Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-30 / 329. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 30. Budapesti színházi levél a javuló konjunktúráról, a siirü premierekről, a mozihely árakról, a mezítelen táncosnőről és a revü-iázról (Budapesti munkatársunktól. A szín­házak tájékán lassan kezd felengedni a közönség közönye. Az eddigi üres há­zak helyett látni már táblás nézőtere­ket, sőt határozott sikereket is. A szezon tiagy operettslágere a Ma­­rica grófnő teljesen beváltotta a hozzá­fűzött reményeket és már ötvenedik előadása küszöbén is telt házakat vonz. Szép sikere volt Farkas Imre »A nótás kapitány« cimü daljátékénak is, amely Fráter Loránd életét vitte a színpadra. Ezzel szemben a nagy garral hirdetett Strausz-operett, az »Egy éj Velencé­ben« — megbukott. Hasonló sors érte Georg Kaiser »Kol­portage« cimü drámáját, amely fantasz­tikus címen került színre. (Az elcserélt gyermek, vagy a grófnő titka.) Viszont a szezon legnagyobb bukását az ifjú gárda legtehetségesebb tagja Fodor László szenvedte el, akinek »A jószivü asszony« cimü darabját nehány előadás után lé kellett venni a műsorról. A bu­kott darabok sorában iátjuk Móricz Zsigmond »Vadkan«-ját, amely azonban mégis megért tizenkét előadást és bi­zonyos erkölcsi sikerre tekinthet vissza. A gyakori bukások természetszerűleg azt idézték elő, hogy a színházaknak a béketempóban kellett elkészülniük egy-egy újdonsággal. Előfordult a múlt héten, hogy három napon belül hat pre­mier volt Budapesten,. ami valóban rit­kaság számba megy. Hogy újabban va­lamivel jobbra fordult a színházak sor­sa, az egyrészt annak is tulajdonítható, hogy a direktorok számolva a helyzet­tel ieengedtéík a helyárakat. Olcsóbb mint a mozi — hirdették és a mozi ál­tal elhódított tömegeket igyekeztek visszacsábítani. Ez részben sikerült is. A hatalmas méretű Városi Színház pél­dául annyira leengedte a helyárakat (a legdrágább hely 68.000 korona), hogy valóban nem jár messze a mozik 40.000 koronás páholyülésétől. Ez a színház csinálta meg azt a vic­cet, hogy Jadlovker vendégfelléptéhez alig emelte fel az árakat. Az indiszpo­nált vendégművész Így három — 2600 személyes — telt házat vonzott. Ha­sonlóképpen telt házak fogadták Wege­ner felléptét is, bár itt 175.000 koronába került a zsöllye. A vendégek között csupán Claire Bauroff, a hires táncosnő mutatkozott be üres ház előtt, mert rosszul volt reklamirozva. Akik elma­radtak a táncestélyről váltig sajnálhat­ják, mert Bauroff asszony nagyszerű táncprodukcióján kívül, olyan meztelen­séget mutatott az ettől már rég elszo­kott pesti közönségnek, hogy ez maga látványosság volt. A rendőrség a táncest előtt érdeklő­dött a meztelenségéről hires művész­nőnél, hogy milyen ruhát szándékozik tánc közben magára ölteni. A művész­nő azt felelte, hogy ö legjobban mellőz­ni szeretné a ruhát, dei ha már az nem lehetséges, mindenesetre igen szerény lesz toalettekben. Hosszas alkudozás után megegyeztek valamilyen kis lepel­ben. Annál kellemesebb volt a kisszámú közönség meglepetése, amikor a mű­vésznő egy helyenként tíz, helyenként két centiméter széles övvel jelent meg a dobogón. Volt ugyan rajta egy fehér fátyol röntgen-anyagból, de úgy lát­szik, hogy attól melege volt, mert két perc múlva úgy levágta, mintha leg­alább is az elfedett volna