Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-24 / 292. szám
fe. oldal 1924. október 24. BACSMEGYEI NAPLÓ és a novisadi vámhivatal ennekfolytán október 20-ától, hétfő reggeltől kezdve megszüntette a kiszállási dijak szedését. Ennek azonban az lett a következménye, hogy a jelentékeny mellékkeresetükből megfosztott vámhivatalnokok megszüntették a mellékkereset érdekében naponta gyakorolt tulmunfeíh és az elvámolást szigorúan a hivatalos órák tartamára, reggel 8—12-ig és d. u. 2—5-ig végzik a törvényes rendeletek szigorú és hajszálnyi pontos betartásával, ami a passzív rezisztenciát és a felek vexálását, az elvámolás terhes késedelmeskedését és a felek súlyos anyagi megterheltetését jelenti. A vámspeditőrök értekezletre jönnek össze, ugyanerre készülnek a kereskedők, — de addig is áll a harc. A szuhoiicai vágóhídi panama a parlament előtt Vádinditvány Jovanovics Miloje volt miniszter ellen Becgradból jelentik: Sztepanovics, Zsujevics, Dragovics és Szimonovics radikális képviselők a parlamentben vádinditványt nyújtottak be Jovanovics Miloje volt közélelmezési és újjáépítési miniszter ellen, akit az ideiglenes nemzetgyűlés ankétbizóttságának jelentése alapján nagyarányú hús- és zsirpa*amával vádolnak. A visszaéléseket a vádinditvány szerint a miniszter a Csehszlovákiába való sertéshús és zsertészsir szállítás körül, továbbá a szuboticai vágóhídi részvénytársaság sertésbevásárlási monopóliumával követte el. A radikális képviselők indítványozzák, hogy a parlament indítson vizsgálatot Jovanovics ellen és a vizsgálat befejeztével a volt minisztert adják át a bíróságnak. A megvádolt miniszter beadványt intézett a parlament elnökségéhez és közli, hogy tekintet nélkül az ügy elévültségére, aláveti magát az állami biróság vizsgálatának és Ítéletének. matikusan növekedő jövedelem a házbérek utáni pótadó. A Wolff Károly által plutokratának nevezett városházáról indult ki a háború alatt az a követelés, hogy a háború alatt a házbérek emelését a kormánynak törvényerővel kell megtiltani. Petrovácz Gyula: Elég hiba volt. Vázsonyi végül kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. A Vázsonyi beszéde utáni szünetben Gömbös Gyula a folyosón kijelentette. hogy a parlamentnek csak addig hive, míg az a nemzet érdekeit szolgálja. Ha szembe tudott fordulni a királlyal, szembe tud fordulni Vázsonvival is. Erőszakkal is meg kell akadályozni, hogy a zsidók visszahódítsák a fővárost. Gömbös forradalmi hangú nyilatkozata a képviselők között élénk megbeszélés tárgya volt. Bethlen István gróf Gömbös kijelentéseiről azt mondta, hogy azok feltűnően hasonlítanak a szociáldemokratáknak 1919-ben tett nyilatkozatához. A szociáldemokraták ugyanis akkor a választások küszöbén azt hangoztatták. hölgy ha a nép polgári többséget választ, lesz erejük azt szétzavarni. Nagyatádi fiz pontja Három miniszter távozását követelik a kisgazdák — Általános, titkos választójogot kívánnak — Nem lesz házszabályrevizló Budapestől jelentik: A kisgazda-kép-T viselők Nagyatádi Szabó István vezetésével tanácskozásokat folytattak arról, hogy milyen feltételek teljesítése mellett maradnak tagjai az egységes-pártnak. Kívánságaikat tíz pontba foglalták és azokat Nagyatádi közölte Beth len István gróf miniszterelnökkel. A tiz pont közül legfontosabb az utolsó, az általános, titkos választójog követelése, amelyet azonban a kisgazda értekezlet csak hosszas vita után fogadott el, úgy, hogy bizonyosra vehető, ha Bethlen teljesiti egyéb kívánságaikat, ezt a követelést el fogják ejteni. Annál nagyobb lelkesedéssel szavazták meg a kisüst engedélyezésének követelését s egészen nyilvánvaló, hogy ennek az „égetően fontos“ problémának rendezéséhez körömszakadtáig fog ragaszkodni Nagyatádi: a kisüsttel áll, vagy bukik. A kisgazdák ezenkívül gyökeres kormányrekonstrukciót követelnek Bethlentől, még pedig Rakovszky Iván bel ügyminiszter, Búd János pénzügyminiszter és Fass József népjóléti miniszter távozását, helyüket a miniszterelnök kisgazda-miniszterekkel töltse be. A nem kisgazda miniszterek mellé ellenőrzésül kisgazda államtitkárok kinevezését követelik. A tiz pont között természetesen ott szerepel az Eskütt-pör sürgős letárgyalása is. A rokkant-törvényre, az agrár-hitelek kérdésére, a földreform gyorsabb végrehajtására vonatkozó egyéb követelések mellett azt kívánják végül a kisgazdák, hogy minden miniszter köteles legyen mindennap megjelenni a pártklubban, hogy a kisgazdák közvetlenül előterjeszthessék panaszaikat és kéréseiket. A kisgazdák követeléseiről Nagyatádi közel három óra hosszat tárgyalt Bethlennel, de ezen a megbeszélésen — mint hivatalosan jelentik — nem érintették a kisgazdák részéről követelt személyi garanciák kérdését. Úgy Bethlen, mint Nagyatádi olyan értelemben nyilatkoztak utólag a tárgyalásaikról, amelyeket folytatni fognak, hogy azok eredménnyel kecsegtetnek, ennek azonban ellentmond az a tény, hogy Bethlen még csak tárgyalni sem akar a személyi garanciákról, viszont a kisgazdák olyan utasítást adtak Nagyatádinak, hogy jottányit sem engedhet a tiz pontból. Rablás miatt letartóztatták Pola Negri amerikai imprezárióját volt két butorszáüitő kocsival beállítani I - ewkownak Gusstraus-strassö 18. szám alatti lakására és onnan a berendezést az utolsó szögig elszállítani ismeretlen helyre. Amikor Lewkow hazatért és lakását kifosztva találta, rablás miatt följelentést tett Rachmann ellen, akit le is tartóztattak. Az ügynek a bíróság előtt lesz folytatása.-----— >■...................................... ..... A Növosti leleplezései Srskics puccskísérletéről Még júliusban meg akarták akadályozni a Đavidovics-kabinet megalakulását Beográdból jelentik: A Novosti csütörtöki számában folytatja leleplezéseit arról az állítólagos puccskísérletről, amelyről a legutóbbi napokban oly sok ;zó esik politikai körökben és amiről a 3ácsmegyei Napló már megemlékezett. A Novosti szerint Srskics Milán, Miletics Krszta volt miniszterek és Spalajkovics párisi követ- voltak az akció fővezetői. Srskics — írja a Novosti — már régebben, három hónappal ezelőtt az akkori kormányválság idején összeköttetést tartott fenn egy tiszti csoporttal és annak a segítségévei akarta megakadályozni a válság parlamentáris megoldását. Amikor Davidovics Ljuba megkapta a munkakormány megalakítására, vonatkozó megbízást, ez a csoport mindent előkészített a puccs végrehajtására, ami azonban nem sikerült. A puccskiserlet a Novosti szerint a következőképpen folyt le: Amikor a király Davidovicsot megbízta a kormány megalakításával és a kormány már meg is alakult és a kinevezésről szóló ukázt az államnyomdába vitték, az ukázt útközben feltartóztatták, abban a reményben, hogy a kísérlet sikerülni fog. Srskics ugyanekkor Jovanovics Ljubához sietett és megkísérelte, hogy a házelnököt presszióvai megnyerje tervei számára és felajánlotta Jovanovics Ljubának a belügyminiszteri tárcát. A házelnök korrekt magatartásának volt a következménye, hogy a kísérlet megbukott és Davidovics Ljuba akadály nélkül átvehette a kormányhatalmat. Vázsonyi támadása a kurzus-főváros ellen A magyar nemzetgyűlés ülése Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén napirend előtt Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel, aki bejelentette az ellenizék demokratikus szövetségének megalakulását. Az uj csoportosulás követeli az általános titkos választójogot, valamint azt is. hogy az államfő kérdését népszavazás döntse el. Petrovácz Gyula: Károlyi-program! A fővárosi törvényjavaslat vitája során Vázsonyi Vilmos mondott beszédet. A javaslat — mondotta — reakciós szellemű és azt szolgálja, hogy Wolffék kivédhessék vele a demokratikus ellenzék rohamát. A névjegyzékeket is úgy állították össze, hogy Budapest választóitólgárainak jelentékeny százalékát kihagyták azért, mert ellenzékiek. A visszaéléseket a sürti panaszok ellenére sem orvosolták. A választói lajstromból több mint százezer embert hagytak ki. köztük, képviselőket és egyetemi tanárokat is. Vázsonyi ezután Wolff beszédével polemizált, amelyben a városházi többség vezetője szemére vetette a demokratáknak, hogy tönkretették Budapestet. Mi — mondotta Vázsonyi — a városházáról egyetlen államnak sem üzentünk hadat. (Derültség.) A háború alatt a kiadások annyira növekedtek és egyes bevételek annyira csökkentek, hogy a deficit elkerülhetetlen volt. Auto-Rachmann filmvállalkozó revolver-merénylete Ben Blumenthal ellen Bécsből jelentik: A rendőrség a napokban rablás miatt letartóztatta Rachmann Sámuel film-vállalkozót és ezzel a legelszántabb és legveszélyesebb — gyilkossági kísérletektől sem visszariadó — nemzetközi siberek egyikét tette ártalmatlanná. A hatvanesztendős Rachmann évtizedeken keresztül kis berlini színházaknak volt jelentéktelen tagja. Komikus szerepeket játszott és a háború alatt sokat statisztált filmen is. Az összeomlás után az az ötlete támadt Rachmannak, hogy német filmszínészeket exportál Amerikába. Szerzett valami tőkét és leszerződtette Pola Negrit. Ernst Lubitschot, a legjobb német filmrendezőt és sok más berlini moziszinészt. akiket formálisan eladott a legnagyobb amerikai filmtrösztnek. Rachmann üzlete fényes anyagi eredménnyel járt. az impresszárió vagyonokat keresett, az egykori névtelen komikusból egy csapással gazdag üzletember lett. Sokszázezer dollárt kitevő vagyonával visszatért Berlinbe, ahol Ben Blumenthallal. a budapesti Vígszínház és Fővárosi Operettszinház amerikai származású igazgatójával társult. A Blumenthal—Rachmanncég összevásárolta a német mozikat. közben azonban a cégtársak között differenciák támadtak, amelyeket Rachmann az üzleti életben kissé szokatlan módot! igyekezett megoldani: egy délelőtt benyitott Blumenthalnak a berlini Hotel Adlonban lévő szobájába és az ajtóban állva revolveréből öt lövést adott le ágyban fekvő társára. A golyók célt tévesztettek és Rachmannt letartóztatták. később azonban beszüntették ellene az eljárás, mert az elmeszakértők beszámithatatlannak nyilváni-! tották. Rachmann ezután ’Becsbe tette át S székhelyét, ahol Lewkow Simon bankárral lépett üzleti összeköttetésbe. Letétbehelyezett Lewkownál tizennégy milliárd koronánvi értékpapírt és ezzel a fedezettel megkezdte hadjáratát — a többi valutahiénához hasonlóan — a frank ellen. Amikor az idei év eleién sikerült a francia kormány mesbizottainak letörni a bécsi központból irányított fratok-kontremínt. Rachmann is súlyos veszteségeket szenvedett, állítása szerint főleg azért, mert I.ewkow becsapta. Följelentésére letartóztatták Lewkowot. aki négynapi őrizetbe vétel után kiegyezett Ruchmanna! három és fél miliiárdban. Az orosz bankár eladta berlini házait és felesége ékszereit, s kifizette Rachmannit. aki nyomban elutazott Parisba. Amikor Lewkow ezt megtudta, utánament és a párisi rendőrségen most már ő jelentette föl Rachmannt zsarolásért. Viszont Rachmann. amikor kiszabadult életveszélyes fenyegetésért és rágalmazásért tett följelentést Lewkow ellen. Visszatérve Bécsbe mindketten kiszálltak Berlinben és ott kölcsönösen följelentették egymást, a letartóztatás elő! azonban idejében elutaztak. Rachmann ért hamarább vissza Bécsbe és első dolga A délszerhaai rablók tömegesen adják meg magukat Intézkedések a vérbosszú megszüntetésére Beográdból jelentik: A belügyminisztérium legutóbbi kiáltványa, amelyben megadásra szólította fel a délszerbiai rablókat, igen kedvező eredménnyel járt. A hegyi rablók nagy számban jönnek elő rejtekhelyeikről és jelentkeznek a hatóságoknál, amelyek csak a bűncselekmények tetteseit fogják felelősségre vonni. Különösen azok adják meg magukat, akiknek családját internálták, vagy internálni készültek. A jelentkezők között olyanok is vannak, akik már több éve betyáréletet folytattak az erdőségekben. A rablók megtérésének a belügyminiszter tapintatos fe'szólitásán kívül még egy jelentős oka van: az, bogy közeledik a tél, amikor a délszerbiai szegénylegények az idő viszontagságai miatt az erdőkben sok szenvedésnek vannak kitéve. A hatóságok attól tartanak, hogy tavaszra a rablók újból az erdők közé fognak szökni és folytatják garázdálkodásukat. Ez az eset már megtörtént egyszer, amikor néhai Draskovics belügyminiszter nevezetes „Objavá“jára megadták magukat a rablók, akik azután tavaszra ismét visszatértek az erdőbe. Most erősen bíznak abban, hogy csökkenni fog azok száma, akik felcsapnak rablónak, mert a vallási hatóságok és az albán törzsfőnökdk rendelelet kaptak, hogy akadályozzák meg a vérbosszút, ami miatt eddig a legnagyobb számban menekültek az arnauták a rablóéletbe.
