Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-16 / 315. szám

20 OLDAL * ÁRA 3 DINÁR POSTARINA PLAĆENA BAGSMEGYE XXV. évfolyam Subotíca, VASÁRNAP, 1924 november 16. 315. szám Megjelenik leieden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbetica, Aleksandrov* ul.l.(Leibach-paiots) Szerkesztőségi Aleksandrova ni. 4. (Rcssia-Foncierc-palota) A kisebbségi magyar irodalom Egyik csehszlovákiai magyar lap fölveti a kérdést s nyomban megindítja a vitát: lehet-e érték az utódállamok területén élő ki­sebbségek irodalma, vagy pedig ez adott helyzetben kényíelen-e megmaradni rudimentéÜs érték­telenségében. A kérdés még akkor is érde­mes a megválaszolásra, ha csak egy feleletet lehet is rá adni s ha minden gondolat, mi a kérdés nyomóban felszáll, csak ezt j w egyetlen gondolatot indoTcbHlL A felelet nem mondhat mást, csak azt: igen. Csak ennek az íge/J-nek tartalmát, mélységét, lehetőségé­nek korlátjait s beteljesülésének feltételeit mérheti csak föl a vizs­gálódás. A nemzeti irodalomnak az a feladata, hogy a nemzet gondo­latkörének, érzésvilágának, lelki­tartalmának, kedély rezdüléseinek, tradícióinak, alkotó erejének, te­remtő zsenijének sajátosságait, különösségeit, specifikumait az irodalom közvetítésével átadja az emberi kultúrának. Ha a magyar­­országi magyar lelkitartalma más tényezőkből tevődött össze, mint a kisebbségi magyaré, akkor a nyelv megegyezése ellenére dog­matikusan is indokolva van a ki­sebbségi magyar irodalom hiva­­tottsága. Azt pedig be kell látni minden­kinek, hogy a monarchia össze­omlása s a régi Magyarország darabokra válása nemcsak a po­litikai határokat változtatta meg. Az utódóllambeli magyar már most is egész más szemmel fi­gyeli az eseményeket, mint ide­gen országok magyarjai, habár nyelvben és kultúrában édes test­vérei maradtak. Más célok heví­tik őket, más problémák foglal­koztatják, más-más feladatok előtt állnak, más-más gazdasági elhe­lyezkedésbon vívják az élet csa­táit, megváltozott a miliő és meg­változott az élet tartalma, az ui vizekre uj evezők jöttek és uj bor az uj tömlőbe. Megmaradt és megmarad a nyelvnek s a kul­túra tradícióinak közössége, de a lelki élet matériája, tartalma me­rőben megváltozott. Nem termé­szetes-e, ha a megváltozott tar­talom uj formákat is keres, ha az uj matéria elhagyja a réginek kifejezési eszközeit. De nemcsak a magyarországi magyarság utjató! vált el az el szakadt magyarság ösvénye, — az elszakadt magyarság egymás­tól is elszakadt. A székely ma­gyart a nyelvnek és kultúrának elszakíthatatlan testvéri láncában is az érzéseknek, gondolátoknál és érdekeknek messzeségei vá­lasztják el a muravidéki, vagy komáromi magyartól. Tagadha­tatlan, hogy sok, súlyos és vérző problémának közössége össze­tartja őket s a közös nyelvnek és közös tradícióknak fundamen­tumán a közös sors sokágú és sokrétegeződésü kapcsolatot te­remt. Sorsközösségben valójában mér csak az utódállamok ma­gyarjai élnek s ez a sorsközös­ség a ma élő nemzedékben sok­kal elevenebb kapcsolatot teremt, mint amennyire a múltak közös­sége a magyarság szétszakadt ágait összefűzi. ,, A kisebbségi magyar hangja egészen uj hangot, egészen friss mentalitást és uj lendületet fog hozni a magyar irodalomnak. A kisebbségi magyarság betöltetlen kívánságain, orvosolatlan sérel­mein, uj, szokatlan, sokszor fáj­dalmas elhelyezkedésén megso­kasodott mondanivalók uj tartal­mat