Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-13 / 281. szám

1924. október 13. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Madics lojális beszédet mondott Köztársasági, cÍ3 nem ellensége a monarchiának Beogradból jelentik: A Radics-párt Vrpoljén — Brod mellett — vasárnap naggyülést tartott, amelyen mintegy tizenötezer ember jelent meg. A Radics­­párti képviselőkön kívül részt vettek a gyűlésen Popovics Gyóka demokrata, Szalics Baijics és Bajanovics muzulmán, Teubei németpárti, valamint Ferat Draga bég vezetésével négy dzsemjetpárti kép­viselő is. A gyűlést Bataricsek Radics-párti képviselő nyitotta meg és átadta a szót Radics Istvánnak, aki beszédében élesen támadta azokat, akik erőszakkal akar­nak kormányra jutni: — Erőszakosan lehet kormányozni — mondotta Radics — de erőszakkal nem lehet megbuktatni a kormányt. A lcard­­csörtetők és a militaristák azt hiszik, hogy megbuktathatják a Davidovici­­kabinetet, amelyről nyugodtan állíthat­juk, hogy a becsület és a megelégedés kormánya. A horvát paraszt-párt nem mától kezdve köztársasági, hanem rég­óta. Ezt tudni kellene azoknak a tábor­nokoknak is, akik a kormány megbuk­tatására törekszenek. — Pasics azt áilitja, hogy én a szer­­bek ellen vagyok. Erre csak az a vála­szom, hogy nem Radics vezette a szer­­beket Albánián keresztül, nem Radics lövetett géppuskákkal a parasztokra, hanem Pasics, aki bűntársait most arra vette rá, hogy buktassák meg a kor­mányt. Hadzsics tábornok politikai ügyet­lenséget követ el, ha azt hiszi, hogy terve sikerülni fog és hogy megtudja dönteni azt, aminek eléréséért már két év óta dolgozott a nép. Az egész ak­ció csupán arra irányult, hogy meg­mentsék a letartóztatás előtt álló voit minisztereket. Radics ezután kifejette, hogy a hor­vát paraszt-pártnak mi az álláspontja a monarchiával szemben. — Sohasem fogjuk letagadni — mon­­.dotta — hogy nem vagyunk republiká­nusok. Egyelőre azonban szükségünk van arra, hogy nemzetközileg elismert közösségünknek dinasztiája legyen. Ha a kormányt a parlamenten kívüli erők buktatnák meg, ez abszolitizmus lenne. Mi jól tudjuk, hogy mit kell csinálnunk az absolutizmus ellen. Nem fogunk gyilkolni, van sok európai recept is. Rátért a vajdasági állapotokra és megjegyezte, hogy a Vajdaságban a né­meteket és a magyarokat a legerősza­kosabb módon próbálták elszerbesiteni. Aki a legtöbbet szenved — mondottal — ez a mi legjobb barátunk. A repub­­likánizmusunk azt jelenti, hogy éljen aí béke, le a háborúval, azt jelenti éljen’ a parasztállam. De nem jelenti azt, hogy le a monarchiával, legkevésbé pedig, hogy le a Karagyorgycvicsokka1. — A radikálisok olyan kormányt akar­nak alakítani, amelyben tíz radikális, öt demokrata két szlovén és egy török, — vagy egy sem, — venne részt. Hát csak kövessék el ezt az őrültséget. Azt hiszem, hogy a szlovének sem fognak ebbe bele­egyezni és ezt nyiltan meg is mondom nekik. Csak újítsák fel a radikális—­­demokrata koalíciót, lépjenek abba bele a szlovének és muzulmánok is, de akkor a horvát szabadság még gyorsabban meg lesz. Radics után Baljics muzulmán és Po­­povics Gyoka demokrata képviselők be­széltek, majd Ferat Draga bég mondott nagyérdekességü beszédet. Ferat Draga bég után, aki a horvá­­tok és muzulmánok együttműködésének szükségességét hangoztatta, újból