Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-21 / 289. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 21 CIRKUSZ • 19 A kalifa utóda és az igazságszolgáltatás A miniszterelnök egy alkalommal elolvasta Harun el Rasid kalifa csodálatos történetét. Nagyon tetszett neki ez a legendás hirü kalifa és a história hatása alatt elhatározta, hogy ő is álruhába öltözik. Az ellenzéki lapokban azt olvasom, hogy a rendőrség brutálisan bánik a gyanúsítottakkal, — mondta magában — először is ezt fogom kipuhatolni. Inkább eltűrök egy pár pofont, de magam járok a végére ennek a dolognak. Estefelé igy szólt az őrséghez tartozó két detektivnek, akik mindenütt a nyomában voltak: — Uraim, ma nincs szükségem önökre. Korán lefekszem. A detektívek köszöntek és eltávoztak. Az egyik egyenesen a telefonfülkébe sietett, ahonnan felhívta a belügyminisztert és jelentést tett. Este 10 órakor egy szakállas, rosszul öltözött férfiú hagyta el a miniszterelnökségi palotát. Sietve men le a lépcsőn, azzal a jellegzetes ugrándozással, amelyet a kormánypárti lapok úgy szoktak nevezni: ruganyos léptekkel. Egyenesen a liget felé tartott az uj Harun el Rasid. A ligetben lefeküdt egy padra; tudta, hogy ez szigorúan tilos. Várt, várt rendőrre. Rendőr nem jött. Hét óláig kellett várakoznia, — amig jött eegy rendőr.Rátámadt a miniszterelnökre, aki tette magát a pádon, hogy alszik. — Igazolja magát! A miniszterelnök úgy tett, mintha el akarna szökni. A rendőr lefogta és bevitte a főkapitányságra. Egy idősebb tanácsoshoz vezették, aki vallatni kezdte. Kikutatta a zsebeit, amelyekben sok pénz volt. Szándékosan rejtette oda a miniszterelnök és most nem tudott az eredetéről felvilágosítást adni. A rendőrtanácsos is a lelkére beszélt: — Édes fiam, mondja meg, hogy hol szerezte, mert különben kénytelen leszek letartóztatni. A miniszterelnök először azt mondta, hogy találta az uccán, azután, hogy amerikai sógorától kapta. A tanácsos igy szólt: — Sajnálattal le kell tartóztatnom. Két detektív elvitte a fogdába, ahol már egy fürdőszobás cella várta. A miniszterelnök el volt ragadtatva. — Micsoda modern börtön! És még panaszkodni mernek az ellenzéki lapok! Aztán azt gondolta, hogy bizonyára a koszt rósz,, kiabálni kezdett, hogy éhes. Csillogó egyenruhás börtönőr jelent meg. — Mit óhajt? — Enni szeretnék. A börtönőr szó nélkül előnyujtott egy étlapot. A miniszterelnök csodálkozott. — Ne tessék csodálkozni, — szólt a börtönőr — de ilyenkor bizony ki van huzva egy-két étel. Későre jár az idő. Libamáj azért nincs, mert ez a Krizacsek három adagot evett meg. — Ki az a Krizacsek? — A tagorei hármas gyilkosság tettese. Különc-ember. Annyi bajom van vele. Minden ételt mcgkritizál. Mig a börtönőr ezeket mondta, a börtönör megtérített és behozta a vacsorát. A fekete kávé után igy szólt: — Majd ha tetszik akarni lefeküdni, tessék csengetni, hogy megvessem az ágyat. , Hófehér ágyat vetett a vádlottnak. — A keltést mikor parancsolja? — kérdezte aztán. — Kilenc órára. — És a tanácsos ur mikor jöjjön folytatni a kihallgatást? — Tíz órakor. — Reggelit hány órára parancsol? Védőt parancsol? — Reggelit 10 órára, a védő jöhet előbb is Reggel bejött a védő, akinél a /miniszterelnök előre élkészitette az alibbi iratokat. Mikor a tanácsos díszruhában megjelent előtte, minden vád alól tudta magát tisztázni. Délben elhagyta a rendőrségi fogdát. A föporkoláb egy csomagot adott át neki, mint a jobb hotelekben, egy kis elemózsiát útra valóul. A börtöníelügyelő ezüst cigarettatárcával lepte meg, az összes börtönőrök aláírása bele volt gravírozva.. , A miniszterelnök boldog volt. — Mert már írhatnak az ellenzéki lapok amit akarnak. Mindent tudok. Nagyobb vagyok, mint Harun el Rasid. De az ellenzéki képviselők interpellációját is várom. Majd megfelelem nekik! Személyes tapasztalataim alapján jelenthetem, hogy a rendőrségünk a legnagyobb kulturigényeket is kielégíti. * Beszélgetés a belügyminiszter és a miniszterelnök őrizetével megbízott detektív között: — Minden nagyszerűen ment kegyelmes uram! — Köszönöm fiam. Maga egy nagy botrányt gátolt meg, hogy értesített előre a miniszterelnök szándékáról. Mivel hálálhatom meg a buzgó munkáját . . . — Egy kérésem van kegyelmes