Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-07 / 245. szám
10. oldal. fSACSMEGYEI .NAPLÓ 1924 szeptember 7» élni, a másik meg házat szeretne vinni s úgy költeni — mert hála Istennek, van miből —, hogy a szomszédok »pukkadjanak«. Az egyik otthon kívánná tartani a gyerekeket, hogy állandóan gyönyörködhessen a fejlődésükben, a másik »intézetbe küldené őket, mert ez »nóbel«, s más is teszi, akinek van hozzá elég pénze. És igy tovább... -S ha a szomszédok kinyitják a fülüket. s ezt mindenesetre megteszik (mert azoknak a füle mindig nyitva van), altkor ugyanazt fogják tapasztalni a meggazdagodott Fehérvagy Weisz-párnál, amit a letört Feketééknél vagy 'Schwarzéknál, hogy t i. a jó ember és a jó asszony veszekszik... Ugy-e bár, nincs egészen igaza a népek közmondásokban ragyogó Ennyi felé és még egynéhány magyar párt irányzata szerint még többféle kellene tehát szakadoznia egyj-egy utódállam magyarságának. I Vagy gondoljuk el, hogyan néztük tvolna a régi Magyarországon, ha például a négy-öt országgyűlési képviselővel reprezentált románság »Román kisgazdapárt«, »Román keresztényszocialista-pdrtt és »Román szociáldemokrata párU elnevezések, alatt forgácsolta volna szét erejét? Magyarországon a nemzeti kisebbségek már évtizedek előtt öntudatos faji politikát csináltak. Példát adtak egy változott helyzetben velük szenében kisebbségbe került magyarságnak az öntudatos kisebbségi ellenzéki politikára. Nem. Higyje el az utódállamok magyarsága — ha ugyan a saját bőrén Itapasztaltak után ez még magyarázatra szorul —: nem olyan rózsás egyik utódállamban sem a magyarság helyzete, hogy egy más ország belpolitikai szeszélyei szerint való politizálás és e sze■ rínt való részekre bomlás luxusát megengedhetné magának. Erdély és Jugoszlávia magyarsága nőm Is tette ezt. Es aki e két állam magyarságának helyzetét és gondolkozását ismeri, — legyen szabad magamat ezek közé soroznom —, tudhatja, milyen groteszkül hatna Erdélyben még csak a íeietnütése is ilyen pártnak: »Románia! magyar kisgazdapárt« és »Romániai magyar keresztényszocialistapárt«? Épp igy fonákul hangzagék a Bácskában és Bánátban a »Jugoszláviai magyar kisgazdapárt« vagy a »Jugoszláviai magyar keresztényszocialistapárt» elnevezés. A jugoszláviai magyarság hamar belátta a maga kicsiségét és elnyomott helyzetét és ilyen szét tagozódást nem engedett meg magának. Az ott is újabban felkavart és bomlasztani képes felekezeti kérdést kell csak kívül hagyni az ajtókon és akkor a Đaviđovics-kormány demokratikus kormányzása meg kell, hogy hozza a poraiból megélemetíő »Magyar Párt.« tevékenységének és eredményes munkásságának iíj fázisát Az erdélyi magyarság vezetőségében pedig megvolt az a történelmi öröklöttség, az önállósági és kormányzati érzék, hogy tulnézett a magyarországi kurzusállapotokon, nem igazodott azokhoz, hanem — mint a saját sorsára kidobott éretteszu ifjú távol a) szülői háztól, idegen országban, — nem azt nézte: vájjon hogyan éi, mit csinál, mivel foglalkozik, mivel tartja, fenn magát és életéit messze; élő szülője, hogy ő is gondolkozás nélkül azt utánozza, hanem megindult a saját feje után és 3z uj állam: változott viszonyai, életlehető(ségei szerint igyekezett bizonytalan sorsát megjavítani, megszilárditanL Ennek a felismerésnek az ideje jött el most már a szlovenszkói