Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-07 / 245. szám

1924 szeptember 7.

BACSMEGYEl NAPLÓ

II. 019*1.

TERE-FERE

«ÜT«'»

Hogy van, király ur? Amerikai ügyvédek nemrégiben csoportosan járultak az angol király elé, hogy kifejezzék iránta való tiszteletüket. Ezen a fogadtatáson bohókás epizódok játszódtak le, melyeket az angol lapok is följegyeztek.

A Buckingham-palota sohasem, látott vendégül olyan embereket, kik ennyire megfeledkeztek volna a formaságról. Amerikai jogtudorai nem hoztak magukkal ünnepi ruhát s eszük ágában ccm volt, hogy a király fogadja őket: ennélfogva a palotába sokan túlontúl demokratikus ruhában mentek, csak némelyik kapott fel átabotában egy kürtőkalapot, vagy egy szalónkabátot..

Anglia királyát körülvették a közvetlen és közlékeny amerikaiak, kik barátilag nyújtották feléje kezüket. Ilyesforma kijelentések történtek az amerikai ügyvédek részéről: >(.

— Hogy van király ur? Nagyon örvendek, hogy Önt látom.

— Már régóta szerettem volna megismerni önt.

— Igazán kedves, hogy fogad bennünket.

Néhányan meg sem várva, hogy lord Cromer, ami illendő, bemutassa őket a királynak, maguktól mutatkoztak be:

— Untol ügyvéd vagyok, Illinois városából s méltóztassék talán megengedni, hogy bemutassam barátomat, Smith ügyvéd urat is, aki Misujban lakik.

A küldöttség nőtagjai különösen a király családi élete iránt érdeklődtek: az egyik hölgy egy paszomántos inastól megkérdezte, vájjon a király az élete párját, az angol királynét családi asztalnál Mary-nak nevezi-e. A királyi kert egy pavilonjánál a nők váltig csodálkoztak a királynő munkakosarán s a nevezetes látogatás emlékéül egy melegház minden rózsáját letépdesték és elvitték magukkal.

Napoleon — tüdővészes. Napóleonról eddig már mindenféle kórleletet mondtak ki az orvosok. Lombroso szerint nyavalyatörés. Antonie Tebaldi elmeorvos szerint kötni való bolond. Cabanos szerint több izületi gyuladásban szenvedett, legtöbb orvos pedig azon a véleményen van, hogy az örök letes rákbetegségét már fiatalkorában magában hordozta.

Most uj megállapodást tesz egy olasz orvos. Elásó De Paoli, ki Napoleon utolsó orvosának véleményében osztozik és igazolja Anton Narch'i megállapításait, kit a francia törvényszék oktalanul lebecsült. A francia császár boncolása kiderítette, hogy nemcsak gyomrában voltak nagy elváltozások, hanem tüdejét is ellepték a gümők.

Anton Marchi orvosi naplója gyöfrelmes köhögésről számol be, valamint arról, hogy a száműzött imperátor bal mellkasában fájdalmat érzett és folytonos láz gyötörte öt, rázó hidegséggel. »Mikor utohó hónapokban« ki akart menni a házból »heves köhögés fogta el és kilelte a hideg«.

Napóleon azonban száműzetése előtt is hajlamos volt a hülésre. Fiatalkorában külseje egy tüdövészesére emlékezteit, mellhártyagyulladást is kapott, amelynek nyomát megtalálták a boncoláskor.

Érdekes, hogy Napoleon az utolsó orvosának kifejezetten lelkére kötötte holttestének felboncoltatását, mert meg akarta menteni fiát attól a betegségtől, melyet ő örökölt.

Csakhogy fia szintén tüdövészbe esett, két részről örökölte a veszedelmes betegséget. Apjától': Napóleontól és anyjától: a habsburgi főhercegnőtől. A Sasfiók úgy halt meg, mint a Sas.

Az első apróhirdetés. Londonban most világgyülést tartanak a reklámról s hozzáértő tudósok tanulmányozzák az apróhirdetés keletkezését.

