Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-20 / 258. szám

1V24 szeptember 20,

BACSMEGYEI NAPLÓ

3. oldal

Sanghai elesett

Peking- ellen vonulnak a mandzsu csapatok

Londonból jelentik: Pekingiből és Sanghaiból legutóbb érkezett egybehangzó jelentések szerint ugyanakkor. amikor Csang-Cso-Lin sereg vezére megkezdte az előnyomulást Peking ellen, déli szövetséges társa, Cse-Kiung kormányzója, akinek iiadserege Sanghai mellett harcolt, döntő vereséget szenvedett. Csapatainak túlnyomó része átpártolt Kuan-Szu-hoz.

Sanghai kínai városnegyede az utolsó ütközet után megtelt menekültekkel és a külföldi kolóniák önkéntes csapatai újból felfegyverkeztek, hogy távol tartsák az európai negyedtől a kínai menekülő csapatokat, mert félő, hogy fosztogatni akarnak. Cse-Kiang katonai kormányzója, aki megszökött hadiszállásáról és Sanghai környékén tartózkodik, lemondott méltóságáról. Vu-Pei-Fu minden rendelkezésére álló kormánycsapatot Peking környékén von össze, hogy megkezdhesse a hadműveleteket Csang-Cso- Lin ellen.

Péntek esti londoni szikratávirati jelentés szerint Sanghai pénteken a felkelők kezébe esett. A város eles'iét a védőcsapatok szétbomlása okozta.

Amerika és Oroszország

konfliktusa a Wrangei-sziget miatt

Anglia elismerte Oroszország igényét a szigetre

Londonból lentik: Szovjetoroszörszág egy hadihajója augusztus 20-án az északi Jeges-tengeren lévő Vrangel-szigeten kitűzte a bolsevista állami lobogót. Erre a szigetre Anglia is igényt tartott s még régebben kitűzte rajta Nagybritannia zászlaját, most azonban az angol kormány elismerte Szovjet- Oroszország igényét és nem tiltakozott az annexió ellen.

A moszkvai kormánynak még külön az Egyesült-Államokkal is meg fog gyűlni a baja, mert a washing-1 toni kormány még akkor, mikor Anglia diplomáciai utón értesítette az érdekelt államokat, hogy igényt támaszt erre zep északi jegestengeri szigetre, szintén bejelentette a maga igényét. A Vrangel-sziget elhagyatott hely, lakossága mindössze egy amerikai és 11 eszkimó-család, fekvésénél fogva azonban nagy a jelentősége a sarkkutatás szemtton tjából és még nagyobb fontos sdga lesz a szikratáviratozds terén Ázsia és Amerika között.

azért küldtek, hogy közölje a hatóságokkal Munjics járási főnök váltságdíját. A kacsákok Mimiics váltságdíja- fejében háromszázezer ezüst dinárt és ötszáz aranyürát követeltek. azzal az üzenettel, hogy ha a

váltságdíjat a meghatározott időben és helyen le nem teszik, akkor kivégzik a. járási főnököt és a tanítót.

A hatóságok erős katonai és csendőr-osztagokat küldtek ki a kacsúkok üldözésére.

Katonai lázadás Hollandiában

Az újoncok megtagadták az engedelmességet

Amsterdamból jelentik: A hollandi hadseregben több helyőrségen az utóbbi napokban zendülések voltak. így Eredd-ban, amely város közvetlenül a holland-belga határon fekszik, két ezred mf gtagadta az engedelmességet s nem akart kivonulni egy harcszerü gyakorlatra, mert az időjárás rossz volt. Majdnem négyezer katona nem akart indulásra sorakozni és mikor a tisztek közbeléptek, nyíltan megszegték a fegyelmet. A parancsnok a katonai rendőrség csapatait vonultatta ki a lázadók ellen. akik fegyveresen szegültek szembe és véres harc fejlődött ki,

amelyben több tiszt és katonai rendőr megsebesült.

Körülbelül ugyanegyidőben az utrechíi táborban is megtagadták az engedelmességet a katonák. Az eset egész Hollandiában kinos megdöbbenést keltett. A katonai hatóságok azt állítják, hogy nincs szó szervezett zendülésről, kizárólag az újoncok szegték meg a fegyelmet és nagy rendőri készültséggel már sikerült a rendet helyreállítani. Vilma királynőnek jelentést tettek a zendülésekről és a kormány minisztertanácsot tartott, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye.

