Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-15 / 314. szám

1924 november 15. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 3. oldđ. Kisebbségi Élet 9 H® Ruszinország az elégedetlenség országa. Mindenki: paraszt, munkás, iparos, burzsoá szidja Prágát és a prá­gai kormányt, azt hívén, hogy a bajok­nak, a szegénységnek, amik jól meg­fészkelték Ruszinszkót, a főváros a te­remtője. A ruszin szociáldemokraták kongresszusán, amit most tartottak meg, a napokban, szintén nagy volt a lárma Prága ellen. Az egyik kiküldött kijelen­tette, hogy a ruszinok imádságaikba foglalják a volt kormányzó: Egán Ede nevét, de átkozzák a mostanit, Franken­­bcrgert, aki, »ha földet kérnek a parasz­tok, szuronyt ad nekik, ha pedig pa­naszkodnak, börtön a részük«. A legio­­nisták delegátusa megállapította, hogy »keserves harcokban küzdöttünk egy jobb hazáért és -most a bürokrácia rab­szolgaságában élünk«. A végén mind­egyik felszólaló azt követelte, hogy Ruszinszkónak adjanak autonómiát, mert csak azzal tudja a ruszin nép meg­menteni azt a keveset, ami még meg­menthető »a szegény, agyongyötört tartományban« . . . * A korteskarc még élesebb, szenve­délyesebb lett az erdélyi Magyar Párt­ban, amióta kétségtelenül bebizonyoso­dott, hogy a volt Tisza-huszárok Ber­nády György ellen vonultak föl, aki viszont most már úgyszólván a teljes baloldalt megszerezte. A »Brassói La­pokéban a reakciós, klerikális csoport lapjában nap-nap után jelennek meg tá­madó cikkek Bernády vczérségéről, amik arra mutatnak, hogy a nagygyű­lésen elkeredett küzdelemre van kilátás. A két csoport éles szembeszállására jel­lemző az a nyilatkozat, amely az emlí­tett brassói lapban jelent meg és amely­ben, valaki pártember igy jósol: »Nem kétséges, hogy a nagygyűlésen, a párt hivatalos szerve, az intézőbizottság ke­rül ki győztesen. De még, ha el is vet­nék a direktórium tervét, nem hinném, hogy Bernády a szavazatok egynegyed’ részét is megkapja. A propaganda, amit a lapok kifejtenek megválasztása érde­kében, nem talál visszhangra a székely­­ség nagy tömegeiben, már azért sem, mert azt beszélik, Bernády az októbris­ta Páll Árpádot, vagy Zúgom Istvánt akarja maga mellé venni ügyvezetőjé­nek. Már pedig a választást a székc­elégitette ki. Csalásért 'és sikkasztásért vonta felelősségre emiatt a törvényszék, amely Balabánt summássan félévi bőr» tönre ítélte. Jogerősen. * A szászok vezérei sorrajárják a bar­­casági községeket és mindenütt gyűlé­seket tartanak, hogy elfogadtassák párt­juk határozati javaslatát. A vezérek ál­tal előterjesztett javaslat bevezetése megállapítja, hogy a szász nép tudatá­ban van annak, hogy kulturális és gaz­dasági fejlődését csak erős, egységes Londonból jelentik : Widgewood- Ben kapitány, aki évek hosszú során át fővitarendezője volt a liberális pártnak az alsóházban, o»a nyilt levelet tett közzé a D lily News-ban. Kijelenti, hogy ő és vele együtt több liberális képviselő nem hajlandó magút alá­rendelni az alsóházban Lloyd Ge­orge vezetésének. Az alsóházban mindössze húsz Londonból jelentik: A szigorú cen­zúra miatt San Sebastianon keresztül csak elvétve jutnak ki megbízható és el nem ferdített hirek a spanyolországi eseményekről a külföldre. A tudósítá­sok megerősítik azokat a híreket, hogy Spanyolországban egyre terjed a forron­gás. Az ellenzéki lapokat elkobozták, mert azok hazugságnak bélyegezték Al­fonz királynak azt a kijelentését, hogy a diktatúrának azért kellett bekövetkeznie, mert csak igy lehetett a forradalmat el­kerülni. szervezet utján biztosíthatja. A szász parlamenti képviselők jelentékeny sike­rei ellenére sem adott eddig a kormány megnyugtató lehetőséget a sérelmek or­voslására és a bajok kiküszöbölésére. A legnagyobb határozottsággal kell te­hát tovább harcolni a gyulafehérvári határozatok megvalósításáért és hogy az állam a befolyó adókból igazságos és megfelelő hányadot a szász egyház és iskolák javára juttasson. A javaslatot, természetesen, minden barcasági község szász lakossága elfogadta. liberális képviselő fogja követni Lloyd Georgeot és Asquithot, a többiek részben a konzervatív­­pártba lépnek át, részben pedig, mint pártonkivüliek a munkás­párttal lépnek szorosahb koope­rációra. A