Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-16 / 284. szám

12 OLDAL ne ÁRA 1'fc DINAR ípoStarina plaőeha XXV Siíbotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 október 16. 284, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után éc hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár b .... «1,'iii.ni j«.'r«errrc,<g-e&aet,v.iaarid» KiadéhivaicI: Snbotica, Aleksandrova ul.l.{Lclliach-paiata) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciéro-palota) Kint és bent A mai lap belső hasábjain be­számolunk arról, hogy a romániai szerbek meg akarják alakítani a romániai szerb kisebbségi pártot. A romániai szerbek úgy ítéli meg a maguk helyzetét s úgy Ítélik meg a romániai politikai pártok törekvéseit, programját és közszellemét, hogy e megítélés a külön pártban való szervezke dés elhatározásához vezet. A ro mániái szerbek nem az egyik ro mániái párt keretei között szer­vezkednek politikai párttá ; nem bízzák rá kulturális, politikai és gazdasági törekvéseik képvisele­tét egyik pártra sem, mert nyil­ván úgy gondolkodnak, hogy ki sebbségi céljaik, kisebbségi fel­adataik és kisebbségi küzdelmük sorsa nem tehető függővé a párí­­tusák esélyeitől s az uralomrake­­rülő párt bosszújának és üldözé­sének nem szabad kitenni a ro­mániai szerb népet, ha az a párt, amelyhez bizonyára komoly meg gondolás és gondos körültekintés mellett csatlakozott, kisebbségben maradt vagy ellenzékbe szorult. A jugoszláviai szlávság bizo­nyára a legmelegebb szimpátiá­val, a legnemesebb jószándékkal, a legönzetlenebb segíteni akarás­sal nézi az ország határain kívül rekedt fajtestvérei törekvését. Bi­zonyára nincs senki köztük, a ki nem ismerné el, hogy velük szü­letett emberi joguk van ragasz­kodni szláv nyelvükhöz s a szláv kultúrához s eikobozhatotlan a a joguk is, hogy küzdhetnek nyel­vük jogaiért s kultúrájuk fentar tásáért. A jugoszláviai szerb köz­vélemény bizonyára nemcsak minden feltételes korlátozás nél­kül ismeri el a romániai szerbek­nek ezt a jogát, hogy önálló ki­sebbségi párttá szervezkedjenek, de, ha Romániában az államha­talom birtokosai akadályokat gör­dítenének a romániai szerbek po­litikai szervezkedése elé, bizo­nyosra kel! venni azt is, hogy a jugoszláviai szerb közvélemény azt követelné a beogradi kormány­tól, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg a romá­niai szerb kisebbség szabadságjo­gait. Van-e ebben az országban va­laki, aki ne háborodnék fel azon, ha azt kellene hallania, hogy a ro­mániai iskolaigazgatók rosszhi­szemű törvénymagyarázattal erő­szakolják a román tannyelvű is kólába a romínul nem tudó szerb gyermekeket s a Románia által is elfogadott nemzetközi szerző­dés rendelkezéseinek nyílt meg­szegésével, kényszereszközökkel akarnák megszüntetni a romániai szerbség önálló nemzetségét. Ki nem erezné az emberi egyenlő­ség és polgári egyenjogúság el­leni támadásnak, ha a romániai kormány az agrérreform során dütné a romániai szerbeket a földhöz való joguktól ? Nem lenne véleményeltérés ez SHS. király ság polgárai között a megítélés súlyában s a harsogó tiltakozás önkéntelenségében, ha a romé­­>iai kormány bezárná az erdélyi szerbek iskoláit. Nem feledkeznék meg a tiltakozó szó és tiltakozó cselekedet arra figyelmeztetni a bukaresti kormányt, hogy ha a magyar uralom alatt Erdélyben lehettek román középiskolák, a kis népek felszabadításáért s anem­zetek önrendelkezési jogának el­ismertetéséért vívott háború győ­zelmes befejezése után a győző Románia nem tagadhatja meg azokat a célokat, amikért a há­borút vívta s nem teremthet ki­sebbségei számára kedvezőtlenebb helyzetet, mint amilyen fölszaba­dított népe a fölszabadítás előtt volt. Nincsenek nekünk hatalmasabb szövetségeseink, mint az olaszor­szági és romániai szláv kisebb­ségek. Amit az SHS. királyság nemzetfentartói távol akarnak tar-I " tani a szerb nemzeti kisebbsé­gektől, abban ne részesítsék a jugoszláviai nemzeti kisebbsé­geket is. Amit viszont jogosak­nak tartanak kisebbségi sorban élő, küzködő, harcoló szláv faj­testvéreik követeléseiből, azt való­sítsák meg saját nemzeti kisebb­ségeik javára is. A példának rendkivüii a vonzó ereje. Az erő­szakos cselekedetek praecedense a kormányok számára jogcím, a jogok megadásának praecedense jogcim a kisebbségek számára. Az SHS. királyság kormánya a leghatékonyabban akkor védi meg az idegenben élő szláv kisebbségeket, ha az országa te­rületén élő kisebbségek sérelmeit orvosolja s jogos kívánságait tel­jesiti. Lemondott a Bavidovics-kormány Az ellenzék radikáiis-kortaány kinevezésére számit — Kiírják a választásokat ? — A kormány» támogató pártok tanácskozásai Jovanovrra Ljuba