Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-19 / 287. szám
1924 október 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Elet Az erdélyi magyarságnak az most a legégetőbb gondja: kit válasszon a Magyar Párt élére. A magyar sajtó, amely pro és kontra belekapcsolódott a korteshadjáratba, már hetek óta disputázik azon, hogy ki lenne a legalkalmasabb vezér, kiben van meg a kvalitás, bátorság és erkölcsi erő a pártvezetésre. A legnépszerűbb jelöltek : Bernády György a képviselő és Páll Árpád, a kitűnő publicista. (A vitában felszínre került még néhány gróf neve is, akik szívesen elfoglalnák a Magyar Párt elnöki szó két, de akiknek igen kevés esélyük van arra, hogy az erdélyi Pusztaszeren rájuk esik a magyarság választása.) Bernády György mellett a magyarság konzervatív csoportja hadakozik, mig Páll Árpád mögött a progresszív hitvallású erdélyi magyar tömegek sorakoznak föl, A kérdés — hogy ki legyen a vezér — nem azon fordul meg, hogy vagy Páll Árpád, vagy Bernády György, hanem hogy: demokratikus vagy reakciós szellem töltse-e ki a párt kereteit Mert az erdélyi magyarság már ott tart, hogy tapasztalatokat értékesíthet, hibákat feszegethet és világnézeti harcokat vívhat, a magyar ügy kockázata nélkül. A küzdelem ugyan nem a legsimábban folyik : a baloldalnak és a jobboldalnak is vannak panaszaik, de ezek a panaszok nem veszélyesek. A baloldal, amely alulról verekszik, azt veti szemére a konzervatív csoportnak, hogy gáncsot vet minden becsületes próbálkozásnak. „Ha valami mentő gondolat alakul ki — írja a Keleti Újság —, akkor egyesek gondoskodnak róla, hogy a kétkedésnek és a gyanakvásnak vétkes jelszavait elhintsék : vigyázat, valaki gondolkozik! Ha a pártnak ebben a nyomorult tehetetlenségi helyzetében megmutatkozik egy odavaló politikai egyéniség, idejében gondoskodnak róla, hogy puccsal készüljenek fel az elbuktatására: vigyávalaki eredményt talál hozni és az nem én leszek!“ A konzervatív oldalnak viszont az a kifogása, hogy a baloldal minden kivatottság nélkül tör a pártvezetésre, olyan követeléssel, amelyet nem teljesíthetnek. Mindkét csoport megegyezik azonban abban, hogy a vezér legyen tragikusan bátor és megingathatatlanul hitvalló. Vezér a vezérek között . . . * A kisebbségi kérdésről néhány nappal ezelőtt Pop román képviselő feltűnést keltő cikket irt a bukaresti Adaverulban. A cikkben, amelyet mi is ismertettünk, Pop egyenes őszinteséggel kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés rendezése hazafias kötelesség. Az Universu/-ban Pop képviselőnek most válaszolt egy másik erdélyi román képviselő: Lascu Demeter, aki a magyar uralom alatt az erdélyi románság sokat hányódó, sokszor meghajszolt vezetője volt. Lascu Demeter irredenta veszedelemmel ijesztgeti a román közvéleményt és röviden azt követeli, hogy az erdélyi magyarsággal szemben ugyanazt a politikát használja a román kormány, amit annak idején Tisza képviselt az erdélyi románok ellen. Egyszóval: üldözést, börtönt a disznó magyaroknak, hadd szokják meg, mi az: kisebbségnek lenni. Mert Lascu már elfelejtette. Mindent elfelejtett : még azt is, hogy valamikor ő volt a legnyugtalanabb ellensége annak a kisebbségi politikának, amit az Universu'-ban most a román kormánynak ajánl szeretettel. # Az esküdtbiróságokról a csehszlovák kormány törvényjavaslatot készített. A törvénytervezet nem az esküdtbiróságok felállításáról szól, mert Csehszlovákiában ez az igazságügyi intézmény már yégóta működik, hanem csak arról intézkedik, hogy az esküdtek mikor kötelesek a kisebbségek nyelvét használni. A törvényjavaslat szerint ott, ahol húsz százalékban nemzeti kisebbség —- mafyar, német él, ott az esküdtszék Bgjainak k. adni a kisebbség nyelén. Értsük uitg: kell, muszáj beszóltok mwunil es németül. Elsőrendű államérdekből... Erdélyben történt. A csikszentsimoni vasúti pénztárhoz odamegy egy székely földmives. Beszól az ablakon — magyarul : — Kérek egy harmadosztályú jegyet Gyergyószentmiklósra. — Mit akarsz te buta ? — kiált rá a pénztáros románul. —- Egy harmadosztályú jegyet Gyergyóba. — Ha nem beszélsz románul, nem kapsz jegyet — jelentette ki dühösen a román vasutas és az álmélkodó székely előtt becsapta a pénztár ablakát. Nádossy országos főkapitányt fölmentették állásától Menesztését a kisgazdák követelték Budapestről jelentik : A minisztertanács határozata alapján a bel ügymiriiszter szombaton felmentette állásától dr. Nádossy Imre országos főkapitányt. Nudossy menesztése — amely nem érte váratlanul a politikai köröket, miután az országos főkepiíány távozását a kormánysajtó már napokkal ezelőtt bejelentette — nagyjelentőségű eseménye a magyar belpolitikának. Nidossy volt ugyanis az, aki a legélesebben exponálta magát mindig a bűncselekményeket elkövető fajvédő - szervezetek érdekében s az 5 személye állott mindig leg inkább útjában az igazi konszolidáció elkövetkezésének. Eltávolítása a kisgazdák kívánságéra történt. Távozásával kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy az országos főkapitányi állást — mint feleslegest ~~ meg fogják szüntetni. Ezt a részt hivatalosan cáfolják. Marx jobbfelé bővíti ki kormányát Belügyminiszter a Dawes-törvények ellen szavazó Hergt lesz Berlinből jelentik: Marx birodal mi kancellár elhatározta, hogy a kormány jobbfelé való orientáló dússal bővül ki. Szombaton föl is ajánlott a német nemzetieknek négy tárcát, még pedig a következőket: a vicekancellári és belügyi tárcát, a gazdaságit és a közlekedésit, mig a közélelmiezési tárcát gróf Kanitz tartja meg, aki hivatalosan nem tagja a pártnak. A német nemzeti párt az ajánlatot elfogadta. Ilyenformán A meglepő fordulatokban gazdag kormányválság uj állomáshoz jutott. Pénteken a kancellár a centrumban még kijelentette, hogy a kormánykibövités ellen van. A pártokkal való tanácskozás után megállapította, hogy további tárgyalások kilátástalanok, a kormány tehát föntartja magának a döntést. Ezt a bejelentést mindenki úgy értelmezte, hogy következik tehát a biroda- Inmgyűlés feloszlatása. Péntek este azután kitűnt a kabinet tanácskozásán, hogy a kormány valamennyi tagja a feloszlatás ellen van. így azután újból megindultak a tárgyalások az egyes pártokkal és igy jött létre a német nemzetieknek tett ajánlat. Előbb a^nban még egy kísérlet történt. A kancellár fölajánlotta a német nemzetieknek, hogy kibővíti a kabinetet szak miniszterekkel, akik azonban a német nemzeti párthoz közel állanak. így a kabinet egyfelől a centrum, másfelől a demokrata-párt között állott volna. A német nemzetiek azonban ezt az ajánlatot visszautasították. Szombaton azután másodszor jelentek meg a kancellárnál. A német nemzetiek a négy tárcára már meg is nevezték a maguk jelöltjeit, nevezetesen a vicekancellári és belügyi tárcára Hergt a jelöltjük, aki tudvalevőleg a Dawes törvények ellen szavazott, a gazdasági tárcára Schiele, a közlekedési tárcára pedig Leopold szász nagyiparos. Még nem bizonyos, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek, mert a megegyezés előfeltétele, mint azt a tárgyalásokon hangsúlyozták. az. hogy Gessler demokrata tartsa meg a honvédelmi tárcát. A kínai tartományok háborúja Kanton nagy része leégett Londonból jelentik: Mukdeni jelentés szerint négynapos elkeseredett csata után Csang-Cso-Lin marsall hadai kiverték a pekingi kormánycsepatokat a shang-haikvani kerület hegységeiből. Csiung-Si-Sung tábornokot, a pekingi kormánycsapatok hadosztályparancsnokét ópiumszivés közben meglepték és egész törzskarival együtt meggyilkolták. Pekingből viszont azt táviratozzék, hogy Csang-Cso-Lin csapatait a nagy falon tut visszaverték. Peking és a tengerpart között a vasúti forgalom három nap óta megszakadt. A S. nn-Jtit Szén csapatai és a kereskedők önkéntes gárdája között lefolyt utcei harc Kantonban az utóbbiak vereségével végződött. Mindkét részről igen sokan életüket vesztették. A város üzleti negyedének nagyrésze gyújtogatás következtében leégett. A kért harmedféimillió font sterlingre becsülik. Mint Sanghajból jelentik, a várost a pekingi kormány Kiang-Su csapatai megszállották. Az európai negyedben a helyzet nyugodt. Ezzel szpmben a kínai negyedben pánik uralkodik. Több ezer kínai megkísérelte, hogy az európai negyedbe meneküljön, azonban az őrcsapalok visszaszorították őket. A Csekiang hadsereg hatezer emberé ejsáncoita magát Sanghni elővárosában, azonban azt hiszik, hogy hamarosan ezek is megadják magukat. Sándor király a Szent Sír védnöke A jeru/sálemi metropoüta átnyújtotta a királynak a Szent Konsíantin-rendet Dosiilteo metropoijUi, a Palesztinái pravoszláv egyházak főpapja — mint már közöltük — Sándor királyt felkérte, hogy vállalja a Szent Sir védnökségét, egyben pedig átnyújtotta a királynak a Széni Konslo.ntin-rci.dct. Ezt a rendel Nagy Konstantin 312-ben alapította, Moxensiusszai vívott győzelmes harca után. A legenda szerint ebben a csatéban Konstantin császár a keresztények Istenét hívta segítségül, mire a felhőkben egy kereszt jelent meg előtte és a következő szavakat hallotta: „In hoc Signo víncesA csata után Konstantin a keresztény hitet tette a római császárság uralkodó vallásává. Ez időtől kezdve a bizánci császárok leitek a Szent Sir védelmezői. Bizánc bukása és a török invázió után az orosz cárokra szállt ez a méltóság, akik a jeruzsálemi orthodox egyházát nagy pénzöszszegekkel támogatták. Ä cárizmus bukása után a Szent Sir védnök nélkül maradt es elmaredtak az orosz zarándokok is, akik azelőtt adományaikkal hozzájárultak a Szent Sir karbantartásához. Mivel a palesztinéi orthodox egyház elvesztette védelmezőjét, Dositheo mdtopolila Sándor királynak, mint a tegtekintéiyesebb és iegméitóbb pravoszláv uralkodónak ajánlotta fel a Szent Str vedel tűéi, ami a Szent Konslaniin-rend ünnepélyes átnyujlásával nyelt kifejezést. A díszes rendjel *In hoc Signo Vince:felirést viseli, a felírás alatt pedig a Szent Keresztnek egy szilánkja van befoglalva, amelyet 330- ban Konstantin császár anyja, Heléna császárné fedezett jel. A metropolita elsősorban a pravoszláv egyháznak e katholikus egyházzal szemben való niegvédelmezését kívánja, mivel a katholikusok. Bouillon Gottfried XI. századbeli palesztinéi királyságéra való hivatkozással szintén igényt tartanak a Szent Sírra. A bécsi Jockey Klub elnökét Lónyay Károly gróf inzuitália Budapesten Herberlsítín Berbert gróf tábornok afférja Budapestről jelentik : Herbertstein Herbert gróf, volt közöshadseregbeli tábornok, aki néhány nap óta Budapesten tartózkodik, pénteken délután szembetalálkozott Lćnpaii Károly gróffal, aki már régebb idő óta haragosa. Amint gróf Lónyay Károly meglátta gróf Hcrbertsteint, rátámadt és hangosan ezt kiáltotta: — Te bitang, nem jogsz többé pénzért okmányokat hamisítani. A nyugalmazott tábornok fölkapta botját és le akart vele Lónyay grófra sújtani, azonban mielőtt még megtehette volna ezt, Lónyay gróf gyors mozdulattal arcuiiitölte, A kínos jelenet szemtanúi közbe akartak lépni, de Herbertstein gróf, Hogy elkerülje a további botrányt, bemenekült a szálló halijába. Herbertstein gróf szombaton délelőtt megjelent a főkapitányságon és bűnvádi feljelentést tett gróf Lónyay Károly ellen. A főkapitányságon a feljelentés alapján megindították a nyomozást. Gróf Lónyay Károly kihallgatása alkalmával azzal okolta meg, hogy Herbertsteinre támadt, mert, szerinte, neki köszönhette, hogy alapos ok nélkül kizárták a bécsi Jockey Klubból. Néhány évvel ezelőtt ugyanis lovagias ügye támadt gróf Orssieh Pállal, amelynek következményeképpen kigolyózták őt a Jockey Klubból. ' ' Herbertstein grófnak néhány hete hasonló afférja volt Sternberg Adalbert gróffal, az ismert osztrák politikussal is akit szintén kizártak a Jockey Klubból és aki ugyancsak tetf/eg inzuitália Her bertstem Herbert grófot
