Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-13 / 312. szám

4. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1924 november 13. Meghalt az első szerbiai vasutak építője Aki még Pasicsot a frontszolgáíat­­tól folmenttette Belacrkváról jelentik: Néhány nappal ezelőtt Belacrkván meghalt 82 éves ko­rában Nadler Jenő épitészmérnök, aki a múlt század nyolcvanas éveiben vezető szerepet játszott az első szerbiai vasút­vonalak épitésében. Nadler 1842-ben Belacrkván szüle­tett. A technikai főiskola elvégzése után tevékenységét az akkor még tőrök ura­lom alatt álló balkáni területeken kezdte meg, amely vidékek abban az időben vasutak nélkül állottak. A szerbek sike­res felszabaditó küzdelmei után, — ami­kor Szerbia első vasútvonalait építette, — az építkezésekben Nadler tevékeny részt vett és csakhamar az Ő vezetése alá kerültek az építési munkálatok. Ké­sőbb vezérfelügyelő lett a szerb állam­vasutaknál, 1910-ben pedig, számos rendjellel dekorálva, nyugdíjba vonult. A világháború idején Budapesten élt, a háború után pedig visszatért szülővá­rosába és ott tartózkodott most bekö­vetkezett haláláig. Nadler nevéhez egy, még most aktuális és történelmi színezetű epizód fűződik a szerb-bolgár háború idejéből. Abban az időben Pasics Nikola tudva, lévőén erős szálka volt Obrenovics Mi­lán király szemében, aki ugv akarta Pa­siéról „elintézni“, hogy a frontra küldte, abban a reményben, hogy egy bolgár golyó megszabadítja ellenfelétől. Nad lernek éppen akkor nagy szüksége volt mérnökökre és felhívták figyelmét Pa­­sicsra, akit akkor már beosztottak a menetszázadba. A vasútépítések veze tője a szerb hadvezetőségtől nyert álta­lános felhatalmazása alapján Pasics Ni­kola mérnököt kivette a menetszázadböl és felvette technikai törzskarába, ahol Pasics a háború befejezéséig működött és megmenekült a Miián király által neki szánt — hősi haláltól. a szuboticai városi közigazgatásban esz­­közlendő változásokról tanácskoztak. Ezen az értekezleten Gyorgyevics Dra­­goszlav főispán elnökölt és jelen volt Majagurszki Albe polgármester valamint a radikális-párt és zem’jodi'szka-csoport részéről Pendzsics György, Jovics Gyúró, Pesics párttitkár, Crnkovics Iván volt képviselő, Markovics Gyóka és Rajcsics Antal. Az értekezleten — amely egészen este kilenc óráig tartott — elhatároz­ták — bogy negyvenöt városi tisztvise­lőt felmentenek állásuktól és helyükbe radikálispárti tisztviselőket neveznek ki. A kiküldött bizot ság névszerint is meg­­állapitotta, hogy kiket mozdiianak el ál­lásukból és a legtöbb helyre jelöltek is uj tisztviselőket E jelölés alapján rész­ben Gyorgyevics Dragoszlav főispán már esütör.ökön kinevezi az uj tisztviselőket, azokra az állásokra nézve pedig, ame­lyeknek betöltése a belügyminiszter ha­táskörébe tartozik, felterjeszti a jelölte­ket. . Egyben elhatározta az értekezlet több városi tisztviselőnek előléptetésre való felterjesztését is. A városi közigazgatásban az értekez­let határozata szerint jelentős változá­sok lesznek. Értesülésünk szerint a ki­cserélendő tisztviselők között szerepel Petrovics Koszta főmérnök és Vidako­­vics János, a városi adóhivatal főnöke, akiknek utódait azonban még nem je­lölték ki. A többi kicserélendő tisztvi­­] ők között igen sok