Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-16 / 284. szám
1924. október 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élet © ŽH ® A romániai szerbek is belátták, hogy j szükségük van kisebbségi pártra, külön politikai Szervezetre, mert vannak sérelmek — speciálisan kisebbségi sérelmek —, amelyeket nem mulaszt el sem a kényelmes passzivitás, sem az államalkotó pártokkal való vadházasság. Az erdélyi lapok szerint a legközelebb már meg is alakul a szerbek kisebbségi pártja, amely teljesen önállóan próbál szerencsét a román politikában, nagyjából ugyanazzal a programmal, mint az erdélyi Magyar Párt, vagy — hogy közelebbi példát említsünk — a jugoszláviai magyarság pártja. Mert a kisebbségi sors mindenütt egyforma: a romániai szerbek is, akár csak mi jugoszláviai magyarok, a fájdalmas jogtalanság nehéz és gyötrelmes útjait járják. Nekik sem osztottak földet, tőlük is ezerszer számonkérték a lojalitást a román túlzó hazafiak, őket is sokszor megalázták, kisemmizték a román állam kis helytartói és nekik is sokat Ígértek a hatalomba-ülő pártok, de soha semmit sem teljesítettek abból, amire kötelezettséget vállaltak. A romániai szerbek négy év után tanulták meg azt, amit mi már réen megtanultunk, hogy a kisebbségi üzdelemben külön politikai szervezet kell, de — megtanulták. És ráléptek arra az útra, amelyen a jugoszláviai magyarság halad lassan előre a kitűzött célja felé. Kimondjuk őszintén : boldog elégtétel ez nekünk, akiknek mindig azt prédikálták a szerb pártok, hogy nincs szükség külön nemzetiségi politikára. A romániai szerbek bizonyítják most a mi igazunkat, hogy a kisebbségi élet védelmét csak a kisebbségi párt végezheti el. landban most szeptemberben nacionalizált az osztrák kormány. Betiltottak egy temesvári német lapot, mert azt irta a hatóságokról, hogy a A szuboticai kerületi demokrata pártszervezet, mint jelentettük, memorandumot készített, amelyben felkéri a kormányt, hogy' a nemzetiségi, magyar és német nincsteleneket is részesítse az agrárreformban, utasítsa a revíziót végző bizottságot, hogy a földosztásnál vegyék figyelembe a magyar és német nemzetiségű nyomorgó földművesek igényjogosultságát is. A memorandumot Pieclci Rude, a demokrata párt kerületi bizottságának titkára kedden személyesen vitte le Beogradba s nyújtotta át Vesenyák agrárreformminiszternek. A párt titkára a miniszter előtt kifejtette, hogy a kormánytól, amely azzal a jelszóval foglalta el helyét, hogy nem németekkel szemben igazságtalanul járnak el. A lapon, a Schwäbischer Volkspresse-n beteljesedett az a közmondásos igazság: mondj igazat és betörik a fejed. tesz különbséget az ország állampolgárai között, sok ezer főnyi Szegény nemszláv földműves várja hogy részesítse őket a földosztásban. Vesenyák agrárreformminiszter kijelentette, hogy a szuboticai demokrato pártszervezet kérését magáévá teszi, mert maga is meg van győződve arról, hogy a nem szláv föidigénylök kizárása az agrárreformbúl, ellenkezik az alkotmány és a demokrácia szellemével. A memorandumot a legközelebbi minisztertanács elé fogja terjeszteni, amely valószinüleg kedvezően dönt a szuboticai demokrata pártszervezet memoranduma fölött és maga is azon lesz, hogy a magyar és német nincstelenek földhöz jussanak. A király széleskörű koncentrációt kivan A lemondott miniszterelnök kap megbízást a tárgyalások vezetésére „A magyarok kizárása a földreformból ellenkezik az alkotmánnyal és a demokráciával“ Az agráraimszter átvette a szuboticai demokrata-párt memorandumát Statisztikát, állított össze a csehszlovák állami birtokhivatal. Öt év alatt, a statisztika szerint, 400.000 család jutott földhöz Csehszlovákiában. Az agrárreform felosztott kolonizáció céljaira 15.357, Irtás célra 25.000 hektárt. A köztársaság1 a földigény'őket huszonhét millió cseh koronával támogatta a föld megvásárlásánál, financiális segítésre pedig kiutalt nekik kilencvenegy milliót. A földbirtokreform keretében 67 szövetkezet alakult: 33 nagybirtok volt alkalmazottaiból, 15 szesz- és sörfőzö, 8 legelői, 