Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-09 / 247. szám
4. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924 szeptember 9 A dunamenti Athén Pillanatképek Novisadról Olyan furcsák a széles, merev, lomha Szubotica után a girbe-gurba, ugribaktató uccák. A szükmellü és kistüdejü házak között autók száguldanak, konflisok, motorbicklik, gyaloglók és keskeny, fürge villamosok. Rendőr áll minden sarkon, rikkancsok és gyümölcsárusok a járda szélén. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak. Sok amerikai vonás van ebben a dunamenti városban. Tarka cégtábla-erdő kiabál egymás hegyén-hátán a járókelők szemébe, ökolnyi betűkkel. Ilyenek: Sztoj! Csitaj! Ko pije moje rakije, táj se spasova! Ami magyarul azt jelenti, hogy: aki az én pálinkámból iszik, az üdvöziil. De ennél sokkal szivhezszólóbb reklám a következő: ön egy piszkos hátér, ha nem a világhírű Tekéi szappannal mosakszik. Miért is sietve vásároltad egy valódi Tekel-szappant a lerakattok mert súlyt helyezek arra, hogy Noviszadon egyenes ék tiszta embernek tartsanak. A szuboticai korzó mellett valóságos felfrissülés a tiszta, jól világított, elegáns noviszadi korzó. Egy tekintetben azonban rokonság is észlelhető a két városi között: a noviszadi korzó is illatos. Csakhogy,; inig Szuboticán az esti sétát agresszív és rosszindulatú kanális kigőzölgések teszik változatossá, a noviszadi korzón végesvégig egész sereg illatszertár sorakozik és a pazar világitásu, káprázatos esti korzó olyan illatos és intim, mint egy budoár. ■ít* A lányai és asszonyai talán a legszebbek az egész Vajdaságban. A noviszadi nők mind kész moziszinésznők, csupa szubrétitek, tnagikák és hősszerelmesek - szaladgálunk az uccákon és ha a kis bubifejes démon, szatyorral a meztelen karján kibokázik a halpiacra, a szegény öreg haiasembernek forrni kezd a vére, mint a must és féláron adja oda a friss dunai csukát a drágának. A bar-nőknek nagyon rosszul ■ megy. A benszülött csillagokkal nem bírják felvenni a versenyt. Minden szépségversenyen vezetnek. És kitűnő nyelvtalentumok. Három nyelven is beszélnek: magyarul németül és. szerbül. A külömbözö nemzetiségű újságírók a, legideálisabb barátságban élnek egymással. Pedig sokfélék és a legeilentéíesebb, legváltozatosabb politikai nézetű, pártu és elvű hírlapírók találkoznak itt össze. Magyar, szerb, német és héber újságok jelennek meg a dunamenti Athénben és a lapok időnként a legélesebb harcban állanak egymással. De azért nagyon kedélyesen megy az újságírás Noviszadon. A kollegák kisegítik egymást anyaggal és a kávéházban beszélik meg esténként a másnapi támadásokat. Legérdekesebb alakja -a noviszadi újságíró társadalomnak egy fiatalember, aki vagy tizenöt lapnak a felelösszerkesztöje. így a Vajdaságnak, a Vicének, a Szavremeni Noviszadnak, 'az Pinák, a Vajdasági Malomiparosok Lapjának és a Háztulajdonosok Lapjának. A többinek a címére már ő maga sem emlékszik. * Éjjel kettős életet él. Egyik fele szolid kispolgár, aki már kilenc órakor ágyban van és kora hajnalban kel a szürkülettel. A másik, a lump, este ébred, amikor a nap nyugvóra tér és reggelig övé a város minden öröme, szomorúsága. A józan noviszadi szemében a bár a bűnök és szörnyű orgiák fészke, moziba csak minden vasár és ünnepnapon jár és előtte Petrovich Szvetiszláv a legtehetségesebb mozistar a kerek világon. Mert a józan noviszadi lokálpatrióta, mig a részeg noviszadi cinikus és nemzetközi. De azért jó! megférnek egymással. Láttam Noviszad közepén egy udvart, amelyben minden foglalkozás, ipar és szórakozási megtalálható. Itt úgy hivják, hogy moziudvar. A mozin kívül cipész, kereskedő, kertész, kalap és ruhaszalon, mosoda, étkezde, borbély és optikus egzisztál ebben a huszszu, kócos, virágos udvarban. A legeslegvégén, amely már egy másik kis uccára nyílik, egy vándordudás él és a kövér kecskebőrdudán skálázik. A külvárosi kiskocsmák különceinek ő szolgáltatja a bor mellé a műélvezetet. *- - I—wmaewmsr/ 'rii Noviszad elsősorban munkás város. A külvárosok népe nyomortanyákon és sötét, világtalan lebujokban tengeti az életét, amelyet megőröl, apránként lop el a gép és a munka, mig a