magyarságra is. Meglevő pártjaiknak egy őszinte nagy magukbaszállásra van szükségük. Nem bontásra, nem a szépen felépített szervezeteik ledöntésére kell gondolni. Minden meglevő konstrukció felhasználható és felhasználandó. Arról van szó, hogy revideálni kell elvi alapjaikat és uj közös alapot keresni, amelyre az egész csehszlovákiai magyarság nemzeti, gazdasági és kulturális érdekeinek hatalmas védőbástyáját fel lehessen építeni. És én azt Íriszem, nem is olyan nehéz ezt a közös elvi alapot megtalálni. Ha nemcsak a jelszavak fontosak a pártok vezetői előtt, hanem az azok mögött sokszor elvesző lényeg, akkor úgy a »kisgazdáknak«, mint a »keresztényszocialistáknak« meg kel! látniok saját pártprogramjaikban azt a teherbíró pillért, amelyen mindkét párt nyugszik s amelyet sem Magyarországon, sem máshol a föld kerekségén nem kezdett ki az idő, amely úgy Magyarországon, mint a három utódállamban — sajnos — még mog nem valósult álont, nemes politikai ideál, küzdésre érdemes cél és amelynek megvalósulása mindenütt egy jobb, igazságosabb rendet, az utódállamokban ezzel együtt tern’részetszerüen az ottani magyarság bölcsességének? Nincs, mert itt nerr a szegénység áll hadilábon egymással, nem is a gazdagság fog fegyvert a vagyon másik képviselője ellen, hanem az, egész életre és életvitelre kiható sorsdötő változás amely — akár szegénnyé, aákr gazdaggá tesz —, egyes embert is kizökkent a gazdasági és erkölcs egyensúlyából, s házastársakat természetesen még könnyebben lódi ki onnan. S legjobban azárt sajnálom Bacsóókat, hogy azért kell váiniok mert szegényekké lettek, s nerr mert meggazdagodtak. Még a házassági elválás is könnyebben viselhető el, ha azért történik, mer a feleket fölveti a pénz, mint ha azért válik szomorú kénytelenséggé, mert nincs módjuk hozzá, hogy mind -a ketten jóllakhassanak... ■I mini iWIHiift i1 f\"TI1 W TiTTTFii"..... I1 Willi............. 1 A magyarság politikája az utódállamokban Irta: tír. Nagy Vince' magyar nemzetgyűlési képviselő, volt belügyminiszter j Ha a három utódállamba szakadt magyarság politikai érvényesülését és irányzatok tekintetében való orientációját vizsgáljuk, a következőket állapíthatjuk meg. Legelőször ás viszonylagosan leghatásosabban a csehszlovákiai magyarság érvényesíthette erejét a jugoszláviai és romániai magyarsághoz képest Mig Jugoszláviában ás Romániába^ az elmúlt években a sovinizmus és a reakció párosultak a kormányzattal, addig az uj csehszlovák köztársaság modernebb szellemű vezetői megkisérelték a náluk is szenvedélyesen lobogó nacionalizmus sovénségének áilamfentaxtó kormányzati elvként való megtartását és ennek reakció helyett haladó szellemmel, bizonyos fokú demokráciával való összeegyeztetését. Nehéz kísérlet. A szándékolt eredmény kétséges is. Mert a túlzó nacionalizmus maga is reakciót jelent, majdnem fából vaskarika, tehát annak a haladó szellemmel való párosítása. így történt, hogy Csehszlovákiában a kisebbségek, mint a magyarság is, hamar hozzájutottak a politikai szabadság egyes elemeihez, válaszfói joghoz, képviseleti joghoz és bent a parlamentben, valamint a községi és törvényhatósági életbeai az -anyanyelvűk .használatához. Ezzel szemben Romániában és Jugoszláviában a reakciós kormányzatok lehetetlenné tették még a legminimálisabb népkisebbségi jogok