9 légionárius és két bérlői szövetkezet. Hogy hány magyar kapott földet — arról szerényen hallgat a birtokhivatal statisztikája. * Dobszávai szüntetik he a magyar iskolákat Erdélyben. A román kultuszminiszter elrendelte, hogy a szentmargitai református magyar népiskolát be keil csukni. Az illetékes inspektor a rendeletet nem közölte az illetékes iskola vezetőcégével, hanem egyszerűen kidoboltatta Szentmargitán, hogy a református iskolát bezárják és valamennyi szülő, ötszáz lei büntetés terhe alatt köteles a román állami iskolába iratai a tanköteles gyermekét. A szentmargitai szülők azt hitték, áprilisi tréfát járat velük a kisbiró, amikor közhírré dobolta az inspektor ur parancsát. De szomorúan csalódtak: két nap múlva megjelent a községben a tanfelügyelő és statáriálisan 60—6Ö lei pénzbüntetésre ítélte a szülőket, akik mehetnek panaszra — a sóhivatalhoz . . . * A burgenlandi magyaroknak sem fenékig tejfel az osztrák demokrácia, amely velük szemben különösen az iskolakérdésben követi a kisantant-áliamok módszereit. A magyar iskolák — akárcsak nálunk — Ausztriában is rendre elhullanak; nem bírják azt a szisztematikus támadást, amelyet az osztrák hatóságok vezetnek ellenük. Nem nyíltan és a dilettánsok brutalitásával persze, hanem okosan és tervszerűen. Kesztyűskézzel. A demokrácia nevében, amelyre büszke Ausztria kimondta ugyan, hogy tanszabadság van, de a burgenlandi hatóságok tudják, hogy ez csak írott malaszt, amivel nem kell törődni. Nem is igen veszik komolyan, bizonyság rá az a 10 magyar iskola, amelyet Burgen-Baogradból jelentik : A kormány lemondása egy lépéssel előbbre vitte ugyan a mér hónapok óta tartó válság megoldását, azonban weg korántsem jelenti a politikai éiet hullámainak lecsendesedését. Előreláthatóan a következő napokban a király kívánságának megfelelő széleskörű koncentrációra irányuló tárgyalások fognak megindulni a pártok között. A parlamenti és alkotmányos szokásoknak megfelelően a király első mandatáriusa a koncentráció megalakítására valószinüleg Davidovics, a lemondásban levő kormány elnöke lesz. A Davidoviccsaí való tárgyalást a radikális-párt most mér nem utasíthatja vissza, miután Pasics, Davidovicshoz intézett levelében a kormány lemondását tűzte ki mint a tárgyalások megkezdésének egyetlen feltételét. Ez a feltétel pedig most teljesült. Mindamellett kevés kilátás van arra, hogy Davidovicsnak sikerülni fog a koncentrációt létrehozni és így valószínű, hogy megbízását visszaadja a királynak, aki ebben az esetben, a jelek szerint /ovanovics Ljubáf, a parlament elnökét fogja kormányalakiiással megbízni. Amennyiben Jovanovicsnak sem sikerülne a koncentrációs kormányt megalakítania, akkor lép előtérbe az ellenzék által leginkább óhajtott megoldás : hogy homogén radikális kormány kapjon megbízást a parlament feloszlatására és uj választások vezetésére. A kormány lemondásának előzménye A kormány lemondását megelőző eseményekről munkatársunk teljesen beavatott helyről a következő információt kapta : Már napok óta nyilvánvaló volt, hogy a korona a kormány lemondását kívánja. A kormány azonban huzta-halasztotta a lemondást és úgy tett, mintha a korona kifejezetten nem közölt kívánságáról nem akarna tudomást venni. Éppen ezért Marim kovics Voja keddi kihallgatásakor a király, állítólag, csodálkozva megkérdezte a külügyminisztert, hogy miért késik a kormány lemondása ? A királynak ez a megjegyzése adta meg a döntő lökést Davidovics miniszterelnök elhatározásához, akinek szerdai audienciáján különben a király ismét kifejezte azt a kívánságát, hogy a kormány mondjon le. Az uralkodó — informátorunk szerint — ezt a kívánságát azzal indokolta, hogy a radikális párt részéről a nagy koncentráció megalakításának az az alapfeltétele, ho y a kormány mondjon le. Miután pedig a király őszintén óhajtja, hogy a koncentráció létrejöjjön, fölkérte Davidovicsot, hogy ennek lehetővé tétele érdekében álljon félre és nyújtsa be lemondását. Jovanovics Ljuba a királynál. A politikái körökben késő este az a hír terjedt el, hogy fovanovics Ljuba meghívást kapott a királyhoz, hogy a radikális párt feltételeit előterjessze. .4 kormány kiáltványt akart intézni a néphez. A kormánynak a lemondást megelőző tanácskozásán — a kiszivárgott hírek szerint — fölmerült az a terv, hogy a lemondott kormány kiáltványban forduljon a néphez és ilyen utón tiltakozzon az alkotmányon kívüli tényezők beavatkozása eilen. Egy másik javaslat úgy szólt, hogy a tiltakozást a király elé terjesztendő lemondó levélben juttassák kifejezésre. Végül is azonban felülkerekedett az az álláspont, hogy a kormány higgadt, tárgyilagos hangú levélben terjessze lemondásét a király elé. Ausztria nem csatlakozik a kisaníanthoz GrSnbergcr liülügynrinhzíer nyilatkozata Becsből jelentik: Az utóbbi hetekben Ausztria ismét a középeurópai politika, előterébe került. Most folyik Bécsben a jugoszláv-oszírák konferencia és nemsokára megindulnak a gazdasági tárgyalások az osztrák köztársaság és a többi utódállamok között. Bratiarm román miniszterelnök látogatásaival, továbbá Benes csehszlovák külügyminiszter dunai konföderációs terveivel kapcsolatban különböző kombinációk merültek fel Ausztria külpolitikájára nézve. Egyfelől az a hir terjedt el, hogy Ausztria a dunai konföderáció hive, másfelől sok szó esett arról is, hogy az osztrák köztársaság belén a kisantantba. Dr. Griinhsrgsr Alfréd osztrák külügyminiszter Ausztria külpolitikájáról a következőket mondotta bécsi munkatársunknak: — Az osztrák kormánynak az a célja, hogy az összes államokkal gazdasági szerződéseket kössön. Franciaországgal és Németországgal már tető alá hoztuk a tarifális ' teljesítményeket és a vége felé közeledünk a Csehszlovákiával és a Jugoszláviával folyamatban lévő hasonló célú tárgyalásoknak is. — Az a tény, hogy minden állammal kereskedelmi szerződéseket akarunk kötni, ellentmond azoknak a híreszteléseknek, mintha csatlakozni akarnánk a kisantanthoz, vagy részt akarnánk venni a dunai konföderáció megalapításában. Ilyesmi egyébként is ellentmondana a genfi népszövetségi paktumnak, amely Ausztria teljes függetlenségét garantálja. Egyoldalú politikai lekötöttség gazdasági szempontjából hátrányos volna Ausztriára, már pedig mi meg akarjuk védeni gazdasági szabadságunkat. Kibővítik a vajdasági teleíoa-hálózaiot Automatikus telefonközpontot kap Novisad Novisadról jelentik: A telefonelöfizetők régóta panaszkodnak a telefonszolgálat mizériái miatt. Legutóbb Pecsics építésügyi miniszter noviszádi tartózkodása alatt memorandumban fordultak a miniszterhez panaszaikkal. E panaszok-, kai kapcsolatban Nenádovics Velimir, a noviszádi postaigazgatóság távírda- ég telefonosztályának vezetője a következő információkat adta: — Tudomásunk van a telefonelőfizetők panaszairól és azokat a lehetőség szerint sürgősen orvosolni fogjuk. Rövidesen végleg meg fognak szűnni a panaszok mert Noviszádon felszereljük az SHS királyság első automatikus teleionközpontjdt. Hasonló központot fog kapni Beográd és Zagreb is. A Síemens-Halske rendszerű berendezést mär meg is rendeltük Németországban a jóvátételt számla terhére. A noviszádi telefonokat át fogjuk cserélni automata-telefonokkal, amelyeken a! felek hívás helyett maguk végzik a kapcsolást. A szuboticai telefon központjának kibővítése is rövidesen megtörténik. A szuboticai központ nagyobb számú telefonkészüléket is kap, úgy, hogy mindenkinekuj telefon felszerelésére irányuló kérését ki tudjuk elégíteni. A postaigazgatóság súlyt helyez az interurbán-szolgálat tökéletesítésére is. Hóknál már a Duna fölött 28 méter magasan vezetett telefonvonal köti össze Bácskát a Szerémséggel, Batinánál pedig közvetlen kapcsolatot létesítünk Bácska és Baranya között. Most készült el a Kikinda—beogrüdi vonal, munkában van a noviszádi—szombori és Nóviszád—zsabalyi vonalak kiépítése, ami a Sztaribecsej és Nóviszád közötti telefonösszeköttetés szempontjából lényeges haladást jelent. A postaigazgatóság megfeszített munkával dolgozik azon, hogy a vajdasági hálózatot tökéletesítse és reméljük, hogy a mizériákat sikerül megszűntetnünk.
