Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-16 / 284. szám

2. ofđal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 16. tője. Kumanttdi szerdán reggel fel­kereste Davidovics miniszterelnököt Jés Marinkovics Voja külügymindsz­­,tert és jelentést tett nekik a népszö­vetség üléséről, elsősorban a lefegy­verzési bizottság munkájáról. A kormány lemondása A délután folyamán politikai kö­rökben feszült izgalommal várták a kormány elhatározását, öt óra előtt a kormány tagjai tanácskozásra ül­itek össze, hogy a benyújtandó le­mondás megokoldsát megvitassák. ügy látszik, nagyon eltérők lehettek a vélemények, mert a tanácskozás csaknem két óra hosszat tartott. Hat óra negyvenöt perckor távo­zott Davidovics Ljuba a miniszter­­elnöki palotából és az udvarhoz ftient. Az előcsarnokban várakozó tjságirók kérdezősködésére Davido­vics miniszterelnök csak ennyit mondott: — Várjanak, mis visszajövök. Davidovics audienciája húsz per cig tartott. A királyi palotából ki jövet, a miniszterelnök igv szólt az újságírókhoz: Benyújtottam a kormány lemon­dását. Néhány perccel később a minisz íerelnökség kabinetirodája már köz zé is tette a lemondó okirat szőve gét. amely a következőképpen hang zik: Felséges Uram! Miután Fel­séged annak a szükségességét fejezte ki előttem, hogy nyújt­suk be lemondásunkat v abból a célból, hogy eddigi politikánk iolytaiásdra a béke. a rend. a törvények, a korrupció elleni küzdelem, a szerbek, horvatok és szlovének megegyezése poli­tikájának alapjait kiszélesítsük, bátor vagyok Felségednek kabi­netem lemondását előterjesz­teni. Davidovics M. Ljubomir a minisztertanács elnöke. A kormány lemondásának híre villámgyorsan terjedt el Beograd­­ban. A napilapok plakátokat füg­gesztettek ki a város különböző pontjain, amelyek előtt nagy töme­gek olvasták a lemondásról szóló közleményeket. Fribicsevics esti­­lapia, a Recs nyolc óra után rend­kívüli kiadásban közölte a kormány lemondását. Felemelték a tisztviselők nyugdiját A kisemberekkel megint mostohán bántak Hirt adott a Bácsmegyei Napló arról, hogy a kormány az állami nyugdíjasok drágasági pótlékát- fel­emeli. A híradás óta sok ezer vaj­dasági nyugdíjas, akit a kormány­­intézkedés nagyobb darab kenyér­hez juttatna, türelmetlenül várta a magasabb nyugdijat. A nyugdíjasok illetményeinek fel­emeléséről szóló rendelet a napok­ban érkezett meg a tartományi pénzügyigazgatósághoz, amely most már az egyes adóhivatalokat is ér­tesítette, hogy a nyugdijakat az ’uj rendelkezés szerint fizesse ki. A rendelet, amelynek száma 102.201 Đ. R. a nyugdíjasok részére fizeten­dő drágasági pótlékot három kate­gória szerint állapítja meg, aszerint, hogy a nyugdíjasnak hány évi szol­gálata van s hol lakik. Tájékozásul az uj rendeletből a következő fontosabb pontokat kö­zöljük: I. Ha a nyugdíjasnak, vagy az özvegy­nek elhalt férjének 20 évnél kevesebb szolgálati ideje van: A havi személyi és drágasági pótlék 7000 D-nál több 1800 1600 1400 Altisztek és szolgák 500 450 400 III. A teljes szolgálati idővel nyu díjazottak: rr to 2999 D-ig 1500 1300 1100 3000—4999 D-ig 1700 1400 1200 5000—6999 D-ig 2000 '1600 1300 7000—8999 D-ig 2100 1800 1500 9000 D-on felül 2200 1900 1600 Altisztek