érvényesítését is. Már pedig Lélektani törvény, hogy a bajban levők, az elnyomottak, inkább megbékülnek egymással, mert nagyon is rászorulnak egymás segítségére, mig ellenben még egy relativ szabadság, egy relativ jólét is alkalmat ad arra, hogy az együttélők között az elvi, szokásbelli, jellembeli, vallási, osztály — és sokféle egyéb különbségek is felüssék a fejüket Ez eredményezte azt, hogy Jugoszláviában és Romániában a legelső vajúdási időszak után eggyé olvadt a magyarság és a köztük meglevő világnézeti különbségek ellenére mindkét államban csak egyetlen u. n. »Magyar Párt« alakult, ameiy igyekezett a mindenkori adott helyzet szerint az egész ottani magyarság érdekeit megvédeni. Csehszlovákiában ellenben adva lévén E politikai megmozdulás lehetősége, természetszerűleg bekövetkezett a differenciálódás magán a magyarságon belül is. Ez idáig érthető, logikus és szinte elmaradhatatlan volt. Most; következett • azonban valami, ami sem logikus, sem szükségszerű nem volt, éppen azért el is maradhatott volna. Hogyan indult meg ugyanis a szlovákiai magyarság szervezkedése és politikai pártkeretekben való elhelyezkedése? Nem a Csehszlovákián belül fennálló helyzetet, nem az ottani magyarság közvetlen nézőpontjait,, politikai és gazdasági érdekeit' vagy' osztálytagozódásánál fogva szinte determinált világszemléleti elveit vették a szervezkedés alapjául, hanem amint az anya köldökzsinórjáról még le nem szakadt magzat egy ideig az édes anya vérkeringésének részese, úgy a csehszlovákiai magyarság is a magyarországi politikai vérkeringés szerint lélekze-tt és gondolkozott, az ottani mentalitásba élte bele magát és az ottani eszméket és annak terminológiáját tette magáévá. Nem vette észre, nem akarta észrevenni, hogy időközben az anyaország a trianoni béke aláírásával maga vágta el a köldökzsinórt. így alakult meg Szlovákiában magyarországi mintára a kisgazdapárt és keresztény szocialista párt. (Miközben a szlovákiai magyar- munkásság a régi mérsékelt szociáldemokraták és a Becsbői irányított kommunisták versengésének tárgya ési áldozata lett.) Nem akarnak e sorok szemrehányást tartalmazni a szlovenszkói két polgári párt vezetői ellen, hiszen ha nem szabtak is önálló irányt a sors áitaí vezetésük alá juttatott magyarság életének, ebben elsősorban a magyarországi tudatos vagy öntudatlan irányítás a hibás, másrészről fhég igy is azzal, amit tettek, a szlovenszkói magyarság szervezeteidre tömörítésével és ezek utján a magyar érdekekért folytatott nemes harcukkal, minden elfogulatlan magyar embernek, az egész' magyar nemzetnek háláját kiérdemelték. Azt azonban be kel! látniuk, — úgy látszik, a kisgazdapárt vezére már be is látta —, hogy lehetetlen egy más államban élő magyarságot a Magyarországon meglevő pártkeretek szerint beskatulyázni. Lehetetlen, hogy az utód{államok magyarság ánakuezer uj és speciális problémával megkezdendő politikája e problémák mellőzésével egyszerűen visszfénye legyen a magyarországi politikai rétegeződésnek és a gyakran változó efemer pártalak uiatoknak. Ha őszintén végiggondoljuk az ilyen fuggvényszerü képződését és mindenkor a magyarországi viszonyok szerint való utánaforroálódását az utódállamokbeii magyarság politikájának, borzasztó abszurdumok állanának eiő. Vegyük csak: mi következnék ennek az elvnek