derignálását várják Beogradból jelentik: A kormány ■helyzete szerdán sem vált könnyeb­bé és a délelőtti órákban politikai körökben az volt az általános véle­mény. hogy a kormány lemondása elkerülhe­tetlen. A komány megrendült Dozicióját most úgy igyekszik megerősiteni, hogy támogatást keres a mögéje so­rakozó pártokban, hogy azok hatá­rozataival felvértezve szilárdabban tudja helyét megállni a parlamenten kívüli befolyással szemben. A súlyos helyzetre való tekintet­tel Davidovics miniszterelnök. Ma­­rinkovics, Korosec és Spaho minisz­terekkel. valamint a Géniből haza­érkezett Kumanudi Koszta volt pénzügyminiszterrel hosszabb ta­nácskozást folytatott, amelyen elha­tározták, hogy a kormány lemondásának kér­dését a kormánypártok együttes ülése elé viszik. Ennek megfelelően a klubok ülését még délelőtt összehívták és úgy a demokrata, mint a klerikális és mu­zulmán klub külön-külön ülést tar­tottak. A klerikális és muzulmán klub ülése egészen rövid lefolyású volt és mint előrelátható volt. olyan ér­telmű határozatot hoztak, amely szerint felszólítják a kormányt, hogy maradjon a helyén mindaddig, a mig a parlament bizalmát birja. A demokrata-pártban súlyosabban ítélték meg a kormány helyzetét és a párt tagjai közül többen kifejezést adtak annak a nézetüknek, hogy ha a kormány elveszti a király bizalmát, akkor nyomban le kell vonni ennek minden konzekven­ciáját és a kormánynak el kell a helyét hagyni. Arról, hogy a demokrata-oárt ülé­sén mi történt, nehéz pontos képet alkotni, mert a jelenvoltak titkolóz­nak és nem hajlandók a nyilvános­ság számára közlést tenni A hosz­­szu ideig tartó ülésen a kormány valamennyi demokrata tagja jelen volt. Egy óra előtt néhány perccel az ülést fel kellett függeszteni, mert Davidovics miniszterelnök sürgős meghívást kapott a királyhoz. Ami­kor a miniszterelnök mintegy félóra hosszat tartó audiencia után vissza­tért. folytatták a tanácskozást és Davidovics részletesen beszámolt legújabb kihallgatása eredményei­ről. A gyűlés, anélkül, hogy bármilyen irányban határozatot hozott volna, két óra előtt feloszlott. A miniszterelnök a királynál Davidovics miniszterelnök várat­lan audienciája politikai körökben nagy feltűnést keltett és türelmetle­nül várták mindenütt az audiencia eredményét Nemcsak ellenzéki, ha­nem mérsékeltebb gondolkozása kormánypárti körökben is az volt a felfogás, hogy ez az audiencia ösz­­szeiiigg a kormány küszöbön álló lemondásával. A miniszterelnök kedvetlenül jött el az udvartól és a reá várakozó új­ságíróknak minden felvilágosítást megtagadott A demokrata-párt ülé­se után ismét a kérdések özönével árasztották el a miniszterelnököt az újságírók. Davidovics azonban ki­tért a kérdések elől és csak annyit válaszolt: — A kormány még nem mon­dott le. Az ellenzék összefog a kormány ellen Mig a kormánypártokban élénk tevékenység folyik a helyzet meg­mentésére. az ellenzék sem tétlen és erős akció nyilvánul meg úgy a radi­kálisok. mint a független demokra­ták részéről a kormány ellen. Kelle-" jjmetlen interpellációk egész özönét készítik elő és nyújtják be a parla­menthez. amelyekben különösen a I hadügyminiszter lemondásával és< ÜRadics legutóbbi beszédével kapcso­latban akarnak kellemetlenkedni a kormánynak. Ezenkívül tovább fo­lyik a radikálisok akciója abban az* irányban is. hogy lehetővé tegyék a válság olyan megoldását, amely teljesen az ő kezükbe juttatná az ál­lamügyek vezetését. Jovanovics Ljuba parlamenti elnök áll az elő­térben, aki szerdán délelőtt 11 óra­kor újból megjelent a királynál au­diencián Minthogy Pastes ismeretes levele óta a radikális-párt és a kor­mány közt látszólag megszakadtak a tárgyalások, a radikálisok Jovano­vics Ljubán keresztül nyilván arra törekednek, hogy a nem­zetgyűlés feloszlatására és uj választ-sok kiírására egy homo­gén rauíkális kormány kapjon megbízást. Ebben az esetben Jo­­vanovies Ljuba kerülne a kor­mány élére. Mialatt Davidovics Ljuba minisz­terelnök kihallgatáson volt a király­nál, megjelent az udvarnál audien-' ciára Cemovics Marko belügyi ál­lamtitkár is. A korrupció elleni törvény­­javaslat. tárgyalása A korrupció letöréséről szóló tör­vényjavaslatot tárgyaló bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, ame­lyen folytatták a javaslat tárgyalá­sát és annak általános vitáiét be is fejezték. Megkezdték a törvényter­vezet feletti részletes vitát és a bi­zottság az első négy szakaszt elfo­gadta. A vitát csütörtökön folytat­ják. Kumanudi visszaérkezett Beográdba Kedden visszatért Beogradba Ku­mamdi Koszta volt pénzügyminisz­ter. a népszövetség genfi ülésén résztvett jugoszláv delegáció veze-

Next

/
Thumbnails
Contents