Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-13 / 312. szám

1924 november 13. ßACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, A jóvátétel! bizottság harca Romániával az Arad—Csanádi Vasúiért Aradról jelentik: Az Arad—Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársasága megtartotta rendes évi közgyűlését, a melyen a vasút vezérigazgatója jelen­tést tett a vasútüzem helyzetéről. A je­lentésben Koromzay Frigyes vizérigaz­­gató ismertette azokat az okokat, ame­lyek. a vasút megváltását késleltetik. A román kormány még tavasszal közölte az igazgatósággal, hogy a jelenlegi vas­­utigazgatóság jogait kétségbe vonja, szerinte nem folytathat tárgyalásokat a részvénytársaság nevében, mert a vál­lalat főrészvényese a békeszerződések értelmében a román állam. A vezérigazgató jelentése után Hatch Károly, a jóvátétel! bizottság kiküldött­je emelkedett szólásra és kijelentette, hegy a volt német állampolgárok rész­vényeinek nem a román állam, hanem egy végérvényes határozat értelmében a jóvátételi bizottság a tulajdonosa és így tulajdonképpen a jóvátételi bizott­ság a főrészvényese a vállalatnak. Haic/i Károly felszólította az igazgatóságot, hogy ameunyiben a kérdést nem lehetne más módon rendezni, forduljon a genfi döntőbírósághoz, amely érvényt fog szerezni a jóvátételi bizottság, illetőleg a részvénytársaság jogainak. Koromzay Frigyes vezérigazgató be­jelentette a közgyűlésnek, hogy az igaz­gatóság a vasút kisajátítása óta állan­dóan keresi a békés megegyezést, a helyzet azonban az, hogy. a tárgyaláso­kat nem lehetett befejezni. Felkérte a kormány kiküldöttjét, Stanciu Miklós vezérfelügyelőt, hogy a kormánynál a békés megegyezés érdekében interveni­áljon. Az olimpiai párbaj A Puliti-Kovács párbajban mindkét fél megsebesült Budapestről jelentik: Nagykani­zsán a honvédlaktanyában szerda délelőtt folyt le a Puliti-Kovács pár­baj, amely, mint ismeretes abból ke­letkezett, hogy a párisi olimpiászon Puliit olasz kardvivóbajnok arcul­­iitötte dr. Kovácsot, aki a magyar vivószövétség részéről a zsűri tagja volt. A felek tiz óra fiz perckor ál­lottak fel egymással szemben, de­rékig meztelenül, csupán a nyaku­kat védte fekete bandázs. A párbajt nehéz lovassági kardokkal, végki­­meriilésig kellett vívni és a nyak­­bandázson kívül csupán k'r"'nyü tör­­vivókeztyiit vehettek M és csukló­jukat selyemkendövei köthették át. Herschmann osztrák vivóbajnok. vezetősegéd intésére megkezdődött a pánbaj. A feltételek értelmében, minthogy a párbajt végkimerülésig vívták, minden tízperces menetet három perc szünet váltott lel. Az első két menetet anélkül vív­ták le, hogy a felek súlyosabb ak­ciókat kíséreltek volna meg. Később a helyzet egyre jobban tisztázódott. Pulid látván, hogy a balkézzel vívó Kovács Györgyhöz nehezen férhet közel, inkább manzsettirozott. Állan­dóan kézvágásokat igyekezett adni és ezt az igyekezetét utóbb siker is koronázta: Kovács balkarján és kö­nyökén három kisebb sebet kapott. Kovács György viszont sikeres vé­dekezésből súlyosabb ütést mért Pu­liiké: a fiilét vágta át. Az orvosok a sebeket azonnal le­ragasztották, de harcképtelenséget egyik félnél sem állapítottak meg. Tizenegy óra té^n már ötször ál­lottak egymással szemben a felek, mikor Kovács György Puliti