Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-14 / 282. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 október Az osztrák bélyegvizumok A noviszadi iparkamara is adhat tagjainak osztrák vizumokat Az osztrák kormány, hogy az Ausz­triába való beutazást megkönnyítse, tudvalévőén vizumbélyegeket készíttetett az Ausztriába utazni szándékozók szá­mára. A novisadi kereskedelmi és ipar­kamara a bécsi kereskedelmi kamara utján lépéseket tett az náJ, hogy engedje rries jai részére ilyen osztrái adhasson. A bécsi kamara a novisadiak kéré­sére el is járt az osztrák kormánynál, amely hozzájárult a kéréshez. A novi­sadi kamarát a kedvező döntésről a na­pokban értesítette a bécsi kereskedelmi és iparkamara, amely átiratában közölte, hogy ez ügyben az osztrák kormány fel­szólítására a beogradi osztrák követség közvetlen tárgyalásokat fog folytatni a novisadi kamarával. A beogradi osztrák követség értesí­tette is a kamarát, hogy kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a novisadi ka­mara tagjai részére a maga hatásköré­ben állítson ki Ausztriába szóló vizu­mokat. A kereskedelmi és iparkamara a leg­közelebb már megkezdi a vízumok ki­állítását. Egy éves vizűm 187 dinárba, egyszeri utazásra szóló 94 dinárba, át­­utazási vizűm pedig 19 dinárba fog kerülni. Szervezkednek a jugoszláviai evangélikusok Az evangélikus lelkészek értekezletre jönnek össze Noviszadon A bácskai és bánsági evangélikus egyházmegyék a háború _ végéig a budapesti egyházkerülethez tartoz­tak. Raffay Sándor volt a püspök. Az S. H. S. királyság megalakulása óta a jugoszláviai egyházközségek­nek és egyházmegyéknek súlyos és áthidalhatatlan ellentétek miatt mindeddig nem sikerült ui központi szervezetet létesiteniök. úgy, hogy a jugoszláviai evangélikusoknak — mintegy százötvenezer hívőnek — ma sincs egyházi konventiük és püs­pökük. Ezek az ellentétek elsősor­ban nemzetiségi természetűek vol­tak. Az S. H. S. királyságban élő evangélikusok ugyanis két egyfor­ma számaránya csoportra — néme­tekre és szlovákokra — tagozódtak. 75.000 evangélikus németnek. 75.000 pedig szlovák nemzetiségűnek vallja magát. A csekélyszámu magyar evangélikusok a szlovák csoporthoz csatlakoztak. A szlovákoknak há­rom egyházmegyéjük van: a bács­kai. bánsági és a horvát egyház­­-megye. mig a német evangélikusok hét egyházmegyét alakítottak: a bácskai, bánsági, horvát. muraközi, szlovén, boszniai és beogradi egy­házmegyéket. amelyek élén egy-egy főesperes áll. A szlovák és német egyházme­gyék egymástól függetlenül és egy­másról tudomást sem véve működ­nek. Mélyreható ellentétek varrnak a létesítendő központi szerv tekinteté­ben a lelkészek között is. Az egyik csoport a megszervezendő egyház­­kerület élére püspököt akar válasz­tani. a második csoport németorszá­gi mintára superintendánst kivár, az egyház élén látni, aki nemcsak cím­ben, de hatáskörben is különbözik a püspöktől. A harmadik csoport a né­met és szlovák egyházmegyék egye­sítését akarja, a negyedik pedig ál­lami javadalmazással akarta biztosí­tani a lelkészek és alkalmazottak nyugdiját. Such Sámuel szlovenszkói evan­gélikus püspök Jugoszláviában tett látogatása során felhasználta ittar­­tózkodását arra. hogy az evangéli­kus egyházak közt felmerült ellen­téteket