Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-15 / 314. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 15. olyan intézkedést, amely a sajtóter­mékek terjesztésének szabadságát korlátozza, abszolutisztikusnak, te­hát felesleges erőszaknak tartunk, annak tartanánk azt is. ha az olasz lapokat az S. H. S. királyság terü­letén nem engednék terieszteni. Azonban rá kell mutatnunk, hogy az olasz sajtó sokkal kevesebb türe­lemmel és megértéssel foglalkozik jugoszláviai közállapotokkal, mint ahogy az itteni magyar lapok írnak az olasz belpolitikáról és a letagad­hatatlan fascista terrorról Nem igazítják ki hivatalból a választói névjegyzékeket November 26-ig kárai kell a ^maradottaknak a listára történő fölvételt Olaszországból kitiltották a Bácsmegyei Naplót Bosszú az olaszországi szláv képviselők nyilatkozatáért Az olaszországi szlávok helyzetét több cikkben ismertette a Bácsme­gyei Napló. A szlávok Olaszország­ban nemzetiségi kisebbség s olyan elnyomatásban van részük, ami semmiképpen sem válik becsületére Itáliának. Az olaszországi szlávok képviselői több ízben nyilatkoztak is a Bácsmegyei Napló hasábjain a fascista politika kilengéseiről s a kor­mány szlávellenes intézkedéseiről. A nemzetiségi kisebbségek testvér­­sorsa késztetett bennünket arra, hogy a magyar olvasóközönséggel megismertessük az olaszországi szlávok helyzetét s képviselőik nyi­latkozatait. Az olasz kormány meg akarta to­rolni, hogy egyik külföldi lapban olaszországi szlávok nyilatkozhat­tak s megtorló intézkedésre készült, felhasználtak egy Fiúméban lakó állítólagos magyar embert Mihály­­fíy Gyulát, akivel feljelentést gyár­tattak a Bácsmegyei Napló ellen. Mihályffy Gyula rejtélyes körülmé­nyek közt jutott Fiúméhoz s jutott a nevéhez. Igazában Hfiler Gyulá­nak hívják s Szekszárdon volt ró­mai katholikus kántor, maid később más név aiatt Osziieken zsidótem­­.plomi énekes lett s most Fiúméban szerepel mint zenetanár. Ezt az em­bert használták fel. hogy feljelentse a Bácsmegyei Naplót, mint amely­nek cikkei az ő olasz nemzeti érzé­kenységét sértik s ennek a feljelen­tésnek alapján vonták meg a postai szállítási jogot a Bácsmegyei Napló­tól. Mondanunk sem kell. hogy a Bácsmegyei Napló, amelynek min­den sorát az emberi szolidaritás gondolata vezeti, nem Olaszország ellen, hanem az olasz elnyomó tö­rekvések ellen irt. s igy méltatlanul sújtja az olasz kormány intézkedé­se. Nem akarunk, s módunk sincs retorzió alkalmazását kérni. Minden Vízió Irta: Bán Ferenc Harangoztak. Két fiatalember megy fölfelé. Már a Vár aljában járnak, de közvetlenül azon a pon­ton, amelyen a kanyargó szerpen­­tina lépcsővé változik, az egyik fiatalember hirtelen megáll. Most merőben különös dolgot müvei. Kö­rülbelül féllépésnyire távolodik a barátjától és ;'gy küiönváltan lépe get a lépcsőkön. A társa nem tudja ezt mire vélni, de azért közönyösen megy tovább és a lépcső tetejére érve nekilát, hogy egyenesen átvág­jon a oaránvi. terraszon. Különvált barátja azonban hirte­len melléje ugrik, karonfogja és el­kezdi vezetni. Igen különös volt. Ahelyett, hogy hat-nyolc lépéssel átvágtak volna a terraszon, a szé­lén haladtak végig egészen a sar­káig, csak