Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-14 / 282. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 október Az osztrák bélyegvizumok A noviszadi iparkamara is adhat tagjainak osztrák vizumokat Az osztrák kormány, hogy az Ausztriába való beutazást megkönnyítse, tudvalévőén vizumbélyegeket készíttetett az Ausztriába utazni szándékozók számára. A novisadi kereskedelmi és iparkamara a bécsi kereskedelmi kamara utján lépéseket tett az náJ, hogy engedje rries jai részére ilyen osztrái adhasson. A bécsi kamara a novisadiak kérésére el is járt az osztrák kormánynál, amely hozzájárult a kéréshez. A novisadi kamarát a kedvező döntésről a napokban értesítette a bécsi kereskedelmi és iparkamara, amely átiratában közölte, hogy ez ügyben az osztrák kormány felszólítására a beogradi osztrák követség közvetlen tárgyalásokat fog folytatni a novisadi kamarával. A beogradi osztrák követség értesítette is a kamarát, hogy kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a novisadi kamara tagjai részére a maga hatáskörében állítson ki Ausztriába szóló vizumokat. A kereskedelmi és iparkamara a legközelebb már megkezdi a vízumok kiállítását. Egy éves vizűm 187 dinárba, egyszeri utazásra szóló 94 dinárba, átutazási vizűm pedig 19 dinárba fog kerülni. Szervezkednek a jugoszláviai evangélikusok Az evangélikus lelkészek értekezletre jönnek össze Noviszadon A bácskai és bánsági evangélikus egyházmegyék a háború _ végéig a budapesti egyházkerülethez tartoztak. Raffay Sándor volt a püspök. Az S. H. S. királyság megalakulása óta a jugoszláviai egyházközségeknek és egyházmegyéknek súlyos és áthidalhatatlan ellentétek miatt mindeddig nem sikerült ui központi szervezetet létesiteniök. úgy, hogy a jugoszláviai evangélikusoknak — mintegy százötvenezer hívőnek — ma sincs egyházi konventiük és püspökük. Ezek az ellentétek elsősorban nemzetiségi természetűek voltak. Az S. H. S. királyságban élő evangélikusok ugyanis két egyforma számaránya csoportra — németekre és szlovákokra — tagozódtak. 75.000 evangélikus németnek. 75.000 pedig szlovák nemzetiségűnek vallja magát. A csekélyszámu magyar evangélikusok a szlovák csoporthoz csatlakoztak. A szlovákoknak három egyházmegyéjük van: a bácskai. bánsági és a horvát egyház-megye. mig a német evangélikusok hét egyházmegyét alakítottak: a bácskai, bánsági, horvát. muraközi, szlovén, boszniai és beogradi egyházmegyéket. amelyek élén egy-egy főesperes áll. A szlovák és német egyházmegyék egymástól függetlenül és egymásról tudomást sem véve működnek. Mélyreható ellentétek varrnak a létesítendő központi szerv tekintetében a lelkészek között is. Az egyik csoport a megszervezendő egyházkerület élére püspököt akar választani. a második csoport németországi mintára superintendánst kivár, az egyház élén látni, aki nemcsak címben, de hatáskörben is különbözik a püspöktől. A harmadik csoport a német és szlovák egyházmegyék egyesítését akarja, a negyedik pedig állami javadalmazással akarta biztosítani a lelkészek és alkalmazottak nyugdiját. Such Sámuel szlovenszkói evangélikus püspök Jugoszláviában tett látogatása során felhasználta ittartózkodását arra. hogy az evangélikus egyházak közt felmerült ellentéteket elsimítani igyekezzék. Such püspök október 1-ére Noviszadra megbeszélésre hívta meg a szlovák osztrák kormány' neki, hogy tag: vizumbélyegeket evangélikus lelkészeket. A püspök erélyes intervenciójára megindult a szervezkedés. Szerdán, október 15-ikén délelőtt 9 órakor a noviszadi evangélikus templomban megbeszélésre jönnek össze a bácskai. bánsági és horvátországi evangélikus egyházmegyék szlovák lelkészei, hogy a szervezkedés teendőit megbeszéljék. .4z uralkodó már régebben engedélyezte az evangélikus egyházkerület megalakítását, azonban a királyi engedély sem szlovák, sem német hanem egy evangélikus egyházkerületről szól. Minthogy a nemzetiségi és faji ellentétek ma sem enyhültek, a szlovákok a németektől függetlenül alakítják meg a maguk egyházkerületét. A németek hasonló szervezeteket fognak létesíteni. Nincs kizárva, hogy a külön-külön megalakítandó német és szlovák egyházkerületek végül is közös szervezetben állapodnak meg. de alsóbb fórumaikat egymástól függetlenül fogják megszervezni. A német evangélikusok Wagner Gusztáv Adolf