Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-13 / 312. szám
4. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1924 november 13. Meghalt az első szerbiai vasutak építője Aki még Pasicsot a frontszolgáíattól folmenttette Belacrkváról jelentik: Néhány nappal ezelőtt Belacrkván meghalt 82 éves korában Nadler Jenő épitészmérnök, aki a múlt század nyolcvanas éveiben vezető szerepet játszott az első szerbiai vasútvonalak épitésében. Nadler 1842-ben Belacrkván született. A technikai főiskola elvégzése után tevékenységét az akkor még tőrök uralom alatt álló balkáni területeken kezdte meg, amely vidékek abban az időben vasutak nélkül állottak. A szerbek sikeres felszabaditó küzdelmei után, — amikor Szerbia első vasútvonalait építette, — az építkezésekben Nadler tevékeny részt vett és csakhamar az Ő vezetése alá kerültek az építési munkálatok. Később vezérfelügyelő lett a szerb államvasutaknál, 1910-ben pedig, számos rendjellel dekorálva, nyugdíjba vonult. A világháború idején Budapesten élt, a háború után pedig visszatért szülővárosába és ott tartózkodott most bekövetkezett haláláig. Nadler nevéhez egy, még most aktuális és történelmi színezetű epizód fűződik a szerb-bolgár háború idejéből. Abban az időben Pasics Nikola tudva, lévőén erős szálka volt Obrenovics Milán király szemében, aki ugv akarta Pasiéról „elintézni“, hogy a frontra küldte, abban a reményben, hogy egy bolgár golyó megszabadítja ellenfelétől. Nad lernek éppen akkor nagy szüksége volt mérnökökre és felhívták figyelmét Pasicsra, akit akkor már beosztottak a menetszázadba. A vasútépítések veze tője a szerb hadvezetőségtől nyert általános felhatalmazása alapján Pasics Nikola mérnököt kivette a menetszázadböl és felvette technikai törzskarába, ahol Pasics a háború befejezéséig működött és megmenekült a Miián király által neki szánt — hősi haláltól. a szuboticai városi közigazgatásban eszközlendő változásokról tanácskoztak. Ezen az értekezleten Gyorgyevics Dragoszlav főispán elnökölt és jelen volt Majagurszki Albe polgármester valamint a radikális-párt és zem’jodi'szka-csoport részéről Pendzsics György, Jovics Gyúró, Pesics párttitkár, Crnkovics Iván volt képviselő, Markovics Gyóka és Rajcsics Antal. Az értekezleten — amely egészen este kilenc óráig tartott — elhatározták — bogy negyvenöt városi tisztviselőt felmentenek állásuktól és helyükbe radikálispárti tisztviselőket neveznek ki. A kiküldött bizot ság névszerint is megállapitotta, hogy kiket mozdiianak el állásukból és a legtöbb helyre jelöltek is uj tisztviselőket E jelölés alapján részben Gyorgyevics Dragoszlav főispán már esütör.ökön kinevezi az uj tisztviselőket, azokra az állásokra nézve pedig, amelyeknek betöltése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, felterjeszti a jelölteket. . Egyben elhatározta az értekezlet több városi tisztviselőnek előléptetésre való felterjesztését is. A városi közigazgatásban az értekezlet határozata szerint jelentős változások lesznek. Értesülésünk szerint a kicserélendő tisztviselők között szerepel Petrovics Koszta főmérnök és Vidakovics János, a városi adóhivatal főnöke, akiknek utódait azonban még nem jelölték ki. A többi kicserélendő tisztvi] ők között igen sok rendőrtisztviselő, városi jegyző és több kisebbrangu tisztviselő szerepel. Uj angol-német gazdasági tárgyalások indultak meg Berlinben Az angolok iniézkedéseket követelnek nagyiparuk védelmére Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph a kővetkezőket közli: Ujbó! megindullak a tárgyalások Berlinben a német delegáció és a kiküldött angol szakbizottság között. Az angol kereskedelmi delegáció vezetője jelentést küldött haza, hogy az uj konzervatív kormány hivatalba lépése óta német részről az eddiginél nagyobb előzékenység és engedékenység voll tapasztalható, aminek nyilván az az oka, hogy Berlinben tudatában vannak annak, hogy a konzervatív kormány megtorló intézkedésektől sem rPd vissza, ha nem sike rüi Németországtól megfelelő koncessiókat kapnia. Az angol delegáció ragaszkodik a német áru cikkekre vetett 26 százalékos be viteü illetékhez, elzárkózik attól, hogy az angol piac a német nagyiparnak hitelt nyisson és az angol nagyipar védelmére hathatós intézkedéseket tart szükségesnek. A suboticai radikális-párt két két múlva