A csongrádi bombarnerénylők kínvallatása

Diószeghy miniszteri tanácsos tagadja a kínzásokat

Szolnokról jelentik: A csongrádi bombamerénylet főíárgyalásának pénteki harmadik napját a tanúkihallgatások töltötték ki. Az első tanú Odry Zuard budapesti tisztviselő előadja, hogy jelen volt a véres bálon és látta, hogy .a merénylet előtt valaki az uccáról felkapaszkodott a bálterem ablakpárkányára és betörte egy kemény tárggyal az ablakot, majd ezen a nyíláson keresztül dobta be a bombát. A tanú megesketése után Kőim Izidor csongrádi bádogosmester elmondja, hogy Kókai János a merénylet utáni napon leköpte őt az uccán és a következőket mondotta neki:

— Büdös zsidó, nem nyugszom addig, amig egy is lesz közületek ebben a városban.

Utána özvegy Forgó Pálné, Ságiék közeli rokona azt vallja, hogy két héttel a merénylet előtt Sági János említette előtte, hogy készül valami a zsidók elten.

Albán rablók

elhurcoltak egy délszerbiai

főszolgabírót és kíséretét

Arany és ezüst váltságdíjat követelnek a foglyokért

Beogradból jelentik: Petv-bői érkező jelentés szerint csütörtökön este Gyakovica és Pety között albán kacsákok egy csapata megtámadta és foglyul ejtette Munjics gyakovicai járási iönököt. Pelrovics írnokot és két csendőrt, akik éppen közbiztonsági ellenőrző körútra indultak. Velük együtt elhurcoltak egy tanitót és egy parasztasszonyt a leányával.

Az ötventagu kaesák-csapat lesből támadta meg és körülfogta a csoportot, valamennyiüket megkötözték és a közeli erdőbe vitték.

A támadásról a parasztasszany és leánya vittek először hirt. akiket a kacsákok kifosztva és levetkőztetve szabadon engedtek.' Az éjszaka folyamán visszaérkezett Gyakovicára Petrovics Írnok is. akit a kacsákok

Diószeghy miniszteri tanácsos kihallgatása

A következő tanú Diószeghy János miniszteri tanácsos, aki a nyomozást a merénylet ügyében vezette. Előadja, hogy a miniszterelnököt helyettesitő Vass József miniszter utasítására ment Csongrádra a vizsgálat irányítására. Sági János kihallgatása december 30-án este két becsületes csongrádi polgár jelenlétében történt és ezek előtt Sági beismerő vallomást tett. Ugyanígy vallott Sinkó László is. aki részletesen elmondta, hogy miképpen akarta bedobni a bombát, amelynek kanóca nem gyűlt meg. azután hogyan vágta le késsel a kanócot és hogyan történt a merénylet Kihallgatása után Sinkó négyszemközt panaszkodott neki. hogy »szerencsétlenné tették öt azok, akik ide kerültek Csongrádra. ö mindig becsületes ember volt, de azok megrontották.« Elmondotta, hogy nem az az egy bomba volt. amellyel a merényletet elkövették. de van egy másik bomba is, a melyet eldugtak.

— Azt mondta— vallja Diószeghy — adjak mellé kíséretet és a bombát elő fogja hozni. Ez meg is történt és félóra múlva előttem volt a bomba 25 darab patronnal.

— Kijelentem és eskii alatt vallom. hogy tudomásom szerint ottlétem alatt a rendőrség emberei senkit sem bántalmaztak. Meghagytam, hogy a nyomozást a legerélyesebben kell folytatni, de bántalmazni senkii sem szabad. Meg is kérdeztem Sági Jánost, hogy bántalmazták-e és ő kijelentette, hogy nem bántalmazták. Az idevonatkozó vádak ellen tehát tisztelettel óvást emelek és védelmet kérek.

Az elnök kérdésére Diószeghy kijelenti. hogy semmiféle külső sérülés nyomát nem látta a vádlottakon.

Az elnök: A vallomások szerint ön azt az utasítást adta volna a detektiveknek. hogy izzadásig kell vallatni a vádlottakat, továbbá, hogy ki kell őket vinni parasztszekéren a határba.

Diószeghy: Ilyen kijelentéseket nem tettem, de nem is tehettem. Becsületemre kijelentem, hogy nem igaz.

Közben a vádlottak padjáról gúnyos kifakadások hangzanak el, mire Diószeghy az elnökhöz fordul:

— Méltóztassék rendelkezni, hogy itt a vádlottak padján ne zavarjanak engem.

Az elnök most már kemény hangon kiált a vádlottakra:

— Ismételten figyelmeztetem magukat, hogy legyenek csöndben s viselkedjenek tisztességesen. Ha ez így tart tovább, kénytelen leszek megvasaltathi magukat és azt majd meg fogják emlegetni.

Diószeghynek a védelem ad fel ezután kérdéseket. Széchenyi István védő kérdései után Ulain Ferenc dr. azt kérdezi Diószeghytöl. miért bocsátotta szabadon Ságit?