valamit. A meztelenségről beszélve meg kell említeni, hogy a budapesti színházak párisi mintára nagy revük bemutatását tervezik. A Fővárosi Opercttszinház valósítja meg először a tervet. A közel­jövőben »Ezeregyéjszaka« címen 14 képből álló revüt mutat be, amelyben többek között százhúsz nő és 900 kosz­tűm szerepel. A Király színház még ezt a pazar látványosságot is le akarja pi­pálni tavaszi revüjében — amelyhez direkt Párisból hozatja a nőket.... Ha már revükkel és a meztelen höl­gyek sokaságával se lehet telt nézőte­reket varázsolni, akkor a színigazgatók megpróbálkoznak az irodalmi értékű darabokkal. Még erre is képesek a si­ker érdekében.... Macdonald az angol kormány egyiptomi politikája ellen A szudáni lázadók megadták magukat — lljabb letartóztatások Kairóban Kairóból jelentik : Khartumban, Szu­dán fővárosában nagyarányú katonalá­zadás tört ki arra a hírre, hogy az egyiptomi csapattesteknek el keli kagyni Szudánt. Az egyiptomi ezredek azt kö­vetelték az angol főbiztos utasításit végrehajtó ezredestől, hogy Egyiptom királyától hozzon parancsot a kivonu­lásra, mert különben nem távoznak. A király erre parancsot adott a szudáni ezredeknek. amelyek nyugodtan ki is vonultak az országból, csupán a vegyes ezred tagadta meg az engedelmességet. Az ezred megtámadta az angol katoná­kat és megostromolta a khartumi kato­nai kórházat, amelyben három angol katonaorvos működik. Mindhárom orvost megölték. Angol katonaság vonult ki a házadók ellen tüzérséggel. A lázadók vesztesége igen nagy. Kairóban több képvise’őt, nacionalista vezetőegyéniségeket és diákokat, össze­sen harmincöt személyt letartóztattak. Az egyiptomi angol főparancsnok meg­gyilkolása ügyében lefolytatott vizsgá­lat ugyanis kiderítette, hogy lord Allenby főbiztoson kívül több angol főhivatal­nokot is meg akartak gyilkolni. A nacionalisták nagygyűlést tartottak Kairóban, amelyen tiltakoztak az angol követelések e.Uen és kárhoztatták a kor­mányt, amiért hajlandó teljesíteni Al­lenby főbiztos ultimátumában foglalt követeléseket. A lázadók megadták magakai A szudáni lázadók hosszú harc után cokbsn két angol tiszt elesett, nyolc pedig megsebesüli. A lázadók veszte­sége ö'ven ember. Megállapították, hogy a iázadásban csak a szudáni 14-ik zászló­alj katonái vettek részt, akiket sikerűit lefegyverezni. Az egyiptomi főbiztos beleegyezett abba, hogy azokat a foglyokat, akiket a merénylőt gyanújában letartóztattak és azokat is, akik ellen az a vád, hogy összeesküdtek lord Allenby és az uj kormány tagjainak élete ellen, egyiptomi törvényszékek elé állítsák. Lord Allen­­bynek ez az elhatározása arra vezetendő vissza, hogy a brit kormány el akarja kerülni a hadi állapot és a statárium kihirdetéséi, már pedig az egyiptomi alkotmány és az 1922. évi függetlenségi deklaráció szerint csak hadi állapotban lehet agitátorokat angol törvényszék elé állítani. Macdonald elitéli az egyiptomi kalandot Londonból jelentik: Ramsay Mac­donald az egyiptomi konfük'ussal kap­csolatban elítélően nyilatkozott az angol kormány eljárásáról. Hibáztatja, hogy a kairói gyilkosságot politikai kérdések erőszakos megoldására akarja felhasz­nálni, mert ezeket csakis megegyezés utján volna szabad rendezni. Az egyip tömi affér szerinte nagy károkat okoz Angliának, reméli azonban, hogy i Népszövetség