Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-15 / 314. szám
ry 12 OLDAL K ÁRA 1 Vg DINÁR P05TARINA PLAfiENA XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 november 15. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éa hétfőn délben Telefon arám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Ä harc tizében Az a nyilatkozatpárbaj, melyet már talárt a tizedik menetben vívnak az ellenzéki s a kormányt támogató pártoknak vezetői s melyben bz érvek támadásaival, az emlékek parádjaiva! s az egymás ellen idézett nyilatkozatok rSposztjaival akarják igazolni, hogy több jogcímük volt és több jogcímük van az uralomhoz, mint ellenfeleiknek, veszélyes és káros küzdelem kontúrjait bontogatja. Harc, elkeseredett, bőrre és exisztertciára menő választási küzdelem előtt állunk. A politikai ellen falek egyforma szívóssággal és egyforma elkeseredéssel küzdőnek azért, hogy az ő igazuk kerüljön ki győzelmesen a választási urnákból. Annak lesz igaza, akié a többség lesz s ez e nagyon is reális, nagyon is kézzel fogható győzelem megmozdítja és csatasorba állítja a SfccwbenéMó leiek teljes harci berendezését. Amíg érvek csatáznak érvek ellen, aggodalmak aggodalmak ellen, érzések érzések eilen, amig B gondolatok és lelkesítő szavak pergőtüzével akarják meghódítani az ellenséges meggyőződést, eddig a választási harc a normális keretek között halad s nem veszélyeztet nagyobb érdekeket, mint amilyenek védelmében megindult. De — a rheirr.si katedra* lis tornyát, a góthikus építészetnek remekművét arra használták fel a háború alatt, hogy tüzérségi megfigyelő-állomást rendezzenek be rajta s a németek felpörkölték a löweni könyvtár kincseit is, mert a mögéje elrejtett ütegek fedezékének nézték. Forradalmat nem lehet rózsavízzel csinálni, de habotut sem lehet szentimentalizmussa! megnyerni. És mégis. Azoknak, akik ezt a háborút vívják, nem szabad elfelejteniük, hogy egy hazának a gyermekei s egy hazának gyermekei sorából kerülnek a győzők és legyőzöttek. A rheimsi katedráüst ledönthették, a löweni könyvtárt felgyújthatták a német gránátok, hestiaíitás volt, kulturáílanság volt, vandalizmus volt, de — ellenségnek akartak vele ártani. Ámde, amit ebben a háborúban rongálnak a közös nemzeti vagyonból, ami ebben a háborúban pusztul el az erkölcsi, gazdasági és kulturális javak birtokállományából, az közös vesztesége marad győzőnek és legyőződnek egyformán. A polgári szabadságjogok leg nagyobb értékei a modern államnak. A gyülekezési jog, az egyesülési jog, a sajtószabadság évszázados küzdelmeknek, véres szabadságharcoknak, elszánt forradalmaknak eredményei. Akár-ESőfizetéai ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőséit Aleksandrova uL 4. (Rossia-Foneiére-patota) milyen elméletét valljuk is az államhatalomnak, a szabadságok tiszteletben tartása mértéke a demokráciának, gátja az abszolutizmusnak és tartalma annak a jogviszonynak, mely az állam polgárait az állammi szervezett társadalomhoz fűzi. Akármilyen elszánlak is a politikai ellenfelek s akármilyen tekintet nélküliek is a küzdelem eszközeinek meg válogatása ben, nem szabad, nem lehet megfeledkezniük arról, hogy küzdelmükben csak szegődik hozzájuk a közmorál segítő ereje, ha nem tévesztik el szemük elöl soha az állam legfőbb érdekét. Az állam legfőbb érdeke, a satus rei publicize szereljen le minden fegyvert, mely nemcsak az ellenzék soraiban, hanem az ország érdekében is kárt tudna tenni, A háborúban a vörös-kereszt megvédte az ellenséges támadásoktól a kór házakat és kötöző-helyeket. Az állam legfőbb érdeke vegye most át ennek a szerény jelvénynek dübörgő ágyuk és szuronyrohamok felett győzedelmeskedő szerepét vegye oltalma alá a tekintélyek tiszteletét, az alkotmány rendelkezéseit, az alkotmányosság szellemét, a polgári szabadságjogokat s a nemzeti élet értékeit. Még a háborúban sem sza bad nagyobb értékeket kockáztatni, mint amennyit a győzelem jelenthet s senki sem vonhatja kétségbe, hogy a polgári társadalomnak nincs nagyobb értéke, mint a jogegyenlőség és szabadság. S már Deák Ferenc megmondta, hogy az állam érdekéért mindent szabad kockáztatni, de az állam érdekét nem szabad kockára tenni senkiért és semmiért. a Pastes a királynál Pribicsevics lapja a kormány támogatására hívja föl a kisebbségeket A belpolitikai életben, mint várható volt, teljesen a választások problémája nyomult előtérbe, s igy a politika súlypontja lassanként a vidékre, a kerületekbe terelődik. A fővárosban alig van más. mint miniszter és — képviselőjelölt. A jelöltek valósággal ostrom alatt tartják a vezető politikusokat, mindegyik jó helyre akar kerülni a listán. Még egyetlen kérdés, amit a választások előtt tisztázni kell: A kormány álláspontját Radicsék ellen teendő intézkedések tekintetében. Erről nap-nap után vannak tanácskozások, úgy látszik azonban, maguk a kormány tagjai sem döntöttek még, mert az elhatározás nyilvánosságra hozatala késik. Minisztertanács ma nem volt, azonban délelőtt a miniszterelnöki palotában tanácskozást tartottak, a melyen Pasics, Trifkovics. Pribicsevics, Lukinics és Makszimovics belügyminiszter vettek részt. A konferencián minden valószínűség szerint a Radicsék elleni intézkedésekről volt szó. Erre vall az is. hogv Pastes délután három órakor audiencián jelent meg a királynál. Ez volt a miniszterelnök első audienciája betegségéből való felgyógyulása óta. Audiencián volt a királynál pénteken délelőtt Nincsics külügyminiszter is, aki a külpolitikai helyzetről s a magyarokkal és olaszokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokról referált. Külügyi tárgyalások Az igazságügyminisztériumban pénteken délelőtt konferencia volt, a melyen Lukinics Edó igazságügyminiszter, Grizogono kereskedelmi miniszter és Ribarzs Ottokár, az Olaszországgal tárgyaló delegáció vezetője vettek részt. A tanácskozáson az Olaszországgal folyó tárgyalások anyaságai, foglalkoztak és Ribarzsnak fontos uj instrukciókat adtak. Nincsics külügyminisztert a délelőtt folyamán Okenszki lengyel, Vakareszki bolgár és Riza Rolonja albán követek, valamint Monsignore Pellegrinetti pápai nuncius keresték fel. A királyi pár visszaérkezett Beográdba Sándor király és Mária királyné pénteken délelőtt 11 óra 10 perckor délszerbiai kőrútjukról visszaérkeztek Beogradba. A pályaudvaron a kormány nevében Sztanics Andra közlekedésügyi miniszter. Szesevics tábornok. Beograd város katonai parancsnoka, Prica admirális és Lazarevics Manojlo beogradi rendőrfőnök fogadták ünnepélyesen a királyi párt. A király visszatérése után most már előreláthatóan valamivel élénkebb lesz a politikai élet is. miután a kormánynak több intézkedésével eddig várni kellett, mert a király távolléte miatt nem írhatott alá több fontos ukázt és rendeletet. A vajdasági városi főispánok kinevezéséről és a főszolgabírókról szóló ukázok aláírását szombatra váriák. A közoktatásügyi miniszter uj rendeletéi A kormány tagjai közül Pribicseyi.es Szvetozár közoktatásügyi miniszter lát hozzá legerélvesebben’ a Davidovics-kormány által kiadott rendeletek visszavonásához. így a közoktatásügyi miniszter legújabb rendeletével ismét megtiltotta, hogy a középiskolai tanulók a Mária-kongregációknak tagjai lehessenek. A rendelet indokolása szerint az állami iskolák növendékei azért nem léphetnek be a kongregációkba, mert azok felett az állami és iskolai hatóságoknak nincs felügyeleti jo- S .gut az alkotmány medig egyébként) is megtiltja a diákoknak a vallási és faji (nemzetiségi) alapon való egyesülést. Egy másik rendeletével a közoktatásügyi miniszter megtiltja a diákoknak olyan sportegyesületekbe való belépését, amelvek szeparatista, faji, .vagy vallási alapon alakultak meg. ' . Pribicsevics lapja és a nemzetiségek A Pribicsevics-páríi Recs pénteki számában »Nemzeti kisebbségeink« címmel a magyarok és németek politikai szereplésével foglalkozik. A cikk — amelyet minden valószínűség szerint vajdasági ember irt — megállapítja, hogy a magyarok eddig óvatos és körültekintő politikái folytattak, bár nem rendelkeznek képzett, koncepciózus vezérekkel. A túlzott óvatosság ellenére azonban az utóbbi időben mégis ellovagolták magukat. Amikor a blokk vette át a kormányt, lázasan, teljes gőzzel megkezdték politikai szervezeteik kiépítését. A régi kuruc- és íandsknecht-vér felforrott a magyarokban és a németekben, mert azt látták, hogy most döntő küzdelem folyik az egységért. A kisebbségek ugyanis nagyon iól tudják, hogy az egységes nemzeti államban csak nemzeti kisebbségek, ha azonban a tartományok, igy a Vajdaság autonómiát kapna, döntő politikai faktorokká válhatnának. De elég volt az a hír, hogy a nacionalista blokk veszi át az uralmat, a harciasságuk nyomban alábbszálíott a magyaroknak és a németeknek, akik ma ismét a régi opportunjtással készülődnek a választásokra. A cikk továbbiakban kifejti, hogy a nemzetiségeknek, saját nemzeti tulajdonságaik megtartása érdekében is ahhoz kell magukat tartaniok, hogy ezt az államot közreműködésük nélkül, sőt akaratuk ellenére alakították át. Rámutat arra. hogy a magyarok és németek helyzete kálóm bözik a vajdasági szerbekétől, akik annak, idején is »közjogi egységet« alkottak, akár csak a szászok Erdélyben. Kossuthnak és Deáknak, amikor Erdély egyesítését Magyarországgal k'eresztülvitték, eszük ágában.sem volt, hogy; kikér-jék a szájszok és a szerbek véleményét ebben az életbevágóan döntő kérdésben. A szászok egyébként is mindig a kormánypárthoz tartoztak és csak igy tudták megőrizni nemzeti nyelvüket és egyéb jogaikat. Az SHS királyság »utlevélszerinti jugoszláviai«, ha nem követik s. szászok-példáját, hiába fognak akkor hivatkozni a szlávok nagylelkűségére és lovagiasságára. A zagrehi kormányzóság likvidálása A Hrvat cimü zagrebi lan — mint Zagrebbő! jelentik — vezércikkben foglalkozik a zagrebi kormányzóság likvidálásával. A kormánynak — írja a lap — azért van szüksége erre a likvidációra, mert- egyrészt el akarja tüntetni a horvát önállóság utolsó emlékeit is, nagyrészt olyan közigazgatási szervet akar felállítani. amelynek segítségévei jobban elnyomhatja a választásra készülődő honát .népet.