és szolgák 750 700 650 I. II. III. Az alapnyug­lakbérosztályu helyen dij 2999 dinár 900 800 700 3000—4999 D-ig 1000 900 800 5000—6999 D-ig 1200 1000 900 7000 D-nál több 1400 1200 1000 II. Húsz évnél felüli szolgálatnál: 2999 D-ig 1200 1000 900 3000—4999 D-ig 1400 1200 1000 5000—6999 D-ig 1600 1400 1209 Tudja-e . . .? TUDJA-E, hogy Anatole France, nagy francia író, ki ebben a pillanatban mikor e sorokat Írjuk, már a ravatalon fekszik, miért nősült meg másodszor, törvényesen, a hatóságok előtt? Ezt ő maga magyarázta meg egy barátjának évekkel ezelőtt. Az első feleségétől elvált, de aztán ké­sőbb, öregkorában, akár Jókai Mór, uj feleséget vett. Egybekelt házvezetőnő­jével. Esküvője meglehetősen furcsa volt. Egy reggelen, minden ceremónia nélkül, bchémes, gyűrt nemezkalapjában, a hi­vatalos kürtőkaiap mellőzésével, fölment az anyakönyvvezetőhöz és h jelentette szándékát. Aztán, mintha m. sem tör­tént volna, hazahajtatott és leült íróasz­talához. Ez a házasság sokak szemében szálka volt, kik ismerték és szerették Írásait, melyekben nem nagyon kegyelte a hi­vatalos házasságot s a szabadszereiem mellett tört lándzsát. Hegy fér ez össze anarhikus krédóiával? Érthetetlennek tartották, hogy ő, az előítéletek rom­­bolója, propagandát csinál a konzervatív intézményeknek. Egy napon aztán így magyarázta meg szelíd, mosolygó, költőies második há­zasságát: — Az én házasságomat kizárólag az államkincstár hozta létre. Nemrégiben beteg voltam, biztosítani akartam barát­nőm jövendőjét és megtudtam, hogy az állam megakadályozza végrendeletbeli intézkedésem valóraválását. Nem ma­radt más módom, mint beadni a dereka­mat az uj örökösödési törvénynek:1 meg­nősülni. Ezzel betetőztem Montesquieu »A törvények szelleméről« szóló köny­vének egyik fejezetét, ki. azt állitja, hogy a szokások befolyást gyakorolnak a törvényekre. L.ám, olykor a törvények is befolyást gyakorolnak a szokásokra. Ilyen bölcs volt Anatole France, ♦ TUDJA-E, hogy a kínaiak miért tilta­koznak annyira minden európai színda­rab előadása ellen? Egyelőre egyetlen európai szerző sem szerepel műsorukon és előreláthatólag nem is kapnak onnan tiszteletdijat. Ennek az oka elég egy­szerű. Most érkezett meg egy olasz író a Menny Birodalmából, ki érdekes dolgo­­íjkat mesél el az ottani színházi állapo- I tokról. Kínában a színház ma azon a fo­gkor) áll, melyen az európai színház áll­hatott Shakespeare korában. Gyermeteg és egyszerű. Maga az épület nyitott, ponyvát borítanak föléje, hogy megvédje a nézőket az időjárás viszontagságai el­len, az ügyelő előadás alatt is a színpa­don van, a nézők pedig, kik négyoldalt üínek, állandóan zavarják egymást és a színészeket, esznek és különböző étel­­hulladékokkal, tárgyakkal hajigálják azo­kat, kik a nézők vagy a színészek közül nem tetszenek nekik. Shakespeare még úgy rendelkezett, hogy a halottakat, kikre többé nincs szükség, egyszerűen kivigyék a színről A kínaiak tovább mennek. Ha egv sze­replő meghal, az egyszerűen fölkel és a közönség szemeláttára eltávozik a maga lábán. Ezen ott senki sem nevet. Azon nevetne, ha a halott továbbra is ott fe­küdnék. Hiszen tudja mindenki, hogy nem halt meg, csak mimeli a halált. Másrészt a kinai