Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-17 / 285. szám

v*r 'ä A1' r"'& 12 OLDAL * ÁRA 1 ’/„DINÁR POŠTARINA PLAČENA XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. ,\ Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Le!bach-pa!ota) Szerkesztőség: Aleksandrovs ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Válság Az évek óta krónikus válság ismét akuttá váit. A kormány le­mondott s helyet adott a legvál­tozatosabb lehetőségeknek, leg­szélsőségesebb fantasztikumnak. Mi mégis csak arra figyelünk, a mi a fórumon, a nyilt sisakka! küzdő ellenfelek, tusájában törté­nik. Nem adhatunk hitelt legen­dás mendemondáknak, nem is­merjük azokat az erőket, amelyek ■—* állítólag — a kulisszák mö­gött állottak fal csatarendbe s melyeknek állásfoglalása döntő tényező volt a válság fejlődésé­ben. Még azt sem tudjuk ellen­őrizni, kinek akarata érvényesült s mi adott súlyt ennek az aka­ratnak. Amit látni lehet, az nem olyan gazdag eseményekben, mint ami­lyen jeler.tős hatásában. Lehet, hogy a tegnapig uralmon volt kormány úgy hagyja el helyét, hogy hírmondó sem marad utána. Lehet, hogy a kormányzópártok és az ellenzéki blokk — „ma ne­ked, holnap nekem édesem" — meg fognak tudni egyezni közös programban, közös munkarend­ben s közös akarattal fogják ki­jelölni azokat, akikre a közös fel­adatok megvalósítását bizzák. Le­het más megoldás is — a poli­tikai helyzet olyan, hogy több­kevesebb esélye minden lehető­ségnek van. As SHS. királyság magyarsága nem sodródik le az uralomról és nem kerül uralomra, bármilyen módon oldódik meg a kormány­válság. Az SHS. királyság ma­gyarsága nem tartozik azok közé a politikai pártok közé, amelyek a válság fölidézésében, vagy meg­oldásában részesek lehetnek. Az itt élő magyarság nem pórttekin­­tetekből figyeli az eseményeket; a viszonyok s az a helyzet, mely­ben van, objektiv szemlélésre adnak neki módot. S az a meg­győződése, hogy ennek az ob* jektiv szemléletnek szempontjai — szempontja az ország legfőbb érdekének is. A magyarság csak azt kívánhatja, de azt kívánja is, hogy bármiképpen döi is el a politikai válság s bármilyen sze­mélyi megoldás fogja likvidálni a ma még függőben levő hely­zetet, a jogai ne szenvedjék meg sem a válságot, sem a válság megoldását, az élete ne váljon terhesebbé s ne legyen súlyosabb a helyzete. A magyarság politi­kai szervezete egyetlen egyszer sem foglalt állást abban az elvi vitában, melynek megoldatlan­sága idézi fel a válságokat. A magyarság az államalkotó népekre bizta annak eldöntését, hogy mi­lyen elvek szerint akarják meg­alkotni az ország belső szerveze­tét. Centralizmus vagy decentra­lizmus, állami egység vagy fö­deralizmus, — ezek a kérdések csak az államalkotókat választ­hatja szét két táborba, csak az államalkotókat szólíthatják csata­rendbe, de a magyarságot nem, mert a magyarság érdektelennek jelentette ki magét az ügyben. A magyarságot politikai pártállásáért nem illeti jutalom; mert ebben a kérdésben nem nyilvánít véle­ményt. De ha ezért nem illeti ér­dem, nem sújthatja hátrány sem. A hadviselő feleknek tisztelniük kell a semlegeseket. A magyar­ság nem vállalja a harcbabocsát­­kozás kockázatét. Nem akart osz­tozkodni a zsákmányban, de nem akar osztozkodni a vereségben sem. A magyarság félreállt és igyekszik továbbra is lőtávolon kívül maradni s még az eltévedő golyók ellen is a törvényesség és alkotmányosság fedezékébe me­nekül. A magyarság csak azt kíván­hatja, hogy a tőrvény, a jog, a polgári egyenlőségnek alkotmá­nyos elve kerüljön uralomra. Azt kívánja, hogy valósuljanak meg a demokráciának és a hu­manizmusnak postulatumai. Le­gyen ur ebben az országban a polgári szabadság, az állampol­** l, gári egyenlőség s a demokráciá­nak vezérlő gondolatai kerüljenek uralomra a határomért tusakgdő pártok küzdelméből. A magyar­ság csak azt kívánhatja, hogy legyen mér egyszer vége a vál­ságnak s annak a politikai és gazdasági bizonytalanságnak, ami a vé!ságoy|fölidézi s amit a vál­ság 'Oldódjanak meg már egyszer a problémák, tisztázód­jék a helyzet úgy, hogy ne ma­radjon nyomóban se elfojtott ke­serűség, se tomboló bosszúvágy. Legyen már béke, legyen végre nyugalom és kezdődjék a zavar­talan, a teremtő munka. Nincs még döntés a válságban Pasics hajlandó részivenni a koncentrációban — A király pénteken délelőtt ad megbízást kormányalakításra — Elsősorban Davidovics dezignálását várják — Koncentráció, választási kormány, vagy Davidovics munkakormánya — A Radics-párt kitart a lemondott kormány mellett Október 20*ika előtt meg kel! alakulni az uj kormánynak Csütörtökön megkezdődtek a ki­bontakozási tárgyalások a király előtt. Döntést a mai nap nem hozott, azonban a tanácskozások már lé­nyegesen előrehaladtak, mert a ki­rály már majdnem valamennyi szá­mottevő politikust meghallgatta. A mai délelőttnek leglényegesebb eseménye Pasics kihallgatása volt. Pasics egy óra hosszat, tiz órától tizenegyig volt a királynál. Az au­diencia után Pasics izén ió hangu­latban volt. az újságíróknak arra a kérdésére, hogy hailandó-e a radi­kális-párt belemenni a koncentráció­ba. rendkívül szűkszavú nyilatkoza­tot adott, amelyből az álláspontját nem lehetett megállapítani. Pasics az audiencia után nyomban tanács­kozásra vonult vissza Jovanovics Ljubával. Délután Pasics körnvezetéből részletek szivárogtak ki a délelőtti audienciáról. Eszerint a király is azt kérdezte Pasicstól. hogy hajlandó-e a radikális-párt belemenni a kon­centrációba. Pasics kifejezte erre való készségét. A királynak arra a kérdésére, hogy kit tart a koncent­rációs kormány vezetésére legalkal­masabbnak. Pasics azt felelte: — Erre Jovanovics Ljuba fog vá­laszt adni. A délelőtt folyamán Pasicson kí­vül más nem volt audiencián a ki­rálynál, a klubokban és a miniszter­­elnökségen azonban állandóan fon­tos megbeszélések folytak. Kilenc óra után Jovanovics Liuba megláto­gatta a miniszterelnökségen Davi­­dovicsot. akivel hosszasan tanács­koztak. Később, amikor Pasics ki­hallgatása befejeződött, a radikális­klub vezetői értekezletet rögtönöz­tek. amelyen Pasicson kívül többek között Jovanovics Ljuba is megje­lent. Délben a jeruzsálemi patriárcha tiszteletére udvari ebéd volt. ame­lyen a politikusok közül Davidovics Ljuba, Marinkovics Voja. Korosec és Jovanovics Ljuba voltak hivata­losak. Tekintettel a külföldi vendé­gek jelenlétére, valószínű, hogy ezen az ebéden politikai megbeszélések folytak. Délután a radikális-párti politiku­sok Pasics Nikola lakásán gyűltek össze, megjelentek ott Jovanovics Ljuba, Nincsics Momcsillo. Triika­vics, Srskics, Miletics Kriszta és Spalajkovics párisi követ, majd ké­sőbb Príbicsevics Szvetozár is. A jelenvoltak a megbeszélésekről nem voltak hajlandók a nyilvánosság számára nyilatkozni. Ezek a tárgya­lások később Jovanovics Ljubánál folytatódtak, akinél Markovics Lá­zár. Nincsics. Vukicsevics és Trif ko­vács Misa ültek össze tanácskozásra. Foíynak a kihallgatások A királyi udvarban állandóan folynak a kihallgatások. Először Ko­rosec jelent meg a királynál, majd Petrovics Nasztáz. utána Mehmed Spaho, ezután Cemovics belügyi ál­lamtitkár. később Jovanovics Ljuba, legvégül Príbicsevics Szvetozár, akinek kihallgatása feltűnően hosszú ideig tartott. Mindezek érthetően csak az elő­zetes tájékoztatást célozzák. A király még senkinek nem adott megbízást a kormányala­kításra. Ez előreláthatólag a holnaDi nap fo­lyamán iog megtörténni. Az uj kormányelnök személyére nézve még természetesen csak kom­binációk vannak Általában az a vé­lemény. hogy a parlamentáris szo­kásoknak megfelelően először Davi­dovics kap megbízást, aki lemondó levelében maga is haneuslyozía. hogy a szélesebb alapú koncentráció létrehozása érdekében mond le. Da­vidovics ezért bizonyára nem fog kitérni a megbízás elöl. hanem kí­sérletet fog tenni a koncentráció létrehozására. Ha vállalkozása nem ^ sikerül, akkor egy radikális politi­kus kap megbízást. Jovanovics Lju­ba. a parlament elnöke erre a fel­adatra Trifkovics Marko volt tör­­vényegységesitő minisztert hozta javaslatba. Természetesen nincs kizárva, sőfi sokan igen valószinünek tartják,, hogy a korona második mandatári-. usa Jovanovics Ljuba lenne és ha1 az ő missziója is kudarcot vallana, akkor súlyos komplikációk állhatná-, nak be, mert ez a koncentráció meghiúsulását jelentené. Ebben az esetben a király szá­mára több lehetőség nyílna a vál­ság megoldására. Vagy Davidovics Liuba kapna újból megbízást, hogy a jelenlegi blokk alapján alakítson kormányt, vagy a parlament legna­gyobb pártja, a radikálisáért kerül­ne kormányra választási felhatalma­zással. vagy pedig neutrális kor­mány alakulna, aminek eszméje a legutóbbi válság folyamán már fel­merült. Kombinációk A délután folyamán a ’egkülöm­­bözőbb kombinációk tp-:-^tek el ar­ra nézve, hogy a válság megoldásá­nak melyik módját választia majd az uralkodó. Azonban a radikálisok­hoz közel álló körök is azt hangoz­tatták, hogy a koncentráció meghiú­sulása esetén valószínűleg Davido­vics kapna megbízást kormányala­kításra. Azt is mondták radikális körökben, hogy egyáltalán nem volna meglepetés, ha Davi­­dovicsnak sikerülne létrehozni a nagy koncentrációt a radikáli­sok és Radicsék részvételével, akiknek teljesen elfogadható teltételeket szabnának. Délelőtt még általában az volt a hangulat, hogy a mai válságból le­hetetlen más kibontakozást találni; nint uj választások kiírását a radi­kális kormány vezetése alatt, dél­után azonban ez a kombináció hát-

Next

/
Thumbnails
Contents