Diószeghy: Sági önszántából jelentkezett vallomástételre, könnyíteni akart a lelkiismeretén és elmondotta. hogy fiatal házas és négy napja nem volt otthon. Ezért azf I mondottam neki, mivel nagyon megr könnyítette a nyomozás munkáját, ’derék, becsületes magyar ember, hazabocsátom.

Ulain: Méltóságod a közbiztonsági osztály főnöke. Milyen törvény alapján bocsátotta haza Ságit?

Diószeghy: Hazabocsátottam a magam hatáskörében. Megtudtam, hogy tekintélyes csongrádi gazda, akinek szökésétől nem kell tartani.

Ulain: Dehát akkor miért nem bocsátotta szabadon a többit is. azok is vannak olyan tekintélyes csongrádi polgárok.

Diószeghy: Mert nem kérték tőlem hazabocsátásukat

Ulain: Úgy volt. hogy egy másik tettest is hazaengednek, ha beismeri, hogy bajor horogkereszteseket rejtegetett.

Diószeghy: Ez nem áll. Semmiféle más tekintetben nyomozást nem folytattunk, csak a bombamerénylet ügyében.

Ulain: A Héjjas-brigád ügyében * zárja.

sem adtak fel kérdéseket a vádlottaknak?

Diószeghy; Nem.

Ulain: Ön kijelentette, ho^y minden eszközt fel fog használni a bűncselekmény kiderítésére. Nem riad vissza semmitől.

Diószeghy: Tiltakozom ez ellen — és itt élesen Ulain felé fordul, szinte kiáltja: — mert én nem dolgozom olyan eszközökkel, ügyvéd ur, mint amilyenekkel talán ön dolgozott volna.

Izgalmas szembesítés

Az elnök ezután szembesíti Sinkó Lászlót Diószeghy miniszteri tanácsossal. Sinkó fenntartja, hogy kínozták őket vallatás közben. — Kegyed is — ezt erős hangon kiabálja Diószeghy felé fordulva — mint egy sebzett vad rohant egyik szobából a másikba.

Az elnök erélyesen rászól Sinkóra, hogy ne sértegesse a tanút.

Sinkó: igenis, jelen volt a tanácsos ur akkor, amikor engem öszszekötöztek és feltettek egy székre.

Diószeghy: Az én jelenlétemben kötözték meg magát?

Sinkó: Elkezdtek ütni, verni...

Ezután Bölönyi József is azt állítja, hogy megverték, de nem mert szólni — mondja — Diószeghynek. Utána Fiilöp Andor a szembesítésnél a következőket mondja:

— A méiltóságos ur nagyon jól tudja, hogy kény szeritettek bennünket a vallomástél elve. Igenis mondotta azt, hogy izzadásig kell bennünket vallatni.

Diószeghy: Nem igaz, amit mond.

Ffilöp: Nek.... egy jóérzésü csendőr, amikor ön elé vezettek, a fülembe súgta, hogy vigyázzak nagyon. vallják be mindent a tanú előtt, mert megérkezett Pestről a hiéna.

Az elnök rendreutasitja a vádlottat, majd Diószeghy a következőket mondja: Elnök ur, megáll az embernek az esze, hogy ezek hogy viselkednek itten és miket beszélnek össze-vissza énrólam.

A védők ellenzik, az ügyész kívánja Diószeghy megesketését, a mit a biróság el is rendel.

Ezután tizenkét tanút hallgattak ki, akik közül többen látták a vádlottakat a mulatság előtt és után a Magyar KP'1 kávéházban. Több tanú hallotta, amint a vádlottak a merénylet napján a vasúti vendéglőben a következő kijelentést tették:

— Este zsidó bál lesz, bombát kellene közéjük dobni.

Ezzel a délelőtti tárgyalás véget ért.

A délutáni tárgyalás

Délután bé<">m órakor nyitotta ^meg újból a tárgyalást Fuchs elnök, jjBarna György csongrádi gyógyszerészt hallgatták ki először, aki résztvett a bálon és menekülés közben látta Piroc1-"1 Györgyöt a kávéházban.

Kataniczky Ödön mészáros nem vett részt a bálon, csak annyit tud, hogy amikor a vádlottakat Szegedre vitték, Piroska György arcán sebet látott.

Kókai János az emlékezetes éjszakán János-napot ünnepelt. A mostani pör vádlottal szintén eljöttek hozzá, akik valamennyien részegek voltak. Az elnök kérdésére kijelenti#hogy Piroskáért ő tette le a kauciót. A védő kérdésére elmondja, hogy őt is letartóztatták és a fogházban hallotta a vádlottak jajgatását és látta Piroska arcán a sebesüléseket.

Maisländer csongrái pincér elmondja, hogy látta, hogy a merényit estéjén a vádlottak a kávéházban együtt ültek. Ekkor Sinkó nagyon részeg volt.

Az elnök ezután a tárgyalást be-;