Ra­dics emelkedett szólásra. Először külpolitikai kérdésekről be­szélt, majd kijelentette, hogy a radiká­lisok és Pribicsevics úgy gondolkoznak a népről, mint Tisza gondolkozott a magyar parasztokról és ezért épen úgy járnak mint Tisza István. Második be­szédét is a köztársaság éltetésével fe­jezte be. Beogradban Radics beszéde nagy csa­lódást keltett. Radics ugyan nem mon­dott semmi olyant, ami a helyzetet ron tolta volna és ami kellemetlen lenne a kormánynak, de nem is volt annyira engedékeny, amennyire azt várták. ez a bizalmatlanság elül. Most már mintha a magyarság politikai tervei­vel szemben szünöben volna a bizal­matlanság, ezért tartjuk most idő­szerűnek az országos Magyar Párt­hoz csatlakozni. Minden alkalommal kifejezést adtunk annak, hogy a pártba minden magyart osztály és remii külömbség nélkül be kell venni. A pártalakulás célja tömöríteni az egész magyarságot, polgárokat és munkásokat. Természetes folyamat, hogy a magyarság, mint nemzetisé­gi párt szervezkedik és nem lép be semmiféle pártba-. A felszólaló ezután ismertette az ! Országos Magyar Párt programm­­ját és kérte a megválasztandó veze­tőség hathatós és lelkes támogatá­sát. I Ugra-y Lajos korelnök a gyűlés I megkérdezése után az Országos Ma­­fgyar Párt noviszádi helyi szerveze­tét megalakítanak jelentette ki. A tisztikar megválasztása Sípos János felolvasta ezután a tisztikar és a 100-as bizottság jelölt­listáját. Eszerint megválasztattak: Elnök: Bresovszky Nándor dr. Alelnökök: Achs Izor, Juhász József, id. Szabó János, dr. Szlezák Rezső és Szűcs János. Titkár: Siposs János magántisztviselő. Pénztáros: Nagy Qyőző kereskedő. Michels Gyula gyógyszerész., Ellenőr: Beck János könyvkötő, Választottak még 100 tagú választ­mányt. Elnöki deklaráció Ugray Lajos meleg szavakban üdvözölte az újonnan —'tott dr. Bresovszky Nándor elnököt, aki megköszönte a megválasztatását és a benne összpontosult bizalmat, majd kijelentette, hogy a választást elfogadja. Teszi ezt pedig azért, hogy segítsen a novisadi.magyarság jogainak megvédésében. Meg kell fontolni, hogy a magyarság árván magára maradt nemzetiségi kisebb­ség és csak önmagára számíthat, miért is szükséges, hogy osztály­os felekezeti különbség nélkül tö­mörüljünk. — A magam részéről — mondot­ta —- nem teszek vallásfelekezetek közt különbséget magyar és magyar közölt és iparkodni fogok távoltar­tani minden olyan mozgalmat, amely egyetlen igaz magyart is kirekesz­­tene a pártalakulásból. Tömni akarok tartani minden disszonáns széthú­zást. Lojális hűséggel viseltetünk a haza és a király iránt. Feladatomnak csak úgy felelhetek meg. ha min­denki mellém áll. (Taps.) Üdvözlő távirat a királynak Dr. Bresovszky Nándor elnök in­dítványára a királynak a kővetkező üdvözlő távirat elküldését határoz­ták el: »A novisadi Magyar Párt alaku­lás alkalmából legmélyebb alatt­valói hódolattal üdvözöljük Felsé­gedet és a felséges királyi csalá­dot«. Ezután az elnök az alakulóülést tizenkét óra előtt berekesztette. Dr. Szlezák Rezső aleínök nyilatkozata Az alakulóülés végeztével a Bács­­megyei Napló munkatársa megkér­dezte dr. Szlezák Rezső alelnököt, — aki tudvalevőleg a novisadi Ma­gyar Párt kebelében kialakult in­­tranzigens irányzat látható feje —, hogy lehet-e a novisadi nem keresztény is tagja és mit