Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-21 / 289. szám
19Z4. október 21. BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldat. Kisebbségi Élet • a* A kisebbségi tanítóknak, a magyaroknak és németeknek, Romániában is államvizsgát kellett tenniök. Az első kurzuson — két évvel ezelőtt — háromszáz erdélyi magyar tanítót állítottak a román iskolapolitika mércéje alá, akik közül azonban, szerencsére, csak páran buktak el — pótvizsgára. Másodízben, most öt hete, rukkoltak be tanfolyamra azok, akiket annak idején pótvizsgára [utasítottak és akik még egyáltalán nem tettek államvizsgát. A tanfolyamon — kenyérről volt szó — minden tanító szorgalmasan megtanulta a vizsgaanyagot és megfelelt pontosan minden kérdésre, amit a kurzus befejezése utáni examináción feladtak nekik a kirendelt biztosok. A román kultuszminiszter ezzel be is fejezte a rostálást és besorozta a kisebbségi tanerőket: hála isten — írták is a magyar lapok — most már nyugodtan dolgozhatnak a magyar kultúra napszámosai. De amit a kultuszminiszter befejezett, a másik miniszter nyomban megkezdett a maga tisztviselői között. A napokban, meglepetésszerűen, az erdélyi magyar körorvosokat rendelték be [Kolozsvárra, ahol tudomásukra adták, hogy egy hét múlva vizsgázniok kell az államnyelvből. Mert a miniszter szerint az államnyelv tudása nélkül nem lehet gyógyítani a tiíuszt, a vörhenyt és a tuberkulózist ; a román igeragozást aki Bem tudja, az nem segíthet Erdélyben a betegeken. A rendelet kimondja: aki pedig nem felel meg a vizsgákon, azt elbocsátják az állam szolgálatából. A román belügyminiszter ezenkívül a megyei tisztviselőket is vizsgára parancsolta az erdélyi városokban, ahol nébá- Jiyan megúszták az első két esztendőt, amikor sűrűn söpörték ki a kisebbségi nációkhoz tartozókat a hivatalokból. Aradon a múlt héten fejezték be a vizsgákat : huszonhét magyar tisztviselő közül kilenc bukott meg. Kilenc öreg magyar kisember, akiket a város kiteá'JT most az uccára. * A szlovákok és csehek testvérek, de rossz testvérek. Haragban vannak egymással. A politika bontotta meg a békét közöttük és a politika, az ország dolga, mérgesíti szüntelen azt a vérségi szolidaritást, amely a háború után egy fedél alá hajtotta össze őket. Az dientet, ami fennáll a két testvémép között, Jnost a napokban csúnya botrányban robbant ki. A pozsonyi cseh színház dőadott egy drámát: a „Ziska halálá“-t. A darabban van egy jelenet, amelyben ,a cseh nemzet követei a nép kiáltványát viszik Vencel király elé, de Fernandó pápai követ nem engedi a Húsz tanait követő vezéreket a király elé. A pápai követ kardot ránt a rebellis huszitákra, mire az egyik cseh vezér szintén a kardjához kap és rátámad a pápa követére. Mikor a színészek ehhez a jelenethez értek, a színházban ülő szlovákok — akik tudvalévőén katolikusok — hevesen pfujozni kezdtek és két-hároni büzbombát dobtak a rivaldára. Nagy tumultus támadt erre a színházban; a rendőrség benyomult a terembe és öszszeszedte a tüntető szlovákokat, akik között volt a Slovak cimü Hlinka-párti lap szerkesztője és egy ismert szlovák költő: Nacsin Jankó is. * A prágai cenzor — mert ilyen is van — elkövette azt a baklövést, hogy egy kormánypárti lapból, a Ceska Slovo-bó\ is kitörölt egy neki nem tetsző vezércikket. Lett is nagy riadalom és lárma a kormánysajtó berkeiben : a Pravo Lidii egyenesen az igazságügyminiszter fejét követelte, a Ceske Slovo pedig azt irta, hogy az igazságügyminiszter pártját ki kell zárni a koalícióból. A követelésből természetesen nem lett semmi, mert ha a néppárt, amelynek az igazságügyminiszter tagja, kihúzódna, vagy ha kizárnák a kabinetből, a kormány parlamenti többségét fenyegetné veszély. A Ceske Slovo vezércikke pedig nem ér meg annyit Benesnek, hogy azért felmondja a barátságot a néppártnak. A cenzor I feje azonban lehullott: nyomban elcsapták szegényt. Meg is érdemelte, miért nem elégedett meg az ellenzéki lapokkal, miért szaladt a ceruzája a Ceske Slovo hasábjaira ? Hiszen, ha nagyon meg akarta szolgálni a fizetését, ott