Régi újság az, hogy a falragaszok már az ókorban divatosak voltak, amiről Pompei romjai közt található, vörös és fekete

betűkkel rótt hirdetések tanúskodnak, melyek gladiátor-mérkőzésekre hívják a járókelőket, vagy bizonyos fürdőket ajánlanak a nagyérdemű közönség figyelmébe.

Hol keletkezett az első apróhirdetés? Sehol másutt, mint Angliában, a XVII-ik században. 1619-ben jelent meg az -apróhirdetések őse, mely még kezdetleges, dadogó, gyermeteg s szóról-szóra igy hangzik:

— Ó nyájas olvasó, nagyon kérlek téged azonnal foglalkozz egy kis vasderes lovacska sorsával. Orra, lába, oldala fehéres s farkán fekete lolt található. A farán pediglen egy forradás. Szilaj és csupa tűz. Magassága körülbelül tizennégy arasz és hat esztendős. John Rotterharmtól lopták el, mikor a lovacska legelészett Londontól tizenhat kilométernyire. Aki fölvilágositást ad róla, vagy visszahozza, annak olyan jutalom üti a markát, hogy nem bánja meg fáradságát.

Ugyancsak ebből a korból származik egy másik apróhirdetés is, mely úgy viszonylik a maihoz, mint az ekhos szekér a repülőgéphez.

Károly, Anglia királya, elvesztette kedvenc ölebét. Az udvari szertartásmester egy újságba közzététette a kutya pontos leírását azzal a megjegyzéssel, hogy' a becsületes megtaláló illendő jutalomban részesül. De az apróhirdetés végére az alábbirt elmélkedést függesztette:

— Az, aki megleli az ölebet, adjon hirt a Whytehallban, hol ezt a kedves állatot jobban ismerik, mint az, aki elrabolta a kutyát. Csak nem lop kutyát valaki a királytól? ö Felségének talán nincs joga kutyát tartani? Nyugodt lehet az illető, hegy a kutyának jó helye van s ez volt az egyetlen hely, melyért nem versengtek a királyi udvarban lebzselő ingyenélők, tányérnyalók, udvaroncok . . .

*

A szent év nőirukái. Hirt adtunk már arról, hogy a Vatikánban, a pápai látogatások alkalmával milyen szigorúan ellenőrzik a nők ruháját. Már XV-ik Benedek uralkodás kénytelen volt kiadni a szertartás-mester egy rendeletet, mely szerint a pápai kihallgatáson a hölgyek kizáróan fekete ruhában tartoznak megjelenni a főpap előtt.

Most az egyre növekvő kihallgatások miatt a pápai szertartás-mester egyenesen a meghivójegyekre nyomtatja az alábbi utasítást különböző nyelveken:

— öszentségébez csakis azok a hölgyek bocsáttatnak, kik fekete ruhában, zárt nyakkal, hosszú ruhaujjakkal jelennek meg.

Ezt a szöveget már pár nap múlva minden kihallgatásra szóló meghívón ott látni. Most pedig, minthogy a pápa szent évet hirdetett, a Vatikán azzal a gondolattal foglalkozik, hogy hivatalosan és részletesen is megadja annak a női ruhának a modelljét, mely a Vatikánban udvarképes. -Nem kell azt hinni, hogy ezen a ruhán nem lehet változtatni, mindössze arra szolgál majd, hogy a szabónők: tudják mb lyenre kell szabniok a nyakat és ujjat. A mintát, mint olvassuk, a pápának is bemutatják, hogy megkapják a pápa hozzájárulását.

Erről az uj ruháról sokat beszél most az olasz sajtó s a hölgyek is igen érdeklődnek iránta. Mindenesetre egy ruhájukkal több lesz.

*

Wagner megölt egy papagályt

Különös történet, de a római Monde fogadkozik, hogy igaz.

Tudósok bizonyították be utóbb, hogy a növények nagyon érzékenyek a zene iránt és a hangok rezgése, a szakadatlan muzsika, skálázás árt fejlődésüknek.