je­lent az a megkülönböztetés, amely a három elnök felszólalásában egy­mástól eltérő módon kifejezésre ju­tott. Ugray alelnök szerint ugyanis mindenki, faj és nemzetiségi kü­lönbség nélkül, lehet a novisadi párt tagja, dr. Szlezák ezt úgy szöve­­gezte meg, hogy minden magyar, osztály és rendi különbség nélkül, mig dr. Bresovszky elnök szerint mindenki, vallásfelekezetre való Megalakult a noviszádi Magyar Fárt Az alakuló-ülés minden incidens nélkül folyt le Noviszádról jelentik: A noviszádi Magyar Párt vasárnap délelőtt 11 órakor hosszas vajúdás után meg­alakult. Az előkészítő munkálatokat végző szervezőbizottság kebelében kezdettől fogva éles ellentétek mu­tatkoztak és csak utolsó órában si­került az ellentéteket áthidalni, azon­ban mint a vasárnapi alakulóülésen bebizonyosodott, az alapvető kérdé­sekben ma is változatlanul egymás­sal szemben állanak azok. akik közt fennállott ellentétek a Magyar Párt megalakulását mindedig késleltették. A szervező-bizottság utolsó ülésén a megalakulandó párt liberális elemei keresztülvitték ugyan, hogy a párt százas bizottságába — az antiszemi­ta-frakció ellenére — jelöljék dr. Székely Gézát, dr. Schossberger Sándort és dr. Vermes Imrét, azon­ban az egyik helyi lapban vasárnap reggel közzétett jelölő-listából már hiányzott ez a három név. A jelölő­lista más meglepetést is tartalma­zott: hiányzott belőle a főtitkárrá jelölt Szalontai Zoltán dr. neve, aki a szervező-bizottság pénteki ülésén kijelentette, hogy csak akkor vállal­ja ezt a tisztséget, ha a szélsősége­sek exponált tagját. Sípos Jánost nem választják meg titkárnak. A hi­vatalos jelölő-lista szerint a főtitkári állást meg sem szervezték, ellenben titkárrá Sipos Jánost jelölték. Az alakuló gyűlés A vasárnapi alakuló-ülésen mint­egy 300—350-en vettek részt, főleg gazdák, földmivelők és iparosok, mig a tisztikar tagjain kívül az intelli­gencia soraiból alig volt valaki je-1 len. Feltűnő sok németajkú növi szádi polgár vett részt az alakuló ülésen, az Országos Magyar Párt nem képviseltette magát a gyűlésen. amelyet Ugrat Lajos ny. tanár nyi­totta meg. mint korelnök. — A magyarság — mondotta, edig semmiféle aktív politikát nem folytatott, mert hiányzott az egysé­ges szervezet. Ez a meggondolás vezette a szervezőbizottságot, ami­kor a noviszádi magyarságot tömö­rülésre szólította fel. Az országos párt arra törekszik, hogy a trianoni békeszerződés határozmánvai értel­mében biztosítsa a nemzetiségi- és valláskülönbség nélküli egyenlősé­get és a kisebbségek jogait, mely csak akkor érhető el, ha minden ma­gyar. faji és nemeztiségi külömbség nélkül tagja lesz a magyar pártnak. A Magyar Párt noviszádi szerveze­tét megalakultnak jelentem ki és üd­vözlöm az ülésen megjelenteket. Ezután dr. Szlezák Rezső ügyvéd szólalt fel. — A magyarság első megmozdu­lásával szemben — mondotta — ta­gadhatatlanul széles körben bizal­matlanság nyilatkozott meg és a szervezők tudatában voltak annak, hogy eleinte akciójukhoz jelentékeny siker nem fog fűződni Az Országos Magyar Párt központja a helyzetét ennekfolytán , helyesen fogta fel, amikor e bizalmatlanság láttára ki­mondotta a passzivitást. A noviszádi magy^jság is e helyzet helyes felis­merése következtében mindmosta­náig meg sem mozdult és akkorára halasztotta a zászlóbontást, amikor