beavatkozására nem les szükség. O is szüksége-nek tartia azon­ban, hogy Szudán felett Anglia tovább nokat állíthat, amiket bizonyítani tud. Amikor a védő tovább beszél a bán­talmazásokról, az elnök újból figyelmez­teti, hogy egyenesen a fogházorvost gyanúsítja. A védő ezután sorra vette Radó val­lomásait és ellentmondásokat igyekezett azokban kimutatni. — Radó vallomásának a védelem nem tulajdonit semmi jelentőséget, — fejte­gette — Radó állandóan hazudott és be­mártani igyekezett Márffyt, akinek sző­kébb társaságához nem is tartozott. Ra­dó tudta azt, hogy Márlíy magasabb körökkel tart fenn összeköttetést — je­lenteti ki a védő. Végre arra ai konklúzióra lyukadt Ül, hogy Radó vallomása alapján marasz­taló Ítéletet hozni nem lehet. szombaton megadták magukat. A kar-* is fentartsa a protektorátust. VÉDŐBESZÉDEK A BOMBAPŐRBEN MÁRFFY MEGFENYEGETTE BETHLENT Budapestről jelentik: A bombapör szombati tárgyalása előtt bejelentették Langer elnöknek, hogy a pénteki tár gyalás után Márfty megfenyegette a tanaként kihallgatott Bethlen István gróf miniszterelnököt. Ulain védő még pénteken bejelentette, hogy Bethlen, a mikor a teremből távozott, azt mondta, a vádlottakra értve: — Majd kaptok ti! A kijárathoz közelállók előadása sze­rint azonban ezt a kijelentést Márify mondotta magából kikelve a tárgyaló­terem ajtajában, amikor az elnök Beth­len kihallgatása végén kivezettette Márííyt a teremből. Márfíy védőjének beszéde Az elnök a tárgyalás megnyitása után a következőket mondja Kísz:!y védőnek: — Fel kell hívnom a figyelmét Márfíy védőjének arra, hogy az ügyészség a vádat módosította Márífyval szemben, mert nem mint felbujtót, hanem mint tettest vádolja. Méltóztassék nyilatkoz­ni. — Nem kérem a tárgyalás elnapolá­sát ezért — mondta Kiszely védő és mindjárt el is kezdte védőbeszédét. — Amikor a konimün elmúlt — mon­dotta, — és elkövetkezett a bűnök megtorlásának ideje, egy átsihlással menekülni tudtak sokan a í Unt étéi elől. A katonaság csak lassan tudott szer­vezkedni, szükséges volt, hogy külön­böző szervezetek alakuljanak. Ezek az egyesületek, amint ismét szóhoz jutott a liberális sajtó, támadásoknak voltak kitéve. Megvádolták ezeket az alakula­tokat, hogy gyilkosságra alakultak. Márfty is igy került a rázalom-hadiá­ratba, mint a IX. kerületi nemzetvédel­mi osztály vezetője. A nemzetvédelmi osztály megválogatott társaság volt, akikben bízni lehetett, egyszerű gyakor­latokat végeztek csak. Amikor a nyo­mozás eredménytelenül járt a bomba­merényletek ügyében, kiadták a jelszót, hogy tetteseket kell találni. A csongrádi bombamerénylet pőrében Diószeghi mi­niszteri tanácsos nyíltan bevallotta ezt, hogy tetteseket kellett találni egy fel­sőbb hatalom érdekében. A védelem most ez ellen a »kell« ellen védekezik. Akik itt ülnek a vádlottak padján, azok ártatlanok. A vádlottakat a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolják, olyanok­kal, amelyekért halálbüntetést is kaphat­nak. Tiltakozik az ellen, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének bármi köze volna az utóbbi esztendőkben elkövetett atrocitásokhoz, uccai verekedésekhez. Fehér terrorról nem tud, csak a bécsi és prágai újságokból. A nyomozás me­nete az volt, hogy adva volt a tényállás és ehhez kellettek a tettesek. Radó kész eszköze volt a rendőrségnek. Hogy a nyomozás teljes legyen, kellett hozzá két halott és egy okiratliamisitás. A két halott volt Kasnyik és Herczeg. A nyo­mozóhatóságnak szüksége volt arra, hogy igazolja, hogy Radó a nemzetvé­delmi osztálynak tagja. Ezért csatolta az igazolványt és a pénztárkönyv-máso­latot. Én többször kijelentettem már, hogy ez közönséges hamisítvány, amely a bíróság félrevezetésére készült. Kö­zönséges közokirathamisitás történt. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a rendőrségen veréssel szokták a vallomá­sokat kikényszeríteni. Csengőjével szakítja félbe az elnök a védő* és figyelmezteti, hogy csak olya­Meghalt Puccini A bohémélet komponistáját bel­giumi turnéján szivszélhüdés érte Brüsszelből jelentik: Giacomo Puccini, a legnépszerűbb modern olasz opera­komponista szombaton szivszélhüdés következtében váratlanul elhunyt. Puccini, aki turnén, volt most Belgium­ban, 1858-ban született az olaszországi Luccában. Első nagyobb sikerét har­­mincötesztendős korában aratta Manón Lescaut cimü operájával, de világhírét csak a számára Murgcr »Bohémélet« cimü regényéből készített librettóra irt Bohémek cimü operájával alapította meg, amelyet 1896-ban mutattak be a milánói Scala-szinházban. Ettől kezdve minden operája világsikert aratott. A Tosco, amelyet négy év múlva irt, majd a Pillangó kisasszony folytonos emelke­dést jelentettek pályáján. Népszerűsége tetőpontján került előadásra 1910-ben a Nyugat lánya cimü operája, majd a vi­lágháború alatt — az antantországok­ban — a Fecske cimü dalműve. A hábo­rú után három egyfelvonásos operáját ínutatták be, az Angelika nővért, A kö­penyt és a Gianni Sicchit. Az utolsó évtizedek operakomponistái között kétségtelenül a legjelentősebb helyet foglalta el Giacomo Puccini, aki­nek neve a wagneri irányzattól erős visszatérést jelentett az olasz opera me­lodikus hagyományai felé. Testestől-lel­­kestől színpadi muzsikus volt és minden taktusával színpadi hatások elérésére törekedett, ezt szolgálták nála zárt dal­lamok és az olykor meglepően újszerű harmonizálás egyformán. A zenekritika nem értékelte egyöntetűen, voltak és vannak, akik fentartás nélkül leborulnak előtte s vannak, akik szélhámosnak, ha zseniális szélhámosnak is, tartják. Ö maga azonban sohasem törődött kritiku­saival, ment a maga utján és forradalmi elméletek helyett — jó muzsikát irt. Kézrekeriilt fcetörők Napok óta tömeges feljelentések ér­keznek a szuboticai rendőrséghez is­meretlen tettesek ellen, akik a város külterületén szinte naponként követ­nek el betöréseket. A rendőrség a nyomozás folyamán megtudta, hogy a betörőbanda tagjai Gubányi István, Gubányi Sándor és Kisqatya Pál, akiket azonban nem sikerült elfogni. Több hónapi nyomozás után a rend­őrség szombaton elfogta Gubányi Ist­vánt a palicsi szállások között. Be­szállították a rendőrségre, ahol beis­merte, hogy Kisgatya Pállal nyolc izben követett el betörést, még pedig Kolomár Péterné Majsai-uti lakásán, Lásztovics Mátyás Bajai-szőlőkbeni lakásán, Polyákovics János kelebiai szállásán, Szabó Sípos István és Cviin Sándor kelebiai gazdálkodók tanyáján, Basics Márton és Péics Tu­­kulyác István sebesicsi gazdák tanyá­ján. Nagymennyiségű élelmiszert és ruhaneműt loptak el, amiket Nagy- Torma Brigita és Szabó Verona ad­tak el a piacon.

Next

/
Thumbnails
Contents