tartja mesf jelölő-gyűlését Visszahelyezik a régi jegyzőket A radikális-párt szerdán Szuboticán megtartotta kerületi értekezletét. A kerületi szervezetek elnökei délelőtt tíz órakor ültek össze értekezletre dr. Rádonics Jovan képviselő eirjöklésével. Az értekezleten több beszéd hangzott el. Ezek közül dr. Nedeljkavics Milorad egyetemi tanár felszólalásában hangsúlyozta, hogy a választási győzelemhez mindenkinek odaadó munkája szükséges. Gyorgyevics Dragoszlav főispán tolmácsolta Maximovics belügyminiszter üzenetét, amely szerint a választási győzelem érdekében minden, lehetőt el kell követni és hangsúlyozta, hogy az agitáció munkájában senkinek sem szabad passzívnak maradni. Az értekezlet elsősorban a községi és járási közigazgatásban eszközlendö személyi változásokról tanácskozott és megállapították, hogy a szuboticai kerületben azokon a helyeken, ahol a Davidovicskormány elmozdította a radikális-párt exponenseit állásukból, visszahelyezik a régi jegyzőket. A legtöbb községben azonban nem is kerül sor változásra, mert a Davidovics-kormány nagyon sok helyen nem mozdította el a radikálispárti jegyzőket. Az értekezlet a csütörtöki noviszídi végrehajtóbizottsági ülésre kiküldte megbízottait, majd elhatározták, hogy november 23-án a járás! szervezeten is értekezletet tartanak Szahoticán, amely tanácskozáson a radikális-párt járási és községi szervezeteinek vezetői vesznek részt és ezen az értekezleten állapítják meg a radikálisok választási listáját és kijelölik a listavezetőt, valamint je enlést tesznek a választói névjegyzékekről is. Szerdán délután ugyancsak fontos radikális-párti értekezlet volt, amelyen A KÁPOSZTA SZERELMESE Beszélgetés a hivatásos káposzta-gyaluló férfiúval A káposztagyaluló ember szezoncikk, akár az uborka, vagy a paradicsom. Ez az összehasonlítás nem lehet sértő sem a paradicsomra, sem a káposztagyalulóra, mert nem minőségbeli differenciákat akar érzékeltetni, csupán a káposztása aj uió őszi-téli jellegét kidomborítani A káposztagyalulónak kétélete van, mint a medvének. Nyáron eltűnik a városi forgatagban, talán fagylaltos, talán hintés, talán úszómester, senki se tudja. De ilyenkor novemberben az első hideggel hűségesen megjelenik. Jöttét erős savanyukáposztaszag jelzi, hátán, mint a, katonának a fegyvere, ott illeg-billeg a gyönyörű gyalu és szabályosan lejelentkézik a törzshelyeken: ■— Jelentem alássan, itt vagyok — a mit külömbcn mindjárt észre is lehet venni. Ilyen nagyszerű flu a káposztagyaluló. »Szivem joga« A gyalus emberrel való ösmereíségem a cukrászdából datálódik, ahol — az önfenntartás kényszerűsége folytán — a nyáron még a fagylaltkészítés titkaiba próbáit behatolni a sokoldalú férfin. Szimpátiáját, amely a normálist jóval meghaladó fagylaltadagolásban merült ki, sikerült mindmáig csorbítatlanul megőriznem és a káposztagyaluló meghatott készséggel bocsátotta rendelkezésemre tapasztalatait, mikor közöltem vele, hogy a nagy nyilvánosság érdeklődik élete és viselt dolgai iránt. — Azért lettem káposztáivá'aló, mert 'lágyon szerettem a torzsát — kezdte roultbanéző szemekkel a viharedzett gyalusember — valami hallatlanul Ízlett mindig a torzsa kölyökkoromban. Akkor falun laktunk és én a káposztaföldekre jártam ki a barátaimmal. Az egyik lesbeáüit, míg a többi bicskával nekiesett a szép, nagyfejű káposztáknak. Rémes pusztítást vittünk véghez, amíg csak az »gyik paraszt el nem csípett bennünket. Az aztán elleáiia a bajunkat, — itt szünetet tart és elmereng az édes emlékeken. — Külömben tanult postás vagyok és a, holtszezonban dolgoztam is. De ta! valy kitették a szűrömet. Egy barátom, egyszer voltam facér., másfélhónapig, de ezt is ki lehetett birni. Mindig akad az embernek jóbarátja. Lakik a Vucsidolban egy drága kis lány ösmerősöm, az nagy tisztelőm nekem. A múltkor is küldött a lakásomra egy szalvéta finonv édes torzsát. — Nős? — kérdeztem ártatlanul Felháborodottan csapkodott vörös, vastag tenyereivel. Nem, nem, soha! — ordított fel szivén találva — hogy gondolhat ilyesmit rólam? — mondta különös hangsúllyal, mintha vele kapcsolatban ilyen szörnyűség el sem volna képzelhető. És egész komolyan megsértődött. Vállára csapta a gyalut és megse várva, hogy kimagyarázzam magam, peckes léptekkel távozott. Az ajtóban mégegyszer keményen visszaköhögött. Ami azt jelentette, hogy köztünk immár visszavonhatatlanul végeszakadt mindennek. ________________________(t. i.) Gyilkos orvosság Amikor a gyógyszerész téved Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszék szerdán érdekes port tárgyalt. Hrbrek Irma varrónőt azzal vádolta az ügyészség, hogy 1923 augusztusában hathetes gyermekének bélhurut ellen ópiumos orvosságot adott be, aminek következtében a gyermek két nap múlva belső sérülések folytán meghalt. A másik vádlott Bíró István gyógyszerész azt val'otta, hogy az asszonynak ópiumnélküli édesgyökér-szörpöt akart adni, de véletlenül a mellette álló üvegből ópiumtartalmu mákfejszőrpöt adott, amit nem lett volna szabad orvosi vény nélkül kiadni. Érdekes vita keletkezett ezután az orvosszakértők között, akik közül Bókay János egyetemi tanár és dr. Vámossy Zoltán kijelentették, hogy lehetetlen, hogy a szóbanforgó orvosságból egy fél kanálnyi megöljön egy csecsemőt, míg- dr. Minnick Károly törvényszéki orvosszakértö homlokegyenest az ellenkező álláspontot foglalta el. Végül az ügyész elejtette a gondatlanságból okozott emberölés vádját úgy az anya mint a gyógyszerész ellen, aminek kö vetkeztében a biróság megszünteti« fi mindkettőjükkel szemben az eljárást. iki cukrász, kioktatott a fagylaltcsináiásra. De én a káposzta gvalulást mindennél jobban szeretem. Ez az én szívszerinti mesterségem. A többit csak a kenyérért teszem. A piszkos konkurrencia — A szemfüles káposztagyalulónak állandóan résen kell lenni ilyenkor télidőben — mondta tovább — mert nagy a konkurrencia. Kérem, tessék ehinni. egészen tudatlan favágók, akik annyit konyitanak a gyaluláshoz, mint a tyuk az ábécéhez, mennek ajánlkozni olcsóbban és lenyomják az árakat. Na de az úgy is néz ám ki, amit ezek a diettánsok csinálnak! Késs nevetség, bizonyisten. Káposzta. káposzta, hús is van benne---— Legtöbb munkát a kocsmákban, vendéglőkben szoktak adui. De itt is dühöng a protekció — panaszkodik a gyaluló. — Aki a kocsmörosnéval jóba tud lenni, arra finom óiét vár. Mert mi teljes ellátásra szoktunk szerződni és napi ötven dinár kópéra. Épp ezért a fiataiabbja, ha csak lehet, a kocsmárosnét főzi meg. De az se rossz tipp a szakácsáéval kikezdeni. Persze mind gyanakodó népség és nagyon nehéz megértetni velük, hogy itt teljesen önzetlen szerelemről van sző. Ha valaki becsöppen egy ilyen helyre, istenien megy a dolga. Legtöbbször káposztát kap enni, este, délbe, jó Zsírosán, de hús is van benne. Ha a városban nem találunk munkát, kimegyünk a téli szállásokra. Itt mindig akad tenni való. És tisztességesen meg is díjazzák érte az embert. Cs,ak éppen, hogy nőszemély nincs. Mert az ilyen régimódi gazda szigorúan ügye! a ház böcsületire. Épp ezért a legvégső eset az, ha valaki már a tanyára adja a felit — mondta az orrát fújva gyalus barátom, aki mint ebből is látható, javíthatatlan romantikus volt. A káposzta és a nő — Ha állás nélkül vagyok, a népkonyhára járok enni — folytatta a gyalusember — de ez ritkán fordul elő. Csak ... —■———I——— —— ■' A montenegrói vérengzés Bosszúhadjárat a montenegrói vajda halála miatt Beogradból jelentik: A belügyminisztérium Preiics inspektort sürgősen Montenegróba küldte, a bijelopoijei kerületben történt véres események megvizsgálására. A montenegrói törzsek ugyanis bosszúhadjáratot indítottak a kerület muzulmán lakossága ellen, mertßostovics Boskó belügyi inspektort, a leghíresebb montenegrói vajda fiát egy rablóbanda meggyilkolta. A feldühödött montenegróiak csapatokba alakultak és egy tartalékos őrnagy vezetése alatt végigvonultak a muzulmán falvakon, mindenütt lövöldözve és gyuj'cgatva. A pánikban menekülő muzulmánok közül igen sokan eleitek vagy súlyosan megse• besütlek. Vranes f űu.1 a felkelők felgyújtották. Blje’opolje és Sahovics között a telefonvonalat elpusztították A csendőrség a pusztítás láttán a belügyminisztériumhoz fordult segitőcsapaíokért és a Beranéből érkező csendőri és katonai erősítések segítségével sikerült a rendet helyreálliani. A muzulmán lakosok lassan visszatérnek otthonaikba. Sokhelyütt az üzleteket méq ma sem merték kinyitni. A hatóságok mindent meglesznek, hogy a vérengzés ne ismétlődhessék meg, egyúttal pedig erélyes intézkedéseket tettek Boskovics inspektor gyilkosainak kézrekeritésére.