különbség nélkül lehet a Magyar Párt tagja. — Az egész kérdés akörül forog; — mondotta Szlezák dr. —, hogy a Magyar Párt kizárólag keresztény alapon szervezkedjék-e vagy sem, vagyis zsidók lehetnek-e a párti tagjai? Ez a kérdés még egyáltalán' nincs eldöntve. Az úgynevezett hi­vatalos felfogás szerint zsidók is le­hetnek tagjai a párinuk. Én azonban úgy tudom, hogy azok, akik a párt­szervezés munkáját megindították, még most. néhány nappal ezelőtt, felszólítottak néhány zsidóval! ásui polgárt, hogy lépjenek be a százas­választmányba. Fs amint értesülök» J ezek eleinte hajlandók is voltak,, {hogy belépjenek, de az utolsó perc­ben, ezt is csak hallomásból tudom, a már adott beleegyező nyilatkoza­tukat visszavonták és kii^^^ftéki hogy nem akarnak a hetvi Man"nr Párt tagjai lenni, Dr. Schossberger Sándor, dr. Székely Gézát és dr. Vermes Imrét fe$ is vették a 100-as bizottságba, de mert az illetők nem fogadták a jelölést, az utolsó perc­ben törliül: őket. Teljes objektivitás­sal mondhatom, hogy bizonyos kö­rökben ellene vannak annak, hogy zsidók tagjai legyenek a Magyar Pártjyeze tőségének. HÍREK «se« — Változások a suboticai rendőr­ségen. Cetina Zsarko, Subotica vá­ros uj rendőrfőkapitánya hétfőn dél­előtt megjelent lvkovics-tvandékics Imre dr. .főispán-polgármesternél, akivel hivatala átvételéről tárgyalt. Ugyanekkor jelentkezett a főispán­polgármesternél Gyorgyevics Mio­­drag. az uj főkapiíátlyhelyettes is hivatala átvétele céljából. A rend­őrségen ezzel kapcsolatban nagy változások készülnek. Értesülésünk szerint Pesics Dragutin. Bacsevics »Péter és Rekus Radota rendőrkapi­tányok távoznak legközelebb állá-, sukból. A belügyminisztérium hét­főn regei felmentette állásából Blá­­zsics György detekíivfőhököt. aki­nek helyébe Kmyájszki Todor volt szuboticai detektívfőnököt nevezték ki. A rendőrfökapltányi hivatal át­vétele hétfőn délelőtt megtörtént. — A becskereki magyar párt ülése. Becskerekről jelentik: A becs­­kereki magyar pártvezetősége Váratiy Imre elnöklete alatt ülést tartott. Az értekezleten belső ügyekről határoz* tak. — Megalakult a Protics-párt szen­tai szervezete. Szentáró! jelentik: Va­sárnap délután az Eugén-száiló nagyter­mében nagyszámú közönség részvételével megalakult a Protics-párt szentai szerve­zete. Elsőnek Vuics Száva Prótics-párti képviselő tartott beszédet, amelyben a kisebbségek jogairól és a magyarokról beszélt meleg szimpátiával. Majd hatá­rozati javaslatot fogadtak el, amelyben kimondták, hogy mivel a radikális-párt eltért kitűzött programmjától, szükséges­nek tartják a Protics-párt megalakítását. Novaszel János és Sztrilics Béla beszédei után megválasztották a tisztikart. Elnökké Vuics Szávát, aleluökké dr. Aradszkit, titkárrá Fonal Ferencet választották. — A római zarándokút. A római kaholikus egyház 1925-ben szent­évet ül. amikor is a világ minden ré­széből zarándokok mennek Rómába. Az SHS királyságból induló zarán­dokok vezetésére központi iroda lé­tesült, amelynek bánsági bizottsága Becskereken székel. A. bizottságnak Kovács István püspöki helynök, Engel Ferenc pápai kamarás. Jankó Antal lelkész és Brcinet Ferenc káp­lán a tagjai. A zarándokút május 23-tól junius 4-ig fog tartani. Ezidő I alatt fogadja a pápa az SHS király­­ságbeli zarándokokat.

Next

/
Thumbnails
Contents