elsimítani igyekezzék. Such püspök október 1-ére Noviszadra megbeszélésre hívta meg a szlovák osztrák kormány­­' neki, hogy tag­­: vizumbélyegeket evangélikus lelkészeket. A püspök erélyes intervenciójára megindult a szervezkedés. Szerdán, október 15-ikén délelőtt 9 órakor a noviszadi evangélikus templomban megbeszélésre jönnek össze a bács­kai. bánsági és horvátországi evan­gélikus egyházmegyék szlovák lel­készei, hogy a szervezkedés teen­dőit megbeszéljék. .4z uralkodó már régebben enge­délyezte az evangélikus egyházke­rület megalakítását, azonban a ki­rályi engedély sem szlovák, sem német hanem egy evangélikus egy­házkerületről szól. Minthogy a nem­zetiségi és faji ellentétek ma sem enyhültek, a szlovákok a németek­től függetlenül alakítják meg a ma­guk egyházkerületét. A németek ha­sonló szervezeteket fognak létesí­teni. Nincs kizárva, hogy a külön-kü­­lön megalakítandó német és szlovák egyházkerületek végül is közös szervezetben állapodnak meg. de al­sóbb fórumaikat egymástól függet­lenül fogják megszervezni. A német evangélikusok Wagner Gusztáv Adolf sztariverbászi főesperest kér­ték fel elnöknek, akit minden bizo­nyossággal püspöknek fognak meg­választani. Valamennyi vitás kérdést tisztázni fogja a szerdára Noviszadra össze­hívott lelkészi konferencia. A sztarapazovai vérengzés miatt a Pribicsevics-párt is interpellált A kormány lapja az Orjuna megrendszabáiyozását követeli Beogradból jelentik: A sztarapa­­zovai népgyülésen történt vérontás érthetően élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Popovics Szvetisz­­láv és társai aláírásával a független demokraták a parlament utján in­terpellációt terjesztettek be a bel­ügyminiszterhez. Az interpelláció­ban azt kérdezik a belügvminiszter­­től, hogy mit szándékozik tenni an­nak megakadályozására, hogy a horvát köztársasági parasztpárt fegyveres gyűléseket tartson, mivel akarja biztosítani a lakosság bizton­ságát és hogyan akarja elejét venni a köztársaságiak terrorisztikus ak­ciójának. A Radics-párí részéről a véres gyűlésen részívett képviselőkkel együtt Predavec lépéseket tett a belügyminiszternél, hogy rendelje el a vizsgálat minél gyorsabb le­folytatását. A Demokratija, a kormány lapja rendkívül éles cikkben foglalkozik a pazovai eseményekkel, amelyekkel kapcsolatban többek közt a követ­kezőket írja: A kormánynak kötelessége, hogy a gyülekezési és szólásszabadságot egyszer már minden habozás nél­kül biztosítsa a felelőtlen naciona­lista-terrorista csoportokkal szem­ben és minden tekintet nélkül, a leg­nagyobb szigorral alkalmazza az al­kotmány és a törvények rendelke­zéseit. Reméljük, hogy a demokra­ta-kormányzat útjába tud állni a terrorista akcióknak, bárhonnan is jöjjenek azok és helyre■ tudja állí­tani az állam és az alkotmány te­kintélyét az illegális és felelőtlen szervezetekkel szemben. Ilyen ese­mények megtörténhetnek Pasics és Pribicsevics reakciós uralma alatt azonban nem lehet tűrni, hogy azok a nemzeti harmónia és a megegye­zés kormánya alatt is megismétlőd­hessenek. Amint a cikkből megállapítható, a demokrata-párt is elitéli az Orjuna magatartását és a kormány részé­ről erélyes intézkedések várhatók a szervezettel szemben. Jete, hogy leszállítja a belépődíjat öt krajcárra, hogy még többen jöjjenek, ellenben azt a kenőcsöt, aminek a hajam visszanyerését köszönhettem, ugyanott árulni fogja dobozát forintjával. Ezer­­sóimra adtuk el a haikenőcs-tégelyeket, azután beköltöztünk Bécsbe, megalapí­tottuk a gyárat és elhatároztuk, hogy a lapokban is hirdetni fogjuk készítmé­nyünket. Egy Kiinger nevű rajzoló, aki nagyon szerelmes volt akkoriban belém, lerajzolt és a szöveget, hogy „Én, Csil­lag Anna“, a bátyám fogalmazta. A reklámra sókat költöttünk és hamar híressé vált a hirdetésünk s ezzel pár­huzamosan a hajken őcs-gyár is gyorsan felvirágzott. Arra a kérdésre, hogy hogy’ megy az üzlet a bubi-frizura térhódítása óta, Csillag Anna méregbejött: — Nagyon rosszul, most senki sem akarja megnöveszteni haját száznyolcvanöt centi hosszúra. Onnan van az egész, hogy kitalálták: hosszú haj, rövid ész. A nők nem tudták megnöveszteni az eszüket, hát levágatták a hajukat. No de ennek a divatnak is vége lesz egyszer és akkor csak annál jobban fog fogyni a pomádé. Csillag Anna optimista. Én, Csillag Anna . .. Látogatás a világhírű bécsi hajkenőcs-gyárban — Csillag Anna hetvenöt éves — Nyilatkozik az uj női kajdivatról (A Bácsmegyei Napló bécsi tudósítójá­tól.) Amióta az úgynevezett bubi-frizura divatba jött és a nők rövidre vágatják a hajukat, eltűnt a lapokból a hires „Én, Csillag Anna“ kezdetű hirdetés, amely háromágú liliommal a kezében egy földig erő hajú fiatal hölgyet ábrá­zolt és valami pomádét ajánlott azok­nak a nőknek figyelmébe, akiknek több gondot adott a hajviselés, mint hajat a gondviselés. Elhatároztam, hogy kinyo­mozom, mi történt a hires hajkenöcs­­gvárral, csakugyan halálra ité!te-e az uj női haj divat, beszüntette-e üzemét? Kikerestem a telefon-könyvből a gyár cimét és elindultam látogatóba a Lore­­ley-haju Csillag Annához. A pornádé-gyár a bécsi belváros leg­forgalmasabb helyén van, Kohimarkt 11 szám alatt az udvarban. Kis üvegpavil­­lon ajtaja fölött díszeleg a tábla: Anna Csillag. Ez az üvegpavillon a gyár. Fölszerelése roppant egyszerű. Két gáz­­resón nagy porcellánfazekak főnek, tele dizsnózsirral és káposztával. Az üzlet­vezető, Altstädter ur — Csillag Anna testvérbátyja — becsületszavára kijelen­tette, hogy a zsíros káposztát nem ebédre főzi, hanem hajkenőcsöt készít belőle s bármennyire is gyanúsnak ta­láltam a dolgot, kénytelen voltam neki ezt elhinni. Égycbként szerencsém volt, mert Csillag Annát, aki, mióta rosszul megy az üzlet, rendszerint magyaror­szági rokonainál tartózkodik, véletlenül otthon találtam. Csillag Anna ugyanis — bármennyire is hihetetlenül hangzik, hogy valaki, akinek az arcképe évtize­deken keresztül naponta minden ma­gyar, osztrák és német lapban megje­lent, valóban él — mm költött személy, annyira nem, hogy még ma is meg van a hires 185 centiméter hosszú haja, noha már hetvenötödik esztendejében jár. A kedves, idős dáma, akinek tömött haj­koronája itt-ott bizony már meglehető­sen szürke, kérés nélkül lebontotta és megmutatta haját és elkezdte mesélni élettörténetét: — Magyarországon születtem, Zala­egerszegen, 1850-ben. Az igazi neve­­meta Altstädier Annának hívnak, csak amikor nyilvánosság elé léptem, vettem föl a Csillag nevet. Szép, hosszú hajam volt már gyerekkoromban is, de tizen­hét éves koromban Orbánéban