rendőrtisztviselő, városi jegyző és több kisebbrangu tiszt­viselő szerepel. Uj angol-német gazdasági tárgyalások indultak meg Berlinben Az angolok iniézkedéseket követelnek nagyiparuk védelmére Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph a kővetkezőket közli: Ujbó! megindullak a tárgyalások Berlinben a német delegáció és a kiküldött angol szakbizottság között. Az angol kereskedelmi delegáció vezetője jelentést kül­dött haza, hogy az uj konzerva­tív kormány hivatalba lépése óta német részről az eddiginél nagyobb előzékenység és engedékenység voll tapasztalható, aminek nyilván az az oka, hogy Berlinben tudatában vannak annak, hogy a konzerva­tív kormány megtorló intézkedések­től sem rPd vissza, ha nem sike rüi Németországtól megfelelő kon­­cessiókat kapnia. Az angol dele­gáció ragaszkodik a német áru cikkekre vetett 26 százalékos be viteü illetékhez, elzárkózik attól, hogy az angol piac a német nagyiparnak hitelt nyisson és az angol nagyipar védelmére hat­hatós intézkedéseket tart szüksé­gesnek. A suboticai radikális-párt két két múlva tartja mesf jelölő-gyűlését Visszahelyezik a régi jegyzőket A radikális-párt szerdán Szuboticán megtartotta kerületi értekezletét. A ke­rületi szervezetek elnökei délelőtt tíz órakor ültek össze értekezletre dr. Rá­­donics Jovan képviselő eirjöklésével. Az értekezleten több beszéd hangzott el. Ezek közül dr. Nedeljkavics Milorad egyetemi tanár felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a választási győzelemhez mindenkinek odaadó munkája szüksé­ges. Gyorgyevics Dragoszlav főispán tol­mácsolta Maximovics belügyminiszter üzenetét, amely szerint a választási győ­zelem érdekében minden, lehetőt el kell követni és hangsúlyozta, hogy az agitá­ció munkájában senkinek sem szabad passzívnak maradni. Az értekezlet elsősorban a községi és já­rási közigazgatásban eszközlendö személyi változásokról tanácskozott és megállapí­tották, hogy a szuboticai kerületben azokon a helyeken, ahol a Davidovics­­kormány elmozdította a radikális-párt exponenseit állásukból, visszahelyezik a régi jegyzőket. A legtöbb községben azonban nem is kerül sor változásra, mert a Davidovics-kormány nagyon sok helyen nem mozdította el a radikális­párti jegyzőket. Az értekezlet a csütörtöki noviszídi végrehajtóbizottsági ülésre kiküldte meg­bízottait, majd elhatározták, hogy no­vember 23-án a járás! szervezeten is ér­tekezletet tartanak Szahoticán, amely ta­nácskozáson a radikális-párt járási és községi szervezeteinek vezetői vesznek részt és ezen az értekezleten állapítják meg a radikálisok választási listáját és kijelölik a listavezetőt, valamint je enlést tesznek a választói névjegyzékekről is. Szerdán délután ugyancsak fontos radikális-párti értekezlet volt, amelyen A KÁPOSZTA SZERELMESE Beszélgetés a hivatásos káposzta-gyaluló férfiúval A káposztagyaluló ember szezoncikk, akár az uborka, vagy a paradicsom. Ez az összehasonlítás nem lehet sértő sem a paradicsomra, sem a káposztagyaluló­­ra, mert nem minőségbeli differenciákat akar érzékeltetni, csupán a káposztá­sa aj uió őszi-téli jellegét kidomborítani A káposztagyalulónak kétélete van, mint a medvének. Nyáron eltűnik a városi forgatagban, talán fagylaltos, talán hin­tés, talán úszómester, senki se