Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-28 / 297. szám
♦ \ , 1924 október 28. BAC5MEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Mezőterem, kis szatmármegyei sváb-magyar község, alig ezer-ezerkétszáz lélekkel. Nincs jegyzője, nincs postahivatala, nincs kisebbségi iskolája sem, de van — és erről nevezetes — egy magyar hetilapja, amit valami Renn Márton nevű parasztköitő szerkeszt sok ötlettel, frissen és érdekesen. A pár oldalas vicinális-újság, amelyet litografálva terjeszt a derék kiadó, nagyon népszerű a községben, mert Renn Márton kolléga minden héten gondoskodik róla, hogy házi kezelésben jó vezércikket, pletykát és humort állítson ki a mezőteremieknek. Humorral különösen bőven megáldotta a jó isten a Mezö/erem és vidéke szerkesztőjét, aki a lap legutóbbi számában ezt a litániát énekelte meg a község sváb-magyar lakosai nevében: Légy irgalmas, kegyelmezz nekünk, Prefekt. Minden gonosztól ments meg minket, biró. A Te haragodtól, az örökös rekvirálástól, a boradótól, a minden évi bevonulástól; a drága finánctól, a mindennapi jegyzőváltozástól, a katonaszállásolástól, a vonatösszeütközéstől, az agrárreformtól, a rossz utaktól, a brutális rendőrségtől, az alattomos besúgóktól, az iskolák államosításától, az anyanyelv elrablásától, a nadrágos asszonytól, a veszélyes férjtől, a végrehajtótól, az ügyvédtől ments meg minket Prefekt. Hegy minket meghallgass, kérünk Téged, hogy a Te népednek igazi békességet adjál, hogy jó legelőt adjál, hogy a lépfenét és a fene állatorvost a nyakunkra ne hozd, hogy az összes uccákban köves ut legyen, hogy a gödrök és lyukak mind betöltessenek, hogy a községi kút mindig Jókaiban legyen, hogy a mészárosok az elejét és ne a hátulját vigyék Nagykárolyba, hogy a kovács ne lakkozza az ócskavasat, hogy a szabó az összes foltot hazaküldje, hogy a suszter az ócska foltot le ne suvikszolja, hogy a kerékgyártó a forgácsot beszámítsa, hogy az asztalos a repedést be ne firnájszolja, hogy az ács a fát el ne rontsa, hogy a takács a siflií az ablakon ki ne dobja, hogy a gazda a más földjét jól szántsa. Amen. * Direktóriumot akar az erdélyi Magyar Párt élére az intézőbizottság, amely a nagygyűlés programját állapítván meg a marosvásárhelyi konferencián, kimondta, hogy vezér helyeit vezéreket javasol a párt kormányrudja mellé. A javaslat indokolása igen diplomatikus: a vezérválasztás esetleg széttöri a pártegységet, viszont a direktórium — jobbra is balra is — kielégítheti az előretörő ambíciókat, mert hiszen mindenki elfér benne, aki csak jelent valami értéket az erdélyi magyar küzdelem számára, A magyar közvélemény azonban, amely már derékig van a korteshadakozásban, az intézőbizottság uj tervével sehegysem akar kibékülni ; ideges, türelmetlen és tovább is követeli, hogy vezért v lasszanak, ne direktóriumot. A párt vezetői is, köztük Bernády György . és Páll Árpád, amellett vannak, hogy a direktórium terve rossz ötlet, meg kell maradni az elnökjelölésnél, mert csak egy nagy autoritásu erélyes, magaintézkedő vezér képes Erdély magyar tömegeit kivezetni a jogtalanság sivatagjából. A kérdést a direktórium-ellenes csoport így állítja föl: ha van — már pedig van — alkalmas vajda a párt tagjai között, teljesen fölösleges az interregnum. Nemcsak fölösleges — veszélyes is, sőt: bűn és mulasztás a magyarsággal szemben. Az intézőbizottság ellen eddig már összefogott vagy hat város: Nagyvárad, Temesvár, Ko, lozsvár, Arad és Székelyudvarhely. A vezetők közül a már említett Bernády Györgyön és Páll Árpádon kívül Fii/öpp Béla szenátor, Barabás Béla, Zima Tibor és Szabolcsba Mihály nyilatkozott elutasítóan a direktórium tervéről. A magyar lapok közül csak kettő sietett az intézőbizottság védelmére: a Brassói Lapok és a Keleti Újság. Az utóbbi egész vá- í ratlanu! csapott föl a direktórium védőügyvédjének, a kiadó parancsára, akinek merész frontváltoztatása miatt Páll Árpád ki is lépett a lap szerkesztőségéből. Messziről úgy látjuk, hogy az erdélyi magyarság többsége ítéli el a direktórium tervét és csak a kisebbség kardoskodik az interregnum mellett. A nagygyűlésen dől majd el: a többség győz-e, vagy a hivatalos kisebbség az erdélyi Magyar Párt életbevágó dolgában. A román iskolapolitikában — mint az erdélyi magyar lapok Írják — váratlan fordulat, állott be. Anghelesca miniszter a kisebbségi iskolákról törvénytervezetet terjesztett a minisztertanács elé, amely állítólag uj korszakot nyit a magyar iskolák életében. A törvény, amelyet — ha igaz — Anghelcscu a legliberálisabb szellemben dolgozott ki, arra az alapelvre helyezkedik, hogy magyar iskolákban a tanitás nyelve magyar, a németben pedig német lehet. A román nyelv csak köteiező tantárgy lesz a kisebbségi iskolákban. Egyéb kiváltságai azonban nem lesznek. Anghelcscu a törvénytervezetet — hir szerint — még megbeszéli az erdélyi kisebbségi egyházak képviselőivel, aztán beterjeszti az alkotmányozó gyűlésnek, amely legkésőbb decemberben letárgyalja és talán meg is szavazza. Az erdélyi magyarok legalább is ezt remélik Davidovics megbízottja Radicsssál A Trumbics-párt beolvadt a horvát köztársasági föderációba Zagrebből jelentik: A vasárnap esti gyorsvonattal megérkezett Zagrebba, Popovics Gyoka demokrata képviselő, aki Davidovics Ljuba miniszterelnök megbízásából leikereste Radicsot. A két politikus hétfőn hosszasan tanácskozott. A megbeszéléseken résztvett Bacsevics Rude Radicspárti képviselő is. A tanácskozás anyagáról sem Radics, sem Popovics nem voltak hajlandók nyilatkozni. Horvát politikai körökben Popovics látogatását összefüggésbe hozzák azokkal a hírekkel, amelyek szerint felmerült egy olyan kombináció koncentrációs kormány alakítására, amely kabinetben a Radics-párt is jelentős szerepet vállalna. A Radics-párt a krizseveii gyűlésen kívül több népgyülést tartott vasárnap. A legjelentősebb volt köztük laz ogulini és a kustoznai, ahol nagy tömegek vettek részt a népgyülésen. A Lendvára összehívott Radics-párti gyűlést a rendőrség betiltotta. T rumbics volt külügyminiszter pártja vasárnap Splitben tartott népgyülést. amelyen kimondták, bogy a Trumbics-párt beolvad a horvát Zajednicdba. A vo't külügyminiszter pártja ezzel tagja lett a horvát köztársasági föderációnak. Aifereoht-pucesot készítenek elő Magyarországon A fajvédők és az ébredők Budapest ellen akarnak vonnia! — Gombos szervezi a katonaságot — Királlyá akarják kikiáltani Albrecht főherceget • Budapestről jelentik: Az utóbbi hetekben megdöbbenve tapasztalható, hogy az úgynevezett fajvédő és ébredő mozgalom mennyire hangosabb és bátrabb lett. Minthogy az utódállamok magyarságának helyzetét eddig mindig roszszabbá tette az ébredők és a fajvédők felelőtlen duhajkodása, Erdély, Szlovenszkó, a Vajdaság magyarsága is érthető idegességgel olvasta azokat a híreket, amelyek a fajvédők meggondolatlan handabandázásáról számoltak be. A nyugtalanító jelenségek sorát a szolnoki Ítélet nyitotta meg. Az ítélet kimondása után szinte pcrrendszeriileg megállapítást nyert, hogy preokkupált bíróság vezette a tárgyalást s az Ítélet meghozatalában a fajvédő vezéreknek igen nagy szerepe jutott. A szolnoki tárgyalás befejezése után a fajvédők a magyar képviselöházban bejelentették a terrort, sajtójukban az addigi Ízléstelen propagandát féktelen és lázadásra izgató cikkek váltották fel s legutóbb a fajvédők látható vezére, Gömbös Gyula bejelentette, hogy erőszakkal is meg fogja akadályozni, hogy Budapest város vezetése újra a liberális elemek kezébe kerüljön. Gömbösnek ezt a feltűnést keltő kijelentését Budapesten azzal magyarázzák, hogy Gömbös és Héjjas puccsot készít elő. Tervük az, hogy a kecskeméti ébredőkkel bevonulnak Budapestre, megszállják a főbb épületeket és Habsburg Albrecht főherceget királynak kiáltják ki. Albrecht főherceg a leggazdagabb Habsburg főhercegnek, Frigyes-nek a legidősebb fia. Az édesanyja Zsófia főhercegnő a legbecsvágyóbb Habsburgasszony, aki fiát a királyi trónon akarja látni s e célra már eddig is igen sokat áldozott. A fajvédő propaganda legnagyobbrészt Zsófia pénzén folyik, az ő pénzével alapították a Szózat cimii kurzus lapot is, s Gömbös vagyonának és jövedelmének alapja is a főhercegi pénztárból ered. Maga Albrecht főherceg, bármennyire passzív természet is, sohasem tagadta, hogy magyar király akar lenni s hogy nagyon kedvére vannak azok a fogadtatások, amelyekben vidéken részesítik. Albrecht volt az, aki a második Károly-puccs idején a készülő tervet Horthy kormányzónak elárulta. A legitimista vezérek benne, mint Habsburg-főhereegben megbíztak s beavatták terveikbe. Albrecht erre, amikor Beniczky és Szmreesúnyi képviselők elutaztak IV. Károly elé, fölszaladt Horthy-hoz, besúgta a tervet s az ö intervenciójára tartóztatták le a két képviselőt. Ekkor becsületügyi vizsgálat is indult meg a trónra aspiráló főherceg ellen, az ügyet azonban eltussolták. A fajvédők a mai magyar helyzetet úgy látszik alkalmasnak vélik arra, hogy Albrecht érdekében puccsot kövessenek el s alapos reményük van arra, hogy tervük sikerül. Bethlen István miniszterelnök pozíciója a kisgazdák állásfoglalása következtében megingott. Magyarországon az általános elszegényedés növeli az elégedetlenek számát, a tisztviselő osztály, amely túlontúl nagy s nem képes megélni, helyzetének javulását várja a puccs sikerétől és azok az elemek, akik csak zavaros politikai helyzetben érvényesülhetnek. Gömbösék megszervezett és mindenre kész követői. A puccstervekről már régóta suttognak Budapesten, most azonban Wild József, kormánypárti képviselő, aki éppúgy, mint Gömbös, maga is vezérkari kapitány volt a háború alatt, nyflt levélben megvádolja Gömböst, hogy puccsot készít elő. Wild József többek közt a következőket írja nyílt levelében: — Nem fogjuk tűrni, hogy a mai súlyos körülmények között az Alföldről fegyveres sereg vonuljon az ország fővárosa ellen s királyi vérből származott trónjelölt éráekében kalandos államcsiny játszódjék le. Tudd meg, bajtárs, hogy voltak férfiak, akikben megvolt a bátorság ahhoz, hogy nyugodtan, csöndesen, meggyőző érvekkel megmondják koronás királyuknak, hogy a restauráció órája még nem ütőit. Ma is vannak férfiak, akik nem törődve személyes érdekükkel, elég bátrak ahhoz, hogy az álarcos fölforgatóknak odakiáltsák: Megállj! Még nem ütött az óra, ne döntsd romlásba személyes becsvágyad kedvéért az egész országot! Gömbös Gyula természetesen cáfolja az ellene Wild nyílt levelében felhozott vádakat és azt mondja Wildről, bogy ő, aki »a háborúban is kémszolgdlatot teljesített s erről még most sem tud leszokni, hozzá nem értő nyomozásaival állandóan megzavarja a magyar közélet nyugalmát« A magyar politikai körökben, úgy a kormánypárton, mint az ellenzéken nagy izgalmat keltettek Wild leleplezései s erélyes intézkedéseket követelnek a fajvédők ellen. A képviselők legnagyobb része nagy fontosságot tulajdonit ügy Gömbös fenyegetőzésének, mint Wild vádjainak, csupán Nagy Vince dr. hangoztatja egy nyilatkozatában azt a föltevést, hogy Wild nyílt levele csak Bethlen megrendült pozíciójának megerősítésére való és a miniszterelnök felé akarja terelni azokat a szimpátiákat, amelyek újabban elfordultak tőlel Maga Bethlen István gróf kijelentette, hogy szükségesnek tartja a iajvédök mozgolódását ellensúlyozni és ebből a célból személyesen részt fog venni Zsitvay Tibor kecskeméti képviselő beszámolóján, hogy ott, Héjjas sziikebb hazájában számoljon le a fajvédőkkel. Hogy mi az igazság ezekben a puccstervekben, hogy Gömbösök a Duna— Tisza közötti légióval mit akarnak, miért szervezkednek, nem lehet tudni bi-, zonyosan. Ezt a mostani puccstervet valószínűleg szokott módon, lovagias üggyé degradálják s egy párbajjal lekerül az egész ügy a napirendről. A párbaj Gömbös és Wild József között lesž. Gömbös ugyanis úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy az egész puccsterv ostobaság s lelkiismeretlen emberek machinációja. Emiatt a kijelentés miatt Wild provokálja Gömböst. A puccs ügyről Apponyi úgy nyilatkozott, hogy ö minden egyéni akcióval szemben tettre kész, Gömbös kiszólásait azonban egy túlfűtött temperamentum kirobbanásánál nem kell többre tartani. A puccstervek sugalmazója, Albrecht főherceg egyébként Magyaróváron van a birtokán. Budapesten csak az udvarmestere tartózkodik, aki kijelentette, hogy a főherceg nem politizál. Elárverezik Castiglioiii műkincseit Megalakult a mentó'szindikáíus Becsből jelentik: Az érdekeit pénzcsoportnak hétfőn hosszas tanácskozás után sikerült összehozni a mentöszindikátust a Castig!ioni-cég érdekében. Tudvalevő, hogy miután a turini Fiat kilépett az első szindikátusból, 50 millió líra hiányzott s ennek az összegnek az előteremtése sok gondot okozott. Most úgy pótolják a hiányt, hogy egyrészt a Banco Commercial növelni fogja a saját szindikátusi részesedését, másfeiő! a bécsi piacon hozzák össze a hátralévő összeget. A bécsi Dorothaeum, az állami zálogkölcsönző intézet 15 millió lírát fog előlegezni, egyes nagybankok pedig, mindenekelőtt az Anglobank, azzal járulnak a segítő akcióhoz, hogy követeléseikre haladékot adnak. Hir szerint a Kreditanstalt szintén résztvesz a szindikátusban 40 millió osztrák koronával. Csatlakozott a szindikátushoz az amsíerdami Mendelssohn-bankház, a Castiglioni-cég egyik legfőbb hitelezője is. Castiglioni annak a hitelnek fejében, amelyet az olasz-osztrák pénzcsoport nyújt neki, leköti minden aktíváját, künlevöségeit, magánvagyonát, bécsi palotáit, egyéb ingatlanait, miigyüjteményeit s ez utóbbiaknak értékesítése céljából vonták bele a pénzügyi műveletbe a Derothaeumot. A műkincsek iránt máris óriási érdeklődés jelentkezik a külföldről.
