Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
10. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1924 szeptember 21 BABITS MIHÁLY: Egy fonnyadó bokorhoz Fonnyadó, sárguló ribizkebokor, neked ősz már ez a nyár!, Virágod lehullt, gyümölcsöd leszedték, vén gályád is pereg már. Leveledet görcs huzza össze, mint az öreg ember tenyerét; s éjről amint éjre tép a kölyök szél, te kopaszodsz legelőbb!. Szerte még a szőllő érik a napon, csupa zöld és fiatal; szerte a virágok arca kipirul, színük örömriadal: csak te ejted el lombjaid egyenként, mint pénzét a bárgyú agg: lombod közt aszó pár szem gyümölcs, aludt vércsöppek piroslanak; rajtad egy bolond keserű magyar fej égbőlesett szeme jár: fonnyadó, sárguló ribizkebokor, neked ősz már ez a nyár . . . TAMÁS ISTVÁN: BOCSÁSSATOK MEG, most szépen kézerifogom magam s megyünk vissza elszaladt országomért, hol vérszagu mészároslegények tusáznak rémült bikákkal és vad kofák almával dobálják a kisgyereket, ó, fulladt, kávés délutáni csodák, por, patika, ökrösszekér és hüs, holdaséji rettegések, itt nincs háborúság és háború se volt, a prédikátor szájából kövér gyöngyök fakadnak, s a zord férfikortól megőriz a falum, öcséim, húgaim mi tovább játszunk a vénségben is, csókom mindig a gyerek csókja, asszonyutáni kíváncsiságom vágyakozás anyám mellére és maradok halálig a régi gyermek, csodálkozó és csacska, kereplővel, mézeskaláccsal és este, ha későn jövök haza, a kapu alatt nádpálcával les rám a nagyapám. Egy jugoszláviai merénylő öngyilkos lett Budapesten Budapestről jelentik: Szombaton hajnalban a Lánchíd budai oldalán a rendőr egy gyékényszatyort talált. amelyben két levél volt. Az egyik levél a főkapitányság címére szólt. Felbontották a levelet, amelyet Lesnyik János vegyészmérnök irt és bejelentette, hogy öngyilkosságot követ el, Az okleveles vegyész — a levél szerint — sokat nyomorgóit. mert nem tudott álláshoz jutni. Végre egy biztosító intézet alkalmazta vidéki szervezőnek. Sikkasztott. elfogták és több hónapi fogházra ítélték. Szabadulása után még nagyobb nyomorba jutott és ezért Olaszországba vándorolt ki. Itt — folytatja a levél — összeköttetésbe került egyesekkel, akiknek nevét esküje miatt nem árulhatja el és akikkel szövetkezett arra, bogy egy vezető szerb nolitikust bombamerénylettel eltesznek láb alól. Azért szövetkeztek ennek a politikusnak az élete ellen, mert öt Magyarország és Olaszország közös ellenségének tartották. Tervük végrehajtására a múlt év elején Jugoszláviába utaztak, dg üt. valaki elárulhatta őket. mert Ljubljanában a katonai dandárnarancsnokság májusban letartóztatta őket. Egy évi fogság után ez év tavaszán megszökött és hosszú buidosás után visszatért Magyarországra. Ekkor érte azután a legnagyobb csalódás, mert régi családi életének már csak a romjait találta Budapesten. Ez keserítette el annyira, hogy elhatározta. véget vet életének és a Dunába ugrik. sonakoznak a hetük, amelyeket energikusan, de minden szenvedély nélkül vetett papírra. A monarchia prolcuristája volt Peren ez József, akinek p^rénisége semmiben sem különbözött egy lelkiismeretes, dolgát pontosan végző Burg-hivatalnokétól. Ezer és ezer ilyen távirat, levél került ki Ferencz József keze "’ól, mindig a legtisztább megfogalmaz*chan, mindig aktaszerüen. Ügy dolgozott, mint egy gép, és olyan szorgalmasan, mintha a császári táviratok nélkül legalább is megállt volna a monarchia élete. Minden nap kora reggel már bent ült a dolgozószobájában és sokszor késő estig nem távozott el onnan. A levelek és táviratoknál különösen a címzésre ügyelt