Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-22 / 290. szám
2. oldal ßÄCSMEGYEi NAPLÓ 1Q24 október 22, ■gydban fog jelentést tenni a királynők. Ellentétek a radikális pártban ? Egyes beogradi lapok szerint a radikális-párt legutóbbi ülésén nyíltan kifejezésre jutottak a pártban már régóta lappangó ellentétek. Ezek szerint a klubülésen éles támadások hangzottak el Pasics szükebb környezete ellen, amelynek szemére vetették, hogy a radikálispárt miatta vesztette el a kormányhatalmat. Sőt a »Novosti« azt is tudni véli. hogy az ülésen tettlegesség is történt. Állítólag dr. Markovié s Lázár volt igazságügyminiszterí érte inzultus. Ezekkel a hírekkel szemben tény az, hogy a radikális-párt. ha szavazásra kerül a sor. egységesen lép föl. Tiz év éta iiadifogoi^ Ukrajnából nem tud hazajutni egy jugoszláviai magyar A háborúnak már csak az emléke él, azonban mindig vannak családok, akik reménykedve, hittel várják vissza hozzátartozóikat, akik tiz esztendővel ezelőtt virágos vonatokon elmentek eleget tenni a parancsnak, amely ismeretlen okokból s meg nem érthető célokból fegyverbe parancsolta őket. Oroszországban is sokan vannak még, akik várják a szabadulást, de a rejtélyes orosz föld titokzatos urai nem engedik őket övéikhez. Ma levelet kapott Oroszországból, Ukrajnából Hegedűs Mártonná, aki egyik szuboticai kereskedőnél szakácsnő s ebben az ura panaszolja, hogy már egy esztendő óta jár az után, hogy hazaengedjék, de minden küzdelme hiábavaló s most itteni rokonainak segítségét kéri ahhoz, hogy szabadulhasson az orosz pokolból. Hegedűs Márton a bánáti Oroszlámos községbe való, ott vám a családja s egy kis háza is, az első bevonuiókkal rukkolt be s PrZemysl elfoglalásánál esett orosz fogságba, tehát már majdnem tiz esztendei© fogoly. A felesége várta, hogy majd valamelyik íogolytranszporttal ő is hazajut, s mikor reménykedése hiábavaló volt. szolgálni ment. Hegedűs elküldte feleségének az Ukrajnában készült arcképét is, amely odaállítva a tiz esztendővel ezelőtti kép mellé, megmutatja, hogy a fiatal, bajusztalan emberből a tiz oroszországi esztendő élemedett korú, öregembert csinált. Egyébként azt írja, hogy az egészségi állapota ellen nincs semmi panasza, de az orosz állapotokkal sehogysincs megelégedve^ azért is vágyódik nagyon haza,. Megírja, hogy egy malomban dolgozott, azonban a malomtulajdonost a kommunisták kidobták a malomból is, lakásából is, s most a régi bérlőjének kegyelméből él. A külügyminisztériumnak keltene intézkedni az iránt, hogy jugoszláviai alattvalókat ne lehessen akaratuk ellenére — hadifogságban tartani a — békében. Virágváza és méreg Kezdik felfedezni Frereick bűntársának nyomait Froreich a katholikus vallásra tér ál Sopronból jelentik: Az Egyedi-gyilkosság ügyében erélyesen tovább folyik a nyomozás dr. Geley Frigyes körorves feleségének a vallomása alapján, Geleyné ugyanis — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — hétfőn azt vallotta, hogy az Egyedi-lányok több ízben szirichnint hértek a férjétől, azonban Geley dr. a veszedelmes méreg kiadását megtagadta. Ez a vallomás megerősíti a hatóságoknak azt a gyanúját, hogy Egyedi Artur meggyilkolásáról mások is tudtak, sőt felmerült az s feltevés is, hogy Froreichnek a gyilkosság elkövetésében is voltak segítőtársai is. Megerősíti ezt a gyanút az is, hogy újabban a csendőrségi nyomozás során egy vázát találtak a hálószobában. A virágváza össze volt törve s valaki öszszcragaszfctt.a. A csendőrségnek vallomása van arról, hogy a virágváza a gyilkosság előtt nem volt összetörve. A csendőri nyomozás most arra irányul hogy megállapítsa; ki törte össze és ki ragasztotta össze ia vázát, mert azt hiszik, hogy a virágváza a gyilkosság éjszakáján dulakodás közben tört el. Erre nézve úgy Geleyt, mint Vukné Egyedi Mariskát legközelebb ki fogják hallgatni, mert bizonyosra veszik, hogy aki összeragasztotta utóbb a vázát, annak icka volt a gyilkosság minden nyomát [eltüntetni s nem lehetetlen, hogy ugyanaz a személy veit, aki Froreichhei Szabadkai emlékek (Egy vándor színész naplójából) Irta : Derélci Antal Több mint 50 évi. küzdelmekben és eseményekben gazdag színészi pályafutásom alatt, többször megfordultam Szabadkán is. ahová hiúságom és férfikorom legszebb és legboldogabb emlékei fűznek. A hetvenes évek derekán, mint fiatal színész kerültem először ebbe a kedves, vendégszerető városba. Németh'y György társulatához. Vidéki, kisvárosi kollégáim az elválás nehéz pillanatában óva intettek, hogy nagyon vigyázzak magamra, mert Szabadka arról hires, hogy a színészeket merő szeretetből annyira leitatják borral, sörrel és pálinkával. hogy később az egész életén át is csak nehezen tud lemondani az alkoholról. Tanulmányaim azonban annyira elfoglalták minden időmet, hogy egy percet sem szentelhettem a mulatozásnak. A reggeli vonattal érkeztem Szabadkára és már az esti előadásban részt kellett vennem Dóczi Laics »Csók« című vígját okában, amelyben Adolár szerepe volt rám kiosztva. Szerencsére a szerepet már Csaby Imre társulatánál játszottam és igy Szabadkán első fellépésem elé bizalommal tekintettem. A társulat a vidéki színészet legjelesebb erőiből volt szervezve. Az igazgató. Nénicthv György és felesége Eötvös Borcsa. mint népszimnilénekesek, a régi. pesti Nemzeti Színháznak is oszlopos tagjai voltak, leányuk. Cornélia pedig mint vígjátéki naiva ragadta el a közönséget ifiuságának üdeségével. Konunovicsné Zendy Laura (Konunovics Karoly hires szabadkai csendbiztos felesége) mint drámai hősnő aratta abban az időben legszebb sikereit. Dlószeahv Mariska. a szép koloratur-énekesnő. az operettekben csillogtatta czüstcsengésü. szép és nagyteriedelmü hangját. Biróné Szelestei Róza anyaszinésznő és Takács ha eltartja. Azt hitte ugyanis, hogy a negyven év előtti egymillió korona helyébe most egymillió papirkorondt adhat. Leányával, Egyedi Margittal szemben pedig addig ment gyűlöletében, hogy azóta, amióta férjétől elvált, nem eii-. gedte az egyedi kastélyban lakni és egy fillérrel sem támogatta. Amig az asszony elvált férjétől Elissen bécsi bankártól olyan fcaríásdijat kapott, amelyből megélhetett, nem kért és nem is kapott támogatást szüleitől. Amikor azonban az osztrák korona katasztrofálisan leromlott, egészen szélsőséges nyomorba sülyedt, munkájából és testvéreinek, meg édesanyjának szűkös segítségéből élt. Még az idei nyáron a dúsgazdag Egye-, di-leány kénytelen volt egy német fürdöhelyen élelem és lakás ellenében tit-, kári állást vállalni. Most, hogy az ősz beköszöntött és a íürdöszezonnak vége szakadt, Elissenné visszajött Budapestre s kénytelen volt Froreichék segítségét kérni, nehogy éhenpusztuljon. Állítólag ez volt a gyilkosság közvetlen inditóoka. A gyilkos a vallásban keres vigasztalást Froreich Ernő dr. még műidig a soproni fegyház irodájában dolgozik és ezt a beosztását az ügyészség azzal indokolja, hogy a bomlott idegzetű és megtört ember lelki egyensúlya könnyen megroppanhatna a cella magányában,, holott a további vizsgálat érdekében nagy szükség van arra; hogy Froreich elméje el ne boruljon. A gyilkost egyébként a legközelebbi napokban újból kihallgatják és eddigi valomásának kiegészítését várják. A gyilkos gondolkodási világát különben élénken jellemzi, hogy hétfőn azzal a különös, kérelemmel lépett az ügyész elé, legyen segítségére, hogy lutheránus vallását elhagyva a katolikus vallásra térhessen át. Az ügyészt kérte arra] hogy küldjön egy katolikus lelkészt lioz-i zá a fogházba, akivel az áttérés lehetőségeit megbeszélhetné. A kérés teljesítése elöl az ügyész nem zárkózhatott el és intézkedésére a napokban FroreicÜ Ernőt a fogházban katolikus lelkész fogja felkeresni. együtt mint segítőtárs hatolt be Egyedi szobájába. Á gyilkossággal kapcsolatban az a gyanú is felmerült, hogy Froreich meg akarta mérgezni apósát. Ezt a mérget azokban a szivarokban keresik, amelyeket Froreich Ernő a gyilkosságot megelőző napon apósának ajándékozott s amelyeket a kastélyban meg is találtak. Ezeket a szivarokat vegyileg megvizsgálják, hogy nem tartalmaznak-e mérgező anyagot. Úgy ezzel, mint a méregről szóló vallomással kapcsolatban Sopronban elterjedt a hire annak, hogy dr. Geleyt és Vukné Egyedi Mariskát le fogják tartóztatni, Erre nézve a soproni ügyészségen kijelentették, hogy erről beszélni még korai. Egyedi el akart válni a feleségétől A család szerepének tisztázására irányuló nyomozás soráii a csendőrség megállapította, hogy Egyedi Artur zsugorisága még a legszükebbkörü családjával szemben is megnyilvánult. így kitűnt, hogy az öreg Egyedi az utóbbi időben arra törekedett, hogy feleségétől elváljon. Úgy okoskodott ugyanis, hogy jobb üzletet csinál, ha elválik feleségétől és visszaadja neki azt az egymillió koronát, amelyet az asszony negyven évvel ezelőtt történt házassága alkalmából hozományképpen kapott, mintátküldtem a pincér által a mulatozókhez. Vomits Máté hirtelen kiürítette a poharakat. azután felemelkedett helyéről és ingadozó lépésekkel az asztalom felé tartott. — Isten hozott, öcsémuram. hozzánk Bácsországba! Gyere, szívesen látunk az asztalunknál vendégül és észre se vészed, mire bácskai színésznek felavatunk. — igv szólott bizalmas, barátságos hangon és mielőtt még időt engedett volna a szabadkozásra. karonfogott és átvcnszoiit magával az asztal társaságához és bemutatott barátainak. Hegy ezután mi történt velem, még most. ötven év múlva se tudnám megmondani. de a pincérek állítása, szerint ugv leitattak, hogy hajnalban az én Máté barátom két hordárral vezettetett haza a lakásomra. Csak délután tértem magamhoz clkábult mámoromból. így avattak fel engem Szabadkán bácskai színésznek. Sok derűs, szép napot töltöttem el abban a szezonban Bácsország fővárosában, ahol egyébként majdnem minden héten megjelent egy tárcacikkein vagy novellám a helyi lapokban. Csak kicsiben múlt. hogy örökre Szabadkán nem felejtettem a szivemet. Egy szép. téli reggelen ugyanis illatos levélkét hozott a posta, amelyben K . . . Ilona urleánv tudtomra adta. hogy délután három órakor szívesen lát vendégül. Természetes tehát, hogv a hízelgő meghívásnak eleget téve. a pontos időben ielentkeztem látogatásommal. Az úri Leánv közölte velem, hogy puszta női kíváncsiságból kéretett magához, mert személyesen óhajtotta megismerni a lírai versek és tárcák szerzőiét. Azután elbeszélgettünk szülészetről, művészetről és irodalomról, miközben sajnálkozásomat fejeztem ki. hogy báró Eötvös József munkái közül éppen a legértékesebbet. a »Gondolatok« cimüt. még nem volt alkalmam megismerhetni. Mintegy kétórai kellemes és szellemes elszórakozás után búcsút vettem a teánytól és családjától, anélkül, hogy ismételt látogatásra meghívtak vasrv fel-ÍEmes (később Demidor Imre ügyvéd felesége). a jeles drámai szende, egészítették ki a női együttest, akikhez Bács Károly hősszerelmes. Szabó Antal kitűnő iellemszinész (később a pesti Népszínház művésze). Sz. Kovács Elemér I intrikus: Tóthfalussv Gusztáv operettef baritonista és Erczy Ferenc (termetre I nézve a legkisebb, de hangra nézve kobrának a legmagasabb tenoristáia) csat- 1 lakoztak. 1 Miután egy derék, galambszivü szerb I asszonynál, a városszerte ismert Jeló {néni kcnvérsüíőnőnél. egy szerény bu- 1 torzatu. bubcskcmencéiü. földes szobáiban elkvártélvoztani magamat, este I bizalommal siettem a színházhoz. Dobojgó szívvel léptem az első jelenetemben I a színpadra. A közönség siri csendben, hideg közönnyel fogadott és csak később melegedett fel Eleinte nagyon megzavart egy ur hangos társalgása, a színpadtól balraeső. elsőemeleti páholyban, aki néha a színészeket is hangosan kritizálta az előadás folyamán.. De kollégáim megnyugtattak, hogv a páholyban ülő ur nem más. mint Volnits Máté. dúsgazdag. bácskai földbirtokos és a színészetnek egvik legbőkezűbb mecénása. Erőt vettem tehát magamon és a gyakori közbeszólások ellenére, minden zökkenő nélkül játszottam végig nehéz szerepemet. Előadás után fáradtan bementem a »Pest-szálloda« éttermébe, ahol egy félreeső asztalnál szerényen meghúzódva elfogyasztottam szerény vacsorámat. A velem szemben tevő hosszú asztalnál nagy úri társaság'mulatott sziláiul, vidám cigányzene mellett. Éppen hazafelé akartam indulni, mikor az egyik pincér asztalomhoz lépett és tálcán egy tiszta, fehér szalvétával leteritett. borral telt poharat nvuitott át azzal a halk. bizalmas megjegyzéssel, hogv a bort nagyságos Voinits Máté ur küldi. Azt is megsúgta a derék pincér, hogv ezt fenékig ki kd! üríteni azután a salát boromból két pohárral illik viszonzásul átküldeni. Rendeltem tehát magamnak egy meszelv bort és abból két pohárral bátorítottak volna. Ifjúkori könnyelműséggel már szinte el is felejtettem a kedves epizódot, mikor karácsony estéién egy hordár toppant be lakásomra, aki rövid köszöntés után arauyszállal átkötött csomagot adoft át és hirtelen eltávozott. Kíváncsian bontottam fel a csomagot, amelyből, nagy meglepetésemre. Eötvös báró »Gondolatok« című könyve került elő kék diszkötésben. Még a karácsonyi ünnepek alaitt felkerestem Ilonkát, hogy az ajándékért köszönetemet fejezzem ki és ezen a napon kezdődött életem egyik legpoetikusabb idillié, amelynek emlékét _ deresedé fellel. 76 évnek terhével vadaimon, még ma is mélységes kegyelettel őrzöm szivemben ... Szezon végén, mikor a társulat feloszlott. érzékeny búcsút vettünk mi is egymástól. Néhány évig még leveleztünk. de azután a rohanó élet. a tér és idő elválasztott bennünket egymástól és utoljára akkor alkalmatlankodtam néki soraimmal, mikor az egvik lapban eljegyzésének hiúét olvastam és boldogságot kívántam neki. Ebben a szezonban ismerkedtem meg Jámbor Pállal, aki a főgimnázium igazgatóin volt és »Kiadós«’ álnév alatt korának egyik legkedveltebb, .országszerte ismert poétáin volt. Akkor alkalmaztam én színpadon Suej Jenő »Bolygó zsidó« cimti nagy regényét és a premierre meghívtam Jam-, bor Pált. aki kedvenc tanítványai körében meg is jelent az előadáson és elismerését fejezte ki nekem a sikerült dramatizálásért. A felsőbb osztályok növendékei hatalmas cserkoszorut nyújtottak fel a zenekarból, fehér-lilaszinü szalagián ezzel a felirattal: »A szabadkai főgimnázium felsőosztálvu hallgatói* 1 — tiszteletük és szeretetük jeléül«. A koszorú ellicrvadt . , . Levelei szer* tefoszlottak. de a megfakult fehér-lila-; szinii szalagot, megkopott feliratával, hűségesen megőriztem az élet nehéz viharaiban legkedvesebb emlékeim között.