belváros fehér ivlámpák alatt sétál és kacag a jószagu korzón. Egyszerű és. naiv kontraszt; a fény mellett az árnyék. Nevetés . és sírás. És a lázas, nyugtalan várost a széleken gyárak fogják közre, nyurga, kormos kéményekkel, mint valamikor régen a bástyák és tornyok, a melyek a város tisztességére és békességére vigyáztak. Tamás Istv,án Mindenki kaphat háromhőnapos feeutazási vízumot a SHS királyságba Az idegen utasodnak nem keli személyesen jelentkezniük a rendőrsé gen Az illetékes minisztériumok az ’ utóbbi napokban több rendeletet bocsátottak ki abból a célból, hogy megkönnyítsék az idegeneknek az! S. H. S. királyságba való beutazását és a lehetőség szerint elősegiték az, ország idegenforgalmát. A legfontosabb a kormánynak az . rendelkezése, amely megszünteti a beutazási engedélyek eddigi rendszerét és utasítja az S. hí. S. királyság valamennyi konzulátusát, hogy minden külön kérvény nélkül kötelesek mindenki számáré három hőnz-pi tartózkodásra szóin beutazási vízumot adni. A vizűm nemcsak egy meghatározott városra, hanem az egész ország területére érvényes. Emellett érvényben marad a fürdőhelyekről szóló vízumok rendszere, amely vizumek illetéke tíz dinár. Az útlevelek ellenőrzése a határállomáson történik. A határrendőrségek vezetői személyükben felelősek azért, hogy az ellenőrzés tapintatosan történjék. Az ország belsejében nem szabad útlevelei követelni ellenőrzés végett. Az utasok személyes jelentkezése és az útleveleknek a rendőrségnél való személyes átadása megszűnik és három hónapi tartózkodásra nem kell külön engedélyt kérni. Az utas útlevelét lakásadójának. vagy a szálló portásának adja át és ezek jelentik be az idegent a hatóságoknál, amely a bejelentést az útlevélen igazolja. A bejelentés a tartózkodás egész idejére érvényes. Az útlevelet tulajdonosának huszonnégy órán belül vissza kell adni. Az idegen elutazását szintén a lakásadó jelenti be ez alkalommal, azonban az útlevelet nem kell felmutatni, csak abban az esetben, ha az eltávozásról való bejelentést maga az utas kívánja nz útlevelén igazoltatni. A rendőrhatóságok a legnagyobb előzékenységgel tartoznak az idegenekkel szemben eljárni és ezeknek mindennemű felvilágosítást azonnal megadni. A rendelet szigorúan meghatározza az egyes határőrségi és -rendőrségi hatóságok illetékességét, hogy ezáltal az idegeneket a felesleges zaklatástól megkímélje. Az állomásokon szolgálatot teljesítő csendőrök szolgálat közben nem tűzhetik fel a szuronyt fegyverükre és csak kis kézifegyvert hordhatnak. A rendeleíek pontos betartásáért a kormány az illetékes határrendőrségek. rendőrségek és egyéb hatóságok vezetőit teszi elsősorban felelőssé. Hatezer frank©! és kétezer dinárt viliéinek as utasok külföldre A vaiutakiviiei ujabib szabályozása Beogradból jelentik: A pénzügy\ miniszter uj rendeletét adott ki a valutának az országból való kiviteliéről. A deviza- és valutakereskedésre feljogosított 'bankok eladhatnak a jugoszláv alattvalóknak, vízummal ellátott útlevél felmutatása mellett, külföldi effektiv valutát és csekket. Franciaországba való utazásra legfeljebb hatezer frankot, a francia franknál magasabb valutájú országokba ' hatezer francia franknak megfelelő összeget az illető ország pénzében, az alacsonyabb valutájú országokba pedig háromezer francia franknak megfelelő valutát lehet kivinni. Azok az utasok, akik Németországba, Lengyelországba, Ausztriába, Magyarországba vagy Oroszországba utaznak, az illető országok pénze helyett dollárt, angol fontot, francia frankot és egyéb valutát is vihetnek ki háromezer francia frankig terjedő értékben. Több különböző országba való utazásnál, a kellő vízumokkal ellátott útlevélre, többféle valuta is kiadható összesen hatezer, illetve háromezer francia frank értékben. Az átszámítás a pénzügyminisztériumi, főfelügyelőség által havonként meg-| állapítandó hivatalos ■ árfolyamok! alapján történik. A külföldi fizetési eszközökön kívül az utasok még kétezer dinárt vihetnek ki az országból. . Az aogol szakszervezetek ellenőrzés alá akarják vennia Macdonald-kQrmányi A Dawes-tervezet megnyomorítja a német munkásságot Londonból jelentik: Az angdí