nagyon. A monarchia tisztviselőinek ranglistáját senki se tudta jobban, mint ő. E tekintetben olyan megbízható volt, mint egy sematizmus, vagy mint a go thai almanach. TERE-FERE Könyv a japánt földrengésről. Szeptember elsején volt egy esztendeje, hogy Japán fővárosát és környékét elpusztította a földrengés. Ennek a páratlan szerencsétlenségnek külsőségeiről annak idején értesítettek bennünket a különböző tudósítások. Most, az évfordulón könyv jelenik meg róla, melynek szerzője a legnagyobb francia költő, Paul Claudel, Franciaország tokiói nagykövete. ö vall ékes szavakban a katasztrófáról. Könyve annyival inkább is érdekes, miVel a szerző kívánsága szerint <csak kétszáz példányban nyomták. íme egykét részlete: — Szeptember elsején délben (lehetetlen volt nem megjegyezni az órát, mert abban a másodpercben a nagykövetséggel szemben lévő császári kastély bástyáján a tüzér, mint máskor is megadta a déli ágvulövést oly. kevéssé zavartatva magát az elemek háborgásától, mint ahogy bizonyára az utolsó ítélet hárso-Inája sem hozta volna ki sodrából) a föld mozogni kezdett lábaink alatt A földrengés veszedelme az, hogy mind a nagyok, mind a kicsinyek egyformán kezdődnek és aki megszokta, föl sem veszi, mivelhogy első pillanatban lehetetlen megkülönböztetni a végzetes szerencsétlenséget játékos földlökésektől. De a rázkódás egyszerre irtózatos-hevessé vált s egy üvegajtón át kirohantam. Minden mozgott. Kimondhatatlan borzalmas valami látni magunk körül mozogni a nagy földet, mely mintha hirtelenül valami szörnyűséges, csak a maga törvényeit követő erővel telnék meg. Amint már mondottam, olyan ez, mintha egy megbízható ember, kire mindenkor föltétlenül számíthatunk, egyszerre reánk se hederit s nem törődve velünk átadja magát az önkívület és haláltusa görcseinek. — Előttünk hirtelenül megjelenik az égő Jokohama panorámája. Úgy kezdődik, hogy izzó hegyláncok merednek fel, a meggyuladt széntelepek s közepében egyforma parázsdombok félköre lángol, melybe csak itt-ott szikráznak kissé világosabb lángok. Időnként egy robbanás, egy láng nyilai az égig: a gazométer vetődött szét, vagy a tűz egy vegyigyár lerakatát érte el és szüntelenül azt a szakadatlan sercegést halljuk, mely egy nagy tömeg sokszavu tereferéjéliez hasonlít, a tűznek azt a zaját, melyet mindnyájan ismerünk mikor kandallóban meggyujtunk egypár fatuskót és száraz venyigét, a tűznek azt a végtelen munkáját, mely vidáman és szörnyűséges erővel tombol, íölfalva mindent * A dohányfüst öl. Gyakran' hallot-Ferencz József írása Ezek az Írások Ferenc József ke- [biztosan kiolvasná a császár egyenzeirásai. Az fj hetük, amelyek kéz-; súlyozott egyéniségét, azt a félig jegyként vannak alattuk, a császár Ihivatalnok, félig katona t^ust, amely- - — c * * "7 1— / I ft i>rW7 -* j.. / aláírását pótolják. Közel bét évtizedig uralkodott Ferencz József, — egészen gyerekember korától a vénségig —, de írása mindig ugyan% csak a legnagyobb szükségben vál toztatja meg azt a véleményét — általában világszemléletét —, amelye az iskolamesterektől szerzett meg — Of~ egy volt: egyszerű sablon-irás, tis: ta vonalvezetés és kiinért pontossá: A betűk .karakteréből a gráfokig (Nyugodt, egyenletes a császár irájsa. minden komplikált disz, sallang »nélkül. Száraz „és unalmas rendben tut ez az intést az antinikotinizmus apostolaitól. Ne dohányozzunk, mert a füst előbb-utóbb megöl bennünket. Most komoly tudósok ismétlik meg ezt a mondást, csakhogy más kicsengéssel. A dohányfüst tényleg öl: bizonyos esetben megöli az ember legnagyobb ellenségeit, a baktériumokat,