voltak a többi „államellenes“ lapok, azokból — a fene se bánja — akár oldalakat törölhetett volna. De igy jár az, aki nem tudja, mi a kötelessége .. A csehszlovák kormány tárgyalásokat kezd a kisebbségi pártokkal Az elnök követeli a kisebbség sérelmeinek orvoslását Prágából jetentik : A csehszlovák sajtóban már napokkal ezelőtt fölmerült az a hir, hogy r. csehszlovák kormány a közel jövőben közeledést keres a kisebbségekhez és megkezdi tárgyalásait az ellenzéki magyar pártokkal. Az egyik prágai lap ezt a hirt azzal kommentálta, hogy a kisebbségek sérelmeinek orvoslásét különösen Massaryk elnök követeli, aki Svehla miniszrerelnök elölt több Ízben hangsúlyozta, hogy a konszolidáció csak akkor következhetne be, ha a nemzeti kisebbségek jogai! az állam tiszteiéiben tartja. A tapolcsányi konferencián, ahol Massaryk elnökletével a kormány több tagja konferenciát tartott, hir szerint, ebben a kérdésben már fontos határozatokat hoztak, többek közt azt is, hogy a kormány kiküldi egyik tagját a magyar ellenzékkel való tárgyalásra. Svehla miniszterelnök a tnpoicsónyi konferencia határozata alapján már meghivla tárgyalásra a ruszinszkói kisgazda- és kistpárospárt vezetőit, hogy velük megtárgyalja a ruszin nép kövctelé> seit. A párt vezetői a jövő héten ■ utaznak föl Prágába és memo: randámban fogják előterjeszteni ! feltételeiket. A magyar ellenzékkel — beavatottak úgy tudják — , szintén még e hónapban érint- J kezésbe fog lépni a csehszlovák í ® kormány. Jovanovics Ljuba lett a szkupstina elnöke -Beogradból jelentik: A politikai helyset, amely délután ^ annyiraamennyire már stabilizálódott, a ß,tyclament ülése közben újból bizonytalanná vált A radikálisok és a blokk megegyezése felborult és ennek következtében a Davidovicskormány kinevezése sem történt már meg. A parlament ülése Délután négy órától kezdve a helyzet igy alakult: A mai parlamenti ülés előtt az ülés megnyitásának nehézségeit úgy hidalták át, hogy a király ideiglenesen megbízza az ügyek vezetésével a lemondó Davidovics- kormányt. Ebben az atmoszférában este hat órakor bevonultak a képviselők az ülésterembe. A kormány tagjai részére I entast ott helyek üresen álltak. Nincsenek bent az ülésteremben a radikálisok és az önálló demokraták sem. Közben még mindig tartanak a miniszterelnöki szobában a tanácskozások s fél hétkor jönnek csak be a tárgyalásokban résztvevő demokrata képviselők. Ekkor felemelkedik helyéről Agcstonovics demokrata képviselő s röviden a következőket mondja: — Uraim, felkérem Önöket, hogy a tanácskozások vezetésére ideiglenes elnökséget válasszunk. Tudtommal a nemzetgyűlés legidősebb tagja Jelzabetics képviselőtársunk, a szabályok értelmében őt illeti meg az elnökség. Jelzabetics Radics-Dárti képviselő erre felmegy az elnöki emelvényre, s mint korelnök megnyitja az ülést. Az elnökválasztás Jelzabetics alacsony, tömzsi földműves. fekete ünneplő ruhában van. ő a Radics-pdrt tulajdonképpeni megalapítója. Rövid beszédben megköszöni a képviselők bizalmát, s a következőket mondja: — Népképviselő urak. mint legidősebb képviselőnek, nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy ideiglenesen vezessem az ülést. Felszólítja ezután a kéDviselőket, hogy válasszanak ideiglenes titkárokat. — Jelöljön ön! — kiáltják közbe a képviselők, mire Jelzabetics ideiglenes titkároknak Gvorgyevics Szvetozár demokrata. Popovics Dimitrije radikális (aki nincs is jelen az ülésen), dr. Nikics Niko Radicspárti és Kokanovics földmivespárti képviselőket ajánlja, akiket közfelkiáltással megválasztanak. Ezután bejelenti Jelzabetics, hogy a házszabályok szerint meg kell választani a parlament elnökségét. A jelölés megejtésére öt perc szünetet tendel el. A szünet a kitűzött öt perc helyett csaknem félóráig tartott, amely idő alatt a képviselők türelmetlenül várták a radikális klubból érkező híreket. hogy Jovanovics Liuba elfogadja-e újból a házelnöki tisztségét. Niég semmi bizonyosat sem tudni, amikor Jelzabetics elnök uiból megnyitja az ülést és megkezdődik a titkos, cédulák utján történő