onnan folytatták előre­felé az utat. Furcsa egy kerülő volt. Béla meg­ütő dve nézett a barátjára. Az arca is sápadt, a karja remeg, ni az egész teste is. De hát mi történik vele? A barátja megszólalt. A hangja is vibrált: — Ne gondold... nem vagyok őrült. Majd mindjári megmagyará zom. Még mindig erősen kapaszkodott Béla karjába, azután lassan vissza­fordította a fejét és óvatosan meg­nézte a t'erraszl, amelyet az imént megkerült. Atc* még feszültebb lett szeme nem is moccant; mintha va­lami rendkívülinek a bekövetkezésé­től tartana. — János! Mi van veled? , «— es ixegrázta_a karját —• Nem, semmi. Amint mondtam, jj mindjárt megérted. Már odalenn j; akartalak megkérni rá, hogy ne a zerpentinen jöjjünk, hanem a ^siklón. Mondom, kérni akartalak, |de azt hittem, hogy ma kibírom... íTudcd. ma reggel jókedvűen, fris­­’sen ébredtem, mint már régóta nem és lenn sem volt még semm-1 baj, sőt, láthattad, egészen addig sem. Ott azonban ... ; Hirtelen elakadt a szava, az arca ■ vonaglott: kétségtelenül megint ugyanaz az érzés, emlék, vagy han­gulat zavarta meg. 1 — Talán ne «beszéljünk róla! Nézd j;milyen érdekes az a nő odaát! i Gyere! i János azonban csökönyös volt. —• Nem, akarom, hogy mindent megtudj! Nem akarom, hogy őrült­nek tarts! Ott azonban, hiszen lát­hattad. hirtelen elhagyott az erőm. jjNem tudok átmenni azon a kis ter­raszon. Egy éjjel, jó régen, ott tör- Itént velem valami, de talán nem is 'történt és csak képzelődés az egész, ,de mindögy, ott volt valami és az­­'óta, hiába, ki kell kerülnöm azt a jj helyet. Mennyi mindent próbáltam Iazóta már. Álltam fölötte óraszám, íki tudja, hány ezerszer és néztem fáz embereket, amikor mit sem sejt­ve keresetűim ennek ott. Nem tör­ténik velük semmi. 9 Béla közelebb hajolt a barátjához és az izgulom rekedtségével kér­dezte: — Mi az? Mi volt az? János végygsimitóttá a homlokát, mintha izzadtságot törölne le. — Ha tudnám, hogy mi volt . . . 6. bár mégegyszer történne meg. akkor bizonyosan megtudnám; de hiába, abban aeai Jesz többé részem. I névjegyzékek kiigazítása. A városi tanács figyelmezteti Subotica város 5polgárságát, hogy a választói név­jegyzékekről szóló törvény 6. sza­kasza alapján november 26-ig bezá­rólag mindenkinek jogában áll ma­gát felvétetni a névjegyzékbe, aki a ; törvény által előirt követelmények­nek megfelel. Mindazok a suboti­­cai állampolgárok, akik eddig va­lamilyen oknál fogva kimaradtak a viasztói névjegyzékekből vagy p dig nevük téves--’ szerepel a név­jegyzékekben, naponként délelőtt 9—12 óráig jelentkezhetnek felvé l telük végett a városháza I. emelet í 77. szám alatti kis tanácstermé­ben. A legutóbbi választói névjes^zé­­keket az 1923 január hatodiki név­jegyzék alapján állították öc-sze, igy tehát most már azoknak a neve is benne szerepel, akiknek a választói jogosultságát az 1923. évi választá­sok alkalmával nem ismerték el. A névjegyzékekből többnyire azok a suboticai állampolgárok hiányoznak, akik 1924 január elseje után nyer­tek SHS állampolgárságot. Ezek az uj állampolgárok természetesen szintén kérhetik felvételüket a név­jegyzékbe. Suboticán eddig huszonhétezer választót vettek fel a névjegyzékbe és értesüléseink szerint nagyon cse­kély azoknak a száma, akik válasz­tói jogosultságuk ellenére is kima­­• radtak a névjegyzékekből. A felborult autó eitílist halottja es katasztrófa Budapest határában uapestről jelentik: Hiedl Ferenc sohőr pénteken este egy külvárosi csap­­székben megismerkedett Hermann Ber­t órással, Glozsánszky György gép­lakatossal, Günther Albert sofförrel, Mit­telmann Gusztáv üvegesmesterrel és eg) ötödik emberrel, akinek nem lehet meg­állapítani a nevét. Amikor már vala­mennyien ittasak voltak, elvitte az egész társaságot gazdája gépkocsiján éjszakai autoturára. A részeg soífőr lámpa nél­kül hetven-nyolcvan kilométeres sebes­­seggel vágott neki a bécsi országainak. Amikor a szarvasi téglagyárhoz érték, a soffőr nem látta a sötétben az ország­utat és jobbra kanyarodva az ároknak vitte a kocsit. Az óriási zökkenés köz­ben egy ideig, amig az árok szélessége tartott, a bal első és hátsó kerék az árok baípartján volt és okkor a soffóf mámorában, egy pillanatra öntudatra tér­hetett s ki akarta vezetni a kocsit oly­­kép, hogy már az árokban balfelé kor­mányzott és második kapcsolással fel akart futni ismét az országúira. Ez a félméternyi magasságú, lejtősoldaiu árok­ban talán sikerülhetett volna, de amikor az első két kerék elérte az árok bal­partját, az autó nekirohant egy ottlevő kőrakásnak és jobboldalára borult, maga alá temetve utasait. A segélykiáltásokra utkaparók jelen­tek meg, akik sorban bevitték az isme­retleneket a legközelebbi házba. Mire másodszor fordultak, az árokban ka-1 p.’jott sebesültek közül kettő eltűnt. Az egyiket, Glozsánszkyt hosszas kutatás után megtalálták egy közeli patakban holtan, mig a másik hiányzó sebesültre még nem akadtak rá. A nyomozás megállapította, hogy mialatt az utkaparók a megsebesült Hermannt, Günthert és Mittelmannt be­cipelték a házba, a részeg Hiedi soífőr — mámorában, hogy a baleset nyomait ^eltüntesse — elhurcolta az akkor mért I élő Glozsánszkyt a patak hidjáig és ott ! belökte a vizbe. Hogy az autó hatodik utasával mi történt, azt még nem sike­rű.t kideríteni. — Ó, már azt hittem, valami bor­zalmas történt veled! — szólt Béla mögvidámodva. — Nem borzalmas, de ennél is több. Megrendítő volt. De figyelj csak. Egy téleleji éjszakán történt. Az idő is nagyon különös volt. Gya- I log indultam haza,fu.it ászéi ésmeg-I'1 eredt az eső. A Duna fölött sok­kal hidegebben fújt a szél és mire a budai oldalra érek, már hó hul­lott, de még ©sitivel kevertem Át­­] vágok az Alagút előtt és neki a szerpentinnek. Abban a pillanatban elállt a szél és hó, mindenütt hó. A szerpentinut már tiszta fehér és a bokrok oldala is. Esik a hó. Lassan zizeg, amint egyik réteg a másikra rakódik. Hó lesz reggelre! — gon­doltam; és örültem. Amint láthatod, igen békességes hangulatban men­tem fölfelé. Néha feltámadt a szél és a hideg befurakodott az ingem alá, de ez is jól esett. Már szinte följutottam a Várba, se előttem, se mögöttem senki, olyan jól esett ma­gányosan tudni magamat, az embe­rek már alusznak és nem is -sejtik, hogy azóta milyen szép idő lett, esik a hó. •— Amint fölnézek, a vöröskereszt palotája magasodik előttem, a lép­­jjcső utolsó tokán állok és