Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-14 / 282. szám
1924 október ßACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, Prohászka Ottokár a „vérbajos“ AelyréS A budapesti kathoiikus nagygyűlés Budapestről jelentik: A tizenhatodik országos kathoiikus nagygyűlés vasárnap kezdődött meg Budapesten. A nagygyűlés tanácskozásai a Vigadó nagytermében folytak le. ahol Apponyi Albert gróf mondott megnyitó beszédet. — A politikai pártok, a filozófiai rendszerek egyaránt bomlakoznak — mondotta — sehol biztos irányítás nem mutatkozik. Egymásnak ellentmondó áramlatok ütköznek öszsze gyakran egy embernek leikében is. Teljes szellemi és erkölcsi káosz uralkodik a világon, amelyben egyegy irányzat rikitó túlzások által tűnik ki. hogy mihamarább épp e túlzás által lehetetlenné váliék. A túlzó nacionalizmus gyűlölködései váltakoznak a hazátlan internacionalizmus vérszegény elméleteivel; az individualizmus kihívó túlzásai a szocializmus torzképének, a kommunizmusnak romboló kísérleteivel. A bomlás mindenütt megdöbbentő, — a széthúzás küszöbön áll. Apponyi Albert után Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök tartott előadást Katholikusok és az erkölcsi dekadencia címmel — A német ifjúság — kezdte beszédét Prohászka — nyilvánosan megégette Spengler Oswald »Untergang des Abendlandes« cimii müvét, mint oly hamis prófétáét, aki még néhány száz évet ad a nyugati kultúrának és azt is csak haldoklásra. De a züllést letagadni nem lehet, bár a szimptomák különfélék. Ilyen hitetlenség, valamint gyűlölet, ilyen az a világvégi nyegleség, a géniusz vébajossága, hányivetisége Ady Endre és más csörtető képzelt óriásban. Mindenekelőtt pedig a nagyvárosi kultúra hevenyfertőzöttsége a szexuális életben. Ilyen jelenség a plutokráciának és a pauperizmusinak szikrázó uszítása. Ilyen jelszó: munka rogyásig, élvezet rothadásig. A kathoiikus nagygyűléssel kapcsolatban lefolyt eucharisztikus körmenetben több mint százezer ember Vett részt. Névvegy elemzés utólag Egy bácskai falukan a magyar tanulókat most helyezték a szerk osztályok!;a Az iskolák sovinizmusban egymással versenyző igazgatói a beiratáskor sok helyen szabotálták a közoktatásügyi miniszter ismert rendeletét, amely szerint a szülő határozza meg. hogy gyermekét szláv, vagy magyar osztályban akarja-e taníttatni. Azoknak a tanulóknak. akiknek magyar az anyanyelve s nem tudnak más nyelvet, majdnem mindenütt végig kellett járni a kálváriát, amig a magyar osztályokba tényleg bejutottak. A tanitás azonban a zavaró nyitány után megkezdődött, a tanulók a magyar osztályokban is tanulnak, a szülők beszerezték számukra a drága tankönyveket s mindenki abban a tudatban élt. hogy akit felvettek a magyar osztályba, az legalább ezt a tanévet ott is tanulhatja végig. A bogojevói (gombosi) iskola igazgatójának példát teremtő eljárása azonban alaposan megingatta ezt a hitet. Október 10-ikén. amikor az első 'hírek érkeztek arról, hogy a kormány helyzete nem olyan szilárd többé, mint előbb volt. a bogojevói igazgató fölfedezte magában a rebellis szellemet s elhatározta, hogy a közoktatásügyi miniszter rendeletének, amelynek szeptember éleién kényszeredetten engedelmeskedett, — hadat üzen. Pénteken délután elrendelte. hogy azok a tanulók, akik eddig a magyar osztályokba Iártak, azonnal menjenek át a szerb osztályokba s c, jövőben ott folytassák tanulmányaikat. Az intézkedés ellen nem volt apelláta, a gyerekeknek péntek délután ö^sze kellett szedniük a magyar tankönyveiket, amelyeket ezek után sutba dobhatnak, s nyomban hozzá foghattak a szerb osztályokban tanulni tovább Ezek a tanulók nemcsak olyan osztályokban kénytelenek tanulni, ahol ők nem értik meg a tanítót s a tanító nem érti meg őket. hanem az a hátrányuk is van. hogy a szláv tanulók,- akik már hat hete járnak iskolába, sokkal inkább előrehaladtak tanulmányaikban. semhogy eredményes lehetne az oktatás. mmisz fér magyarul levelez, a minisztérium sehogysetn intézkedik Többször megemlékeztünk Köröséé közoktatásügyi miniszter figyelmességéről. aki azoknak a vajdaságiaknak. akik magyar levélben fordulnak hozzá magyarul válaszol. A miniszter udvarias figyelme annál jobban esik. mert Korosec nagyon keveset tud magyarul. kj. a tény azonban, hogy magyar levelet ir, mintegy dokumentálása annak, hogy a tisztviselő — s a miniszter is az — van a közönségért, s a közigazgatási hatóságoknak a fél beadványára azon a nyelven kellene válaszolniok, amelyet a fél használ a beadványban. A minisztert legtöbbször állampolgársági és opciós ügyekben keresik fel privát levelekben. S Korosec — bán ez nem az ő resszortja — igyekszik a hozzáfordulókat meg-*tása. 1 nyugtatni, megírván, hogy »az ügy elintézését illetékes helyen melegen tajánlotta«• Egyéb azután. sn;"ns, nem is igen történik. Hiába a mi niszteri ajánlás, hiába a közbenjájjrás, a belügyminisztérium az opciós ígérvényeket nem intézi el. Minthogy a Vajdaság egyes ré szein az az uzus, hogy azok, akiknek állampolgársága nincs rebben útlevelet sem kaphatnak. Szerencsétlen polgárokat, akiknek semmi büniik nincs, fosztanak igy meg személyes szabadságuktól. Ezek számára lassan-lassan megszűnik vigasztaló lenni az, hogy K>- "Ml magyar levelet kaptak s sokkal teljesebb volna az örömük és megelégedésük, ha a miniszter szavának a belügyminisztériumban is lenne ha-Párisbó! jelentik: Anato\e France vasárnap éjjel tizenegy óra huszonhat perckor hosszas szenvedés után elhunyt. Halála előli édesanyja nevét emlegette, majd vizet kért, de nem ivott a szájához érintett pohárból. Tizenegy óra után újból megszólalt : — Meg fogok halni!— mondotta. Ezek voltak az utolsó szavai. Nemsokára elvesztette eszméletét, amelyet nem is nyert többé vissza. Állandóan mellette tartózkodó orvosa néhány perc múlva konstatálta, hogy érverése megszűnt és France szive nem dobog többé. * Anatole Francénak nincs életrajza; legalább is annyiban nincs, hogy bővelkednék említésre érdemes, hálás epizódokban. Családi nevén Jaques Anatole Thibault-nak hívták. Az idén múlt nyolcvan éves. 1844 április 16-ikán született Párisban. Atyja azoknak a szajnaparti antikváriusoknak egyike volt. akiknek az elhunyt író oly halhatatlan sorokat szentelt Bonnard Sylvester vétke cimii szelíd, őszi derűtől aranyló regényében. Fiatal korában Leconte de Lisle alatt könyvtáros lett a Luxemburg-könyvtárban. írói pályáját versírással kezdte, majd mint kritikus folytatta és a Le Temps hasábjain éveken át megjelent könyvismertetések azonban nem vie áttérőire cimii kötetében Ezek a könyvisemrtetések azonban nem voltak tulajdonképpeni kritikák; Anatole France — a relativitás tanának irodalmi előharcosa — csak a szubjektív bírálatok létjogosultságát ismerte el. »Uraim. — kezdte el egyik ilyen természetű iramát — beszélni fogok önöknek Goethe, Shakespeare vagy Racine ötletéből. Az alkalom elég szép . ...« A kritikus Anatole France csak utat nyitott a filozófusnak és regényírónak Első nagy irodalmi sekerét Thais cimü, őskeresztény témájú regényével aratta, melynek megjelenése után minden újabb könyve eseménye volt a francia irodalomnak. Egymásután írja ezután ragyogó és a világ minden müveit nyelvére lefordított regényeit és beszélveit, melyek közül legnépszerűbbekké a Vörös liliom. Ludláb királynő. Gyöngyház-szelence. Coignard abbé véleményei. Az ametiszt-gyiirii. Az istenek szomjaznak. Pártütő angyalok stb. váltak. Úgy regényei, mint novellái vagy szatirikus müvei — Pingvinek szigete. Bergeret ur Párisban —. egy kételkedő, de tán éppen ezért az egész világ és az egész emberiség hivságos dolgai felett derűsen mosolygó szellem érett bölcseségét, finom és utolérhetetlen iróniáját árasztják a tudás polihisztort sokrétűségével és mélységével, a stílus egyszerű és kristályosán átlátszó tisztaságával és a minden szkepszisen meleg szívveréssel átlüktető Urának csodálatos bájával. Anatole France a derűs pogány szkepszisével tekintette az emberiség céltalan és értelmetlen vergődését és férfikora derekáig távol is tartotta magát a közélet harcaitól. Csak a Dreyfus-pör — a francia militaristák és soviniszták részéről kierőszakolt jusztiemord — tudta kimozdítani passzivitásából s ekkor odaállt Zola oldala mellé, népgyülésekre járt szónokolni, agitációs cikkeket irt. szocialista pártember lett, — az a France, aki mindig a hiábavalóság köntösében mutatta a dolgokat. Természetes, hogy annak a filozófusnak, akibe a szkeptikus vüágnézlet annyira