színház arcjáték te­kintetében sokkal fejlettebb a miénknél, úgy hogy az idegen szavak nélkül is megértheti a bonyodalom legfinomabb mozzanatait. Azonkívül bátor és szóki­mondó. Kényes, gyakran trágár jelene­tek játszódnak itt le, melyeket nem néz­hetnének pirulás nélkül az európai né­zők, kik Angliában nemrégiben még le­gyezőt vittek magukkal, hogy sikamló­­sabb részleteknél eltakarják vele ar­cukat. Családi pótlék címén jár a nő, to­vábbá minden egyes 16 éven aluli gyermek után havi 150 dinár. A személyi drágasági pótlékokat csak az a nyugdíjas kaphatja, aki­nek egyéb jövedelmi forrásból nincs 3000 dinár havi jövedelme. A családi pótlék csak akkor igé­nyelhető, ha a családtagnak nincs legalább havi 500 dinár jövedelme. A rendeletnek visszaható ereje van, a magasabb nyugdíj szeptem­ber 1-től jár s a szeptember és ok­tóber hónapra eső különbözet no­vember 1-én kifizetendő. November 1-én megszűnik a lak­­bérnyugdij, az addig felvett lakbér­nyugdijat nem kell visszafizetni. A nyugdíjasok bizonyos kategó­riájánál az uj rendelet lényeges nyug­díjemelést jelent, mert például Szu­­boticán, amely II. lakbérosztályu város. 26 dinár volt a napi drága­sági pótlék, mig most egyes eset­ben esetleg havi 1900 dinárt is ki­tesz. Sajnos azonban a rendelet ép­pen a kisfizetésű nyugdíjasokkal bánik mostohán, ezeknél az emelke­dés alig pár dinár. A nyugdíjasok illetményeit sb?bá-Azonkívül itt állandó a lárma, a pokoli és fülhasogató zenebona, különösen a gyakori háborús képeknél. Statisztáik nincsenek. Ha a csatában elesik egyik szinész, összerogy, kimegy, majd visz­­szajön s még dühösebben harcol, mint azelőtt. A zenekar pedig állandóan böm­böl, visit, lármáz s a szenvedélyes kitö­réseknél megáll a dráma és a szinész félórákig tartó, lírai magánbeszédeket folytat. ök az európai színjátékot érthetetlen, hamis barbárságnak tartják. Akár mi az övékéit . * TUDJA-E, hogy most épül. a világ legflső és legnagyobb repülőpályaudva­­ra Croydonban, London közelében? Máris készül a hatalmas vendégfogadó s több helyiség, mely számos millió fontba kerül. Ezek helyettesítik majd a baraképitményeket és fahangárokat. A repülőpályaudvart az angol állam építteti és a különböző repülőtársaságok bérbe veszik tőle azokat,. melyekre szükségük van. Természetesen ezt a gi­gászi pályaudvart folytonosan növelik I majd, aszerint, amint a légi, személy - és podgyászszállitás föllendii!. Az épü­letek központi törzse magába foglalja nemcsak a vendégfogadót, hanem az ét­termet, a kis és nagy verandákat, egy hatalmas nyitott terraszt és előcsarno­kot, melyben a jegyváltópénztárak, mál­haházak és vámhivatalok vannak. Mind­ezek fölé szökell ki a repülöpályaudvar kilátótornya, ahonnan az érkező aero­­plánokat lesik. Az utasok pedig nem nyílt mezőn szállanak föl a repülőgépekbe, hanem födött folyosókon érkeznek ki a felszál­láshoz alkalmas terraszra, hogy kikerül­jék a repülőtéren tolongó tömeget. Ha ez a pompás pályaudvar elkészül, akkor az állam a londoni Victoria pályaudvar­tól a croydoni mezőre több villámvona­tot indit, mely tizenöt perc alatt ér oda. lyozó rendeletnek van még egy szervi hibája. Az, hogy a kormány nem intézkedett egyúttal, hogy a ha­tóságok a nyugdíjigény elbírálásá­nál liberálisabban járjanak el. Ezer és ezer szegény ember nyomorog a Vajdaságban, csak azért, mert egyes közigazgatási hatóságok különböző ürügyekkel vonakodnak az állam­­polgárságukat elismerni. Az egyes minisztériumoknál is százakra megy az elintézetlen nyugdíj kérvények száma. A kormánynak most tél be­köszönte előtt legalább azt kellene elrendelni, hogy ezeket a kérvénye­ket sürgősen intézzék el. Még e héten kinevezik azuj sdboticai kiszélesitetttanácsot Subolica város kiszélesített tanácsa, — amelyet még a régi kormány neve­zett ki, már hónapok óta nem tartott közgyűlést. A város adminisztratív éle­tében emiatt érthetően a legnagyobb torlódás állt be. A régi kiszélesített ta­náccsal a város uj vezetősége a tanács összetétele miatt érthető okokból nem kíván együttműködni. Ezek miatt sür-1 gőssé vált az uj városi tanács kine­vezése. Ivkovics-Ivandékics Imre dr. főispán­­polgármester kedden, beográdi tartóz­kodása alkalmával a belügyminisztérium­ban tárgyalásokat folytatott az uj városi tanács kinevezése kérdésében és ígére­tet kapott arra vonatkozóan, hogy a ki­nevezés a legrövidebb idő alatt, vaiószi­­niileg ezen a héten meg fog történni. Értesülésünk szerint a városi tanács tagjait a legutóbbi képviselőválasztáso­kon Szuboticán leadott szavazatok ará-i nyában fogják az egyes pártokból kine­vezni. A többség ennek alapján a bunye­­vác—sokác pártból fog kikerülni, a fő­ispán-polgármester azonban interveniált' a minisztériumban, hogy a tanácsban a magyarság is megfelelő képviseletet nyerjen. A kinevezés megtörténte után a vá­rosi közgyűlést a legrövidebb időn belül össze fogják hivni. Ebből a titáni galambdúcból szállanak majd ki a világ minden tája felé a vág­tató aeroplánok. * TUDJA-E, hogy a genfi tanácskozáson, mit beszéltek a híres politikusok? Sok| I cikket olvastunk róluk és sok nyilatko­zatukat is, melyeket újságíróknak tettek. Egyes részletek azonban eddig véka alatt maradtak. Mikor megérkezett Herriot, szívesen megszorította Macdonald kezét, igy szólt hozzá: — Remélem, nem hozta el magával, Nollet tábornokot. A francia miniszterelnök igy felelt: — Én pedig azt remélem, hogy ön Londonban hagyta Snowden kancellárt. Csönd volt egy darabig,. Aztán az an­gol leader kacagva válaszolt: — Kár, mert igy semmi érdekes sem történhet itten. Herriot az újságíróknak adott meghitt vacsorán elmesélte, milyen furcsa aján­latot tett neki egy amerikai újságíró mihelyt kormányra került. Rengeteg dol­lárt ajánlott föl, hogy megszerezze azok­nak a cikkeinek közlési jogát, melyeket majd — megbukása után ír. Macdomildot állandóan ostromolták a világ mindenféle újságírói. A tárgyalá­sok legforróbb napján, mikor az angol miniszterelnök zugó fejjel jött ki egy ülésről, közelébe férkőzött egy lap tu­dósítója, hogy intervjut kérjen tőle. Macdonald titokzatos arcot vágott és, inagához intve az újságírót, fülébe súg­ta neki: — Mondja, kérem, diszkrét ember ön?- Hogyne, hogyne — rebegte az új­ságíró boldogan —, nagyon diszkrét. — Hát én is diszkrét ember vagyok — mondta Macdonald és udvariasan elbu­­csuzkodva az intervjuvoiótól, faképnél hagyta őt. Kosztolányi Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents