Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-10 / 278. szám
4. oldal BACSMEGYBl NAPLÓ 1924. október 10. A politikai ellentétek játszhatnak közre abban, hogy Micsin Vladimir módosi szolgabirót a főszolgabíró felfüggesztette. A szolgabiró ellen a iegyeltni eljárást megindítani s öt íelfüggeszteni a vármegyei alispán volna jogosítva s értesülésünk szerint a becskereki alispáni hivatalhoz Micsin szolgabiró elien semmiféle feljelentés nem érkezett. A belügyminisztériumban sem tudnak semmit a Micsin szolgabiró elleni fegyelmiről, a kinek eddigi hivatali működése ellen soha kifogás nem merült fel. Azokra az indokokra vonatkozólag, a mellyel a főszolgabíró Micsin állítólagos felfüggesztését megindokolta, a megvádolt szolgabiró elmondta, hogy ö soha semmiféle okmányt nem hamisított, vagy hogy neki oka lett volna küllőidre szökni, s valaha is megszökött volna. Úti számláit pedig mindig a fennálló rendeletéinek megfelelően állította ki, a járási számvevőség azt mindig likvidálta, s ő ez alapon vette fel járandóságait. Micsin nagyon csekély fizetése dacára is lelkiismeretesen és becsülotesen ellátta hivatalát, a politikába soha nem ártotta magát, csak tisztviselő volt s — szerinte — üldözésének oka tisztán az, hogy családi kapcsolat van közte és a módosi járás volt főszolgabírója közt, akit a radikáliskormány nevezett ki s most a demokraták bocsátottak el. , Kosics Szlavkó. a felfüggesztett bíró ügyében is aként informálnak Módosról, hogy az ő felfüggesztésének is inkább a politika az oka, mintsem a hivatali mulasztásai, A módosi főszolgabíró. — mint Miesin kijelentette. — sem szóban, sem írásban nem közölte vele, hogy öt felfüggesztette, azonban ő tényleg nem jár be hivatalába. Grba Braniszláv főszolgabíró, akit mint erélyes, igazságos és tisztakezü tisztviselőt ismernek, bizonyára megtudja és meg akarja teremteni a módosi járásban a politikámentes és igazságos közigazgatást. A süfeoHcai agrárreviziéí hétfőn kezdik meg Az uj földosztásnál nem érvényesülhetnek politikai szempontok Néhány nap óta a Vajdaságban megkezdődött az agrárrevizió. Az erre a célra kiküldött bizottságok Noviszadon és Szentán már meg ís kezdték munkájukat. Az agrárreform értelmében minden negyed5!: gazdasági év végén revíziót kel! tartani a dobrovoijácck. optáitak és egyéb földjogosultak között kiosztott földek felett és a revízió ufón a telepesek további négy7 évig zavartalanul élvezhetik föld.ieik?t A revízió alkalmával szigorúan ej'enörzik. hogy csakis jogosult_ földigénylők kapjanak földet. A 37.bő5— 924. szám alatt kelt agrárreform miniszteri rendelet, amely a revízióról intézkedik, csütörtökön érkezett meg Szuboticára. A rendelet szerint minden földigénylőnek, ha kapott már földet, akkor is jelentkeznie kell a revíziót végző bizottság előtt, amely megvizsgálja. hogy a jelentkezőnek joga van-e földhöz és amennyiben vagyoni és személyi viszonyai megfelelőek. úgy kap földet, illetőleg megtarthatja a már kimért főidet. A revíziót háromtagú bizottság végzi, azonkívül a városi tanácsot egy, a földigénylőket pedig három tag képviseli a bizottságban. Abban az esetben. ha a földosztást politikai szempontok szerint végezték, a minisztérium bárki feljelentésére nyomban felfüggeszti a földosztást. Szuboticán október 13-ikán kezdődik rneg az agrárrevizió. A földigénylőknek a következő sorrendben kell jelentkezniük a városháza 1. emeiet. 77. szám alatt, ahol a bizottság működni fog. Október 13-lkän: I.. .VI.. VII, és VIII kerületben lakó földigénylők. Október 14-ikén a II köriek, október 15—16-ikán a III. köriek, október 17-ikén a IV. köriek, október 18-án az V. köriek, október 20-ikán napnyugati- és napkeleti ugarok földigénylői, október 21-én Ludas. Suplják, Palics, Radonovác és Györgyén. október 22—23-ikán Tavankut, október 24—25-ikén Sebesics és Mérges, október 27-ikén Nagyiény és Zobnatica, október 28-ikán Vámtelek. Buckái-. Maisai- és Szegediszőlők. október 29-ikén ‘ Bajái- és Halasi szőlők. Verusics és Béková, október 30-ikán Kelebia, Tompa és Sándor földigénylői. A revízió befejezése után a földosztásról