Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-22 / 290. szám

1924. október 22. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. olcfaF. Kisebbségi Élet © Ruszinszkónak a csehszlovák állam ke­retében széleskörű autonómiát biztosí­tottak a békeszerződések. Az önkor­mányzat azonban eddig csak papiroson volt meg, mert a prágai kormány, amely­nek sok kellemetlen órát szereztek a ruszinszkói ellenzéki mozgalmak, ahol lehetett, megnyirbálta Ruszinszkó jogait. A legutóbb rendeletileg a ruszin vá­rosokat fosztotta meg önkormányzatuk­tól : zsupánt rakott a nyakukba, aki pa­rancsolt, intézkedett — diktált. A kép­viselőtestületek meg se tudtak moz­dulni : se szavuk, se akaratuk nem volt. A zsupán nevezte ki a polgármestert is, a városi tisztviselőket is, akik kinsélet­­letlen eréllyel hajtották végre a Prágá­ból érkező rendeleíeket. A kivételes állapot, vagy ahogy a ruszinszkói lapok írták: a statáriális közigazgatás ellen hiába volt minden tiltakozás és apelláta, a kormány nem tágitott. A ruszinszkói magyarság egyik vezére: R. Vozáry Aladár, a kisgazdapárt elnöke, a kor­mányrendelet ellen végül is panaszt tett a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz azon a címen, hogy a kormányintézke­dés sérti Ruszinszkó autonom jogait. A legfelsőbb közigazgatási biróság dönté­sét nagy izgalommal várta az egész csehszlovák közvélemény, amely kiváncsi volt arra, hogy ebben a nyilvánvaló al­­kotmánysérelmi ügyben felmentik-e Be­­neséket. De ez egyszer póruljárt a cseh­szlovák kormány, mert nem mentették fői, ellenkezőleg, óriási feltűnést keltve kimondta a biróság, hogy a kormány­­rendelet törvénytelen, tehát megsemmi­sítendő. * Sztrájkolnak az erdélyi agrármérnö­kök, akiket a nagybirtokok fölparcellá­zásával bízott meg a román kormány. A munkabeszüntetést azért mondották tóttá meg az államot. A panama-saká­lok különösen Erdélyt fosztogatják, ahol egyszer itt, egyszer ott lepleznek le szemérmetlen tolvajokat, akik könyékig vájkálnak az államkasszában. A tolvajok közül azonban csak alig egy-két száza­lék kerül börtönbe: a legtöbben köny­­nyen átbumlizzák a zivatarokat, mert vagy ügyesek, vagy jó összeköttetéseik vannak Bukarestben, ahol sokszor csak az a fontos: tagja-e a vádlott a kor­mánypártnak. Ha igen, akkor futni en­gedik : „Leben und leben lassen!“ A brassói járásbiró, Soffey Sándor, az ottani agrárbizottság elnöke, szintén a szerencsés panamisták közé tartozik. Két évvel ezelőtt vágta szemébe Dobrescu Aurél brassói orvos a vádat: ön lopott, ön panamista és még ma is szabadon jár. A biróság ugyanis, ahová az ügy került, már vagy négyszer kitűzte a tár­gyalást, de Soffey nem jelent meg soha a biróság előtt. Nem kiváncsi Dobrescu vádjaira. A biróság pedig nem vezetteti elő — mert Soffey kormánypárti fő­kortes. A hatalom pedig, ami a járás­biró mögött van, nagy ur: sokszor az igazság is meghajlik előtte. A kibontakozási tárgyalásokat szerdán folytatják Egyelőre nem választjük meg- a pénzügyi bizottságot Beogradból jelentik: Davidovics Liuba audienciája a késő esti órákig húzódott el. a király vacsorára is ott tartotta a lemondott miniszter­elnököt. Minthogy Davidovics kilenc óra után sem tért vissz-a a minisz­terelnökségre. az ott összegyűlt blokk vezetői, valamint Macsek és Predavec. akik várták