jelentenek majd a magyar irodalomban. Ez az uj hang, az uj tartalom meg fogja találni a kifejezés uj formáit is, mint ahogy igazi, elhallgaíhatatlan, végzetesen kikivánkozó mondanivaló még soha nem jelentkezett elnyűtt formában. Minden elkülönbözés, minden szétválás gazdagodást jelent. A magyarság szétszakadása gaz­daggá fogja tenni e magyar iro­dalmat. Erdélyben, a Vajdaság­ban, Szlovenszkóban a magyar kultúra uj tengerszemei fakadtak, melyek fölé más-más ég borul s más-más képét tükrözi vissza a föléje boruló arcnak. Ami különb­ség letagadhatatlan a svájci fran­cia és a párisi francia, az elszászi német és a berlini német között, az a különbség fogja szétválasz­tani a budapesti és székelyud­­varheiyi, félegyházi és zentai ma­gyar lelki életének anyagát, akár­mennyire eleven marad is a kö­zös nyelvhez és a közös kulturá­­hos vájó szerelmes ragaszkodás. ■ A kormány rendeletet adott ki a választói névjegyzékek kiigazításáról Bűnvádi eljárás indul a volt nemzetgyűlés alelnöke ellen A jugoszláv-magyar delegáció folytatja munkáját Beogradban egyre csendesebbé sanak. A demokratapárt főbizoítsá­válifc a politikai élei. Mára egyetlen eseményt a minisztertanács ígért, azonban ennek ülése is elmaradt. Mindössze annyi történt, hogy a parlament elnöke tanácskozott belügyminiszterrel, bizonyára a vá­lasztások rendje volt megbeszélésük tárgya. Bizonyára szó esett a volt nemzetgyűlés alelnöke. a Radics­­párti Macsek dr. ellen a kormány áltál tervezett büntető eljárásról is. Macsek, mini a nemzetgyűlés első alelnöke, Jovanov.ics Ljubának he­lyettese a legfőbb választási bizott­ságban, aki a nemzetgyűlés elnöké­nek betegsége vagy távoliétc alatt nagy hatáskörrel intézkedhetnék minden, a választásokat érintő kér­désben. Macsek ellen a bécsi orosz követséggel folytatott tárgyalásai miatt szándékoznak bűnvádi eljárást indítani. Egyébként a belügyminisztérium B. B. B. ügyosztályából ma küldték le a vajdasági közigazgatás vezetői­hez a választói, névjegyzékek kiiga­zításáról szóló utasításokat. A pártok készülődései Szombaton délelőtt meglehetős nyugodt volt a politikai élet. A belügyminisztériumban folynak csak állandó tárgyalások, ezek azonban nem annyira az országos politikára vonatkoznak, mint inkább a vidéki kinevezésekre. A főispánok és a pártvezérek tárgyalnak arról, hogy az egyes pozíciókat kikkel tölt­sék be. Érdeklődés várja a vasárnapot. A szknpstina feloszlatása óta ez az első ünnepnap s mind a két vezető párt: a radikálisok és a demokra­ták arra használják hogy Beo­­srádban országos pcirtgyülést tart­sa mai ülésén befejezte a holnapi nagygyűlés előklészjületeit s meg­választotta az úgynevezett akció­bizottság- ot, amelynek feladata, hogy a vitás jelölésekről döntsön. A bizottság tagjai: Davidovics, Agato­­novics, Velykovics, Marinkovics Vo­­ja, Kjimamdi, Timotievics. Bakics, Perics, Ribar, Vtüovics, Krstelj és Setyerov. Letárgyalta és elfogadta a bizottság Szokics Manojló-nak a jelölések módjáról készített javasla­tát s foglalkoztak még a párt hiva­talos lapjának, a Demokrácia-nak, pénzügyi helyzetével. Nem lesz közős listájuk Pribicsevicséknek és a radikálisoknak Ülést tartott a radikálispárt szü­­lcefcjb végrehajtó bizottsága is. Itt is a vasárnapi nagygyűlés előkészüle­teit beszélték meg. A nagygyűlés iránt élénk érdeklődés m"tatkozik s azon felszólal Pastes miniszterel­nök is. Élénken