sztariverbászi főesperest kérték fel elnöknek, akit minden bizonyossággal püspöknek fognak megválasztani. Valamennyi vitás kérdést tisztázni fogja a szerdára Noviszadra összehívott lelkészi konferencia. A sztarapazovai vérengzés miatt a Pribicsevics-párt is interpellált A kormány lapja az Orjuna megrendszabáiyozását követeli Beogradból jelentik: A sztarapazovai népgyülésen történt vérontás érthetően élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Popovics Szvetiszláv és társai aláírásával a független demokraták a parlament utján interpellációt terjesztettek be a belügyminiszterhez. Az interpellációban azt kérdezik a belügvminisztertől, hogy mit szándékozik tenni annak megakadályozására, hogy a horvát köztársasági parasztpárt fegyveres gyűléseket tartson, mivel akarja biztosítani a lakosság biztonságát és hogyan akarja elejét venni a köztársaságiak terrorisztikus akciójának. A Radics-párí részéről a véres gyűlésen részívett képviselőkkel együtt Predavec lépéseket tett a belügyminiszternél, hogy rendelje el a vizsgálat minél gyorsabb lefolytatását. A Demokratija, a kormány lapja rendkívül éles cikkben foglalkozik a pazovai eseményekkel, amelyekkel kapcsolatban többek közt a következőket írja: A kormánynak kötelessége, hogy a gyülekezési és szólásszabadságot egyszer már minden habozás nélkül biztosítsa a felelőtlen nacionalista-terrorista csoportokkal szemben és minden tekintet nélkül, a legnagyobb szigorral alkalmazza az alkotmány és a törvények rendelkezéseit. Reméljük, hogy a demokrata-kormányzat útjába tud állni a terrorista akcióknak, bárhonnan is jöjjenek azok és helyre■ tudja állítani az állam és az alkotmány tekintélyét az illegális és felelőtlen szervezetekkel szemben. Ilyen események megtörténhetnek Pasics és Pribicsevics reakciós uralma alatt azonban nem lehet tűrni, hogy azok a nemzeti harmónia és a megegyezés kormánya alatt is megismétlődhessenek. Amint a cikkből megállapítható, a demokrata-párt is elitéli az Orjuna magatartását és a kormány részéről erélyes intézkedések várhatók a szervezettel szemben. Jete, hogy leszállítja a belépődíjat öt krajcárra, hogy még többen jöjjenek, ellenben azt a kenőcsöt, aminek a hajam visszanyerését köszönhettem, ugyanott árulni fogja dobozát forintjával. Ezersóimra adtuk el a haikenőcs-tégelyeket, azután beköltöztünk Bécsbe, megalapítottuk a gyárat és elhatároztuk, hogy a lapokban is hirdetni fogjuk készítményünket. Egy Kiinger nevű rajzoló, aki nagyon szerelmes volt akkoriban belém, lerajzolt és a szöveget, hogy „Én, Csillag Anna“, a bátyám fogalmazta. A reklámra sókat költöttünk és hamar híressé vált a hirdetésünk s ezzel párhuzamosan a hajken őcs-gyár is gyorsan felvirágzott. Arra a kérdésre, hogy hogy’ megy az üzlet a bubi-frizura térhódítása óta, Csillag Anna méregbejött: — Nagyon rosszul, most senki sem akarja megnöveszteni haját száznyolcvanöt centi hosszúra. Onnan van az egész, hogy kitalálták: hosszú haj, rövid ész. A nők nem tudták megnöveszteni az eszüket, hát levágatták a hajukat. No de ennek a divatnak is vége lesz egyszer és akkor csak annál jobban fog fogyni a pomádé. Csillag Anna optimista. Én, Csillag Anna . .. Látogatás a világhírű bécsi hajkenőcs-gyárban — Csillag Anna hetvenöt éves — Nyilatkozik az uj női kajdivatról (A Bácsmegyei Napló bécsi tudósítójától.) Amióta az úgynevezett bubi-frizura divatba jött és a nők rövidre vágatják a hajukat, eltűnt a lapokból a hires „Én, Csillag Anna“ kezdetű hirdetés, amely háromágú liliommal a kezében egy földig erő hajú fiatal hölgyet ábrázolt és valami pomádét ajánlott azoknak a nőknek figyelmébe, akiknek több gondot adott a hajviselés, mint hajat a gondviselés. Elhatároztam, hogy kinyomozom, mi történt a hires hajkenöcsgvárral, csakugyan halálra ité!te-e az uj női haj divat, beszüntette-e üzemét? Kikerestem a telefon-könyvből a gyár cimét és elindultam látogatóba a Loreley-haju Csillag Annához. A pornádé-gyár a bécsi belváros legforgalmasabb helyén van, Kohimarkt 11 szám alatt az udvarban. Kis üvegpavillon ajtaja fölött díszeleg a tábla: Anna Csillag. Ez az üvegpavillon a gyár. Fölszerelése roppant egyszerű. Két gázresón nagy porcellánfazekak főnek, tele dizsnózsirral és káposztával. Az üzletvezető, Altstädter ur — Csillag Anna testvérbátyja — becsületszavára kijelentette, hogy a zsíros káposztát nem ebédre főzi, hanem hajkenőcsöt készít belőle s bármennyire is gyanúsnak találtam a dolgot, kénytelen voltam neki ezt elhinni. Égycbként szerencsém volt, mert Csillag Annát, aki, mióta rosszul megy az üzlet, rendszerint magyarországi rokonainál tartózkodik, véletlenül otthon találtam. Csillag Anna ugyanis — bármennyire is hihetetlenül hangzik, hogy valaki, akinek az arcképe évtizedeken keresztül naponta minden magyar, osztrák és német lapban megjelent, valóban él — mm költött személy, annyira nem, hogy még ma is meg van a hires 185 centiméter hosszú haja, noha már hetvenötödik esztendejében jár. A kedves, idős dáma, akinek tömött hajkoronája itt-ott bizony már meglehetősen szürke, kérés nélkül lebontotta és megmutatta haját és elkezdte mesélni élettörténetét: — Magyarországon születtem, Zalaegerszegen, 1850-ben. Az igazi nevemeta Altstädier Annának hívnak, csak amikor nyilvánosság elé léptem, vettem föl a Csillag nevet. Szép, hosszú hajam volt már gyerekkoromban is, de tizenhét éves koromban Orbánéban megbetegedtem és utána a hajam teljesen kihullott. Most talán divatos lenne az akkori kopaszságom, de én öngyilkos akartam lenni. Az öreg cselédünk mentett meg ettől, aki disznózsírból és káposztából valami kotyvalékot főzött és azzal bekente a fejem. — Pár hét alatt kinőtt a hajam, szebb, sűrűbb és hosszabb lett mint valaha, messziről csodájára jártak az emberek. Budapesten találkoztam egy orosz imprésszárióval, aki azt az ajánlatot tette nekem, hogy járjuk be együtt a külföldi városokat és mutogassam a hajamat. Egész Ausztriát, Németországot és Svájcot végigvándoroltuk a száznyolcvanöt centiméter hajammal, amig csak az impresszárióm egy altest nélküli nővel nem találkozott Hamburgban. Faképnél hagyott engem és én visszajöttem Bécsbe, ahol a bátyám kezdő kereskedő volt. Badenben éppen vásár volt és bátyám egy bódét állított ott föl, ahol tiz krajcár belépődíj mellett mutogatott. A vásárosok csődültek megnézni a hajamat és ekkor támadt bátyámnak az az őt-Felavaíták a rokkantak szuboticai székházát Önálló szövetség alakult a régi bácskai fiókegyesületekfeői A magyarországi rokkant iparosok és munkások országos egyesülete az országhatárokban történt változások folytán részekre szakadt és az utódállamokba került egyesületi fiókok magukra maradtak. Jugoszláviában, a Vajdasági területén negyvenkét fiókegyesület van, amelyek a budapesti központtól történt elszakadás következtében autonómiát nyertek. A vajdasági fiókok vezetőségei még régebben közös értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a magyarországi rokkantegyesülettől függetlenül szuboticai központtal megalakítják a vajdasági rokkantegyesületet. A szuboticai központ megkezdte a tárgyalásokat a budapesti központtal, hogy a vajdasági fiókok a fennállásuk óta befizetett tagsági dijaikat kapják vissza. A tárgyalások folyamán létre is jött a megegyezés, az anyagi ügyek végleges rendezését azonban a magyarországi pénzviszonyok megjavulása utáni időre halasztották el. A szuboticai központnak most már elsősorban arról kellett gondoskodnia, hogy a rokkant állományba került egyesületi tagok továbbra is rendesen kapják segélyüket, továbbá arról, hogy az időközben segélyért jelentkező tagok segélyügyét is elintézzék. Az eleinte felmerült nehézségeket lassanként sikerült legyőzni ós az egyesület rövidesen némi vagyont is szerzett, amiből azután felállíthatták Szuboticán a vajdasági: rokkantegyesület székhazát. A székházban az egyesület vidéki tagjai, akik egyesületi ügyekben jönnek Szuboticá* ra, díjtalan szállásit kapnak. A rokkantegyesület szombaton este tartotta meg székházfelavató ünnepségét, a Mucsi-telepen levő uj székházban. Az ünnepségen, amelyen a néhai anyaegyesület is képviseltette magát Meder József, a magyarországi központ titkára személyében, százhatvanan jelentek meg. Resztvettek az ünnepségen Milodánovics Simon földbirtokos, az egyesület védnöke, Prcsics Mihály bunyevác-sokác-párti képviselő, dr. fíösz Dezső egyesületi orvos és dr. Lóránt Zoltán egyesületi ügyész. A felavató ünnepség keretében bankettet tartottak, a melyen több felköszöntő hangzott el. MÖLABAK ü U K E Z E K EŰYENESTARTÚK. SCHONBRUNN SUBOTICAPAŠIĆEVA ULICA 5. SZÁM.. — TELEFON J-
