Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-14 / 282. szám

1924 október ßACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, Prohászka Ottokár a „vérbajos“ AelyréS A budapesti kathoiikus nagygyűlés Budapestről jelentik: A tizenhato­dik országos kathoiikus nagygyűlés vasárnap kezdődött meg Budapes­ten. A nagygyűlés tanácskozásai a Vigadó nagytermében folytak le. ahol Apponyi Albert gróf mondott megnyitó beszédet. — A politikai pártok, a filozófiai rendszerek egyaránt bomlakoznak — mondotta — sehol biztos irányí­tás nem mutatkozik. Egymásnak el­lentmondó áramlatok ütköznek ösz­­sze gyakran egy embernek leikében is. Teljes szellemi és erkölcsi káosz uralkodik a világon, amelyben egy­­egy irányzat rikitó túlzások által tűnik ki. hogy mihamarább épp e túlzás által lehetetlenné váliék. A túlzó nacionalizmus gyűlölködései váltakoznak a hazátlan internacio­nalizmus vérszegény elméleteivel; az individualizmus kihívó túlzásai a szocializmus torzképének, a kom­munizmusnak romboló kísérleteivel. A bomlás mindenütt megdöbbentő, — a széthúzás küszöbön áll. Apponyi Albert után Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök tar­tott előadást Katholikusok és az er­kölcsi dekadencia címmel — A német ifjúság — kezdte be­szédét Prohászka — nyilvánosan megégette Spengler Oswald »Unter­­gang des Abendlandes« cimii müvét, mint oly hamis prófétáét, aki még néhány száz évet ad a nyugati kul­túrának és azt is csak haldoklásra. De a züllést letagadni nem lehet, bár a szimptomák különfélék. Ilyen hitetlenség, valamint gyűlölet, ilyen az a világvégi nyegleség, a géniusz vébajossága, hányivetisége Ady Endre és más csörtető képzelt óriás­ban. Mindenekelőtt pedig a nagyvá­rosi kultúra hevenyfertőzöttsége a szexuális életben. Ilyen jelenség a plutokráciának és a pauperizmus­­inak szikrázó uszítása. Ilyen jelszó: munka rogyásig, élvezet rothadásig. A kathoiikus nagygyűléssel kap­csolatban lefolyt eucharisztikus kör­­menetben több mint százezer ember Vett részt. Névvegy elemzés utólag Egy bácskai falukan a magyar tanulókat most helyezték a szerk osztályok!;a Az iskolák sovinizmusban egy­mással versenyző igazgatói a beira­­táskor sok helyen szabotálták a közoktatásügyi miniszter ismert rendeletét, amely szerint a szülő határozza meg. hogy gyermekét szláv, vagy magyar osztályban akarja-e taníttatni. Azoknak a tanu­lóknak. akiknek magyar az anya­nyelve s nem tudnak más nyelvet, majdnem mindenütt végig kellett járni a kálváriát, amig a magyar osztályokba tényleg bejutottak. A tanitás azonban a zavaró nyitány után megkezdődött, a tanulók a ma­gyar osztályokban is tanulnak, a szülők beszerezték számukra a drá­ga tankönyveket s mindenki abban a tudatban élt. hogy akit felvettek a magyar osztályba, az legalább ezt a tanévet ott is tanulhatja végig. A bogojevói (gombosi) iskola igazgatójának példát teremtő eljá­rása azonban alaposan megingatta ezt a hitet. Október 10-ikén. amikor az első 'hírek érkeztek arról, hogy a kor­mány helyzete nem olyan szilárd többé, mint előbb volt. a bogojevói igazgató fölfedezte magában a re­bellis szellemet s elhatározta, hogy a közoktatásügyi miniszter rendele­tének, amelynek szeptember éleién kényszeredetten engedelmeskedett, — hadat üzen. Pénteken délután elrendelte. hogy azok a tanulók, akik eddig a magyar osztályokba Iártak, azonnal menjenek át a szerb osztályokba s c, jövőben ott folytassák tanulmányaikat. Az intézkedés ellen nem volt apelláta, a gyerekeknek péntek dél­után ö^sze kellett szedniük a ma­gyar tankönyveiket, amelyeket ezek után sutba dobhatnak, s nyomban hozzá foghattak a szerb osztályok­ban tanulni tovább Ezek a tanulók nemcsak olyan osztályokban kénytelenek tanulni, ahol ők nem értik meg a tanítót s a tanító nem érti meg őket. hanem az a hátrányuk is van. hogy a szláv tanulók,- akik már hat hete járnak iskolába, sokkal inkább előrehalad­tak tanulmányaikban. semhogy eredményes lehetne az oktatás. mmisz fér magyarul levelez, a minisztérium sehogysetn intézkedik Többször megemlékeztünk Körö­séé közoktatásügyi miniszter figyel­mességéről. aki azoknak a vajdasá­giaknak. akik magyar levélben for­dulnak hozzá magyarul válaszol. A miniszter udvarias figyelme annál jobban esik. mert Korosec nagyon keveset tud magyarul. kj. a tény azonban, hogy magyar levelet ir, mintegy dokumentálása annak, hogy a tisztviselő — s a miniszter is az — van a közönségért, s a közigazgatá­si hatóságoknak a fél beadványára azon a nyelven kellene válaszolniok, amelyet a fél használ a beadvány­ban. A minisztert legtöbbször állam­polgársági és opciós ügyekben ke­resik fel privát levelekben. S Koro­sec — bán ez nem az ő resszortja — igyekszik a hozzáfordulókat meg-*tása. 1 nyugtatni, megírván, hogy »az ügy elintézését illetékes helyen melegen tajánlotta«• Egyéb azután. sn;"ns, nem is igen történik. Hiába a mi niszteri ajánlás, hiába a közbenjá­­jjrás, a belügyminisztérium az opciós ígérvényeket nem intézi el. Minthogy a Vajdaság egyes ré szein az az uzus, hogy azok, akik­nek állampolgársága nincs rebben útlevelet sem kaphatnak. Szeren­csétlen polgárokat, akiknek semmi büniik nincs, fosztanak igy meg személyes szabadságuktól. Ezek számára lassan-lassan megszűnik vigasztaló lenni az, hogy K>- "Ml magyar levelet kaptak s sokkal tel­jesebb volna az örömük és megelé­gedésük, ha a miniszter szavának a belügyminisztériumban is lenne ha-Párisbó! jelentik: Anato\e France vasárnap éjjel tizenegy óra hu­szonhat perckor hosszas szenve­dés után elhunyt. Halála előli édesanyja nevét emlegette, majd vi­zet kért, de nem ivott a szájához érintett pohárból. Tizenegy óra után újból megszólalt : — Meg fogok halni!— mondotta. Ezek voltak az utolsó szavai. Nemsokára elvesztette eszméle­tét, amelyet nem is nyert többé vissza. Állandóan mellette tartóz­kodó orvosa néhány perc múlva konstatálta, hogy érverése meg­szűnt és France szive nem do­bog többé. * Anatole Francénak nincs életraj­za; legalább is annyiban nincs, hogy bővelkednék említésre érdemes, há­lás epizódokban. Családi nevén Jaques Anatole Thibault-nak hívták. Az idén múlt nyolcvan éves. 1844 április 16-ikán született Párisban. Atyja azoknak a szajnaparti antik­váriusoknak egyike volt. akiknek az elhunyt író oly halhatatlan sorokat szentelt Bonnard Sylvester vétke cimii szelíd, őszi derűtől aranyló regényében. Fiatal korában Leconte de Lisle alatt könyvtáros lett a Luxemburg-könyvtárban. írói pályá­ját versírással kezdte, majd mint kritikus folytatta és a Le Temps hasábjain éveken át megjelent könyvismertetések azonban nem vie áttérőire cimii kötetében Ezek a könyvisemrtetések azonban nem voltak tulajdonképpeni kritikák; Anatole France — a relativitás ta­nának irodalmi előharcosa — csak a szubjektív bírálatok létjogosultsá­gát ismerte el. »Uraim. — kezdte el egyik ilyen természetű iramát — beszélni fogok önöknek Goethe, Shakespeare vagy Racine ötletéből. Az alkalom elég szép . ...« A kriti­kus Anatole France csak utat nyitott a filozófusnak és regényírónak Első nagy irodalmi sekerét Thais cimü, őskeresztény témájú regényé­vel aratta, melynek megjelenése után minden újabb könyve eseménye volt a francia irodalomnak. Egy­másután írja ezután ragyogó és a világ minden müveit nyelvére lefor­dított regényeit és beszélveit, me­lyek közül legnépszerűbbekké a Vö­rös liliom. Ludláb királynő. Gyöngy­ház-szelence. Coignard abbé véle­ményei. Az ametiszt-gyiirii. Az iste­nek szomjaznak. Pártütő angyalok stb. váltak. Úgy regényei, mint no­vellái vagy szatirikus müvei — Pingvinek szigete. Bergeret ur Pá­risban —. egy kételkedő, de tán ép­pen ezért az egész világ és az egész emberiség hivságos dolgai felett de­rűsen mosolygó szellem érett böl­­cseségét, finom és utolérhetetlen iró­niáját árasztják a tudás polihisztort sokrétűségével és mélységével, a stílus egyszerű és kristályosán át­látszó tisztaságával és a minden szkepszisen meleg szívveréssel át­lüktető Urának csodálatos bájával. Anatole France a derűs pogány szkepszisével tekintette az emberi­ség céltalan és értelmetlen vergődé­sét és férfikora derekáig távol is tartotta magát a közélet harcaitól. Csak a Dreyfus-pör — a francia militaristák és soviniszták részéről kierőszakolt jusztiemord — tudta kimozdítani passzivitásából s ekkor odaállt Zola oldala mellé, népgyü­­lésekre járt szónokolni, agitációs cikkeket irt. szocialista pártember lett, — az a France, aki mindig a hiábavalóság köntösében mutatta a dolgokat. Természetes, hogy annak a filozófusnak, akibe a szkeptikus vüágnézlet annyira belegyökerese­dett. mint