Davidovicsot, eltávoztak. Az újságíróknak távozá­suk alkalmával kijelentették, hogy a tárgyalásokat szerdán folytatni fogják. Arra a kérdésre, hogy a par­lament ülésén megválasztiák-e a pénzügyi bizottságot, azt a feltűnést keltő választ adták, hogy a bizott­ság megválasztása elmarad. Hogy a blokk miért mondott le a bizottság megválasztásáról, arról nem voltak hajlandók nyilatkozni. A zagrebi sajtó a kor­mányválságról Zagrebből jelentik: Zagrebben kedd este az a hir terjedt el, hogy a király Davidovics Ljubát dezig­­rtálta miniszterelnöknek. A horvát sajtó ezzel a hirrel kapcsolatban rendkívül éles hangon bírálta a vál­ság eseményeit. A firvat vezéreik­ben foglalkozik a kormánykrizissel és megjegyzi, hogy a Davidovicsr kormány reaktiválásával csak ideig­­nesen oldották meg a válságot. Da­vidovics reaktiválását helyesnek tartja a lap, Jovanovics Ljubának parlamenti elnökké választását azon­ban parlamenti botránynak minő­siti. A baloldali Radics-párti lapok kö­zül a Vecser ír a legélesebben, a mely rámutat arra, hogy a Pasics- Pribicsevics-kormány visszatérése kiszámíthatatlan következményekkel és végeláthatatlan bonyodalmakkal járt volna. Az Obzor már sokkal nyugodtabb hangon tárgyalja az .eseményeket. ki, mert hónapok óta hiába sürgették járandóságuk kiutalását az agrárminiS2J tértől, aki hétről-hétre bolonditotta őket, december 7-én lesznek a nemei választások A francia sajtó a német birodalmi gyűlés feloszlatásáról hogy: türelem, a napokban intézkedni fogok, de a pénzt nem kapták meg mindmáig az államkincstártól. A sztráj­kolok nagyon harciasak és bár a minisz­ter táviratilag ígért és parancsolt, nem vették föl a munkát, hanem memoran­dumot szerkesztettek, amelyben követe­lik, hogy adjanak nekik annyi fizetést, mint a regátbeü kollégáiknak, akik ed­dig dupla pénzért szabták ki a parcel­lákat a földnélkülieknek; máskülönben még akkor sem dolgoznak, ha a régen esedékes járandóságukat megkapják. A hadüzenetre még nem kaptak választ az erdélyi földosztók. És ígéretet se . . . * A magyar népviselet ügyében is érde­kes döntést hozott a napokban a prágai legfelsőbb közigazgatási biróság. Rima­tamásiban, ebben a csöndes szlovenszkói magyar faluban a nyár végén aratási ünnepélyt tartottak. Régi szokás szerint az ünneplők magyar népviseletben rop­ták a táncot a falu korcsmaudvarán. A csendőrség jelentést tett emiatt a járási hivatalnak, amely a rimatamási magya­rokat külföldi állam nemzeti színeinek, lobogójának és címerének viselése cimén fejenkint 2—2 napi elzárásra Ítélte. A rendelet, amire a járási hivatal kiszabta a büntetést, magyar belügyminiszteri rendelet: az 1874., 1884. és 1885. évi volt. A rimatamásiak az ítéletet megfe­­lebbezték Szlovenszkó teljhatalmú mi­niszteréhez, aki az Ítéletet jóváhagyta ugyan, a szabadságvesztést azonban 40—40 korona pénzbüntetésre változtatta át. A legfelsőbb közigazgatási biróság pedig — ahova panasszal fordultak — most az Ítéletet megsemmisítette és tör­vénytelennek jelentette ki, kimondván, hogy a magyar népviselet hordása Cseh­szlovákiában — nem kihágás. * A korrupció Romániában is vígan bur­jánzik. Az erdélyi lapok teli vannak ilyen hírekkel: a szatmári fütőházi fő­nök vaggonokat lopott, az egyik szé­kelyvidéki adófőnök sikkasztott, a csiki tanfelügyelő pedig százezrekkel