szavazás. Sorsolás utján kijelölik a szavazat-ellenőrző háromtagú bizottságot, majd Gyorgyevics Szvetozár titkár megkezdi a névsorolvasást. A neveket feltűnő lassan olvassa, mert minden pillanatban várják a radikálisok bevonulását. Már csaknem a végén tart a névsornak, amikor 7 óra 10 perckor megérkeznek a radiktilisok és részt vesznek a másodszori névsorolvasásban és valamennyien szavaznak. A szavazatok összeszámlálása után. 8 órakor Jelzabetics elnök kihirdeti a szavazás eredménvét. öszszesen 259 szavazatot adtak le. amiből Jovanovics Ljuba 233 szavazatot kapott, Lázics Voja 13. Radics István 2. dr. Macsek 2. Bákics Ljuba. Divac Nedeljko és Pecsics Dragutin 1—1 szavazatot kaptak. 6 szavazólap üres volt. Ennek alapján Jelzabetics Jovanovics Ljubát megválasztott elnöknek jelenti ki és felkéri az elnöki szék elfoglalására. A korelnök helyén állva várja meg. amíg Jovanovics Ljuba az elnöki emelvényre megy és elsőnek üdvözli a parlament elnökét. Jovanovics Ljuba megköszönte a beléje helyezett bizalmat, hogy újból megválasztották a parlament elnökévé és kijelentette, hogy kötelességét a házszabályokhoz szigorúan ragaszkodva, pártatlanul és becsületesen fogja végezni. Jovanovics ezután bejelentette, hogy a parlament folytatja a napirend letárgyalását. Megválasztották a blokk jelöltjeit Az alelnökök és titkárok megválasztására került ezután a sor, ami körülbelül egy óra hosszat tartott. A blokk a két alelnöki tisztségre dr. Macseket, a Radics-párt álelnökét és Uohnjec klerikális képviselőt, titkárokul pedig Bacsevics Radics-párti, Kremzsák klerikális, Csicsevics demokrata és Alics muzulmán képviselőt, a radikális-párt alelnökül Bacsics és Radovics eddigi alelnököket, a titkári állásra is az eddigi titkárokat jelölte. A szavazás eredményeképpen a blokk jelnvő, lasztották meg valamennyi tisztségre. Macsek dr. 146. Hohr:- - 147 szavazatot kapott. Körülbelül ugyanennyi szavazat esett a titkárokra is. A radikális jelöltekre 90—92 szavazat esett. A földmives-párt listája 13 szavazatot kapott, a többi szavazatok szétforgácsoló dtak. Ferenc József, mini aleinökjelöíi Néhány képviselő tréfát űzött a szavazásnál, valaki Ferdinand bolgár cárra, egy képviselő néhai Ferenc Józsefre, egy másik pedig Radies Istvánra szavazott mint alelnőkre. A szavazás eredmenyenk kihirdetése után Jovanovics Ljuba elnök az ülést berekesztette és a legközelebbi ülést szerda délelőtt tiz órára hívta össze. . J- 11_ u A megegyezés felborult A parlament ülésén kellett volna, a megállapodás értelmében az _ ill Bavidovics-kormány kinevezéséről szóló királyi ukázt felolvasni.^ ami azonban elmaradt. Az ülés végén ez már nem keltett meglepetést, mert időközben elterjedt annak a. hire, hogy a blokk és a radikális-part megegyezése ismét felborult. A radikálisok ugyanis úgy értelmezték a megállapodást, hogy. nemcsak a parlament elnökségére.^ hanem a többi tisztségekre is az ő jelöltjeiket választják meg, ezzel szemben a blokknak az az álláspontja, hogy a megállapodás csak az elnökségre szólt és a többi tisztségekre saját embereiket választhatják így történt. hogy a radikálisok és a blokk nem szavaztak egységes jelöltekre, mint Jovanovics elnök megválasztásánál. , Az u.i ellentétekről még az elnökválasztás közben értesítették a királyt és emiatt a Davidovics-kormány újból való kinevezése elmaradt. Davidovics Liuba este 9 órakor ismét audiencián jelent meg a királynál. Davidovics Ljuba félóra hosszat volt kihallgatáson a királynál, azonban az audienciáról anélkül távozott, hogy megkapta volna megbízását. A király az ötnapos szakadatlan tárgyalások, különösen azonban a hétfői izgalmas tanácskozások folytán annyira kifáradt, hogy nem volt hajlandó az este folyamán több politikust fogadni és igy a további tanácskozások keddre maradtak. Politikai körökben bizonyosra veszik. hogy a Dayidovics-kormány kinevezése az ügyek ideiglenes továbbvitelére kedden meg fog történni. Felborult a pártkőzi megegyezés Davidovics miniszterelnöki megbízatása az utolsó percben elmaradt — A parlament hétfői ülése