belegyökeresedett. mint Anatole Francéba, hamarosan ki kellett ábrándulni az igazság nagy jelszavának érvényesüléséért — és politikai pártok kis pecsenyéinek megsütéséért — folytatott harcból. A Pinguinek szigetének öreg csillagásza. France sok irodalmi inkarnációja köztihaz egyik, a tömegek igazságos akaratába vetett hitéből kiábrándultán tér vissza a Dreyfus-pör lezajlása után bolygóihoz s Anatole France is leírta a napipolitikába való bátor, becsületes és haszonnélküli kiruccanása után magának tanulság gyanánt azt a szocialista szájából nem éppen elfogadhatóan hangzó mondatot, hogy »egy ostobaság akkor is ostobaság marad, ha harmincezren állítják.« Hosszú ideig óvatosan távoltartotía magát ettől kezdve Anatole France minden politikai mozgalomtól. s csak a háború alatt terjedt el1 megindulnak, az a hír. — amely utóbb valótlannak bizonyult — hogy az ősz író beállt közkatonának. Anatole France igyej kezelt teljesen távoltartani magát a ‘háborús uszítástól, különösen a háború befejezése felé. amikor erőteljes hírlapi polémiát kezdett a béke minél előbbi megkötése érdekében. ' A francia nacionalista körökben ettől kezdve mindjobban népszerűtlenné kezdett válni Anatole France, aki a békekötés után közeledett még a kommunizmus eszméiéhez is, amellyel azonban —■ mikor az orosz bolsevikok ad oculos demonstrálták, hogy annak megvalósítását hogyan értelmezik — hamarosan szembefordult. Élete legutolsó éveinek két kiemelkedő eseménye: 1921 -ben megnyerte az irodalmi Nobel-dijat és ugyanakkor meg is nősült: a gazdasszonyát vette el. Anatole France prózája előtt hó) doiattal hajol meg mindenki, ha valaha egy sorát olvasta, kivéve Sza- I bó Dezsőt, aki Francét »az inteilek'tuellek Ohn.etjé«-nek nevezte el, meglehetősen igazságtalanul. Az igaz. hogy France elérte azt a népszerűséget. a százezres példányszámokat. amelyről harminc évvel ezelőtt ironikusan lemondott Ohnet javára, de sikereit értékeivel — mindenekelőtt tökéletes stílusával — érte el s nem azokkal a konceszsziókkal. amelyeket olykor-olykor megtett a tömegizlésnek. A hivatalos halhatatlanságot már életében elérte akkór. midőn az Institut tagjai közé választotta. De ennél a halhatatlanságnál elevenebb az az öröklét, melyet Anatole France. a francia szellem, a világ legfölényesebb és legcsiszoltabb géniuszának ez a tökéletes interpretálója, müveivel szerzett magának. Mert amig ez a géniusz él. addig France alkotásai is élni fognak és rá is alkalmazható az, amit Shakespeareról mondottak: ha a francia szellem kihalna. Anatole France müveiből a maga teljességében rekonstruálhatná az emberiség. Tovább folytatják a jugoszláv-magyar tárgyalásokat Csak decemberben fejezik be a tanácskozásokat Beográdból jelentik: A jugoszláv* magyar tárgya’ások ügyében hétfőn tanácskozás volt a külügyminisztériumban Perics Ninkónak, a jugoszláv delegáció elnökének vezetése mellett, amelyen a delegáció Beográdban tartózkodó tagjai és szakértői vettek részt, úgy jugoszláv mint magyar részről. Tekintettel arra, bogy a bizottság gazdasági szakértőinek legnagyobb része Velencében tartózkodik az olasz tárgyalásokon, elhatározták, hogy egyelőre azokban a bizottságokban folytatják a munkát, amelynek tagjai Beográdban vannak. így kedden ülést fog ta'rlani a szekvesztrumok feloldásáról tanácskozó bizottság és folytatni fogja munkáját a határmenti községek és városok vagyonának jogviszonyát rendező bizottság is. Budapesti jelentés szerint Kánya Kálmán és Wodianer Rudolf meghatalmazott miniszterek hétfőn tanácskoztak a külügyminisztériumban Bethlen István gróf miniszterelnökkel, a külügyi tárca vezetőjével az aktuális külpolitikai kérdésekről. Ez alkalommal szóba került a jugoszláv-magyar kereskedelmi tárgyalások folytatása is. Megállapították, hogy a tanácskozások az albizottságokban annyira előrehaladnak és sikerre! fognak befejeződni, hogy a tárgyalásokat rövidesen plenáris üléseken folytathatják. Ebből a célból Wodianer előreláthatóan a jövő héten Bsográdba utazik. Azt hiszik, hogy a megegyezés karácsonyra létrejön és rendezni fogja a két állam közt mindazokat a kérdéseket, amelyeket a trianoni békeszerződés függőben hagyott. A tárgyalások a legközelebb Anatole France meghaií