liberális-párt bomlása, amely a választások eredményé­vel vette kezdetét, a liberális képviselők között beállott nyilt szakadással teljessé válik. Catalonia és Namara tartományok, valamint a hadsereg egy része csatla­koztak a lázadókhoz. A barcelonai és cataloniai kivégzések ellenére a felkelés egyre terjed. Barcelonában, Saragossá­­ban, Valenciában és Madridban számos letartóztatás történt. A reakció táborában erősen ragasz­kodnak a diktatúra fentartásáboz, mert attól tartanak, hogy a diktatúra meg­szüntetése azzal a következménnyel jár­kál, hogy a monarchia rövidesen meg­bukik. hogy Budapestet 22 kerületre ősz* szák, 58 szavazattal 24 ellenében eU fogadták. A kormánnyal szavazott Bárczy, Rassay és DrózdV. A többi módosító indítványt elvetették. Peíhes Irnré meghalt Budapestről jelentik: A Nemzeti Szín­háznak .újból gyásza van: Gyenes Lászlót most Pethes Imre követte a sírba. Pethes hosszas betegeskedés után pénteken dél­után félhétkor halt meg a budapesti Liget-szanatóriumban hatvan éves ko­rában. Az elhunyt művész, mielőtt a szini pályára lépett volna, bölcsészeltanhall­­gató volt és tanárnak készült. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan sziniaka­­démiát végzett és vidékre került szí­nésznek. Sokáig működött a kolozsvári, aradi, szegedi és szabadkai színtársula­toknál. Szegedi színész korában egyszer Budapesten vendégszerepeit a Cyrano de Bergerac címszerepében és ekkor tűnt fel értékes szinészi képességeivel. A modern magyar színjátszás úttörői közé tartozott, aki az addig divatos „szavaló“ színjátszás helyett natural ista­­alakitást nyújtott a színpadom 1902-ben szerződtette tagjai sorába a budapesti Vígszínház, amelynek azonban nem maradt sokáig tagja, mert amikor Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz került főrendezőnek, Pettiest is magával vitte oda. A Nemzeti Színházban társa­dalmi drámák, Shakespeare- és Ibsen­­darabok főszerepeit játszotta. Halálát fia, Pethes Sándor, a Nagy Endre-kabaré tagja gyászolja. A gyilkosságért elitéit Carüer érdekében interpellálni fognak a francia kamarában A kapitány védői hamisítványnak dek­larálják a terhelő vallomást tartalmazó jegyzőkönyvet Beogradból jelentik: A Palace­­szállóbeli gyilkosság miatt huszévi fegy házra Ítélt Carüer francia kapi­tány perének ujrafelvétele érdeké­ben a védőügyvédek serényen dol­goznak és egész sor argumentumot készítenek elő, amelyekkel a kapi­tány ártatlanságát akarják bizonyi-A magyar nemzetgyűlés megszavazta a fővárosi törvényt Budapesten huszonkét i'álasztókerület lesz TERJED A SPANYOL FORRADALOM A DIKTATÚRA HÍVEI A KIRÁLYSÁG BUKÁSÁTÓL TARTANAK Széthomlik az angol liberális-párt Lloyd Georgenak húsz embere marad a parlamentben lyek döntik el, akik biztosan nem fog­nak Bernádyra szavazni«. * Az aradi szobrok ügyében még nem történt döntés. A városi tanács kijelen­tette, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a szobrokat, ahogy kívánják, Ma­gyarországnak kiadják, de tekintettel arra, hogy nagyértékü művészi munká­ról van szó, Románia csakis rekonipen­­záció ellenében hajlandó kiszolgáltatni őket a magyar államnak. Nem pénzbeli rekompenzációt követei Románia, ha­nem cserébe Magyarországon levő ro­mán műemlékeket, amiket, ha a magyar kormány átenged, az aradi Szabadság­­szobrot átszállítják Budapestre. * Érdekes karriert tört ketté a komáromi törvényszék. Balabán Ferdi­nand, pincér, majd légionárius, a forra­dalom után, amikor mindenki zsebében hordotta a marsallbotot, a vármegyén útlevél-főnök lett. Tőle függött, hogy ki mehet külföldre, ki kap útlevelet a zsupántól, aki elég hazárdul a négyel.e­­rnis, de patent-cseh pincérre bizta a fon­tos hivatal vezetését. Ám akinek az is­ten hivatalt ad, ad annak észt is. Bala­bán rövidesen annyira belejött hivata­lába, hogy egyszer csak — megvette a komáromi tiszti kaszinó éttermét és visszatért tanult mesterségéhez. Az ét­terem az útlevélhez azonban ha­marosan bedöglött. A hitelezők ad­dig jártak a nyakára Balabánnak, aki teljesen pénz nélkül állt, hogy utoljára is el kellett adni a vendéglőjét potom százharmincezer szokolért. A törvénybe itt botlott aztán bele az ex­­utievéltőnök, aki a vendéglőért , kapott pénzt zsebrevágta, de a