Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-05 / 273. szám

Poštarma plaćena u »otovcm •• r Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve ti XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 október 5. Hő. szám Megjelenik mieden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uL l.(Lelbach-palotn) Szerkesztőség: Aleksandrova a!, 4. (Rossia-Fonciére-palota) Hit és poütika Most köslif< a lapok azt az elő­adást, amit Werner Sombort, s nagynevű tudós a Szociálpolitikai Társulat stuttgarti nemzetközi kongresszusán tartott. Werner Sombart hatalmas előadásban az osztályharc elmélete ellen foglalt állást s a jövendő fejlődés irányát az osztélyharc elvetésében s a val­lásos hithez való visszatérésben je­löli meg. A forradalmi osztályharc teóriájából — mondja Sombart — mór régen eltűnt minden tudo­mány, kiesett alóla a metafizika talaja, amiből kinőtt s vakhitté, dogmává, babonává vált a töme­gek előtt. Arra kell törekedni, h‘ogy ezt a vakhitet, ezt a dog­mát ez igazi hit váltsa fel s erre — tanítja a berlini egyetem ki­tűnő professzora nincs más üt, mint amelyik az istenbe ve­tett régi hithez vezet vissza. Áz istenbe vetett hitből ered az esz­mében való hit s csak az isteni hitből sarjadhat ki az egyetlen újjáépítő erő : a szeretet. Rög­eszme az, hogy olyan emberek ft" szerethetik egymást, akik nem hisznek istenben, mert az ember­szeretet : isten szeretető. Nem vállalkozunk arra a sze­repre, hegy abban a vitában, a melyik ezt az előadást követte, az álláspontok bármelyikéhez csatlakozzunk. Annak a program­nak, amit Werner Sombart, a szo­ciális mozgalom tudós történet­írója tár az európai civilizáció elé — soha a civilizáció kuiíurátla­­nabb és hitetlenebb nem volt — kétségtelenül súlyos szimptomati­kus jelentősége van s különösen azok számára ad sok megszivle­­lésre érdemes gondolatot, akik — mint mi, kisebbségi sorsban élük — tömegmozgalom bölcsője mel­lett állunk. Nincs nap, hogy ne nógatnák gyorsabb ütemre, ne biztatnák erélyes megmozdulásra, ne ösz­tökélnék a lelkiismeretnek a faj­szeretet láncaiból font ostorra! munkára, cselekvésre és áldozat­­készségre az elszakadt magyar­ságot és — tegyük szivünkre a kezünket s ne a hazug illúziók délibábot ringató páráján, de a jelszavak bódulatától le nem ré­szegíthető igazság kévlelhetetlen­­ségével tekintsünk körül: arány­­nőn á!lnak-e a buzdító szavak, oz ösztönző feljajdulások, az ál­dozatokért, helytállásért könyörgő sirámok a cselekvésekkel, a helyt­állásokkal és áldozatokkal. Va­lami, valahol hiányzik, azt a te­ret, ami a kötelesség és teljesí­tés között tátong, valamivel ki kell tölteni a számvetésnek. Va­lahol hiba történt, vagy még mindig hiba történik. Talán nem indult meg még minden motor, mely le tudná győzni a tömegek lomhaságát. Talán nem gyuladt még föl minden fény, mely vilá­got vetne az utakra. Talán még nem hangzott el az a csodatévő szó, mely járóvá tenné a sántái s a ravatalról leszólitaná a ha­lottat. S amikor a tömegmozgalmak történeti fejlődésébe elmélyedt tudós professzor azt hirdeti, hogy a tömegeket vissza kell vezetni az istenhit országutjára, felgyöt­rődik a kérdés: szabad-e a val­lásos érzés hatalmas, mindenek­­fölött diadalmaskodó erejét kiak­názatlanul hagyni, amikor föl­akarjuk rázni a tömegeket s a cselekvésre buzdító Összetarto­­zandóság hitét akarjuk elevenné tenni benne. A természettudo­mányos gondolkodás talán még a kérdés ellen is tiltakozik, de — a mozgalom vezetői nem a természettudományos viíágnézlet híveit akarják összeterelni s a természettudományok világföl fo­gósa a nemzetségek csatarendjébe nj Tküzdelmet is pérborreszkálja. Ám a politika — az exigenciák tudománya s a tömegek még nem állnak a darwini fejlődéstör­ténet s a spenceri evolúció állás­pontján. A tömegek csak azokra hallgatnak, akik az ő szükségle­teiket elégítik ki. Csak az a nemzetiségi küzde­lem vezetett eddig eredményre, amely az elválasztó vallás erejé­vel áldotta, erősítette, keményí­tette meg a nemzeti összetarto­­zandóság természetes érzését. A templom nemcsak az istenháza s nemcsak a vallásos szertartások legfőbb tekintélyű helye, hanem o szent Karám is, melyben ősz­­szetalálkozhatr.ak az egy vallás hívői és egy nemzetiség tagjai. Összetalálkozhatnak s megmutat­kozhatnak egymásnak : vagyunk, élünk, egymáshoz tartozunk. Radics keresztvetéssel kezdi a beszédét s imába kezd, ha harang kondu! beszédébe s Radics el­ment Moszkvába Csicserinnel tár­gyalni s a moszkvai parasztimét­­ruicionáléhoz csatlakozott. Gandhi — mint a ma megjelent lapok ír­ják — mér a tizenötödik napja bőitől, hogy jpvűtegye népének $/ vétkét .Ha példa, ke!!, .ha 'ft siker igazolása