uram. — Halljuk. — Vallatás közben nemrégen agyonütöttem egy embert. Vizsgálat van ellenem. Ha volna szives az ügyben pertölést elrendelni. Stella. nal néni, szegény Hajnal bácsi...,. A szuboticaiak télre meg* kapják a földet A bizottság egyik tagja a következüket mondotta a földosztásról: — Mi nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit felveszünk a listára. Magyar, német, zsidó, szerb, az nekünk teljesen mindegy, ha az illető igazolni tudja, hogy szegény ember. Hogy aztán Beogradban milyen elbírálás alá esik majd a lista, ezt mi természetesen nem tudjuk. A már beterjesztett lajstromot a legrövidebb idő alatt intézik el és a szuboticaiak még a télen megkapják a részükre kiosztott tőidet. 'Két-három holdnál többhöz senki se juthat. Mi min-, denkit ki akarunk elégíteni. ' Harminc hold as gazdák Is jelentkeztek ingyen-földért Herriot újra hangoztatta a kiengesztelodés politikáját Millerand feléleszti a nacionalista blokkot Parisból jelentik: A radikális szociálisták hétfői oártgyülése után bankettet rendeztek, melyen Painlevé, mint ünnepi szónok Herriot miniszterelnök kormányzását magasztalta és felsorolta sikereit kül- és belpolitikai téren. Utána Herriot miniszterelnök kért szót. Kifejtette kül- és belpolitikai programját s először a jóvátételt kérdésről beszélt. — Választanunk kell — úgymond az elszigetelődés és az engeszielödés politikája között. Az izoláltság sok veszedelemmel jár és én az engesztelődés politikáját választom, mert Franciaország egész demokráciája ezt kívánja. Tárgyalásokra léptünk Németországgal, hogy kereskedelmi szerződést kössünk és máris eredményekre jutottunk. Franciaország béke után sóvárog, béke után idebent és a külföldön. A kormány legközelebbi feladatairól azt mondta a miniszterelnök, hogy legfontosabb mindenekelőtt a költségvetés egyensúlyozása és a lárditása. Tíz év óta a mostani büdzsé az első, amely deficit nélkül zárul. Ezúttal először szerepel a költségvetésben Németország jóv^Mi készfizetése, amelyet egy milliárdban irányoztak elő. Hangsúlyozta még Herriot, hogy a kormány belpolitikai téren becsületesen akarja keresztülvinni az amnesztiát és kész a törvényjavaslat a kötelező katonáskodás tartamának leszállítására, mert a kormány csak egy évre akarja fegyverben tartani a munkabíró férfinépet. Ugyancsak párisi jelentés szerint az Ere Nouvelle közli, hogy Millerand védőszárnyai alatt gyülekezni kezdtek a nemzeti blokkal a régi kamarai többség tagjai s az uj párt fölvette a nemzeti republikánusok ligájának címét. A párt elnöke Emanuel Brousse, aki Millerand kormányában államtitkár volt, a végrehajtó bizottság tagjai közé beválasztották a régi nemzeti blokk valamenynyi vezető képviselőjét, köztük szefrancia Ir'ank árfolyamának megszi- repel maga Millerand. Erre az alkalomra otthonhagyták a fe* kete posztóból készült zsinóros mándlit és a ropogós ráncoscsizmát, rossz ruhába öltöztek, nagy zsirfoltokkal és megtépetten, mint a favágók. Szemmel láthatóan a bizottsági szivekre utaztak. Persze kidobták őket. Egy jómódú harmincholdas bunyevdc gazda nagyon felháborodott ezen az eljáráson. — Ez az igazság? — mondta a földosztók szemébe keserű gúnnyal és megvetően távozott. Olyanok is jöttek földet kérni, akiknek húsz, huszonötholdas bérletük volt. Ezeket a négyes listára vették fel, ami ugyanannyit jelent, mintha felse vették volna őket. — Tessék aláírni — szól az egyikre a hivatalnok és a huszholdas bérlő boldogan veszi kezébe a tollat. Egy darabig kapirgál a papiroson, aztán kiböki zavartan: — Nem tudok írni. — Akkor tegye rá a kézjegyét — mondja a hivatalnok és a kövér bérlő a fekete könyvbe, amely majd a földet adja, girbe-gurba keresztet vetett. Egész nyugodtan keresztet vethet rá. (t. l.