egyik támadását meglepő biztonsággal pa­rírozta és rögtön utána támadásba menvén, az olasz kezén átvágta a vivókeztyüt. Ezután a feleket még kétszer ál­lították szembe á vezető segédek, azonban egyiknek sem sikerült a másikon újabb sebet ejteni Az utol­só két menet után. amelyek szintén sebesülés nélkül végződtek, Hersch­mann vezetősegéd felszólította a fe­leket, hogy bekül jenek ki és udva­riasan felkérte Pulitit. lmrrv kérjen bocsánatot dr. Kovácstól. Puliti erre kinyújtotta a kezét, mosolyogva el­indult Kovács felé és bocsánatot kért tőle. Kovács elfogadta a feíéje nyújtott kezet és a termet ebben a pillanat­ban megtöltötte a benttartózkodók éljenrivulgása. A párbaj után Puliti kijelentette, hogy a magyarok részéről a legki­­fogástalanabbul viselkedtek vele szemben és véleménye szerint az olasz és magyar vivósportnak szük­sége van egymásra A pravoszláv egyház a naptáregyesités ellen November 16«án dönt a krrioveii püspöki zsinat Kürtövein november 17-i kén ül össze a pravoszláv egyházi zsinat, amely, mint jelentettük, az ni naptár életbeléptetéséről is tárgyalni fog. Az egyik javaslat szerint december 20-ikán a pravoszláv egyház tizen­három nappal előretolná a naptárát és 7-ike helyett szintén 20-ikát ima. iiymódon a jövőbein a katholikus és pravoszláv ünnepek ugyanazon na­pokra esnének. A beogradi Szent Szinódus titkár­sága azonban most nyilatkozatot tett közzé, amelyben közli.; hogy ezt a javaslatot valószínűleg nem fogad­ják el. mert a főpapság nagyrésze ellenzi. Á jugoszláviai pravoszláv egyház a naptárreformmal szemben azért fejt ki ellenállást, mert a pra­voszláv egyházak multévi konstan­tinápolyi kongresszusa nem a szerb tervezetet fogadta el. hanem olyan uj naptárt készített. amely nagyjából összevág a katholikus naptárral. Ezt a naptárreformot eddig csak Görög­ország vezette be és emiatt a görög egyházban nagy zavarok támadtak. A hívek nagyrésze ugyanis az m naptárt eretnekségnek tekinti és so­kan emiatt elszakadtak a görögor­szági egyháztól és a szerbiai egy­házhoz csatlakoztak. Ezek a hívők nem hajlandók az ünnepeket a ka­­thölikusokkal együtt megülni. A naptárreform amiatt is sok ne­hézséget idézne elő. mert az egysze­rű és írástudatlan nép a változó dá­tumú ünnepeket a holdváltozások szerint szokta megkülönböztetni és nem tudna beleilleszkedni az uj rendszerbe. Dr. Csirícs Irenej noviszadi püs­pök a naptáregyesités kérdéséről a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A görögi keleti szerb egyház álláspontja az. hogy egyesítem leéli a Julian és Gregorián naptárakat, csuk épp a husvét megállanilása te­kintetében van eltérés a többi ortho­dox egyház álláspontjától. Mi a husvétot többé nem akarjuk tabellák szerint, hanem csillagászati utón megállapítani, mert a tabelláris meg­állapításnál mindig van eltérés. A husvét eszerint a tavaszi napéj­egyenlőséget kővető első uj hold utáni első vasárnapra esne. Az uj hold beköszöntését négy Observato­rium: a petrogradi. az athéni, a bu­karesti és a beogradi egyetemi fogja egyidőben megállapítani A FORRONGÓ MAROKKÓ Abd-el-Krim és Raiszuli hazája Ceutaj október végén. Ha a reakció és a zsarnokság akarna, vagy tudna tanulni, észre kellene ven­nie, hogy a terror őshazájában, Spa­nyolországban és Olaszországban