Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-12 / 311. szám
5. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 11. Szász Zoltán büntetését egy évre szállította le a magyar kúria Madzsar József bűnösségét is kimondja a legfelsőbb bíróság Budapestről jelentik: A kúria] kedden délelőtt hirdette ki az Ítéletet Szász Zoltán bünperében. Tudvalévőén a budapesti büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki Szász Zoltánt a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétségben és ezért két és félévi fogházra ítélte. Az Ítélőtábla ezt az Ítéletet négy esztendei fogházra emelte tel. A Szász Zoltán mellett szereplő Gergely Győző hirlapirót a tábla felmentette. ellenben in contumatiam bűnösnek mondotta ki a távollevő Madzsar Józsefet. A kedden kihirdetett ítéletben a kúria az alsóbbfoku bíróságok ítéletének Szász Zoltán szabadságvesztéséről szóló részét hivatalból megsemmisítette és a büntetést négy esztendő helyett egy évi fogházbüntetésre szálUtotta le. amelyből az elszenvedett vizsgálati fogsággá! öt hónapot és tizennyolc napot kitöltöttnek vett. Madzsar József bűnösségéi a kúria ítélete is megállapítja, Az Ítélet indokolása szerint a büntető törvényszék vádtanácsa a törvény elvét megsértette akkor, amikor Madzsar József feleségének kérelmére nem kézbesítette ki a vádiratot Madzsar védőiének. A védelem a bejelentett semmiségi panaszban t— mondja az indokolás — azt állította, hogy Szász cikkeiben nem a magyar nemzetei támadta, nem a magyar nemzet hitelét és tekintélyét csorbította, hanem a kormányt vezető államférfiakkal foglalkozott, politikai irányzatokéit és pártokat támadott meg. Azt is állította a védelem, hogy azért nincs Szász Zoltán cikkeiben bűncselekmény. mert a Szász Zoltán által állított tények nem valótlanok. A védelem fel is ajánlotta a bizonyítást a cikkek állításainak igazolására. Aki azt állítja — mondta az indokolás — hogy Magyarországon hamar illák uralkodnak, mellékkormúnyok garázdálkodnak, az a magyar nemzet tekintélyét, hitelét csorbítja és csökkenti. Aki azt állítja, hogy i Magyarországon zsarnokság, korrupció uralkodik, kabinetnoir van, hogy nincsen szólásszabadság, sajtószabadság hogy dühöng a cenzúra, hogy itt nem lehet megírni azt. ami a hatalmasoknak nem tetszik, hogy ezekről beszélni sem szabad, hogy itt spiclirendszer, iezsiútauralom van. hogy a szociáldemokratapártoí agyonnyomiák. a szabadkő- Imiivespáholy házát elrabolják, hogy itt a leggyávább vonatkozású katonai diktatúra uralkodik, hogy a cári uralomnál rothadtabb állapotok észlelhetők. az sötét színben tünteti fel a magyar közállapotokat, mintha itt erkölcsi züllöttsóg volna. Ezek az állítások alkalmasak a magyar állam és a magyar rtemzet hitének és tekintélyének csorbítására. Azt állítja Szász Zoltán cikkeiben, hogy az állam szervei tehetetlenek a zsarnoki túlkapásokkal szemben. Aki ilyet állít, az is csorbítja a magyar nemzet tekintélyét. A kúria elfogadja a táblának azt a megállapítását, miszerint a cikkek általánosító állításai valótlanok. Igaz ugyan, hogy a tábla nem rendelte el a valódiság bizonyítását, a kúria azonban ezt helyesnek tartja és annak a nézetének ad kifejezést, hogy az 1921. évi harmadik törvénycikk 7. szakaszának alkalmazásánál sem a valódiság bizonyítása, sem a valótlanság megállapítása nem szükséges. Igaz ugyan, hogy egyes ellenforradalmi kilengések megtörténtek, de még ha bizonyítást nyert volna is. hogy itt nálunk panamák voltak, még ezzel sem lett volna bizonyítható a viszonyoknak olyan sötét festése, amilyenre Szász Zoltán általánosító cikkei az ország állapotát festik. Nem lett volna bizonyítható az. hogy Magyarországon még a cári uralom rothadtságán is túlmenő állapotok uralkodnak. Kijelenti az indokolás, hogy a trianoni békeszerződésben biztosított védelem nem vonatkozik Szász Zoltán esetére. Károlyi Miliály vagyonelkobzás! pőre a budapesti Kuria előtt Három hétig fog tartani a tárgyalás Budapestről jelentik: A magyar Kuria kedden kezdte meg Károlyi Mihály vagyonelkobzást pőrének tárgyalását. Mint ismeretes, a magyar kincstár 1920 júniusában keresetet indított a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvény alapján Károlyi Mihály ellen és vagyonának elkobzását kérte a törvény alapján a bíróságoktól. A kérdésben az első- és másodfokú bíróságok úgy döntöttek. hogy Károlyi Mihály vagyona elvben elkobzandó, a gyakorlati keresztülvitelt azonban későbbi törvényes tárgyalásokra tartották fenn az első- és másodfokú bíróságok. Ezeken a későbbi tárgyalásokon fognak dönteni afelől, mi kobozható el Károlyi Mihály vagyonából és mit hagynak meg Károlyi Mihály örököseinek. Háromnegyed tiz után nyitotta meg a tárgyalást az első polgári hetestanács Papp István kúriai bíró elnöklésévcl. A referens dr. Rácz Lajos kúriai biró, a kincstár képviseletében dr. Horváth Dénes jogügyi főtanácsos jelent meg,_ Károlyi Mihály képviseletében dr. Acs Jenő (szuboticai), dr. Nagy Vince és dr. Búza Barna, az ismeretlen örökösök nevében dr. Scheffer Aladár jelentkezett. A tanácselnök felhívására nem jelentkeztek gróf Károlyi József,- gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi György, gróf Károlyi Imre, gróf Károlyi István, gróf Károlyi Antal, gróf Károlyi László és gróf Károlyi Lajos képviselői. Papp István tanácselnök elsősorban figyelmeztette Károlyi Mihály képviselőit, hogy islszólalásra csak egy képviselőnek adhat engedélyt. A védők közül dr. Nagy Vince nemzetgyűlési képviselő jelentkezett, aki a védőbeszédet meg fogja tartani'. Ezután a kincstár képviselője kérte. hagy a per ama részeinél, amelyeknél az alsófoku bíróságok a nyilvánosság kizárásával tárgyaltak, a Kuria is rendelje el a zárt tárgyalást. A Kuria helyt adott ennek a kérelemnek. A biróság végzésének kihirdetése után dr. Rácz Lajos kúriai biró hozzákezdett referátumához, A referens biró elsősorban ismerteti a magyar államkincstárnak Károlyi Miliály ellen indított keresetét. A zárlatot Károlyi vagyonára — mondja a biró — azon az alapon rendelték el. hogy Károlyi 1918-ban általános munkassztráikot idézett fel a háború befejezése és a mindenáron való békekötés céljából, a háború alatt pedig állandó érintkezést tartott fenn a Magyarországgal ellenséges államok kémeivel Büntető eljárás nem volt indítható Károlyi ellen — mondja keresetében a kincstár — mert Károlyi szökésben van, ezért a felségsértés, hűtlenség, lázadás. a haderő ellen elkövetett bűntett. katonai szolgálat megszegésére való csábi! ás. felségárulás nem nyerhetett vele szemben Ítélettel megállapítást. Az októberi forradalom kitörése, a köztársaság kikiáltása és az országnak a tanácsköztársasági kormány kezére való átjátszása vezettek a beadvány szerint Magyarország felosztásához, amiben Károlyi akár mint tettes, akár mint bűnsegéd bűnös. Felsorolja a referens az elkobozandó vagyont, majd előadta, hogy Károlyi Miháiyné is bele akart avatkozni az ügybe, kérte mesidéztetését. azonban minden fórumon elutasították. Dr. Nagy Vince szólal fel ezután. Közli, hogy a trianoni békeszerződés 76-ik szakasza alapján pergátló kifogást jelentett be a törvényszéknél. amely a kifogást elutasította. Az említett szakasz a volt monarchia területén a trianoni szerződés ratifikálásáig elkövetett nolitíkai bűncselekmények elkövetőt számára büntetlenséget • biztosit. A szerződő hatalmak ezáltal a nagyarányú, hasonlójellegű politikai üldöztetéseknek akarták elejét venni. A törvényszék tévedésben van. amikor Károlyit közönséges bűncselekményekért akarja felelősségre vonni. Az elnök Nagy Vince beszéde után a tárgyalást berekesztette és annak folytatását szerdára tűzte ki. A tárgyalás, a nagy anyagra való tekintettel, előreláthatóan három hétig fog tartani. Megkezdődtek a tárgyalások a sztrájkoló osztrák vasutasokkal A tárgyalások kedvező mederben haladnak — Szerdán délre várják a megegyezést Becsből jelentik: Az osztrák vasutasok sztrájkja ügyében kedden lényeges fordulat állott be. A szövetségi vasutak vezérigazgatósága a megegyezésre uj Javaslatot dolgozott ki, amelynek letárgyalésára meghívta a sztrájkolok