\ „ I, " - Sierfe politikus Az ígéret földje előtt Egy délelőtt a földosztóbizotfság hivatalában A földosztó bizottság a Beograd-szálló első emeleti folyosóján ütötte fel a tanyáját. Naponta Sók száz szegény földnélküli János zarándokol el a hosszú asztalok előtt, a legrnindenfélébb arcok, öreg, ősz parasztok, haljottak, töpörödöttek, a vénsóg és a munka kolompjáyal a nyakukon. Köztük feltűnően sok az asszony. Hadiözvegyek, vagy okkantak feleségei, akik most az »cmbör belőtt járnak el a föld dógában«. Rendőr áilitja katonás sorba őket és a tömeg kettős rendben állandó hullámzással nyomul előre. A bizottság gyorsan végez. Felírják a jelentkező nevét, korát, nemét, vallását, családi állapotát és osztályokba sorozzák őket, mint kisdiákokat. Az első á)-ba azok kerülnek, akiknek semmi vagyonuk sincs, legfeljebb egy házuk. Ezek jutnak elsőnek földhöz. A második osztályba szortírozzák a mesterséggé! bíró nincsteleneket, a harmadikba, akiknek jár föld, de még nern jutottak hozzá. A legrosszabbul a negyedikesek járnak, mert nem kapnak semmit. Sem földet, sem ígéretet. Ide írják be azokat, akik hamis adatokat mondanak be, vagy pedig vagyonnal rendelkeznek. Ök a föld hinéái, akiknek azonban a szigorú agrárreform »sztojt!« kiált és nem engedi be őket az ígérettől dj éré__ A magyarok is kapnak földet Az ácsorgók soraiban sok a magyar ember, akiket az öles plakátok és a drága íöldszag csalt ide a homályos szállodai emeletre. A legtöbbjének már vagy ötször osztottak földet, de még egyszer sem kaptak. Angyali türelemmel csak újra idebotorkáltak. És egész biztos hetedszer is eljönnek, ha kell: tizedszer, századszor, mindhalálig. A bizottság nem tesz vefük sem kivételt. Ök is belekerülnek a feketekönyvbe és pontos adatokért faggatják őket. Szóval foglalkoznak velük. Ami igen szép dolog a bizottságtól. — Hogy hívják >— leérdi az egyik asszonytól a földosztó ur. — Hajnal Józsefné — felel illedelmesen és előadja a panaszát egyszerű szavakkal. Az első földosztásnál három hold földet Írtak ki nekik a kelebiai határ mentén, amit tényleg meg is kaptak. Egy évig gazdálkodtak rajta a férjével, aki hadirokkant. Kis házikót emeltek a földön, bevetették kukoricával, burgonyával, zabbal; minden pénzüket beleölték és amikor már érett volt a termés, jött a határkiigazitás és a Hajna!ék földje átkerült Magyarországba. Egyszerűen áttolták akár egy vaggont. Hajnal bácsi nagyon kétségbe esett, szaladgált fühöz-fához és utolsó dinárjain útlevelet és vízumot szerezve átment Magyarországba a földjéért. Ott azonban kinevették az öreg Hajnalt, hogy mit gondol, itt nem érvényes a jugoszláv agrárreform, a földet már visszaadták régi tulajdonosának, egy dúsgazdag bácskai földbirtokosnak, akinek ötezer holdjából hasították ki annak idején a Hajnalék három holdacskáját. Eddig négyszer volt »feliratkozva« a fekete listán. De most holtbiztosra Ígérték neki a földei. — Beogradban él egy csinovnik ösmerősünk, annak rém nagy hatalma van — mondja a nénike vak bizalommal és aprókat lépegetve topog lefelé a széles lépcsőkön. Szegény Haja magyar oktobrámsisró! A baranyai menekültek novisadi csoportjának matinéja Noviszaclról jelentik: A baranyai menekültek gazdasági szervezetének noviszadi kerületi csoportja vasárnap délelőtt az Odeonban matinét rendezett nagyszámú hallgatóság' előtt. A matinét Todorovics Dimitrije, a noviszadi csoport tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd dr. Hadzsi Koszta ügyvéd tartott beszédet szerb és magyarnyelven az emigráció okairól és jelentőségéről. Beszédében meleg szavakkal emlékezett meg Károlyi Mihályról és megbélyegezte azt a magyarországi propagandát, amely Károlyi ellen vádakat kohol. Úgy látja — mondotta —, hogy az októbrista, politika nincs messze újabb diadalától Magyarországon. Károlyi Mihály személye a legjobb biztosítéka Magyarország és a szomszédállamok közötti jóviszonynak és ezért Károlyi személyét Jugoszlávia is a legszivesehben látná a magyar politika élén. Under Béla tartott ezután előadást a magyarországi belső viszonyokról és előadásának legérdekesebb része az volt, amelyben kijelentette a különböző magyarázatokkal szemben, hogy vállalja a felelősséget azért az 1918-ban tett kijelentéséért, amelyben azt mondotta: „Nem akarok több katonát látni“. Volt annyi morális bátorsága — mondotta —, hogy ezt a kijelentést hadügyminiszter korában elmondja. Ezután részletesen ismertette az emigrációs politika prograrnmját. Utána Ungvárky Andor adott elő | zongorán egy Dolmányi és Chopin da-I* rabot művészi készséggel, majd Markcvics Dimitrije operaénekes énekelt nagy sikerrel magyarul a Tannhauserból és a Bajazzókból, végül Vidor László tartott előadást Ady Endrének a szocializmusáról.