tárgyalták a vajdasági radikális vezéreknek Pribicsevics közoktatásügyi miniszterrel foly­tatott tanácskozásait. A radikális­párt vezetői arról tárgyaltak, hogy milyen feltételek mellett mehetné­nek a Vajdaságban a radikálisok és az önálló demokraták közös tisz­tával a választási küzdelembe. Ihr szerint a radikálisok feltételeit Pri­bicsevics nem fogadta el s igy a két várt külön lisztával vesz részt a választásokon. Elutazott a párisi követ Spalajkovics párisi követ, akinek a válság megoldásánál jelentékeny szerepe volt, most, hogy a politikai krízis megszűnt, visszatért állomás­helyére, Parisba. Elutazása előtt meglátogatta Pastes miniszterelnö­köt, akitől részletes instrukciókat vett át. A jitgoszláv-magyar delegáció mai ülésén elhatározták, hogy a le­tétek és árvapénzek felosztása kér­désében folytatni fogják a tárgyalá­sokat. A jövő hét közepén a jugo­szláv pénzügyi delegáció Budapest­re utazik s ott fogja folytatni a tár­gyalásokat. A koronaadósságoknak, valamint a biztositó társaságok kö­telezettségeinek rendezése kérdésé­ben még nem alakult ki egyező fel­fogás s folytatni fogják a tárgyalá­sokat a határmenti birtokok sorsa felett is. Az adóügyi konvenció kér­désében a jugoszláv delegáció a kormánytól uj utasításokat fog kérni. A nyugdíjasok, a. helyi érdekű vasutak és a határmenti állomások ügyében e hó végén folytatni fogják a tárgyalásokat, ha maid a velencei delegáció visszatér Beogradba. Az ármentesitő társulatok ügyében az elvi megállapodás már kész. A magyar delegáció vezetője, Wodianer báró visszautazott Buda­pestre/" 'T ~ / ■ A kikindai radikális-párt gyűlése Kikindáról- jelentik: A radikális­párt Kikinda-kerületi választmánya szombaton ülést tartott, amelyen Mi­­hailovics Szvetiszláv dr.. Kikinda város képviselője. Sztankovics Koszta volt földművelésügyi állam­titkár, Raics Szvetiszláv torontáli alispán, valamint a kerületi választ­mány tagjai és a vidéki szervezetek kiküldöttei is resztvettek. A választ­mány a képviselő-jelölésekkel és a közigazgatásban beálló változások­kal foglalkozott. A jelölések ügyé­ben nem hoztak végleges döntési, mindamellett bizonyosra vehető, hogy a kikinda—becskereki kerület listavezetője ismét Nihcsics Mom­­csillö dr. külügyminiszter lesz. A november 16-ikára, vasárnapra hir­detett kikindai radikális-párti nép­­gyülést közbejött akadályok miatt jövő vasárnapra halasztották, ame­lyen Nincsics külügyminiszter is részt fog venni. A szuboticai Proiics-pártiakat újból felvette a rcdikális-párt A radikális-párt főbizottsága most foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy. azok a radikális párttagok, akik an­nak ideién Protics Sztoián függet­len radikális csoportjához csatlakoz­tak. visszaléphetnek-e a radikális­­pártba. A főbizottság elhatározta, hogy az egyszerű párttagok felvé­tele kérdésében maguk a járási és kerületi pártszervezetek illetékesek a döntésre, mig az exponáltabb Pro­­tics-párü politikusokra vonatkozóan a főbizottság fog határozni. Ez alkalommal tárgyalta a radi­kális-párt főbizottsága a szuboticai független radikálisok ügyét is, akik dr. Ivies Aleksza egyetemi tanár ve­­vetésével a Davidovics-kormány idején kérték, hogy a radikális-párt újból vegye fel őket tagjai sorába. A főbizottság a szuboticai radikális pártszervezet javaslata alapján dr. Ivies Alekszát és társai! újból felvet­te a pártba.

Next

/
Thumbnails
Contents