károsi-Párisból jelentik: A német biro­dalmi gyűlés feloszlatása nagy meg­lepetésként hatott itteni politikai kö­rökben. mert ezt a hirtelen megol­dást senki sem várta, noha nyilván­való volt. hogy a mai pártviszonyok közepette a koncentrációs kormány terve kilátástalan. A párisi sajtó már ma reggel állást foglal a német politikai fordulat dolgában s általá­nos az a felfogás, hogy ez az egyet­len lehetséges megoldás, mert — mint a Petit journal ir.ia — a mos­tani birodalmi gyűléssel tovább dol­gozni nem lehetett. A Le Journal szerint nem kormányválság az. ami most a német birodalomban végbe­megy. hanem valósággal alkoi­­mányválság, a Matin pedig úgy vé­lekedik. hogy képtelenség addig koncentrációs kormányra gondolni Németországban, amíg a nacionalis­ták elég erősek arra. hogy a köztár­sasági alapon szervezkedő koalíciót meghiúsítsák. Elismeri, hogy ez év májusa óta Németország külpolitikai helyzete világszerte szemlátomást javult, hiszen Franciaországban a radikális szocialisták kerültek kor­mányra, a Dawes-terv létrejött s kezdi éreztetni jótékony hatását, a német kölcsön is sikerült, a német nép józansága felülkerekedett, úgy, hogy a revanspolitikának talán hosszabb időre nincs gyökere és jobbfeló kanyarodó kormány nem tarthatja magát. Szerencsés megol­dás volt Marx birodalmi kancellár­tól, a birodalom elnökének a rögtö- Rös feloszlatást ajánlani és minél sürgősebben választatni, mert Né­metország nagy közvéleménye most a fellélekzés napjaiban nem rokon­szenvez a nacionalistákkal, akik el­lenezték a Dawes-tervet. Rámutatnak egyes lapok. így a Petit Párisién is. arra a kétes sze­repre. amelyet Streseinann birodal­mi külügyminiszter a nacionalisták­kal folytatott tárgyalások során ját­szott s amely minden inkább volt. csak nem bizalomgerjesztő. A szociálisták választási programja A Quotidien interjút közöl Breit­­scheid német szocialista vezérrel, aki jobban szerette volna, ha a fel­oszlatás nem jön olyan hirtelen és a kormány módot nyújtott volna a pártoknak, hogy a birodalmi gyűlé­sen lefolytassák a nagy vitát az ál­talános politikai helyzetről, mert ab­ban nemcsak a nacionalisták húzták volna a vövidebbet. hanem a német néppárt és a centrum is leiárta vol­na magát. — A szocialisták — mondotta Beitscheid — megelégedéssel álla­pítják meg. hogy egyedül ők tudták, mit akarnak s nyílegyenes utón ha­ladtak. A szocialista-párt választási programja: a Dawes-törvények mellett, a washingtoni egyezmény becikkelyezése. Németország belé­pése a Népszövetségbe, harc a de­mokráciáért. a szocializmusért és mindenekelőtt a köztársaságért. Megkezdődött a választási agitáció Berlinből jelentik: Ebert birodal­mi elnök december hetedikére tűzte ki a birodalmi választásokat. A pár­tok között már megkezdődött a vá­lasztási küzdelem és különösen a nacionalisták fejtenek ki nagy tevé­kenységet. A néppárt főleg a demo­kraták ellen foglal el állást, a szo­cialisták pedig, akik kedvező kilá­tással néznek a választások elé, a kommunista-párt tömegeit akarják inegbontani és arra számítanak, hogy a hatvan kommunista mandá­tumnak legalább a felét a maguk számára szerzik meg. A lapvélemé­nyek szerint a nacionalisták, a nép­pártiak és a kommunisták fognak nagy vereséget szenvedni. A Lakók Szövetsége uj lakástörvény-tervezetet készített A beogradi lakó-kongresszus második napja Beográdból jelentik: Hétfőn volt az országos lakó-kongresszus második napja. A kongresszus kimondta az S. H. S. királyság Lakó-Szövetségének hivatalos megalakulását, maid elfogadta az ecélra kiküldött bizottság által elkészített la­kástörvény-tervezetet. A tervezet alap­elvei a következők: Nem szabad foglalkozások szerinti különbségeket tenni, hanem a házbér az egyesek gazdasági helyzetéhez mérten állapítandó meg. A lakásokat a család­tagok száma szerint kell szétosztani, a felesleges lakásrészeket úgy a lakóktól, mint a háztulajdonosoktól el kell venni. A rozoga, nedves és az egészségre ká­ros lakásokat meg kell szüntetni. Fel­mondani csak előzetes írásbeli figyel­meztetés utján lehet. A beteg és munka­­nélküli lakóknak nem szabad felmondani a házbér nemfizetése miatt. Az állam, a bankok és a községek kötelesek tiszt­viselőik és munkásaik részére uj háza­kat építeni. A kilakoltatás: Ítéleteket addig ne hajtsák végre, amig a lakó uj lakást nem kapott. A tervezetet átadják a szociálpoliti­kai miniszternek. Friedrich parlamenti beszéde a horvát,rutéa ós szlovák kérdésről A magyar nemz:tgyülé* keddi ülése Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés két Ízben megszakított hosz­­szabb szünete után kedden ült össze. Scitovsky Béla elnök napirend előtt kö­zölte a nepizctgyülérsel, hogy a kor­mányzó nagyatádi Szabó István földmi­­velési minisztert fölmentette állásától. Drózdy Győző Kossuth-párti képviselő jegyzői visszaéléseket ismertetett, majd Friedrich István fajvédő-képviselő tá­madta a népszövetséget az utódállamok nemzetiségi politikájának támogatása miatt. Először a ruthér.-kérdést ismer­tette ; szerinte a ruthének nem akarnak Csehszlovákiához tartozni, de — noha a csehszlovák kormány nem is követelte magának ezt a területet — a népszö­­ve ség mégsem intézkedett arra vonat­kozólag, hogy ott végre megtartsák a népszavazást. — Áttérve a tót-kérdésre — folytatta Friedrich — Hünkáékat rettenetesen üldözik a csehek. A lót intelligencia kivándorol. S mindez a Népszövetség asszisztenciája mellett történik. A ma­gyar nép sohasem fog elfeledkezni a tót testvérekről, sohasem felejti ei a branyiszkói hősöket, a tót vörössipká­­sokat és a Kárpátok bércei felé kiált­juk, hogy tót testvéreinkkel érzünk és szeretnénk rajtuk segíteni. A Népszövetség középeurópai rend­jét a horvátok sorsának megvilágításá­vá! lehet legjobban jellemezni. Á hor­vát népnek törvényes képviselete van. A horvát nc'p nem tud elhelyezkedni Közép-Európa uj rendjében. Jugoszlávia ma nehéz napokat 'él, most dől el, hogy Horvátország hozzá tud-e jutni azokhoz a jogokhoz, ame­lyek megilletik. A népek szövetsége elérkezett a válaszúihoz. Meg fogunk hajolni előtte, ha utat tud mutatni a jövőhöz, ha meg tudja mutatni, hogy ez a három nép hozzájut az önrendel­kezési joghoz. Miután a napirend előtti felszólalások­nál nincs helye vitának, az elnök beje­lentette, hogy áttérnek a napirendre. Rassay Károly liberális ellenzéki képviselő Friedrich felszólalására reflek­tálva kijelentette, hogy nagyon csodálja, hogy éppen Friedrich emelt szót ebben az ügyben. Jobban tenné Friedrich — mondotta — ha levonná konzekvenciáit azoknak a belpolitikai viszonyoknak, amelyeket ő alapozott meg

Next

/
Thumbnails
Contents