is tör­ténelmi erők döngetik a diktatúrát. A spanyol diktatúrát a marokkói ese­mények fogják megdönteni. E sorok Ceutá-ból, Marokkó-ból Íródnak. Ez a szépfekvésü városka, amely most a spa­nyol hadműveletek bázisa és kiinduló pontja, Spanyolországból hajón másfél óra alatt érhető el. A gibraltári szoroson átfut a hajó, s beér a ceuta-i kikötőbe. Észre se venni, hogy már Afrikában va­gyunk. A kikötő elég terjedelmes, a tenger fe­lől hosszú gát védelmezi a hullámverés ellen, a rakodópart mentén jókarban le­vő automobilok várják az utasokat és röpítik gyorsan a városba. Amikor a nap leszáll, a főútvonalakon katonák és matrózok nyüzsögnek vidáman, hango­san, de fegyelmezetten. Benszülöttet azonban alig lehet látni, csak a félreeső szűk uccákban tűnik fel egy-egy bur­­nusz és fehérturbán. Ceuta clspanyolo­­sodott, szinte folj'tatása Andalúziának; a lapostetejü emeletes házak balkonján a holdfénynél megláthatod a sötétszemü spanyol Júliát, aki suttogva vált — bi­zonyára édes — szavakat a lent álló spanyol Rómeóval. Innen tovább utazni azonban már csak a katonai parancsnokság engedélyével lehet. Ez már a háború töld je. < Spanyol-Marokkó legfontosabb helyét, Tetuánt keskenyvágányu vasút köti össze Ceutával. Az ut mindössze két óláig tart. Az állomástól körülbelül há­rom kilométernyire véget ér a megerő­sített terület és hirtelen, minden átme­net nélkül föltárul Afrika, a komor, vad és ellenséges Afrika. A keskeny lapályt szikláshegyek szegélyezik, amelyek al­ján néhány apró pálma látható; az ol­dalak és a tető azonban szomorúan ki­etlenek, se fa, se növényzet. Az egész vidék, amelyen a vasút át­halad, végtelenül szegénynek és lakat­lannak látszik, Tetuan várfalainak nagy része lerombolva. A lerombolt várfalak övén belül látszanak Tetuan fehér házai. Keletre, a völgy túlsó oldalán, a sziklás dombok mögött lakott a Beül Madeu törzs, amely régebben a legjobb vi­szonyban élt a városbeliekkel, faszenet, tojást, gyümölcsöt hordott be a város­ba; néhány hét előtt azonban Abd-el- Krim fölfegyverezte őket és támadásra dirigálta a vasút ellen. A szigorú meg­torlás nem maradt el: a spanyol büntető csapatok felgyújtották házaikat és el­pusztították kertjeiket. A törzs elmenekült a magas hegyek­be és most az egész környék elhagya­tott pusztaság. Éjszakánként néha le­merészkednek a beni madenek a völgy­be és golyót váltanak a tetuani spanyol őszemekkel, nagyobb támadásra azon­ban nincs elég erejük. A város lakossá­ga naplemente után nem hagyja el a falakat, amelyek kapui el vannak bar­­rikádozva. Az élet éppenséggel nem kel­lemes Tetuánban és a családos spanyol lakók közül sokan tanácsosabbnak lát­ták átköltözni Ceutába. A Tetuánból Scsauánba vezető ut mentén mindenütt lázadók tanyáznak. Keletre terül el a Riíf-vidék, ahol Abd-el-Krim a minden­ható ur, nyugatra Dzsebaia, amelynek lakói Raiszulinak, a hires öreg banditá­nak a hívei, aki Hosszú éveken át Tan­ger környékét veszélyeztette, s csak akkor vonult pihenőre, amikor a spa-’ nyolok elismerték emirnek a maga föld­jén és tekintélyes évjáradékot biztosí­tottak számára. Berenguer spanyol tá­bornok azonban megsokalván Raiszuli önkéuyeskedéseit, felszólította, hogy al­kalmazkodjék a rendeletekhez, majd a mikor .süket fülekre talált, Raiszuli fő-. városát, Dzsebalát körülzárta és Sesau­ánt okkupálta. Épp azon a ponton volt, hogy kézrekeriti Rajszulit, amikor visz­­szahivták Madridba és utódai teljesen ellenkező álláspontra helyezkedvén, el­ismerték Raiszuli összes kívánságait és előjogait, nagy elégedetlenségére a dzse­­balai konföderáció törzseinek, azonkívül a Dzsebaia és a Riff-terüietek közti vi­dék lakóinak, akik attól tartottak, hogy az öreg bandita rájuk is kiterjeszti ural­mát. Ezt a hangulatot nem mulasztotta el kihasználni Abd-cl-Krim, akinek a tekin­télye egyenes arányban nőtt Raiszuli csillagának elhalványulásával. Elküldte híveit az elégületlen dzsebalafak közé és sikerült az összes törzseket fellázítania. Az rj’őz.ő tudósításokból ismeretes, hogy Sesauánt a lázadók körülzárták és Primo de Rivera tábornok csak nehezen tudta az ottani helyőrséget felszabadí­tani. A harc Marokkóban még folyik. Ceu­­tában azt mondják, nemsokátá valame­lyes egyezmény fog létrejönni. Abd-el- Krimmel. Rejtély, hogy miért is áldozott Spa­nyolország annyi vért és pénzt egy ér­téktelen darab földért? A spanyol zsar­nok. Primo di Rivera azonban hadisi­­kert akart s Marokkó buktatja meg. (B. B.) Mesék a pokolgépről Nem terveztek merényletet Horthy ellen Budapestről jelentik : Fritz Rothstein az Üdv Hadseregének budapesti ezre­dese a lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy ő jelentette volna fel Kertész István lakatossegédet azon a címen, hogy merényletet tervez Horthy kormányzó ellen. Rothstein meg­állapítja, hogy Kertész néhány hete csakugyan belépett az Üdv Hadseregé­be és akkor nyilvános gyónást is tett, bevallotta, hogy a proletárdiktatúra alatt kommunista volt és kisebb bűncselek­ményeket is elkövetett. Biinbánata je­léül revolverét a Dunába dobta. Kertész kivándorlásra való csábítás miatt került a hatvani csendőrök ke­zébe, akik — mint a hivatalos jelentés mondja — felküldték Budapestre, hogy „a rendőrség politikai osztálya foglal­kozzon vele“. A foglalkozás után Ker­tész a detektívek minden kérdésére be­­ismerően válaszolt és elmondotta mind­azt, amit annak idején a kormányzó ellen tervezett merényletért néhány hó­napi fogházra ítélt Sztáron Sándorral beismertettek. A beismerés szerint Ker­tészt is a „leobeni anarchista központ“ küldte ki Horthy kormányzó megyilko­­lására. A Bécs mellett fekvő Leobenben állítólag székelő anarchisták ebből a célból a Paris mellett fekvő Amneville­­ben — a vallomás szerint — gyűlést tartottak és háromezer frankot adtak Kertésznek, akinél letartóztatásakor egy krajcárt sem találtak és akiről kiderült, hogy napok óta nem aludt fedél alatt, mert nem volt pénze szobára. Az első jelentéseknek azokról az adatairól, ame­lyek szerint Kertésznél tojásgránátokat, revolvert és pokolgépet találtak, meg­állapítást nyert, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Minden jel arra vall, hogy Kertész, aki idegbajos és könnyen befolyásolható ember, a detektívek unszo’ására ta­lálta ki meséjét a tervbevett merény­letről. Még csak ted ‘ártunk próba­mosást a világ legkönnyebb szerével a" MOSSOH leVegÓV®! ^ Liíka- móri udvaréban.- ahol mindenkinek ma­krával hozott ssermvfse fehérneműjét kimossuk kézimosógépünkkel: JKEFOIiMATOR. A készülék ára din. 150’—. 8656

Next

/
Thumbnails
Contents