tudja. De ilyenkor novemberben az első hideg­gel hűségesen megjelenik. Jöttét erős savanyukáposztaszag jelzi, hátán, mint a, katonának a fegyvere, ott illeg-billeg a gyönyörű gyalu és szabályosan leje­­lentkézik a törzshelyeken: ■— Jelentem alássan, itt vagyok — a mit külömbcn mindjárt észre is lehet venni. Ilyen nagyszerű flu a káposztagyaluló. »Szivem joga« A gyalus emberrel való ösmereíségem a cukrászdából datálódik, ahol — az önfenntartás kényszerűsége folytán — a nyáron még a fagylaltkészítés titkaiba próbáit behatolni a sokoldalú férfin. Szimpátiáját, amely a normálist jóval meghaladó fagylaltadagolásban merült ki, sikerült mindmáig csorbítatlanul megőriznem és a káposztagyaluló meg­hatott készséggel bocsátotta rendelke­zésemre tapasztalatait, mikor közöl­tem vele, hogy a nagy nyilvánosság ér­deklődik élete és viselt dolgai iránt. — Azért lettem káposztáivá'aló, mert 'lágyon szerettem a torzsát — kezdte roultbanéző szemekkel a viharedzett gyalusember — valami hallatlanul Ízlett mindig a torzsa kölyökkoromban. Akkor falun laktunk és én a káposztaföldekre jártam ki a barátaimmal. Az egyik les­­beáüit, míg a többi bicskával nekiesett a szép, nagyfejű káposztáknak. Rémes pusztítást vittünk véghez, amíg csak az »gyik paraszt el nem csípett bennünket. Az aztán elleáiia a bajunkat, — itt szü­netet tart és elmereng az édes emléke­ken. — Külömben tanult postás vagyok és a, holtszezonban dolgoztam is. De ta­! valy kitették a szűrömet. Egy barátom, egyszer voltam facér., másfélhónapig, de ezt is ki lehetett birni. Mindig akad az embernek jóbarátja. Lakik a Vucsi­­dolban egy drága kis lány ösmerősöm, az nagy tisztelőm nekem. A múltkor is küldött a lakásomra egy szalvéta finonv édes torzsát. — Nős? — kérdeztem ártatlanul Felháborodottan csapkodott vörös, vastag tenyereivel. Nem, nem, soha! — ordított fel szivén találva — hogy gondolhat ilyes­mit rólam? — mondta különös hang­súllyal, mintha vele kapcsolatban ilyen szörnyűség el sem volna képzelhető. És egész komolyan megsértődött. Vál­lára csapta a gyalut és megse várva, hogy kimagyarázzam magam, peckes léptekkel távozott. Az ajtóban mégegy­­szer keményen visszaköhögött. Ami azt jelentette, hogy köztünk immár vissza­vonhatatlanul végeszakadt mindennek. ________________________(t. i.) Gyilkos orvosság Amikor a gyógyszerész téved Budapestről jelentik: A budapesti bün­tetőtörvényszék szerdán érdekes port tárgyalt. Hrbrek Irma varrónőt azzal vá­dolta az ügyészség, hogy 1923 augusz­tusában hathetes gyermekének bélhurut ellen ópiumos orvosságot adott be, ami­nek következtében a gyermek két nap múlva belső sérülések folytán meghalt. A másik vádlott Bíró István gyógysze­rész azt val'otta, hogy az asszonynak ópiumnélküli édesgyökér-szörpöt akart adni, de véletlenül a mellette álló üveg­ből ópiumtartalmu mákfejszőrpöt adott, amit nem lett volna szabad orvosi vény nélkül kiadni. Érdekes vita keletkezett ezután az orvosszakértők között, akik közül Bókay János egyetemi tanár és dr. Vámossy Zoltán kijelentették, hogy lehetetlen, hogy a szóbanforgó orvosságból egy fél kanálnyi megöljön egy csecsemőt, míg- dr. Minnick Károly törvényszéki orvosszakértö homlokegyenest az ellen­kező álláspontot foglalta el. Végül az ügyész elejtette a gondatlanságból