Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-05 / 273. szám
Poštarma plaćena u »otovcm •• r Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve ti XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 október 5. Hő. szám Megjelenik mieden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uL l.(Lelbach-palotn) Szerkesztőség: Aleksandrova a!, 4. (Rossia-Fonciére-palota) Hit és poütika Most köslif< a lapok azt az előadást, amit Werner Sombort, s nagynevű tudós a Szociálpolitikai Társulat stuttgarti nemzetközi kongresszusán tartott. Werner Sombart hatalmas előadásban az osztályharc elmélete ellen foglalt állást s a jövendő fejlődés irányát az osztélyharc elvetésében s a vallásos hithez való visszatérésben jelöli meg. A forradalmi osztályharc teóriájából — mondja Sombart — mór régen eltűnt minden tudomány, kiesett alóla a metafizika talaja, amiből kinőtt s vakhitté, dogmává, babonává vált a tömegek előtt. Arra kell törekedni, h‘ogy ezt a vakhitet, ezt a dogmát ez igazi hit váltsa fel s erre — tanítja a berlini egyetem kitűnő professzora nincs más üt, mint amelyik az istenbe vetett régi hithez vezet vissza. Áz istenbe vetett hitből ered az eszmében való hit s csak az isteni hitből sarjadhat ki az egyetlen újjáépítő erő : a szeretet. Rögeszme az, hogy olyan emberek ft" szerethetik egymást, akik nem hisznek istenben, mert az emberszeretet : isten szeretető. Nem vállalkozunk arra a szerepre, hegy abban a vitában, a melyik ezt az előadást követte, az álláspontok bármelyikéhez csatlakozzunk. Annak a programnak, amit Werner Sombart, a szociális mozgalom tudós történetírója tár az európai civilizáció elé — soha a civilizáció kuiíurátlanabb és hitetlenebb nem volt — kétségtelenül súlyos szimptomatikus jelentősége van s különösen azok számára ad sok megszivlelésre érdemes gondolatot, akik — mint mi, kisebbségi sorsban élük — tömegmozgalom bölcsője mellett állunk. Nincs nap, hogy ne nógatnák gyorsabb ütemre, ne biztatnák erélyes megmozdulásra, ne ösztökélnék a lelkiismeretnek a fajszeretet láncaiból font ostorra! munkára, cselekvésre és áldozatkészségre az elszakadt magyarságot és — tegyük szivünkre a kezünket s ne a hazug illúziók délibábot ringató páráján, de a jelszavak bódulatától le nem részegíthető igazság kévlelhetetlenségével tekintsünk körül: aránynőn á!lnak-e a buzdító szavak, oz ösztönző feljajdulások, az áldozatokért, helytállásért könyörgő sirámok a cselekvésekkel, a helytállásokkal és áldozatokkal. Valami, valahol hiányzik, azt a teret, ami a kötelesség és teljesítés között tátong, valamivel ki kell tölteni a számvetésnek. Valahol hiba történt, vagy még mindig hiba történik. Talán nem indult meg még minden motor, mely le tudná győzni a tömegek lomhaságát. Talán nem gyuladt még föl minden fény, mely világot vetne az utakra. Talán még nem hangzott el az a csodatévő szó, mely járóvá tenné a sántái s a ravatalról leszólitaná a halottat. S amikor a tömegmozgalmak történeti fejlődésébe elmélyedt tudós professzor azt hirdeti, hogy a tömegeket vissza kell vezetni az istenhit országutjára, felgyötrődik a kérdés: szabad-e a vallásos érzés hatalmas, mindenekfölött diadalmaskodó erejét kiaknázatlanul hagyni, amikor fölakarjuk rázni a tömegeket s a cselekvésre buzdító Összetartozandóság hitét akarjuk elevenné tenni benne. A természettudományos gondolkodás talán még a kérdés ellen is tiltakozik, de — a mozgalom vezetői nem a természettudományos viíágnézlet híveit akarják összeterelni s a természettudományok világföl fogósa a nemzetségek csatarendjébe nj Tküzdelmet is pérborreszkálja. Ám a politika — az exigenciák tudománya s a tömegek még nem állnak a darwini fejlődéstörténet s a spenceri evolúció álláspontján. A tömegek csak azokra hallgatnak, akik az ő szükségleteiket elégítik ki. Csak az a nemzetiségi küzdelem vezetett eddig eredményre, amely az elválasztó vallás erejével áldotta, erősítette, keményítette meg a nemzeti összetartozandóság természetes érzését. A templom nemcsak az istenháza s nemcsak a vallásos szertartások legfőbb tekintélyű helye, hanem o szent Karám is, melyben őszszetalálkozhatr.ak az egy vallás hívői és egy nemzetiség tagjai. Összetalálkozhatnak s megmutatkozhatnak egymásnak : vagyunk, élünk, egymáshoz tartozunk. Radics keresztvetéssel kezdi a beszédét s imába kezd, ha harang kondu! beszédébe s Radics elment Moszkvába Csicserinnel tárgyalni s a moszkvai parasztimétruicionáléhoz csatlakozott. Gandhi — mint a ma megjelent lapok írják — mér a tizenötödik napja bőitől, hogy jpvűtegye népének $/ vétkét .Ha példa, ke!!, .ha 'ft siker igazolása kei!, csak körül kell nézni. Adassak, meg a tudománynak, ami a tudományé, de a tömegeknek az edassék, ami a tömegeké. A Rád les-parii miniszterek kinevezéséinek elhalasztása nem gyengíti a kormány helyzetét Beogradból jelentik : A belpolitikai feszültség, amely az utóbbi napokban érezhető volt, szombaton nagy mértékben enyhült és azok a hírek, amelyeket az ellenzék a lappangó válságról terjesztett, sokat vesztettek hatásukból. |A Radics-párt kormánybalépésénelc elhalasztása minden jel szerint nem gyengíti e kormány helyzetét, sőt a Radics-párt és a klerikálisok közt Radics Istvánnak a b.crvát püspökök elleni fellépéséből keletkezett nézeteltérések sem jelentenek komolyabb veszedelmet a kormánypártok egyetértésére. A király tovább folytatja a helyzet tanulmányozását és az uralkodó szombaton este fél hatkor ismét hosszú kihallgatáson fogadta Dnvidovics Ljuba miniszterelnököt. A miniszterelnök hét őrskor rendkívül jó hangulatban tá vozott az udvarból és a rá várakozó újságírók előtt a következő kijelentést tette: — A király legteljesebb bizalmát bírjuk. Azok, akik válságról beszélnek, keservesen fognak csalódni. I A miniszterelnök nyilatkozaté, I amely politikai körökben gyorsan I elterjedt, különböző kommentárokra adott alkalmat. J Szombaton a minisztertanács nem tartott ülést, a kormány vezető tagjai között azonban délelőtt és délután is megbeszélések folytak.a politikai helyzetről. Petrovics Nasztáz belügyminiszter kétszer felkereste a miniszterelnököt, aki a nap folyamán Spaho pénzügyminiszterrel és Köröséé közoktatásügyi miniszterrel is tárgyalt. A belügyminiszter a helyzetről A prágai „28 Rzsijen“ cimü lap beogradi munkatársa szombaton felkereste Petrovics Nasztáz belügyminisztert, aki hosszabban nyilatkozott az újságíró előtt e politikai helyzetről. Kijelentette, hogy meggyőződése szerint a helyzet teljesen stabilizálódott és szó sincs rendszerváltozásról. Szilárd meggyőződése, hogy a nép a választásokon — mihelyt erre sor kerül — a megegyezés mellett fog dönteni. Hangsúlyozta, hogy a kormány a korona teljes bizalmát bírja. Radlcsékkal elvileg készen van már a megegyezés, amely csak részleteiben nincs még kidolgozva. Azt hiszi, hogy az alkotmány revízióját Protics Sztoján szellemében hajtják végre, a jelenlegi viszonyoknak megfelelő módosításokkal. Ra~ dicséknak a kormányba való belépése csak rövid idő kérdése és ennek semmi elháríthatatlan akadálya sincs. A kisebbségekre vonatkozóan kijelentette a belügyminiszter, hogy a kormány megadja a nemzetiségi kisebbségeknek a teljes egyenjogúságot és mindazokat a jogokat, a melyeket a békeszerződések biztosítanak számukra, mindaddig, amíg lojális polgárai lesznek az államnak. Abban az esetben azonban, ha nem lesznek lojálisak, a legeréiyesebb rendszabályokkal fog a kormány a kisebbségeic ellen eljárni. — A radikális-pártban, — mondotta Petrovics belügyminiszter — most nagy a zavar, azonban közei van az idő, hogy a radiké!is-párt lerázza magáról a diktatúrát. Arra a kérdésre, hogy várható-e az országnak a kisantanltsl szemben folytatott politikájában válíy&zás, rig'/-» nyila-fekozott a belügyminiszter, hogy erről szó sincs, miután maga Radics is közismerten szlavofii politikus. Végül kijelentette, hogy a választásokat akkor fogják megtartani, ha a kormány a legsürgősebb törvényjavaslatokat már megszavaztatta a parlamenttel. Erre a folyó évben aligha "kerülhet sor, legfeljebb csak a jövő év közepe felé. A „Hrvat“ a sarajevói érsek ellen Zagrebi jelentés szerint a Radicsékhoz közelálló Hrvat Sarajevóból keltezett jelentést közöl, a mely szerint a horvét püspökök legutóbbi pásztorlevelét, amely ellen tudvalevőleg Radics erősen kikelt, Sarics sarajevói érsek fogalmazta. A lap kijelenti, hogy a sarajevói érseknek az a politikája, amely a katolicizmust a horvatsággal azonosítani akarja, nagyon sokat árt Boszniában a horvét eszmének, annál is inkább, mert a bosniai horvátok nagyrésze nem is kathoiikus, hanem mohamedán vaüásu és ezek természetszerűleg rossz néven vesznek minden ilyen törekvést. Vajdasági kinevezések A belügyminiszter szombaton több vajdasági vezető közigazgatási tisztviselő kinevezését aláírta Eszerint polgármesternek kinevezték KikindnraNikolajevics Tihamér, főszolgabírónak Novibecsejre Kcjicsics Muskóf, Nova-Kanizsára Put Ilik Kornélt, Kulára Dimigije• v/cs Tihamérf, Bácska-Palánkára Tornyanszld Boriszlávot, Zsabíyára Sztojadinovics Milost, Kovinba Jovanovics Dusánt, szolgabirönak Becskerekre Csepifics Zsarkót és Pancsevóra Prodanov Zsivánt Lapunk mai száma 20 oldal