megbe­tegedtem és utána a hajam teljesen ki­hullott. Most talán divatos lenne az akkori kopaszságom, de én öngyilkos akartam lenni. Az öreg cselédünk men­tett meg ettől, aki disznózsírból és ká­posztából valami kotyvalékot főzött és azzal bekente a fejem. — Pár hét alatt kinőtt a hajam, szebb, sűrűbb és hosszabb lett mint valaha, messziről csodájára jártak az emberek. Budapesten találkoztam egy orosz im­­présszárióval, aki azt az ajánlatot tette nekem, hogy járjuk be együtt a külföldi városokat és mutogassam a hajamat. Egész Ausztriát, Németországot és Sváj­cot végigvándoroltuk a száznyolcvanöt centiméter hajammal, amig csak az im­presszárióm egy altest nélküli nővel nem találkozott Hamburgban. Faképnél hagyott engem és én visszajöttem Bécs­be, ahol a bátyám kezdő kereskedő volt. Badenben éppen vásár volt és bátyám egy bódét állított ott föl, ahol tiz kraj­cár belépődíj mellett mutogatott. A vá­sárosok csődültek megnézni a hajamat és ekkor támadt bátyámnak az az őt-Felavaíták a rokkantak szuboticai székházát Önálló szövetség alakult a régi bácskai fiókegyesületekfeői A magyarországi rokkant iparosok és munkások országos egyesülete az or­szághatárokban történt változások foly­tán részekre szakadt és az utódállamok­ba került egyesületi fiókok magukra maradtak. Jugoszláviában, a Vajdasági területén negyvenkét fiókegyesület van, amelyek a budapesti központtól történt elszakadás következtében autonómiát nyertek. A vajdasági fiókok vezetősé­gei még régebben közös értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a magyarországi rokkantegyesülettől füg­getlenül szuboticai központtal megala­kítják a vajdasági rokkantegyesületet. A szuboticai központ megkezdte a tár­gyalásokat a budapesti központtal, hogy a vajdasági fiókok a fennállásuk óta be­fizetett tagsági dijaikat kapják vissza. A tárgyalások folyamán létre is jött a megegyezés, az anyagi ügyek végleges rendezését azonban a magyarországi pénzviszonyok megjavulása utáni időre halasztották el. A szuboticai központnak most már el­sősorban arról kellett gondoskodnia, hogy a rokkant állományba került egyesületi tagok továbbra is rendesen kapják segélyüket, továbbá arról, hogy az időközben segélyért jelentkező tagok segélyügyét is elintézzék. Az eleinte felmerült nehézségeket lassanként sike­rült legyőzni ós az egyesület rövidesen némi vagyont is szerzett, amiből azután felállíthatták Szuboticán a vajdasági: rokkantegyesület székhazát. A székház­ban az egyesület vidéki tagjai, akik egyesületi ügyekben jönnek Szuboticá* ra, díjtalan szállásit kapnak. A rokkantegyesület szombaton este tartotta meg székházfelavató ünnepsé­gét, a Mucsi-telepen levő uj székház­ban. Az ünnepségen, amelyen a néhai anyaegyesület is képviseltette magát Meder József, a magyarországi központ titkára személyében, százhatvanan je­lentek meg. Resztvettek az ünnepségen Milodánovics Simon földbirtokos, az egyesület védnöke, Prcsics Mihály bu­­nyevác-sokác-párti képviselő, dr. fíösz Dezső egyesületi orvos és dr. Lóránt Zoltán egyesületi ügyész. A felavató ün­nepség keretében bankettet tartottak, a melyen több felköszöntő hangzott el. MÖLABAK ü U K E Z E K EŰYENESTARTÚK. SCHONBRUNN SUBOTICA­PAŠIĆEVA ULICA 5. SZÁM.. — TELEFON J-

Next

/
Thumbnails
Contents