a terrasz­­ra akarok lépni, amikor, mintha me­legebbé vált volna arcom előtt a le­vegő, ugyanakkor a házakon túl zenét hallok. A zene egyre erősebb és már egy óriási orkeszter, felsé­ges akkordok és a zene ereje szinte Ilenyűgöző, de mégis olyan végtele­­gnül halk, mint a hó esése. Ekkor a szene közepéből, mint kitárt kapun fát kilépett ő. — Magas volt, a mögötte rajzo­lódó vöröskereszt-palotának a ^csú­csa is a válla alá jutott, a fejét szinte nem is láttam, majdnem ösz­­jszeolvadt a felhőrojtokkal, de a ■ szemére mostan is emlékszem. Nem nézett rám a szemével, túl volt raj-, tain, a szeme a mindenben nyugo­­idott, ó, de jól láttam, azért engem I is nézett.- Nézett engem a mindennel ?együtt és nem is mozdult. Nem tud­­jtam kiolvasni a szemének értelmét. :Nem volt benne harag és nem voit '•benne gyöngédség. Számontartó ívolt a szeme. Fekete palást volt a I testén, óriás voit. széles és magas, jj elfogta előlem az eget, de néni re­ménytelenség áradt belőle, mint egy óriás hegytönibből, ő maga volt a méltóság és a nyugalom, nem tu­­jdom, hogyan fejezzem ki, de a tar­ifása is élt és testének minden pará­nyából lélek áradt, í — Amint egyszerre szembetalá­lom magamat vele, remegve igye­keztem volna hátra, de nem tud­­jtam moccanni se, néznem kelleti, ■amint előttem állott, a mellét, a szeméig nem mertem er-lm ;> sze­­’mem. s palástján tömérdek drágakő j gyűlt ki, a zene erősebb lett és mintha a drágakövekből zengett volna. Még egy pillanat és eltűnt. — Nagyon sokáig álltam egy helyben. Esett a hó. Köröskörül minden fehér, de a terrasz közepe, ahol állott, fekete maradt. János elhallgatott. — ö lett volna?! — folytatta jó­val utóbb. Nekem, nekem mutatta volna meg magát!... Miért jött?! Mit akart tudatni velem?! Nem tu­dom megfejteni, bizonyosan nem is miattam tette ... de azóta egyre várom és féltem a helyet, amelyen a lába nyugodott. \ I A választási törvény a választói •névjegyzékek kiigazításának két lia- Itáridejét állapítja meg. Az egyik: a választások Kiírása utáni tizenöt nap, amelyen belül a jelentkező vá­lasztói jogosultak felveendők a vá­lasztói névjegyzékbe. A másik: a ■januári kiigazítás, amely évenkint j hivatalból történik, j A választási törvény 13. §-a sze­­jrint a névjegyzékeknek hivatalból történő kiigazítása elmarad, ha feb­ruár 25-ike előtti időpontra van ki­tűzve a választás. A múlt év március 18-án megvá­lasztott parlamentet a király no­vember hó lő-án oszlatta fel és az fuj választásokat 1935. év február hó ; 8-ra tűzte ki. Ennélfogva a válasz­tói törvény fent hivatkozott szaka­­fsza alapján, a hivatalból történő ki­igazítás ezúttal elmarad. A választások kiírásától számított 15 napon (belül azonban,, — a tör­vény rendelkezései szerint — min­denki, aki arra jogosult, kérheti a választói névjegyzékbe való felvé­telt. Miután november hó HN-én történt Ja feloszlatás, ennélfogva november ) 26-ig mindén véd osztói jogosult, aki ‘-.bármely okból kimaradt a névjegy - Izékből, kérheti a felvételét a válasz- I tói listára. 1A névjegyzékek kiegészítését no­vember hó 26-ig be kell fejezni. Suboticán, a városi tanács rende­letére, pénteken kezdődött meg a

Next

/
Thumbnails
Contents