kei!, csak körül kell nézni. Adassak, meg a tudo­mánynak, ami a tudományé, de a tömegeknek az edassék, ami a tömegeké. A Rád les-parii miniszterek kinevezéséinek elhalasztása nem gyengíti a kormány helyzetét Beogradból jelentik : A belpo­litikai feszültség, amely az utóbbi napokban érezhető volt, szomba­ton nagy mértékben enyhült és azok a hírek, amelyeket az ellen­zék a lappangó válságról terjesz­tett, sokat vesztettek hatásukból. |A Radics-párt kormánybalépésé­­nelc elhalasztása minden jel sze­rint nem gyengíti e kormány helyzetét, sőt a Radics-párt és a klerikálisok közt Radics Istvánnak a b.crvát püspökök elleni fellépé­séből keletkezett nézeteltérések sem jelentenek komolyabb vesze­delmet a kormánypártok egyet­értésére. A király tovább folytatja a hely­zet tanulmányozását és az ural­kodó szombaton este fél hatkor ismét hosszú kihallgatáson fo­gadta Dnvidovics Ljuba miniszter­­elnököt. A miniszterelnök hét őrs­kor rendkívül jó hangulatban tá vozott az udvarból és a rá vára­kozó újságírók előtt a következő kijelentést tette: — A király legteljesebb bizalmát bírjuk. Azok, akik válságról beszél­nek, keservesen fognak csalódni. I A miniszterelnök nyilatkozaté, I amely politikai körökben gyorsan I elterjedt, különböző kommentá­rokra adott alkalmat. J Szombaton a minisztertanács nem tartott ülést, a kormány ve­zető tagjai között azonban dél­előtt és délután is megbeszélé­sek folytak.a politikai helyzetről. Petrovics Nasztáz belügyminisz­ter kétszer felkereste a minisz­terelnököt, aki a nap folyamán Spaho pénzügyminiszterrel és Kö­röséé közoktatásügyi miniszterrel is tárgyalt. A belügyminiszter a helyzetről A prágai „28 Rzsijen“ cimü lap beogradi munkatársa szombaton felkereste Petrovics Nasztáz bel­ügyminisztert, aki hosszabban nyilatkozott az újságíró előtt e politikai helyzetről. Kijelentette, hogy meggyőződése szerint a helyzet teljesen stabilizálódott és szó sincs rendszerváltozásról. Szi­lárd meggyőződése, hogy a nép a választásokon — mihelyt erre sor kerül — a megegyezés mel­lett fog dönteni. Hangsúlyozta, hogy a kormány a korona teljes bizalmát bírja. Radlcsékkal elvi­leg készen van már a megegye­zés, amely csak részleteiben nincs még kidolgozva. Azt hiszi, hogy az alkotmány revízióját Pro­­tics Sztoján szellemében hajtják végre, a jelenlegi viszonyoknak megfelelő módosításokkal. Ra~ dicséknak a kormányba való belé­pése csak rövid idő kérdése és en­nek semmi elháríthatatlan akadá­lya sincs. A kisebbségekre vonatkozóan ki­jelentette a belügyminiszter, hogy a kormány megadja a nemzetiségi kisebbségeknek a teljes egyenjogú­ságot és mindazokat a jogokat, a melyeket a békeszerződések biztosí­tanak számukra, mindaddig, amíg lojális polgárai lesznek az állam­nak. Abban az esetben azonban, ha nem lesznek lojálisak, a leg­­eréiyesebb rendszabályokkal fog a kormány a kisebbségeic ellen el­járni. — A radikális-pártban, — mon­dotta Petrovics belügyminiszter — most nagy a zavar, azonban közei van az idő, hogy a radiké­­!is-párt lerázza magáról a dikta­túrát. Arra a kérdésre, hogy várha­tó-e az országnak a kisantanltsl szemben folytatott politikájában válíy&zás, rig'/-» nyila-fekozott a bel­ügyminiszter, hogy erről szó sincs, miután maga Radics is közismer­ten szlavofii politikus. Végül ki­jelentette, hogy a választásokat akkor fogják megtartani, ha a kormány a legsürgősebb törvény­javaslatokat már megszavaztatta a parlamenttel. Erre a folyó év­ben aligha "kerülhet sor, legfeljebb csak a jövő év közepe felé. A „Hrvat“ a sarajevói érsek ellen Zagrebi jelentés szerint a Ra­­dicsékhoz közelálló Hrvat Saraje­­vóból keltezett jelentést közöl, a mely szerint a horvét püspökök legutóbbi pásztorlevelét, amely ellen tudvalevőleg Radics erősen kikelt, Sarics sarajevói érsek fo­galmazta. A lap kijelenti, hogy a sarajevói érseknek az a politikája, amely a katolicizmust a horvat­­sággal azonosítani akarja, nagyon sokat árt Boszniában a horvét eszmének, annál is inkább, mert a bosniai horvátok nagyrésze nem is kathoiikus, hanem mohamedán vaüásu és ezek természetszerűleg rossz néven vesznek minden ilyen törekvést. Vajdasági kinevezések A belügyminiszter szombaton több vajdasági vezető közigazga­tási tisztviselő kinevezését aláírta Eszerint polgármesternek kinevez­ték KikindnraNikolajevics Tihamér, főszolgabírónak Novibecsejre Kc­­jicsics Muskóf, Nova-Kanizsára Put Ilik Kornélt, Kulára Dimigije• v/cs Tihamérf, Bácska-Palánkára Tornyanszld Boriszlávot, Zsabíyára Sztojadinovics Milost, Kovinba Jovanovics Dusánt, szolgabirönak Becskerekre Csepifics Zsarkót és Pancsevóra Prodanov Zsivánt Lapunk mai száma 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents