Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-17 / 285. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 17. tértbe került, bár még nem tekinthető meghiúsultnak. Délután politikusok körében az a vélemény vált uralkodóvá, hogy koncentrációs kabinet alakul Davidovics vezetése alatt. Ennek a megoldásnak azonban még lényeges akadályai vannak. Megérkeztek c horvátok Ma reggel, mint várható volt, megérkeztek a Radics-párt küldöttei Beogradba, dr. Macsek, a párt alelnöke és Krnyeviís párttitkár. A küldöttek a vasúttól nyomban a parlamentbe mentek, ahol Koroseccel és Mehmed Spahóval tanácskoztak majd együtt a minire—-'-^Vségre mentek, ahol egybegyűltek a kormányttámogató blokk vezetői. Az itt tartott konferencián megállapodtak abban, hogy a kor-'-’-"támogató pártok a válság alatt egysége sen járnak el s feljogns!wták Davidovics Ljubát, hogy valamennyi párt nevében eljárjon és nyilatkozatokat tegyen. A Radics-pári alelnöke a helyzetről Dr. Macsek a miniszterelnökségen nyilatkozott az újságíróknak a válságról. Többek közt a következőket mondta: — A helyzet egészen világos. A jelenlegi kormány két feladatot tűzött maga elé. Teljesen kiirtani a korrupciót, bíróság elé állítani a korrupcióban .bűnösöket, visszaállítani a jognak és a törvényeknek uralmát és másodszor 1 előkészíteni a szerbek és horvátok közti megegyezés végleges útját. — A feladatok megvalósítása nagyon szépen haladt előre. A korrupció elleni törvény már a parlament előtt van s a bűnösök vád alá vannak helyezve Mikor eddig eljutottunk. a másik alkotmányos faktor felhívta a kormányt, hogy mondjon le. holott addig teljes bizalommal volt a kormány iránt, amely a parlament többségének és a nép többségének bizalmát is bírja. Ennek egyik következménye, hogy lehetetlen a korrupció kiirtására irányuló munka folytatása, másrészt a horvát nép is látja, hogy a horvátok másodrendű állampolgárok. Arra a kérdésre, hogy a helyzet hogyan fog kialakulni, azt felelte Kéz kezet fog Irta : Diószeghy Tibor Wedekind, aki a pszichopatológia terén otthonosabban mozgott, mint a legtöbb törvényszéki elmeszakértő s aki a zenének a morális felelősségérzetet bizonyos körülmények között teljesen destruáló hatását —7 a tolsztoii Kreutzerszonáta témáját — két drámájának is alapgondolatává tette, bizonyosan régi ismerőseként üdvözölné a csornai gyilkosság tettesét; az ideggyógyintézetböl kiszabadult dilettáns zenepedagógust, ezt az élet prózaiságától morbideZzás zongoraművészt, holmi »félreismert zseniét. és az sem lehetetlen, hogy. tüntetésül a konvencionális erkölcs ellen, meleg kézszoritásával is kitüntetné. De Wedekind nem államügyész. A vádhatóságok vele csak annyi összeköttetést tartanak fönn. hogy olykor-olykor betiltják darabjainak nyilvános előadását; elsősorban ezért tűnik föl szokatlannak és érdekesnek a soproni ügyész eljárása, aki kezet nyújtott a gyilkos Froreich Ernő doktornak beismerő vallomása után s ezzel tökéletesen wedekindi alapokra helyezkedett, — ha ugyan az elhunyt drámaköltő azonosítaná magát a kézszoritáshoz csatolt megjegyzéssel is: — ön nem az aljas gyilkosok fajtájából való! Miért nem, ügyész ur? Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy az én felfogásom szerint Froreich csakugyan nem való az aljas gyilkosok fajtájából, de nem azért, mintha más, kü- Jőnb lenne, mint a többi gyilkosok, ha-Macsek, hogy azt egyelőre nem lehet tudni, azonban annyi bizonyos, hogy a kormányt alkotó blokk kompakt és az is fog maradni. Október 19-ig az aj kormánynak meg keit alakulni A legnagyobb érdeklődéssel politikai körökben a pénteki nap eseményeit várják, mert általános az a vélemény, hogy pénteken Davidovics Ljuba, vagy esetleg más politikus megbízást kap kormány (dakitúsr a. A válság semmiesetre se lesz hoszszuéletü, mert az uj kormánynak október 19-ig le kell tenni az esküt. p Október 20-án ugyanis az alkotmány értelmében össze kell ülnie a parlamentnek uj ülésszakára és a parlament összehívására vonatkozó ukázt a kormánynak is ellenjegyeznie kell. Közjogászok szerint ez a funkció olyan nagyfontosságu. hogy azt lemondásban levő kormány nem csinálhatja meg. ! A radikálisoknak is fontos különbben, hogy a parlament összeilléséig fa válság megoldást nyerien és a t megegyezés létrejöjjön, mert ha ez fnem történik meg. úgy a parlament Iuj -elnökét a mostani kormány-több|ség soraiból választják meg. Ennek -az állásnak a megszerzése Dedig a B választások szempontjából is na"gyon fontos ■■■iiii ................................. A Függöm] mögött magyar műkedvelők munkában A magyar színház engedélyezését a most lemondásban levő kormány azzal az indokolással tagadta meg, hogy az állandó vajdasági' színház működése a műkedvelő társaságok boldogulását veszélyeztetné A műkedvelő társaságok érdekeinek tiszíeietbentartására való hivatkozás aligha volt őszinte a kormány részéről. azonban aki ismeri ezeknek a műkedvelő társulatoknak lelkes munkáját és a magyar szó szeretetétől átfűtött ambiciózus fáradozását az nem tarthatja meglepőnek, ha akadnának, akik a magyar műkedvelő társulatok érdekeit féltve őriznék. A magyar színház ezerszeresen előbbre való minden műkedvelő-társaságnál, de ha nincs magyar szinház. akkor igazán hálát és elismerést érdemelnek az önzetlen magyar műkedvelők, akiknek a munkája — ha nem is jelent mindig komoly értéket és néha csak könynyif operettekben és az irodalomtól távolálló vígjátékokban nyer kifejezést — mégis figyelmet érdemel a magyar közönség részéről. * A legeredményesebben működő suboticai műkedvelő társulat a Katholikus Legényegylet műkedvelő gárdája. Ez a társulat ma már csaknem pótolja a magyar operettszínházat. olyan felkészültséggel, amilyen teljesen szokatlan a műkedvelőknél. Az egyesület élén Nacsa Lajos áldozópap. a Katholikus Legényegylet elnöke áll. aki a társulat 1 íendezőivel együtt igen eredményes munkát fejt ki. Eddig már több operett-siker jelzi a legényegylet színpadának nagy eredményeit és ezen a héten koronázta ezt a munkát a I »Túl a nagy Krivđnon« figyelemrejj méltó sikere A Katholikus Legény- I egylet vezetője épen úgy dolgozik, mint egy hivatalos színház igazgatója. A budapesti szinházi ügynökségekkel állandó levelezést kell folytatnia, mert az előadásra kerülő színdarabok előadási jogát a társulat szabályszerűen megszerzi és a szerzők rendes tantiemet karnak a I suboticai előadások után. így például a. Túl a nagy Krivánon három hónapos előadási jogáért kétezer dinárt fizetett az egyesület. A darab rendezője majdnem mindenkor megnézi a szinrehozandó operett előadását valamelyik nagy szinpadon és annak rendező-példánya szerint állítja |be itthon az előadást. Díszlet- és I kelléktára most már szép számban van a Katholikus Legényegyletnek, I mégis minden előadásra készül uj díszlet is. Ez is sok pénzbe kerül bár többnyire az egyesület tagjai maguk festik az uj díszleteket. így a »Túl a nagy Krivánon« harmadik felvonásának háttér-diszletét: a tót ä falut a darab egyik tehetséges szelnem mert aljas gyilkosok nincsenek. ( «Ebben az értelemben a rablógyillcosságért halálraítélt Tóth Imre sem aljas gyilkos, éppen úgy — vagy még kevésbé — -nem, mint az a másik gyilkos, aki őt a I törvény nevében fel fogja majd akasztani. Vannak oktalan, rosszulnevelt és tbeteg emberek, akik gyilkolnak és akinket tanitani, nevelni, gyógyítani kell, ivagy ha ez már késő, akkor ártalmatlanná tenni, de aijas gyilkosok nincseijnek és nincsenek dzsenilmenek sem a j gyilkosok között. Ez azonban csupán magánvéleményem nekem, aki szabadon \allhatok más nézeteket a bűn és bünhődés viszonyáról, mint a törvénykönyvek paragrafusaitól korlátozott ügyész. A közvád előttem szólott igentisztelt képviselője azonban »hivatalos minőségéiben nem teheti magáévá ezt a radikális !(felfogásomat s igy föntemliíett kijelentését nem magyarázhatom úgy, hogy szerinte sincsenek aljas gyilkosok és Froreich ezért nem való az aljas gyilkosok közül. A soproni ügyész idézett megjegyzésével — egészen nyilvánvaló — megkülönböztetést akart tenni nemszobatisz'ta és szobatiszta gyilkosok között s Froreichet az utóbbi frakcióba sorozta, and ellen, az érvényben levő jogrendszer és a közönséges erkölcsi felfogás alapján is kifogást kell emelni. Természetes, ha vállalkozom is arca, hogy ne a saját, külön véleményem, hanem az érvényben lévő jogrendszer és a közönséges erkölcsi felfogás alapján bíráljam meg a soproni ügyész nyilatkozatát, akkor sem fogom azt követelni tőle, hogy amiért Froreich megszorította az apósa nyakát, azért — büntetésből — ő viszont megszorítsa Froreich nyakát. Ne szorítsa meg. De ne szorítsa meg Froreich kezét se. Az ügyészi szellem ebben az esetben se legyen megértőbb és liberálisabb nálam, aki minden más esetben megértőbb és liberálisabb vagyok nála. Én például nem tudnék börtönbüntetést kérni annak a szegény [postamesternőnek a fejére, aki hétszázdináros havi fizetése fölötti elkeseredésében párezer dinárt kivett a kasszából. A hathavi fogság, amire ezért elítélték, — s ami bizonyára a legenyhébb büntetés, melyet a bíróság a törvény értelmében kiróhatott rá — szerintem egyáltalán nem áll arányban az úgynevezett bűncselekménnyel. Ezt könnyű beigazolni, csak fordítsuk meg a dolgot. Ha a postamesternő bezárt volna kamrájába valakit s azt onnan hat hónapig nem engedi ki, személyes szabadság megsértése miatt csak húszezer dinár pénzbüntetésre ítélték volna? Ugyebár, nem? A modern judikatura az úgynevezett bűncselekményt sokszorosan súlyosabb bűncselekménnyel egyenlíti ki; kolera-szérummal gyógyítja a diarét A kezdetleges /as talionis — a szemet szemért, fogat fogért elve — maga a megtestesült emberszeretet a mi jogi gyakorlatunkhoz képest, amelynek a vádlottak padján csupa Árgusra lenne szüksége, hogy minden szemért százat szúrhasson ki; s ráadásul az; igazságszolgáltatás humanizmusáról for- j galomba hozott kenetteljes frázisaival! repiője Kocsmár Ferenc festette. A próbákon heteken át vesződnek a derék műkedvelők. Mindenki lel! kés és áldozatkész, mert a nagy munkáért nemcsak, hogy nem jár (anyagi fizetség hanem még a dar obiban szükséges jelmezeket és toilet\teket is a maguk költségén csináltat\ iák a szereplők. Csak egész kivételes esetekben, ha valamelyik szereplő anyagi körülményei ezt nem \ engedik meg. fizeti az egyesület a I feltétlenül szükséges uj ruha költsé- i geit. : Csak aki jártas színházi Ágyékiben. tudja elképzelni, hogy milyen [óriási munkát jelent műkedvelőknek egy operett betanulása. Még hivatásos színészek is nehezen küzdenek meg sokszor egy-egy énekszám vagy tánc betanulásával, hát még ha műkedvelők A Katholikus Legényegylet műkedvelői lelkesen tanulnak, vesződnek, próbálnak, példás figyelemmel vállalnak minden ráiuk osztott szerepet és szigorú lelkiismeretséggel alkalmazkodnak a rendező utasításaihoz. Most. hogy a »Túl a nagy Krivánon« még javában műsoron van, \Nacsa Lajos már tárgyal a budapesti Király-szinház műsorát nagy ; sikerrel domináló »Árvácska« megí vételéről, ami jelentős anyagi áldó- Izatot igényel, tekintettel arra, hogy juj darabról van szó. Az egyesületinek annyi a költsége egy-egy operettre, hogy négy-öt zsúfolt né\zötér szükséges csak a felmerült költségek fedezésére, a többi előadás jövedelmét azután a díszletek felfrissítésére. uj kellékek beszerzésére és a színpad meg nézőtér renoválására fordítják. * Hasonló nagy munkát fe.it ki a többi suboticai műkedvelő társulat is: a magyar népszínmű tradícióit ápoló Miipártolók Köre. amelynek I gondját Pietsch Ferencné viseli és a ! magyar drámai szinház Botlásáért jmost annyi tehetséggel síkra szálló Tipografija kulíurosztálya. amelynek élén hivatásos színészek: Garai Béla és Szabó Márton állanak. Szeretni, becsülni és támogatni kell a magyar műkedvelőket, akik magyar színházat adnak itt, ahol évek óta néma Thalia temploma. 0. t.) í még a közvélemény szemét is kiszúrja* 1 Mindez azonban, mint már mondottam, j egyéni vélemény, amit az iivvész nem [oszthat és egyéni vélemény az is, hogy I jusztiemordnak tartom az ilyen Ítélete-' 1 két és nem találnék semmit abban,' [hogy kezet fogjak a nyomorúsága és a 'társadalmi berendezkedés fonáksága I miatt elitéit tolvaj postamesternővé!. A j soproni ügyész azonban egészen bizonyosan nem fogna vele kezeit, amit az' úgyszólván kötelező ügyészi mentalitás j mellett meg is értek. Csak azt nem tu-’ jdem megérteni, hogy miért rázta meg akkor Froreich kezét, aki — nemi az én szempontomból, hanem az ügyészéből — igenis az aljas gyilkosok fajtáidból való. Mert vizsgáljuk csak meg — az ügyész szemével —, hogy milyen enyí hitő-körülrnényekre hivatkozhat Fro- Ireich? Hogyan ölt? Ágyában megfojtott egy aggastyánt, aki nem tudott védekezni. Miért ölt? Mert közeledett a terminus, mikor szüksége lett nyolcszáz millióra, amivel kifizethesse egy hitelezőjét, akitől ezt a pénzt elsikkasztotta. A nyomor vitte a sikkasztásra? Nem. Az ember sikkaszthat nyomorában nyolc milliót, talán nyolcvanat .is, de akf nyolcszáz milliót kezel el, az már nem becsületes kényszer-sikkasztó, mint a postamesternő, hanem becstelen luxus-sikkasztó. Froreichnek egyik pesti bankban rendes állása volt, amiből gondtalanul megélhetett volna. Nem tették B-listára, hanem ő hagyta ott helyét, kifejezetten azért, mert nem akart dolgozni. Művésznek képzelte magát és derogált neki a