oko­zott emberölés vádját úgy az anya mint a gyógyszerész ellen, aminek kö vetkeztében a biróság megszünteti« fi mindkettőjükkel szemben az eljárást. iki cukrász, kioktatott a fagylaltcsiná­­iásra. De én a káposzta gvalulást min­dennél jobban szeretem. Ez az én szív­­szerinti mesterségem. A többit csak a kenyérért teszem. A piszkos konkurrencia — A szemfüles káposztagyalulónak állandóan résen kell lenni ilyenkor tél­időben — mondta tovább — mert nagy a konkurrencia. Kérem, tessék ehinni. egészen tudatlan favágók, akik annyit konyitanak a gyaluláshoz, mint a tyuk az ábécéhez, mennek ajánlkozni olcsób­ban és lenyomják az árakat. Na de az úgy is néz ám ki, amit ezek a diettán­­sok csinálnak! Késs nevetség, bizony­isten. Káposzta. káposzta, hús is van benne---­— Legtöbb munkát a kocsmákban, vendéglőkben szoktak adui. De itt is dühöng a protekció — panaszkodik a gyaluló. — Aki a kocsmörosnéval jóba tud len­ni, arra finom óiét vár. Mert mi teljes ellátásra szoktunk szerződni és napi öt­ven dinár kópéra. Épp ezért a fiataiabb­­ja, ha csak lehet, a kocsmárosnét főzi meg. De az se rossz tipp a szakácsáé­val kikezdeni. Persze mind gyanakodó népség és nagyon nehéz megértetni ve­lük, hogy itt teljesen önzetlen szerelem­ről van sző. Ha valaki becsöppen egy ilyen helyre, istenien megy a dolga. Legtöbbször káposztát kap enni, este, délbe, jó Zsírosán, de hús is van benne. Ha a városban nem találunk munkát, ki­megyünk a téli szállásokra. Itt mindig akad tenni való. És tisztességesen meg is díjazzák érte az embert. Cs,ak éppen, hogy nőszemély nincs. Mert az ilyen régimódi gazda szigorúan ügye! a ház böcsületire. Épp ezért a legvégső eset az, ha valaki már a tanyára adja a fe­lit — mondta az orrát fújva gyalus ba­rátom, aki mint ebből is látható, javít­hatatlan romantikus volt. A káposzta és a nő — Ha állás nélkül vagyok, a népkony­hára járok enni — folytatta a gyalus­­ember — de ez ritkán fordul elő. Csak ... —■———I——— —— ■' A montenegrói vérengzés Bosszúhadjárat a montenegrói vajda halála miatt Beogradból jelentik: A belügymi­nisztérium Preiics inspektort sürgősen Montenegróba küldte, a bijelopoijei kerületben történt véres események megvizsgálására. A montenegrói törzsek ugyanis bosszúhadjáratot indítottak a kerület muzulmán lakossága ellen, mertßos­­tovics Boskó belügyi inspektort, a leghíresebb montenegrói vajda fiát egy rablóbanda meggyilkolta. A fel­dühödött montenegróiak csapatokba alakultak és egy tartalékos őrnagy vezetése alatt végigvonultak a mu­zulmán falvakon, mindenütt lövöl­dözve és gyuj'cgatva. A pánikban menekülő muzulmánok közül igen sokan eleitek vagy súlyosan megse• besütlek. Vranes f űu.1 a felkelők felgyújtották. Blje’opolje és Sahovics között a telefonvonalat elpusztították A csendőrség a pusztítás láttán a belügyminisztériumhoz fordult segitő­­csapaíokért és a Beranéből érkező csendőri és katonai erősítések segít­ségével sikerült a rendet helyreálli­­ani. A muzulmán lakosok lassan visszatérnek otthonaikba. Sokhelyütt az üzleteket méq ma sem merték kinyitni. A hatóságok mindent meg­lesznek, hogy a vérengzés ne ismét­lődhessék meg, egyúttal pedig erélyes intézkedéseket tettek Boskovics inspek­tor gyilkosainak kézrekeritésére.

Next

/
Thumbnails
Contents