Anatole Francéba, hama­rosan ki kellett ábrándulni az igaz­ság nagy jelszavának érvényesülé­séért — és politikai pártok kis pe­csenyéinek megsütéséért — folyta­tott harcból. A Pinguinek szigeté­nek öreg csillagásza. France sok irodalmi inkarnációja köztihaz egyik, a tömegek igazságos akaratába ve­tett hitéből kiábrándultán tér vissza a Dreyfus-pör lezajlása után boly­góihoz s Anatole France is leírta a napipolitikába való bátor, becsületes és haszonnélküli kiruccanása után magának tanulság gyanánt azt a szocialista szájából nem éppen el­fogadhatóan hangzó mondatot, hogy »egy ostobaság akkor is ostobaság marad, ha harmincezren állítják.« Hosszú ideig óvatosan távoltar­­totía magát ettől kezdve Anatole France minden politikai mozgalom­tól. s csak a háború alatt terjedt el1 megindulnak, az a hír. — amely utóbb valótlannak bizonyult — hogy az ősz író beállt közkatonának. Anatole France igye­­j kezelt teljesen távoltartani magát a ‘háborús uszítástól, különösen a há­ború befejezése felé. amikor erőtel­jes hírlapi polémiát kezdett a béke minél előbbi megkötése érdekében. ' A francia nacionalista körökben et­től kezdve mindjobban népszerűtlen­né kezdett válni Anatole France, aki a békekötés után közeledett még a kommunizmus eszméiéhez is, amellyel azonban —■ mikor az orosz bolsevikok ad oculos demonstrálták, hogy annak megvalósítását hogyan értelmezik — hamarosan szembe­fordult. Élete legutolsó éveinek két kiemelkedő eseménye: 1921 -ben megnyerte az irodalmi Nobel-dijat és ugyanakkor meg is nősült: a gazdasszonyát vette el. Anatole France prózája előtt hó­­) doiattal hajol meg mindenki, ha va­laha egy sorát olvasta, kivéve Sza- I bó Dezsőt, aki Francét »az inteilek­­'tuellek Ohn.etjé«-nek nevezte el, meglehetősen igazságtalanul. Az igaz. hogy France elérte azt a nép­szerűséget. a százezres példányszá­mokat. amelyről harminc évvel ez­előtt ironikusan lemondott Ohnet javára, de sikereit értékeivel — mindenekelőtt tökéletes stílusával — érte el s nem azokkal a koncesz­­sziókkal. amelyeket olykor-olykor megtett a tömegizlésnek. A hivatalos halhatatlanságot már életében elérte akkór. midőn az Ins­titut tagjai közé választotta. De en­nél a halhatatlanságnál elevenebb az az öröklét, melyet Anatole Fran­ce. a francia szellem, a világ legfö­lényesebb és legcsiszoltabb géniu­szának ez a tökéletes interpretálója, müveivel szerzett magának. Mert amig ez a géniusz él. addig France alkotásai is élni fognak és rá is al­kalmazható az, amit Shakespeareról mondottak: ha a francia szellem ki­halna. Anatole France müveiből a maga teljességében rekonstruálhatná az emberiség. Tovább folytatják a jugoszláv-magyar tárgyalásokat Csak decemberben fejezik be a tanácskozásokat Beográdból jelentik: A jugoszláv* magyar tárgya’ások ügyében hétfőn ta­nácskozás volt a külügyminisztériumban Perics Ninkónak, a jugoszláv delegáció elnökének vezetése mellett, amelyen a delegáció Beográdban tartózkodó tagjai és szakértői vettek részt, úgy jugoszláv mint magyar részről. Tekintettel arra, bogy a bizottság gaz­dasági szakértőinek legnagyobb része Velencében tartózkodik az olasz tárgya­lásokon, elhatározták, hogy egyelőre azokban a bizottságokban folytatják a munkát, amelynek tagjai Beográdban vannak. így kedden ülést fog ta'rlani a szekvesztrumok feloldásáról tanácskozó bizottság és folytatni fogja munkáját a határmenti községek és városok va­gyonának jogviszonyát rendező bizott­ság is. Budapesti jelentés szerint Kánya Kál­mán és Wodianer Rudolf meghatalmazott miniszterek hétfőn tanácskoztak a kü­lügyminisztériumban Bethlen István gróf miniszterelnökkel, a külügyi tárca veze­tőjével az aktuális külpolitikai kérdé­sekről. Ez alkalommal szóba került a jugoszláv-magyar kereskedelmi tárgyalá­sok folytatása is. Megállapították, hogy a tanácskozások az albizottságokban annyira előrehaladnak és sikerre! fog­nak befejeződni, hogy a tárgyalásokat rövidesen plenáris üléseken folytathatják. Ebből a célból Wodianer előreláthatóan a jövő héten Bsográdba utazik. Azt hiszik, hogy a megegyezés karácsonyra létrejön és rendezni fogja a két állam közt mindazokat a kérdéseket, amelye­ket a trianoni békeszerződés függőben hagyott. A tárgyalások a legközelebb Anatole France meghaií

Next

/
Thumbnails
Contents