szakszervezeti kongresszust most tartották meg Kuliban, ahol négy és fél millió munkás hétszáz kiküldöttel képviseltette magát. Bármennyire is e szakszervezetek tették lehetővé a Macdonaldkormány uralmát, e szervezetek nem minden tekintetben foglaltak lojális állást az angol kormánnyal szemben és annak egyes intézkedéseit igen radikális kritika tárgyává tették. A kongresszust Purcell ’elnök nyitotta meg. Purccli kifejtette, hogy a munkás-kormány eddig kevés idővel rendelkezett, hogy egyebet is tegyen, mint, hogy a régi kormányok hibáit jóvátegye. A munkás-kormány jelenleg tanulmányi időt végezi Téved azonban — mondotta az elnök — a munkáskormány, amikor ezt hiszi, hogy neki azoknak az osztályoknak megelégedett mosolyait kell megszereznie, amelyek a polgári ideológiái fogadták el. A munkabérek kérdésével kapcsolatosan ’Purcell kifejtette, hogy a kongresszusnak főfeladata az épitomunkásokat foglalkoztatni, a tizenöt éven belül felépítendő két- és félmillió bérháznál. A munkanélküliség kérdésének megoldását Purcell nem tartja ki-Íelégitőnek a jelenlegi módszerek alkalmazásával. Sem a kivándorlás, sem a munkanélküliek segélyezése nem oldhatja meg a problémát. A szegénység problémáját gyökeresen kell megoldani, mert a szegénység miatt nemi tud kibontakozni a munkásság és nem szerezheti meg magának a politikai élethez megkívánt jogbiztonságot. A vita során Polliit kijelentette, hogy a kormány igen helytelenül jár el, amikor politikai kérdésekben a munkásság meghallgatása és be leegye zése nélkül határoz. Kívánja, hogy a szakszervezetek vegyék ellenőrzés alá a kormány egész programját. Egy másik szónok hasonlóképpen a kormány ellen foglalt állást, kijelentvén, hogy a szakszervezeti mozgalom sok tekintetben eltér a Macdonald álláspontjától. A Dawes-tervekre vonatkozó határozatoknak azt a részét, amely kimondja. hogy a háború kitöréséért egye dűl Németország a felelős, a szakszervezeti kongresszus teljesen elítéli. A Dawes-terv nem szolgálja Európa talp ráállítás át, de a német munkásosztály rabszolgává tételét eredményezi. Utána a bányamunkások föderá ciójának titkára, Cook bejelentette, hogy a francia munkások föderáció I iától táviratot kapott, amelynek értelmében a francia munkások elité lik a Dawes-féle tervezetet és követelik a német munkások fölszabadítását a gazdasági terhek rendkívüli megpróbáltatása alól. Szerb vendéglő' a Szajna-párion Párisi tevéi Paris, szeptember »Ha vaui pénz, van nö és van Páris«. Régi sóhajtás ez a Sorbonne vidékén. Nemzetközi panasza a szivnek itt a diáknegyedben. De szerbül most hallottam először. Érdekel a két fiatalember, kik itt szokatlanul egymásba hajolva, fordulnak be a Szajnapart egyik ismeretlen sikátorába. Félig összeesett ócska ház előtt állnak meg. Aí kapu mellett prifix vendéglő. A félelmetes, szomorú, jó prifix restaurant. Háromhetvenötön startolhat most bennük a jebbsorsra érdemes; bácskai gyomor is. A két fiatalember ebbe a vendéglőbe jár. Az ablakba függesztett étlapon »goulasch hongrois«, és valami olvashatatlan entrée körülbelül »juvecs« akar lenni. Megint bement egy ur a »Gazette de la Jugoszlavie« plakátjával kezében.' Szerb vendéglő. Két kicsi szoba, minden asztal foglalt. Olyan kicsi asztalok, hogy foglaltak, ha egy vendég ül az asztalnál. A legtöbb vendéig, diák, a l többi munkásruhát visel. Ma ünnepe vau a vendéglőnek. Előkelő vendég, félig hivatalos ur. Mig a féihivataios ur asztalról-asz- I talra barátkozik, a vendéglőssel ismer- Ikedem. Nagyon meg van elégedve a vendégeivel. Szereti őket. A szivéhez közel állnak — magyarázza komoly meggyőződéssel. Már a háború előtt is' hozzájártak a diáknegyed szerbjei, ő érti a szerb konyhát, sőt tud is szerbül. »Klanyamsze« üdvözöl két újabb vendéget. Nagy dolog az, mikor a párisi patron szerbül is köszön. A felesége járt lenn Szerbiában a háború előtt. Nagy nexusai vannak — mondja a patron igen komoly ábrázattal. Bocsánatot kér, a konyhába hivják. A belső szobában kapok helyet Mellettem magyarul beszélgetnek, összeismerkedünk. Két nyomdász, bánátiak. Idejárnak, itt jobb a koszt, mint más I pritixben, »meg aztán itt itthon is vagyunk.«-