bizalmiférfiait. A vezérigazgatóság javaslata azon alapul, hogy amennyiben az alkalmazottak követeléseit teljesíti, nem térhet ki a személydijszabás újabb megdrágítása elöl. A teherárudijszabást az igazgatóság szerint nem lehet emelni, mert már amúgy is lényegesen túlhaladta az aranyparitást. A javaslat kimondja, hogy a tulkiadások fedezésére a személytarifa 25 százalékos emelésére lesz szükség, amihez a kormánynak utólagos beleegyezését kell kérni, miután a tarifaemelés a szanálási programot érinti. A tárgyalások kedd délelőtt megindultak, de még nem fejeződtek be. A tárgyalásokon résztvesznek a német nemzeti vasutasok is, akik tudvalévőén a bérharcban a legradikálisabb álláspontot képviselték. Ha a békéltető tárgyalások a sztrájkolok kai kedvező eredményre vezetnek, akkor még a legjobb esetben is csak csütörtökön, vagy pénteken indulhat meg a rendes vasúti forgalom. Az osztrák nemzeti tanács főbizottsága a Seipel-kormány újbóli megválasztása mellett foglalt állást. Seipel a főbizottsági ülésen kijelentette, hogy a megbízást annál is inkább elfogadja, mert a narlamenti pártokkal és más tényezőkkel folytatott tárgyalásai során meggyőződött róla, hogy azt elvállalhatja. Késő éjjel érkezett jelentés szerint a vezérigazgatóság és a. sztrájkolok megbízottai között a támvalások a legkedvezőbb mederben haladnak és remény van rá. hogy a megegyezés szerdán délig létrejön. Ebben az esetben már szerdán délután megindul a vasúti forgalom egész Ausztriában. Hir szerint Seipel kancellár biztosítékot fog követelni a nagynémetektől, akiknek vasutasszervezetei! tudvalevőleg a sztrájkban a legszélsőségesebb álláspontot foglalták el, hogy a jövőben nem lesz kitéve részükről hasonló hátbatámadásnak. Az a hir, hogy Seipel a közalkalmazottaktól reverzálist kiván, nem felel meg a valóságnak. Fordulat előtt a magyar belpolitika Gombos kibékül a legitimistákkal — A fajvédők elismerik Ottó királyságát — Rejtett célokat sejtenek az akció mögött A magyarországi fajvédők egyre élesedő és bátorodó politikai akciója mögött a mai magyar politika erőtényezőinek érdekes átcsoportosítása megy végbe. Az akciónak a nyilvánosság előtt lejátszódó fejezete az a közeledés, a miben a szabadkirályválasztó Gömbös a magyar legitimistákkal keresi az együttműködést. Gömbös Gyula és társai ugyanis határozott formában közeledést keresnek a legitimistákhoz és ebből a célból már hosszabb idő óta tanácskozás folyik a két ellentábor között. Nem közvetlenül tárgyalnak, hanem közvetítők utján kísérelték meg a politikai ellentétek kiegyenlítését. A tárgyalásoknak egyelőre az a célja, hogy a királykérdés miatt széttagolt ellenzéki képviselők közös utra Tépjenek a kormány ellen. Ez a békítési kísérlet azonban nemcsak a parlamenti ellenzék cselekvőképességének fokozását célozza, hanem a parlamenten kívüli erők egységesítését is el akarják érni. Gömbösék jelentős engedékenységre is hajlandók. Felajánlották azt is, hogy elismerik Ottó királyt, és beszüntetik a legitimisták ellen irányuló egész mozgalmukat. Gömbös Gyula és társai kezdeményezték ezt a nagyjelentőségű akciót. Pallavicini György őrgróffal tárgyaltak először, majd közvetítők utján Cziráky György és Cziráky József grófokkal léptek összeköttetésbe s most szintén közvetítők utján Andrássy Gyula grófot szeretnék megnyerni a paktumnak. A legitimisták zöme ma még gyanúval fogadja a fajvédők közeledését, mert a legitimisták rejtett célokat gyanítanak Gömbösék akciójában s úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a fajvédők parlamenti frakciója csak lépcsőfoknak akarja fölhasználni a kibékülést. A szövetkezés éle Bethlen István mi> niszterelnöksége ellen irányul, aki — főképen szocialista és liberális oldalról jövő követelések hatása alatt — több Ízben vállalt már kötelezettséget a kor• mányzói jogkör szabályozására. A fajvédők mozgalma pedig — hir szerint — olyan célokat szolgál, melyek a legitimisták céljainak teljesülése mellett i kormányzói jogkör problémáit is megoldaná, illetőleg uj alapokra fektetné.