következetes alkalmazása mellett, ha például Magyarországon különvált pártot alakítanának az ötven holdon aluli és az ötven holdon felüli kisgazdák? Majd ezek ismét elkülönülnének aszerint, hogy hivei-e az általános választói jognak, vagy nemi. Ez maga már négy variánsát adná magának a kisgazdapártnak. És ugyanígy bekövetkezlietik a keresztényszpcfallsta irányzatnak ágakra szakadása, aminthogy Magyarországon be is következett. Eddig három külön pártja van Magyarországon a keresztény intranzigencíának. nem is szólva a negyedikről, Bethlen egységes pártjától, amely szintén kereszténynek nevezi magát érdekeinek minél teljesebb érvényesülését jelentené. Ez pedig: a demokrácia. Aki meggyőződésből keresztény szocialista vagy aki valóban magyar kis-i gazdának tanja magát, annak a demokráciát mint éltető levegői kell fogadnia Gondoljunk csak a legelső magyarországi őszinte és nem kurzus-keresztényszocialistapárt nagynevű dűlőkének, néhai Giesswein Sándornak tiszta demokráciájára! AM pedig igazán kisgazda, nem pedig lakeipős, ezerholdas rr»űparaszt, az mi is lehetne más mint demokrata? Az utódállamokban egyenesen a magyarság egyesítésének eszköze lehet a demokrácia. Ezért azt egy közös pártprogramra alapjává kell tenni. A Jugoszláviában most újraéledő Magyar Párt és a Romániában meglevő Magyar Párt kell hogy ezt az eddig is vallott alapelvüket folyton fentartsák, erősítsék, a gyakorlatban kiépítsék és megvalósítani törekedjenek. Csehszlovákiában pedig az erős szervezetekkel és már parlamenti gyakorlattal rendelkező magyar polgári pártoknak erre a közös alapra volna kívánatos egy uj egyesülésben helyezkedniök, amely egyesülés nem volna más, mini a »Csehszlovákiai Magyar Párt« vagy a »Csehszlovákiai Magyar Demos, krácia Pártja*. Egy ilyen egységes és őszintén demokratikus magyar párt nemcsak az államhatalom és ennek pártjai felé jelentene erőt, de fokozott vonzással hatna más nemzeti kisebbségek pártjai irányában is. Már pedig ezeknek a magyar kisebbséggel éppen a demokrácia közös plattformj án való együttműködése és szövetsége a közös sors diktálta parancs és a jobb jövő megteremtésének eszköze. E. SZÉCSÍ PHÍLATELIA bólyogkereskeáes Subotica főportánál Legújabb &r*My Kiemel 1924—25. afecmék miadim ».«•--raktáron, Bi-tyesrsySjtőknek vá'i&Wtékoft 'meg-k©í-e»éere köldök. — BSogvéteLra kerestsh használt Ju2,"j»iáv bélyegeiket. Olcsó és jő bútorokra van szüksége?' Keresse fel Zvekáu és Madarász Du-i lióeva ulica 77. szám alatti asztalosműhelyéi. Épület-, portál, bútor-asztalos sok. ^G°SLA Vfj4 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG RACSMEGYEI FŐTELEPEI. KOY1SAP Petra Zrinjskog 36 Telefon 55 SUB0HCA Kr. Aleksandra 7. Telefon 303 2367 SOMBOR Trg V. Stepanovica Telefon 216 *PYRAM#PYRAM* A drágaság, mely napról-napra ií^ mindig ijesztőbb méreteket ölt, ing késztet bennünket arra, hogy szűk- gn *** ségleteink fedezéséné! fokozottabb írt elővigyázattal legyünk. Különösen s®* d, vonatkozik ez a cipőkrémek véte*4 lére, mert hiszen általánosan tudott í..?- dolog, hogy a legjobb cipőkrém a "T* ■gSj terpentines árn, mely leheletszerű rétegben felkenve, a cipőnek sima ^rtj tükörfénytkölcsönöz,abőrtkonzer- gjg válja ésvizhatlanná teszi.AWjobb írt j cipőkrém e tekintetben a „Pyram* p** d. amely minden üzletben kapható. SS ★fflVHAd^RIVHAd*