A madarak ezzel ellentétben élénken érdeklődnek az emberi hangok iránt, az egyiket a másiktól pontosan megtudják különböztetni. Csakhogy minden szabály alól van kivétel.

Egy angol énekesnő most kedves papagályát siratja, ki a zene miatt pusztult el. Ez a papagály nemcsak szerette a zenét, hanem értett is hozzá, valóságos

zenekritikus volt. Mikor úrnője gyakorolt, minden alkalommal közölte a véleményét az «énekről, anélkül, hogy megkérte volna rá. Néha azt mondta: »éljen« néha pedig ezt: »csapnivaló, Beatrix«.

Beatrix, az énekesnő azt is elbeszéli az újság munkatársának, hogy papagálya csak a régi mestereket kedvelte, erősen konzervatív volt. A modern muzsikától egyenesen fázott, az Aidáért lelkesedett.

Az énekesnő utóbbi hetekben vett grammofont és első este Wagnert játszott. A papagály közönyösen hallgatta, tartózkodott, minden tetszésnyilvánítástól. Másnap reggel azonban holtan találták meg kalitkájábn. Nem birta ki a zenei forradalmat.

*

Miért átkozták kiTolsztoJt. Most tudjuk meg hiteles okmányok alapján, hegy a legnagyobb Írót miért átkozta ki az egyháza.

Birjukov, a hírneves orosz újságíró, Tolsztoj egykori bizalmasa most közzéteszi Tolsztojnak a cári cenzúrától eltiltott minden írását, megjelenteti azt a levelét is, mely jasznája-poljanai remetéiének kiátkozását okozta, íme aj levél legerélyesebb részlete:

— Felséges uram, Nikolajevics Alexandtevicsl ön bizonyára nem tudja, hogy

nevében micsoda borzalmas, kegyetlen bűnöket követnek el. E bűnök, melyek i minden becsületes ember megvetését kel-' tik föl leginkább a Szent Szinódus fő-1 nőkének a lelkét terhelik, ki valósággal egy második Rettenetes Iván. Kergesse el ‘ ezt a hitvány és kegyetlen Pobjedonovecevet. Vegye fontolóra, hogy ez az em-! bér rosszhírbe hoz bennünket Oroszor-’ szág, Európa és a történelem előtt. Ren-delje el, hogy azok a törvények, melyek j a felekezeti üldözéseket lehetővé teszik,1 azonnal eltöröltessenek. Az ön kötelessége, hogy véget vessenek ezeknek a lehetetlen állapotoknak. Ha nem hallgat' lelkiismerete szavára, gondolja meg, hogy, cinkos lesz mindazokban a bűntények- ] ben, amelyeket elkövettek: ezáltal pedig arról tesz tanúságot, hogy nem ismeri esz emberi érzést s a családi szeretetet. Gondoljon arra, hogy igy nem emelheti többé szemét az Istenhez, mert Isten nem bocsát meg ilyen btint. Felséged alázatos szolgája Tolsztoj Leó.

Amint ismeretes, Miklós cár semmibe sem vette Tolsztoj Leo atyáskodó levelét, azonnal elküldte a Szent Szinódus főnőkének, ki pár nap múltán a jasznapoljanai bölcset átokkal sújtotta.

A magyarországi nemzetiségi mozgalom

aktáitól

ii.

1905 május 5-én. a koalíció idején, Mihályi Tivadar, a nemzetiségi párt nevében a következő deklarációt küldte Ferenc Józsefhez:

»Parlamenti zilált viszonyaink arra késztették Felségedet, hogy az 1901—1906. évekre összehívott országgyűlést 1905 I. 4-én feloszlassa és uj választások kiirása által "kísérletet tegyen az irányban, hogy lehetőséget nyújtson a választóközönségnek arra, hogy a felszínen levő fontos közjogi és politikai kérdések tekintetében véleményét kinyilatkoztassa.

1. Kívánják az általános választójogot és a választókerületnek minden szeparatisztikus érdektől ment, igazságos beosztását.

2. Az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe foglalása szándékosan elmülasztatott. A sajtó- és szólásszabadság a lakosság túlnyomó többségeire nézve hatályon kívül helyeztetett. Országos sérelemnek kutforrása az a tény, hogy a nemzetiség egyenjogúsítása tárgyában hozott 1868. évi XLÍV. törvénycikk nem hajtatott és nem hajtatik végre. A nemzetiségeket még abban is megakadályozzák, hogy saját pénzükön iskolákat tarthassanak fenn.

3. Ugyancsak az 1868. XLIV. törvénycikk szellemével ellentétben a tolmácsi intézmény alkalmazása által a közvetlenség és szóbeliség üluzóriussá válik. A két évi katonai szolgálat behozatallát az egész ország lakossága kívánja. Eredményes katonai oktatás csak az, ha az a legénység saját anyanyelvén történik. És éppen ezért az ezredek keretében a legénység anyanyelvére nagyobb súly fektetendő. Gazdasági szempontból kívánatos,. hogy az Ausztriától esetleg bekövetkezendő különválás csak az előfeltételek megteremtése és a kellő előkészületek megtétele után foganatosíttassák, nehogy országunknak és népének agrárérdekcit veszélyeztesse.

Alattvalói hűségűnkből folyó kötelességünk kijelenteni, hogy a jelen országgyűlés főfeladatának fogja tekinteni oly parlamentreform létesítését, mely az általános választójog alapján állva, a választókerületek arányos beosztása, a választások szabadságának és tisztaságának fokozottabb intézményes biztosítása által a népképviselet az

igazi nemzeti akarat letéteményesévé teszi, mivel az alkotmányon és, . parlamentárizmuson rágódó kór; gyökeres orvoslása és a felszínre: került közjogi és gazdasági kérdések megnyugtató megoldása csakis; oly népképviselettől várható, mely, a nemzet egészétől nyervén megbízatást, minden jogos érdek képviseletét lehetővé fogja tenni.

Kik egyéiránt mély hódolattal: vagyunk Magyarország, Horvát- és Szlavonországnak országgyülésileg egybegyüít képviselői: dr. Mihályi Tivadar, Russu Slrianu János, Novacu Aurél dr„ Vlad Aurél dr„ Comsa Miklós dr„ Suciu János dr„ Pop Cs. István dr„ Damian Vazul, Pavlovics Ljubomir, Hodzsa Milán.

* i

A nemzetiségi párt nevében Mihályi Tivadar 1910 julius 11. napján a kővetkező felirati javaslatot terjesztette elő a magyar képviselőházban: I

Az alkotmány újjászervezését az általános, egyenlő és titkos szavazati jog megalkotásával kell megkezdeni. Ennek az eszmének minden mieghamisitása csak késlelteti! az ország konszolidációját. A nemzet. ha igazi szükségleteit kielégítik, örömmel adja meg az eszközöket a korona fényének és az állam' hatalmának növeléséhez. A nemzetiségi párt elvárja, hogy az országgyűlés a legsürgősebb állami szükségletek elintézése után azonnal a választási reformmá.! foglalkozzék. Reméli a nemzetiségi párt, hogy az uralkodó meg fogja akadályozni! olyan választójog megalkotását, mely a nemzetiségeket az alkotmányos jogokból továbbra is kizárná vagy amely reform a nemzetiségeket érdekeikben sértené. A nem-' zetiségek mindenkor rendíthetetlen hívei voltak az uralkodóháznak és ezért kulturális és gazdasági fejlődésük érdekében követelik a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló , lS(>8-ik évi törvénycikknek a hala-1 déktalan végrehajtását.

A LEGÚJABB ZENEKŰSLÁGEREK:

Jó estót kívánok, megjöttek a temesvári huszárok A létező legjobb csárdás 12 Din.

Ahogv engem ver az Isten. Várady Aladár legnagyobb sikerű dala 12 Din.

Meghalok utánad. Kálmán—Győri szenzációs operettje. 2 füzetben á 18 Din.

MORAVZTZ KIADÁS, RIKDENÜTT KAPHATÓK