felvett jegyzőkönyveket nyolc napig közszemlére teszik. Azok. akik nincsenek megelégedve a földosztással, nyolc napon belül íelebbezlietnek a bizottság határozata ellen. A kísantant és az orosz-magyar szerződés A cseh félhivatalos szerint Magyarország1 területi növekedését célozza a szerződés A csehszlovák külügyminiszter Prágából jelentik: A csehszlovák külügyminisztériumhoz igen köze! álló Gazette de Prague „Magyarország és Szovjetoroszország“ címmel hosszú cikket közöl, amelyben a magyarorosz szerződésről a következőket Írja: — Magyarország külpolitikájában eleinte a gazdaságilag és politikailag megerősödő Németországra akart támaszkodni, amikor azonban úgy látta, hogy Németországnak semmi kedve a magyar külpolitika felajánlkozását kihasználni, akkor kapcsolatot keresett a szovjet-diplomáciával, amely egy orosz-román konfliktus kitörése esetében mindig számitott Magyarországra. A szovjetkormány, miután meggyőződött, hogy Magyarország hajlandó vele szövetséget kötni, állandó érintkezést tartott bizonyos magyar körökkel, amelyek a régi magyar határok visszaállítását, vagy legalább is terüleii gyarapodást remélhet a félhivatalosa az egyezményről szovjet segítségével. Az orosz-magyar megegyezésnek ez volt a célja és kiinduló pontja, nem pedig az emlegetett kereskedelmi szerződés szempontja. A cikk megemlíti, hogy Kun Béla a moszkvai „Pravdá'-ban az oroszmagyar szerződésről ugyanezeket a szempontokat fejiette ki. Kun Béla megjegyezte az orosz kormány hivatalos lapjában irt cikkben, hogy az orosz-magyar egyezmény ratifikálása nehézségekbe fog ugyan Magyarországon ütközni, de semmi kétség, hogy az egyezményt végül is ratifikálni fogják. A kisantant államainak — igy fejezi be cikkét a Gazette de Prague — nincs okuk félni, ha Magyarország felveszi a diplomáciai érintkezést Oroszországgal, de természetes, hogy résen kell lenniök, nehogy esetleg európai ZO var támadjon. Megszöknek a diákok a szuhoticai kereskedelmi akadémiáiból Katasztrofális tanárhlány — Hiányos oktatás A szuboticai főgimnáziumban uralkodó tanárhiányról, amely lehetetlenné teszi a rendszeres oktatást, már irt a Bácsmegyei Napió. Annak idején rámutattunk arra. hogy a szükséges tanerő hiányában az intézet megcsappant tanári kara a legjobb akarat, a legmegerőltetőbb munka mellett sem érhet el eredményt s óhatatlan, hogy a tanárhiánynak ne az iskola tanulói s ne az iskola taneredménye legyenek áldozatai. A tanárhiány azonban nem csak a főgimnáziumban észlelhető, hanem talán még súlyosabb formában található rneg a szuboticai felsőkereskedelmi iskolában', ahol már is oiy tarthatatlan a helyzet, hogy a katasztrófa feltartóztathatatlannak látszik. Az akadémiai jelleggel felruházott kereskedelmi iskola hét osztályában mindössze hat tanár látja el a növendékek oktatását. Vannak osztályok, ahol naponta csak két órát tanítanak az előirt öt óra helyett. A megfogyatkozott számú tanórák miatt nem tanítják a szláv nyelvet, azonkívül vannak osztályok. amelyekben nem tanítanak földrajzot, történelmet, algebrát, úgy. hogy ezekből a tantárgyakból iskolai oktatás nélkül s igy a legfogyatékosabb tudással kell majd kiállni a diákoknak a szigorú vizsgákat. A szláv nyelv mellőzése súlyos következményeket von maga után. mert a kereskedelmi iskolának nagyrészt magyarajku növendékei vannak, akik egy szót sem tudnak szlávul és csak exisztenciális szempontok kényszeritették őket arra. hogy a szuboticai szláv kereskedelmiben folytassák tanulmányaikat. Ezek a magyarajku diákok a legnagyobb nehézségekkel küzdenek és teljesen reménytelenül néznek a vizsgák elé. Az iskola igazgatója betetőzésül még azt a kedvezményt sem adja meg. hogy a tanárok az előadásokon kisegítő nyelvként használhassák a magyar nyelvet, habár még Pribjcseyics minisztersége idejéből hatályban van egy rendelet. amely meghagyja, hogy a szláv osztályokban tanuló magyar vagy német anyanyelvű diákoknak minden könnyítést meg kell adni. Az iskolai oktatással egyébként a szláv anyanyelvű tanulók sincsenek megelégedve és ezért tömegesen válnak ki az iskola kötelékéből. Az iskolai