növelni igyekszik a forgás sebességét és egy úgynevezett *szivócrö« keletkezik, amely a Rotor-t nyugatról kelet felé »szivja« és hozzájárul a hajó nyugatkeleti irányban való mozgatásához- A szivócrő a nyomóerőhöz olyan viszonyban áll, mint három a kettő hoz. A két erő természetesen egyirányú, összegezödik és körülbelül tizszer nagyobb sebességgel viszi előre a hajót, mintha ugyanazt az észak-déli szelet vitorlákkal használnék fel. A kormányzásnak három módszere lehetséges: egyszerit kormánylapát segítségével, vagy pedig az egyik Rotor forgási sebességének csökkentésével, illetőleg leállításával, végül pedig a Rotor forgási irányának megváltoztatásával. Ha mindkét Rotor forgási irányát megváltoztatom (szóval az óramutató járásával ellenkező értelemben), úgy az észekdéli szél nem nyugat-keleti, hanem kelet-nyugati iráuyban viszi a hajót. Mindez a vizihajózás átalakítására vonatkozik. A , kísérletek kitünően azt a meggyőződést sikerültek és nyerünk, hogy a Rotor alkalmazása mellett a/, eddigi nyersolaj - szükségletnek csak harminc százalékára van szükség. Hogy ez milyen mértékben csökkenti a fuvardíjakat és milyen szédületes arányban redukálja a tengerentúli cikkek árát, azt talán nem szükséges külön kiemelnek. — A szárazföldön a Rotorokat elektromos energia előállítására lógjuk felhasználni. Az elektromos áram korlátlan jnenynyiségben áll majd rendelkezésünkre s ez magával hozza a vasutak clektroniosításának közeli lehetőségét, ami a vasúti tarifák csökkentésére fog vezetni. Ezeken a kézzelfogható eredményeken kívül oly kontúrokat látok kialakulni, amelyek ma talán még közeljárnak a fantasztikumhoz. Azt állitom, hogy kéj-három esztendőn belül a mai Európát gazdasági és politikai fotográfiája tökéletesen megváltozik. — Ne felejtse el, hogy a legtöbb nemzetközi konfliktus végső elemzésben a természeti energiák, szóval a s zél, a víz és mindenekelőtt a nyersolaj problémája körül alakul 8d, Csak emlékezetek az Egyesült-Államok, Oroszország és Anglia között fennálló érdekellentétekre, amelyek a nyersolaj-probléma körül forognak. A természeti energiák a jövőben nem fogják elválasztani egymástól az embereket és nemzetekét, hanem közelebb hozzák őket. Azok a mérhetetlen energiák, amelyek rendelkezésükre fognak állaul, gazdasági érdekközös séget fognak eredményezni az európai nemzetek között, Néhány év kérdése csupán, hogy felépítsük az európai centrális energia-forrást, amely olcsó elektromos árammal fogja ellátni a kontinens egész terüdetét. Ez a körülmény közelebb hozza ; páneurópai gondolat megvalósulása uak idejét is. A mérhetetlenül nagy energiát orások urai a technikusok és a gazdasági vezéremberek lesznek. öle veszik ki a hivatásos politikusok kezéből a politikai élet irányítását és a maguk ízlése szerint intézik el a nemzetközi konfliktusokat. Nyilvánvaló, hogy nem a politikusok kicsinyes egyéni érdekekkel kapcsolatos és gyakran megmagyarázhatatlanul naiv módszerei szerint fognak eljárni. A szél energiája tudvalévőén sokszorosan nagyobb a kontinensünkön levő vizienergláknál és mindenekelőtt össxehasonlithatatíanul olcsóbb a kihasználása. Már ez az egyetlen körülmény is szabad és korlátozatlan fejlődést biztosit ennek az uj energiaforrásnak. Flettner kipirulva, heves gesztusokkal beszél s ebben a percben eltávolodik a technikustól, a mérnöktől s úgy tetszik, szinte látnoki erővel jelenti meg a jövő messzi távoli problémáit. Amit az európai politika