Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-16 / 284. szám
4. oldal, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 október 16 Gréf Széchenyi László port indított Csehszlovákia ellen £1 akarták árverezni a gróf őrmezei birtokát Prágából jelentik: Gróf Széchenyi ÍLászló washingtoni magyar követ őr' mezei birtokát biróilag el akarták árverezni, mert a jószágkezelőség nem tudott az adó esedékességének napján egymillió cseh koronát lefizetni. Az egész adó hat és félmillió cseh koronát tett ki. El kellett volna árverezni ezer darab juhot, 2800 métermázsa gabonát, ötezer liter bort és sok mezőgazdasági gépet. Az utolsó percben az árverés elmaradt, mert a jószágigazgatónak sikerült félmillió cseh koronát lefizetni. 'Ezzel az összeggel a hatósági személyek annál inkább beérték, mert ß lakosság fenyegető magatartást tanúsított az árverezőkkel szemben. Gróf Széchenyi László az árverés kitűzése miatt port indított a csehszlovák állam ellen a hágai nem'zelközi bíróságnál a hágai konven ció megsértése miatt. «aOSSS0Öi8HaBa»nni Á ra dikálisok vasárnapi népgylilése Volt miniszterek Sznboticán A szuboticai radikális-párt nagyban készülődik a vasárnapi népgyülésre. amelyet városszerte szerb- és magyarnyelvű plakátok hirdetnek. A plakátokon a párt vezetősége élesen támadja a Davidovics-kormányt. amely szerinte az állam nemzeti egységét megbontja. Mint értesülünk, a szuboticai radikálisok vasárnapi nagygyűlésén az országos párt több ismertnevü és miniszter viselt vezetőtagja is •részt vesz. Dr. Radonics Jován és Juries Markó szuboticai radikális képviselőkön kívül megjelennek és 1 felszólalnak a népgyülésen dr. Stojadinovics Milán volt pénzügyminiszter. Dragovics Milutin. a nem.zetgyülés volt alelnöke. Simonovics Milán volt agrárminiszter. MUeiics Xrszía volt földmivelésügyi miniszter, Kobasica Stépó. Popovics Svéta jjés Andrics Velja képviselők A nagyszabásúnak Ígérkező népgyűlésen hir szprint fontos politikai nyilatkozatok fognak elhangzani a válságos politikai helyzetre vonatkozólag. árakkal szemben. A vasúti szállításra most nem panaszkodnak a kereskedők, akiknek a helyzetét azonban megnehezíti az álldspénz és a fekbér körüli anomáliák. Amíg ugyanis békében az értesítés kikézbesítésétől számított huszonnégy óra alatt kellett a vagont kirakni és elszállítani, a háború alatt pedig ezt az időt tizenkét órára korlátozták, addig ma csupán hat órát adnak a vagon kirakására és elszállítására. Miután a vagon megérkezéséről szóló értesítést reggel nyolc vagy kilenc órakor szokták kikézbesiteni a kereskedőknek, ez a hat óra nem elegendő a fa beszállítására — tekintve, hogy a déli munkaszünet alatt ebből két óra kárba vész — és ezért legalább is kilenc órában kellene a fekbérmentesség idejét megállapítani, hogy igy estig a fa beszállítható legyen és a kereskedőknek ne kelljen a méregdrága fekbért és kocsiálláspénzt megfizetni, ami szintén hozzájárul a fa megdrágításához. Miniszteri kinevezés és városi önkormányzót A szuboticai főispán nyilatkozata — Vukics Ferenc nem lesz árvaszéki elnök A szuboticai közigazgatás vezető állásainak betöltése alkalmával Vukics Ferenc volt rendőrfőkapitányt a belügyminisztérium árvaszéki elnöknek nevezte ki. A kinevezés azonban nagy zavart idézett elő, mert amint a Bácsmegyei Napló is közölte, az árvaszéki elnök teendőit a városi szabályrendelet értelmében a helyettes-polgármester végzi el, amiért minimális javadalmazást kap. Ivkovics-Ivandékics Imre főispán-polgármester. aki kedden az eskületétel miatt Beogradban tartózkodott. megbeszéléseket folytatott a belügyminisztériumban a kinevezéssel felvetett kérdés' megoldása érdekében s az ezutáni kinevezésekre vonatkozólag, Dr Ivkovics-Ivandékics főispán-polgármester kedden éjjel érkezett vissza Szuboticára s a Bácsmegyei Napló munkatársának beogradi utjának eredményéről a következőket mondotta: — Vukics Ferenc kinevezése folytán előállott zavarok arra indítanak, hogy a jövőre nézve valamilyen megállapodásra jussak a belügyminisztériummal a kinevezések tekintetében. Véleményem szerint ugyanr is a zavarok csupán abból származnak. hogy a belügyminisztérium anélkül, hogy ismerné az itteni vi * I szonyokat és ismerné a városi szabályrendeletet. a város vezetőinek a megkérdezése nélkül eszközöl személyi változásokat. Azt javasoltam. hogy a belügyminisztérium a jövőben csak a város vezetőségének előterjesztésére eszközöljön személyi változásokat a közigazgatási tisztviselői karban A belügyminiszter javaslatomat elfogadta és igy a már megtörtént kinevezéseken kivül újabbak nem lesznek. így nem fog megtörténni Nedeljkovics Milutin városi pénzügyi tanácsnok és Tabakovics Miklós helyettes-polgármester nyugdíjazása sem. Arra a kérdésünkre, hogy Vukics Ferenc volt rendőrfőkapitány kinevezésével mi fog történni, a főispán a következőket mondotta: — A belügyminiszter, amikor ezt az ügyet szóvátettem. azt a magya frázatoí adta. hogy nem volt tudó mása arról, hogy városi árvaszéki elnöki állás nincs szervezve. Amikor azonban erről tudomást szerzett. hozzájárult a kinevezés végrehajtásának felfüggesztéséhez. Eszerint Vukics Ferenc nem lesz árva széki elnök, de rövidesen intézkedni fogunk, hogy Vukics Ferenc más megfelelő beosztást kapjon a város nál. Marc a futaki uradalomért Egyezkedési tárgyalások iüdaltak a gréf Chottek-vagyon örökösei közt Október 29-ére a noviszadi törvényszék tárgyalást tűzött ki abban a nagyérdekü perben, amelyet Chottek Rezsőné, szül. gróf Ráday Irma indított elhalt férje tulajdonát képező int aki uradalom tulajdonáért, Schönborn Mária grófnő, férjezett Palavicini Alexander őrgrófnő és Schönborn Johanna grófnő, I végrendeleti örökösök eilen. Ebben az évek óta változatos sikerrel folyó családi visszásságban most váratlanul fordulat állott be, amiennyiben özv. Chottek Irma grófnő kezdeményezésére egyességi tárgyalások indultak meg, a melyeknek zavartalan lefolytatása érdekében az összes peres felek az október 29-ére kitűzött tárgyalásnak egy hónapra való elnapolását kérték, aminek a bíróság természetesen helyt adott. A. rendkívül érdekes por előzményei a következők: . Az uradalom örökösei Mintegy 30 évvel ezelőtt halt meg gróf Chottek Ottó, aki fivérével, idősb gróf Chottek Rezsővel a futaki uradalom tulajdonosa volt. Ottó gróf végrendeletében a tulajdonában levő birtokrészt is ifjabb gróf Chottek Rezsőre hagyta, de az élvezeti jogot fenntartotta fivére: idősebb gróf Chottek Rezső számára. 1903-ban az öreg Chottek Rezső gróf is meghalt. Három örökös maradt utána, leányai: Chottek Henriette és Gabriella, férjezett gróf Schönborn Ferenené és fia ifjabb gróf Chottek Rezső. Az öreg gróf az akkortájt dívott arisztokratikus szokások szerint a vagyonát nem osztotta fel, hanem, hogy a vagyon egy kézben maradion, azt a fiára hagyta, míg leányait a köteles részre szorította. A végrendelet szerint, amennyiben fia férfi• I I Emiiig; cra««»y.agfflauriMril. .. Nincs elég fa Szuboticán A pénzhiány hátráltatja a fatormsláai A fűtési szezon küszöbén megállapítható, hogy kevés a fa Suboticán és lényegesen drágább, mint tavaly. A fahiányt szakkörökben- a következőkép okolják meg: A jugoszláviai fatermelés az idén a ■súlyos pénzhiány miatt teljesen pang. A bosniai és szlavóniai fatermelőválialatok közül csak a legnagyobbak tudják ima a fa kitermelését úgy végezni, hogy az ősszel kitermelt fát csak a következő ősszre adják el. A kitermelés ugyanis óriási költséggel jár és nagy tőkeveszteség éri ezeket a vállalatokat azzal, hogy a kitermeit fa egy évig hever raktárukon. A kisebb fatermelőváiiaiatok ’ezért igyekeznek azonnal túladni a kitérőméit friss fán, noha tudvalevő, hogy a Ifriss, nedves fa a legrosszabb tüzelő, j A fakereskedők csak nehezen tudják ijó fával fedezni szükségleteiket és ezért a tavalyi kitermelésű fát drágábban fizettetik meg a szlavóniai és bosniai vállalatok, amelyek különben is szívesebben foglalkoznak ma mü- és épületfa előállításával, mert az ilyen fában nagy a kereslet külföldön. Jelenleg egy vagon jómlnöségii bükkhasábla ára Suboticdii 3500—3700 dinár, ami körülbelül 300— 400 dináros drágulást jelent a tavalyi utód nélkül halna meg, a vagyont gróf Schönborn Gabriella legidősebb Ha kapná meg. Különös végrendelet Ifjabb gróf Chottek Rezső 1931. október 11-én meghalt. Halála előtt, még 1915-ben és 1918-ban sajátkezüleg irt terjedelmes, hihetetlen : aprólékosságokra kiterjedő végrendeletében egész vagyonát nővérére, Schönborn Gabriella grófnő Mária és Johanna leányaira hagyományozta. özvegyének, — akivel haláláig zavartalan családi boldogságban élt, —• a futaki kastélyban lakhatási jogot, a konyhakert egy részét, 6 lovat, 6 tehenet, 6 sertést, 3 kocsit, 3 pár lószerszámot, 300 méter tűzifát, a majdnem üres borpincét és ezenfelül évi 48.000 békekoronát hagyományozott a fantasztikus vagyont reprezentáló futaki és karoxnpai uradalmakból. A többit, — közte 14.000 hold prima szántóföldet Futakon. 7000 hold erdőt Cserevicsen és 6000 hóid erdőséget Nestinben, vagyis összesen 27.000 hold földet, felszereléssel, kastéllyal, — a Schönborn grófleányok kapták. Az özvegy csak azért kapott a nagy vagyonból oly aránytalanul csekély és szerény részt, mert a grófnő gazdagabb volt mjr^t a férje és ennek felfogása szerint a futaki örökségre nem volt ráutalva. A grófnő 1913-ban Aszódon gróf Bergentő!, a nagybátyjától 4000 hold elsőrendű földet és a Wien melletti Aspangban 1000 holdnyi erdőséget, 100 szobás csodásán berendezett kastélyt, sok készpénzt és óriási értékpapirpakettet örökölt Még 1905-ben a szombori árvaszék és az igazságügyminisztérium iá jóváhagyta azt az Újvidéken megkötött egyezséget, amely gróf Chottek Rezső és nővérei közt jött létre és amely szerint, ha a gróf gyermektelenül halna meg, az apai vagyont, — a futaki, cserevicsi, nestinf uradalmak felét, — Schönborn Gabriella leszármazottjai, — tekintet nélkül arra, hogy fiuk vagy leányok, — öröklik. Az ifjabb Chottek Rezső-féle 1915. és 1918-ban kelt végrendeletek azért nem intézkedtek az apai vagyon örökléséről, mert arról ez az egyezség már intézkedett. Amikor 1921-ben ifjabb gróf Chottek Rezső meghalt, a két nővér közös meghatalmazása alapján és az özvegy tudtával gróf Schönborn Ferenc birtokba vette a futaki uradalmat és ezt a bíróságnak is bejelentette, amely bejelentés teljes egészében elismerte az özvegyre a végrendeletben foglalt intézkedések hatályosságát. Harc a milliókért De Chottek Rezső Özvegye röviddel utóbb más elhatározásra jutott, ő is birtokba vette a futaki birtokot és ezt a tényét ugyancsak bejelentette a bíróságnak, amely sem ezt, sem a Schönborn gróf bejelentését nem is vette tárgyalás alá, még kevésbé tudomásul. Most már tehát ketten vették birtokba a futaki sok ezer holdat. Chottekné a hagyatéki tárgyalásnál kijelentette, hogy nem veszi tudomásul férje végrendeletét, mert férje vallási őrületben szenvedett és igy nem volt beszámítható, amU kor a végrendeletet irta. Az öreg Chottek gróftól örökölt vagyonrész örökségi érvényességét az özvegy elismerte. Az özvegy magáénak követeli azt a pazar diadémot és riviére-t, a Chottekcsalád ékszereit, továbbá 7 láda ezüstöt és 10 millió békekoronát érő értékpapírokat is. Inter duos___ Az örökösök felkerekedtek,, közben azonban jött az , agrárreform, amely győzött, a vitás 14.000 hold szántóföldből 13.500 holdat elvett és az örökösnek csak a maximumot hagyta meg, amely évi 1 millió nyugdijköteiezettséggel (a hivatalnokok és gazdasági cselédek számára) patronatusi és kórházfenntartási költségekkel volt megterhelve. Közben a hagyaték felvétele körüli költségek is 28 miliő dinárra szaporodott. A korponai 3000 hóid földből is 744 hóidat elvett az agrárreform. A hagyatéki tárgyalásnál további 10 millió dinár költség származott úgy, hogy a terhek, —> ha a nyugdijörökséget tőkésítjük, — közel 50 millió dinárra nőttek meg. A futaki uradalom méreteiből, értékéről fogalmat adnak a következő számok: békében ott 15.000 juh, 6000 szarvasmarha, 800 ló volt és 13.000 futaki és környékbeli ember jutott az uradalom révén rendes keresethez és munkához. Ezeknek deputatumán kívül évente 1200 —1400 vaggon búza kerülhetett még eladásra, A megindult megállapítási perben az I. fokú bíróság a Schönborn leányok, a két felső bíróság az özvegy igaza mellett döntött és igy az tekinthető birtokbalevönek, a mi még nem praejudikál az örökségi per sorsának és igy az ítélet dacára az örökségért pert kellet indítania. Ez a per került volna október 29-én Noviszadon tárgyalásra. De özv. gróf Chottek Rezsőné őrgróf Pallavicini Mária utján egyezségi ajánlatot tettek a Schönb'orn leányoknak. Az özvegy minden követelése kielégítésére 30 millió dinárt kór. Ezzel szemben a Schönborn leányok a végrendeletben az özvegyet megillető részen felül évi 350.000 dinár apanázst ajánlanak fel. A tárgyalások folynak, emiatt kérték a felek a per bírói tárgyalásának elhalasztását. Vájjon létrejön-e sg egyezség, —■ nem tudni, egy bizonyos: mindkét részen 12—12 ügyvéd dolgozik és a költségek ennek arányában szaporodnak.