év megkezdése óta már több mint húsz diák hagyta el az iskolát, főleg olyanok, akiknek anyagi helyzetük lehetővé teszi, hogy PanCsevón. vagy az egészen távoli Susákon folytassák a Szuboticán megszakadt tanulmányaikat. A katasztrofális tanárhiányon az iskola igazgatósága már több ízben próbált segíteni, ilyen irányú kérelmei azonban mindeddig elintézetlenül maradtak a közoktatásügyi minisztériumban. Egyelőre nincs is. kilátás arra. hogy kiegészítsék az iskola tanárainak létszámát. A jelenlegi állapotok pedig rövidesen odavezetnek, hogy a felsőkereskedelmi iskola diák nélkül marad. Ilyen állapotokat teremt az az iskolapolitika. amin gyökeresen vagy nem akarnak, vagy nem mernek változtatni. Ahol meg keliene nyitni a magyar osztályokat, ott mesterséges akadályokat agyainak ki a magyar gyermekek anyanyelven történő oktatása ellen, ahonnan pedig már száműzték a magyar nyelven történő oktatást, ott a régi magyar tanárok elbocsátásával teszik lehetetlenné az oktatást. A jó vidék e & « A Bem-uccai rejtély Az egyik novisadi napilap október 5-iki számában a következő nyílttéri közlemény látott napvilágot (e rovatban közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség): „Tegnap a Bem-uccában egy zsuron elveszett 1 kék férfiharisnya. A becsületes megtaláló illő jutalom ellenében hajlandó eljuttatni a károsulthoz,“ Egy röpke hir s e hírben mennyi titokzatosság. Mi történt a Bem-uccában.? Milyen zsur az, ahol 1 kék férfiharisnya elveszhet ? S ha már elveszett, hogy’ jutott hozzá a megtaláló? Az, aki a nyílttéri közleményt a lapban elhelyezte, azt mondja, hogy becsületesen. De hihető ez? Ha valaki becsületesen talál 1 kék férfiharisnyát egy zsuron .... Álljunk csak meg ennél. Hogy’ lehet 1 kék férfiharisnyát találni egy zsúron, akár a Bemutcában? És ha valaki már talált, mért nem szólt rögtön, hogy: pardon uraim, de valaki elvesztett 1 kék férfiharisnyát ! S miért nem tisztázta nyomban, hogy hol a harisnya párja? Miért vágta zsebre, becsületessége jutalmául, a talált tárgyat ? Miért hírlapi utón keresi, utólag, a károsultat ? Ezen a ponton újabb kérdések merülnek fel. Becsületesnek nevez-' hető-e az a megtaláló, aki a zsuron' elhallgatja, hogy 1 '• kékharisnyát talált s mielőtt visszaadná, előbb gon-1 dósán kiköti az illő jutalmat? Azfán mennyi jutalmat remél a becsületes azért a félpár antik harisnyáért ? Hiszen abból a pénzből, amibe a nyílttéri közlemény közzététele került, 1 egész pár vadonatúj férfiharisnyát lehet vásárolni, tetszésszerinti színben. Kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy a Bem-uccai rejtély mögött valami' bűntény lappang. A zsuron valakinek1 lelopták a lábáról egyik harisnyáját. De mért csak az egyiket? És mi' történt a cipővel? Vagy nem is volt' cipője az illetőnek ? A Bem-uccában cipő nélkül szokás zsúrra járni ? Őrület. Ki mondja rneg ? S mit szól mindezekhez a vizsgálóbíró ? Fogják meg ! Ä® öngyilkosság zeneszó melled Egy sziapári földbirtokos agyonlőtte magát a zombori Sloboda-kávéházban Somborból jelentik: Szerdán este 11 órakor revolveriövés riasztotta meg a Sloboda-kávéház közönségét s az egyik, asztalnál ülő vendég véres fejjel bukott a padlóra. A kávéházban a lövés miatt először pánik támadt, azonban csakhamar kiderült, hogy öngyilkosság történt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az öngyilkos Boiics Száva haszonötéves sztapári földbirtokos, ki három nappal ezelőtt érkezett Dubrovnikből Somborba és a Sloboda szállodában vett lakást. Magaviseleté egyáltalán nem keltett feltűnést és csak egy sombori nőismerősén ek társaságában lehetett látni. Szerdán este tizenegy órakor bement a Sloboda kávéházba, ott egy fehér kávét rendelt, néhány perc múlva pedig odaszólt a cigánynak, hogy keringöt játszók. A zenészek Boücsnak kezdtek játszani, aki egyszerre revolvert vett elő és föbelötte magát. A fiatalember véresen bukott le a székről, a zene elhallgatott, a vendégek és pincérek rémülten csoportosultak a sebesült körül. Csakhamar megjelent Ledetics rendőrkapitány és Csokics detektivfőnök, akiknek intézkedésére Bolicsot kórházba