átalakulásáról mond, természetesen nem olyan plauzibilis azok előtt, akik csak messziről ismerik Flettuert. De emlékeztetek arra, hogy Flettnernek egészen kivételesen megalapozott neve van a modern tudományos irodalomban, a legelőkelőbb kapacitások kritika nélkül aláírják a megállapításait és jellemző, hogy találmánya, amelyet pár nappal ezelőtt a hajóépítők kongresszusán részletesen ismertetett, egyhangú elismerésre talált. Amit tehát Európa jövőjéről mondott, abban igen sok reális és egészséges megismerés lehet, — ezt Flettner neve garantálja. Érdekel ez a kivételes ember, érdekel. hogyan értékeli azt a népszerűséget, amelyet nem utolsó részben a világsajtónak köszönhet, hiszen tudvalévőén mindenütt rengeteg cikk jelent meg a »viharok Napóleonja«-!ól aki végsőkig kihasználja a szélnek, a »kék szén*nek az erejét. — Kérem én már nem olvasok újságot — mondja Flettner. — Az első időben még átfutottam cgy-két cikket, amelyet találmányomról hoztak, Uc igazán nincsen már időm ilyesmivel is foglalkozni. A hollandinémet részvényesekből álló Mettrenrhajóépitő gyár igazgatója vagyok és ez a munkám minden percemet igénybeveszi. Életem felét vasúton, Amszterdam és Berlin közölt töltőin és az utón is dolgozom. Ha néha, hetenként egyszer megszabadulok a munkától, jobb szórakozást találok, mint lapokat olvasni. Fiatalkorom óta kedvenc stúdiumom a művészettörténet és ha van időin, ezzel foglalkozom. Egyik elődöm, Flettner Péter, a modern architektúra legelső harcosai között állott és úgy látszik, tőle örököltem az érzéket a nagy arányokkal dolgozó képzőművészet iránt. Éppen igy szívesen hallgatok muzsikát és bevallom önnek, hogy egy Beethoven-szonátábau Inkább megtalálom magamat, mint annak a munkának a kapcsán, amely a nevemet ismertté tette. Beszélgetésünk során az ötleteknek, a technikai lehetőségeknek megszámlálhatatlan példáját említi Flettner. A repülést szintén uj alapokra óhajtja fektetni. Felfogása szerint, ha a Rofort — illetőleg annak egy szellemes változatát — repülőgépen alkalmazzuk, a teherbíróképesség négyszeresére emelkedik. illetőleg a szárnyak felületét, módunkban van négyszeresére csökkenteni', anélkül, hogy veszélyezte tnők az üzembiztonságot. Ez a legnépszerűbb, legolcsóbb és leggazdaságosabb közlekedési eszközzé fogja változtatni a repülőgépei. Nem merek egészen nyíltan beszámolni a perspektívákról, amelyeket Flettner őszintén és minden korlátozó vonatkozás nélkül vázolt előttem. Egészen a befolyása alatt tart eddig a percig és — bevallom — föltétien hive vagyok, de éppen ez a szubjektív beállítás nem engedi meg, how kritikai éllel foglalkozzam a gondolataival. Ezt másokra kell bíznom, politikusokra, technikusokra, gazdasági vezéremberekre és mindazokra, akiknek Flettner szerepet szánt — vagy nem szánt — az ő Páneurópájában. (b. p.) E. SZEGSI PHILATELIA b^yegkereskedés Subotica főportánál Legújabb arany Micwel 1924—25, aSbamob minden nagyságban raktáron, £é!y£2í/yűjtöknek választékot megkeresésre küldök, — Megvételre keresek hsrtzoáli jogoe’áv bélyegeket. I Reményi fotószalonjában az összes fényképészeti munkálatok 25% árengedménnyel készülnek, noha a kivitel tovább is az elismert nívón marad. Tegyen oróbarendelést r aesrasssn ia Bia^KBsaHEHsi Az ország legnagyobb \MmMI Vig Zsigmond Sándor | , Snbotica » 1 ZONGORA HEGEDŰ S CIMBALOM ÉNEK és az összes hangszerekre állandó nagy választék! a ZENEI ÚJDONSÁGOK ENEMÜALSlirHO I1BHHPI II II 12