hitelezőit nem Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés pénteki ülésén Scitovszky el­nök napirend előtt bejelentette, hogy az országos katholikus szövetség meghívta a nemzetgyűlést Csernoch János hercegprímásnak november J8-ikán a Bazilikában mondandó aranymiséjére és. az ezt követő iu­­biláris ünnepségekre. Azt indítvá­nyozza, hogy a nemzetgyűlés bízza meg az elnökséget a reprezentáció­val és intézzen üdvözlő táviratot a jubiláns hercegprímáshoz. Bejelen­tette ezután,, liogy Várnai Dániel a Just-Izzó ügyében sürgős Merpelld­­ciéra kért engedélyt, amit ö nem adott meg és megkérdezte a Mázat, megadja-e Várnai Dánielnek a sür­gős interpellációra az engedélyt. A megadás mellett csak a szélső baloldal és a baloldalról néhány képviselő szavazott. (Nagy zaj.) Pakots József (a közérten ülő Wolff-párti képviselőkhöz): Egy csomó kisegzisztenciáró! van szó! Peyer Károly: Keresztény kisem­berekről! Mai ásíts Géza: Letejeltek a zsi­dók maguknak a pártkasszába! Peyer Károly: Most volna alkal­muk a bankokrácia ellen állást fog­lalni. Propper Sándor a házszabályok­hoz kért szót. Szóvá tette a házsza­bályoknak az elnökség részéről való kezelésének módját. Elismeri — mondotta — hogy az elnöknek disz­krecionális joga, hogy megadja-e egy kért sürgős interpellációra az engedélyt vagy sem. ellenben van­nak kivételes esetek, amikor a sür­gős interpelláció indokolt, ezeknél a közérdek szempontjából kellene az interpellációs jogot kezelni. Ilyen eset például a mostani is. amikor ar­ról van szó, hogy egy üzem. amely hatszáz munkást foglalkoztat, egy­szerűen elbocsátotta ezt a hatszáz munkását, akiket kenyértclenné tett. A szociáldemokrata-párt a sürgős interpelláció jogával nem él soha vissza, egyáltalában alig élt ezzel a joggal. Most arról van szó, hogy 600 családot, 3000 kereszténv lelket tettek kény ért elenné. Ezzel a kér­déssel a nemzetgyűlésnek föltétlenül foglalkoznia kell. Nem lehet ezt az ügyet jelentéktelen üggyé degradál­ni. miután itt tisztán tőzsdematiőver­­rel állunk szemben. Az elnök figyelmezteti, hogy amennyiben továbbra is eltérne a házszabályokhoz való szólástól, megvonja tőle a szót. (Nagy zaj a baloldalon.) Pikier Emil: Szóval a munkások haljanak éhen! Rothenstein Mór (gúnyosan): Él­jen a klotür! Pikier Emil: Maguknak csak a kis zsidókkal van bajuk! Zsirkay János: Csak bizza ránk a nagy zsidókat, iókézben lesznek. Propper Sándor kérte az elnöksé­get, hogy a házszabályoknak idevo­natkozó rendelkezését ne a rideg betű. hanem a való élet szerint ke­zelje. A fővárosi törvényjavaslat vitája következett, amelyben résztvettek Petrovácz Gyula és Rothenstein Mór, majd szavazást rendelt el az elnök. A szavazás során az ellen­zéknek azt a módosító indítványát. tani. Jelentettük annakidején, hogy az ügy előkészítése céliából Beo­­gradban járt egy előkelő francia márki és az elitéit húga is. A véde­lem már hipotéziseket állított fel arravonatkozóan, hogy a Palaee­­szálló 48-as szobájában egy harma­dik személy járhatott, aki revolveré­ből rálőtt a svájci lsellire és a vede­lem gyanuokait a nyilvánossággal is közölte. A birói Ítélet azonban nem annyira a revolverlövésben, mint inkább a lassú mérgezésben ál­lapította meg Iselli halálának okát, amire az egyik alapbizonvitékot a rendőrség helyszíni jegyzőkönyvé­nek adatai szolgáltatták. Ebben a tekintetben most szintén váratlan fordulat állott, be. A szállo­da egyik alkalmazottja ugyanis, Je. romaz Nikola, akinek neve a jegy­zőkönyv aláírói között szerepel, Írásbeli nyilatkozatot adott arról, hogy nem volt jelen a helyszíni szemlén és nem irta alá a jegyző­könyvet. Carlier védőié ennek alap­ján a terhelő jegyzőkönyvet hamis­nak és értéktelennek nyilvánítja, ami újabb alátámasztása a Der ujrafel­­vételére irányuló követelésnek. A Carlier-ügy ugyanekkor Páris­­ban is foglalkoztatja a francia par­lament bizonyos köreit, ahol az el­ítéltnek barátai akciót indítottak, hogy a kormányt is megmozgassák Carlier érdekében. Mouter képviselő legközelebb a kamarában interpellá­ciót nyújt be és követelni fogja, hogy a kormány barátságos formá­ban intervehiáljon a jugoszláv ható­ságoknál a Carlier-ügy revíziója ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents