Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-20 / 258. szám

1V24 szeptember 20, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Sanghai elesett Peking- ellen vonulnak a mandzsu csapatok Londonból jelentik: Pekingiből és Sanghaiból legutóbb érkezett egy­behangzó jelentések szerint ugyan­akkor. amikor Csang-Cso-Lin se­reg vezére megkezdte az előnyo­mulást Peking ellen, déli szövetsé­ges társa, Cse-Kiung kormányzója, akinek iiadserege Sanghai mellett harcolt, döntő vereséget szenve­dett. Csapatainak túlnyomó része átpártolt Kuan-Szu-hoz. Sanghai kínai városnegyede az utolsó ütközet után megtelt mene­kültekkel és a külföldi kolóniák ön­kéntes csapatai újból felfegyverkez­tek, hogy távol tartsák az európai negyedtől a kínai menekülő csapa­tokat, mert félő, hogy fosztogatni akarnak. Cse-Kiang katonai kor­mányzója, aki megszökött hadiszál­lásáról és Sanghai környékén tar­tózkodik, lemondott méltóságáról. Vu-Pei-Fu minden rendelkezésére álló kormánycsapatot Peking kör­nyékén von össze, hogy megkezd­hesse a hadműveleteket Csang-Cso- Lin ellen. Péntek esti londoni szikratávirati jelentés szerint Sanghai pénteken a felkelők kezébe esett. A város eles­­'iét a védőcsapatok szétbomlása okozta. Amerika és Oroszország konfliktusa a Wrangei-sziget miatt Anglia elismerte Oroszország igényét a szigetre Londonból lentik: Szovjetorosz­­örszág egy hadihajója augusztus 20-án az északi Jeges-tengeren lé­vő Vrangel-szigeten kitűzte a bol­sevista állami lobogót. Erre a szi­getre Anglia is igényt tartott s még régebben kitűzte rajta Nagybritan­­nia zászlaját, most azonban az an­gol kormány elismerte Szovjet- Oroszország igényét és nem tilta­kozott az annexió ellen. A moszkvai kormánynak még kü­lön az Egyesült-Államokkal is meg fog gyűlni a baja, mert a washing-1 toni kormány még akkor, mikor Anglia diplomáciai utón értesítette az érdekelt államokat, hogy igényt támaszt erre zep északi jegestengeri szigetre, szintén bejelentette a ma­ga igényét. A Vrangel-sziget elha­gyatott hely, lakossága mindössze egy amerikai és 11 eszkimó-család, fekvésénél fogva azonban nagy a jelentősége a sarkkutatás szem­­tton tjából és még nagyobb fontos sdga lesz a szikratáviratozds terén Ázsia és Amerika között. azért küldtek, hogy közölje a ható­ságokkal Munjics járási főnök vált­ságdíját. A kacsákok Mimiics vált­ságdíja- fejében háromszázezer ezüst dinárt és ötszáz aranyürát követel­tek. azzal az üzenettel, hogy ha a váltságdíjat a meghatározott időben és helyen le nem teszik, akkor ki­­végzik a. járási főnököt és a tanítót. A hatóságok erős katonai és csendőr-osztagokat küldtek ki a ka­­csúkok üldözésére. Katonai lázadás Hollandiában Az újoncok megtagadták az engedelmességet Amsterdamból jelentik: A hollandi hadseregben több helyőrségen az utóbbi napokban zendülések voltak. így Eredd-ban, amely város közvet­lenül a holland-belga határon fek­szik, két ezred mf gtagadta az enge­delmességet s nem akart kivonulni egy harcszerü gyakorlatra, mert az időjárás rossz volt. Majdnem négy­ezer katona nem akart indulásra so­rakozni és mikor a tisztek közbelép­tek, nyíltan megszegték a fegyelmet. A parancsnok a katonai rendőrség csapatait vonultatta ki a lázadók el­len. akik fegyveresen szegültek szembe és véres harc fejlődött ki, amelyben több tiszt és katonai rend­őr megsebesült. Körülbelül ugyanegyidőben az ut­­rechíi táborban is megtagadták az engedelmességet a katonák. Az eset egész Hollandiában kinos megdöb­benést keltett. A katonai hatóságok azt állítják, hogy nincs szó szerve­zett zendülésről, kizárólag az újon­cok szegték meg a fegyelmet és nagy rendőri készültséggel már si­került a rendet helyreállítani. Vilma királynőnek jelentést tettek a zendü­lésekről és a kormány miniszterta­nácsot tartott, hogy a szükséges in­tézkedéseket megtegye. A csongrádi bombarnerénylők kínvallatása Diószeghy miniszteri tanácsos tagadja a kínzásokat Szolnokról jelentik: A csongrádi bombamerénylet főíárgyalásának pénteki harmadik napját a tanúki­hallgatások töltötték ki. Az első tanú Odry Zuard budapesti tisztviselő előadja, hogy jelen volt a véres bá­lon és látta, hogy .a merénylet előtt valaki az uccáról felkapaszkodott a bálterem ablakpárkányára és betörte egy kemény tárggyal az ablakot, majd ezen a nyíláson keresztül dob­ta be a bombát. A tanú megesketése után Kőim Izidor csongrádi bádo­gosmester elmondja, hogy Kókai János a merénylet utáni napon le­köpte őt az uccán és a következőket mondotta neki: — Büdös zsidó, nem nyugszom addig, amig egy is lesz közületek ebben a városban. Utána özvegy Forgó Pálné, Sá­giék közeli rokona azt vallja, hogy két héttel a merénylet előtt Sági Já­nos említette előtte, hogy készül va­lami a zsidók elten. Albán rablók elhurcoltak egy délszerbiai főszolgabírót és kíséretét Arany és ezüst váltságdíjat követelnek a foglyokért Beogradból jelentik: Petv-bői ér­kező jelentés szerint csütörtökön este Gyakovica és Pety között albán kacsákok egy csapata megtámadta és foglyul ejtette Munjics gyakovi­­cai járási iönököt. Pelrovics írnokot és két csendőrt, akik éppen közbiz­tonsági ellenőrző körútra indultak. Velük együtt elhurcoltak egy tanitót és egy parasztasszonyt a leányával. Az ötventagu kaesák-csapat les­ből támadta meg és körülfogta a csoportot, valamennyiüket megkö­tözték és a közeli erdőbe vitték. A támadásról a parasztasszany és leánya vittek először hirt. akiket a kacsákok kifosztva és levetkőztetve szabadon engedtek.' Az éjszaka fo­lyamán visszaérkezett Gyakovicára Petrovics Írnok is. akit a kacsákok Diószeghy miniszteri taná­csos kihallgatása A következő tanú Diószeghy Já­nos miniszteri tanácsos, aki a nyo­mozást a merénylet ügyében vezette. Előadja, hogy a miniszterelnököt he­lyettesitő Vass József miniszter uta­sítására ment Csongrádra a vizsgá­lat irányítására. Sági János kihall­gatása december 30-án este két be­csületes csongrádi polgár jelenlété­ben történt és ezek előtt Sági beis­merő vallomást tett. Ugyanígy val­lott Sinkó László is. aki részletesen elmondta, hogy miképpen akarta be­dobni a bombát, amelynek kanóca nem gyűlt meg. azután hogyan vág­ta le késsel a kanócot és hogyan történt a merénylet Kihallgatása után Sinkó négyszemközt panaszko­dott neki. hogy »szerencsétlenné tet­ték öt azok, akik ide kerültek Cson­grádra. ö mindig becsületes ember volt, de azok megrontották.« Elmon­dotta, hogy nem az az egy bomba volt. amellyel a merényletet elkövet­ték. de van egy másik bomba is, a melyet eldugtak. — Azt mondta— vallja Diószeghy — adjak mellé kíséretet és a bombát elő fogja hozni. Ez meg is történt és félóra múlva előttem volt a bom­ba 25 darab patronnal. — Kijelentem és eskii alatt val­lom. hogy tudomásom szerint ottlé­tem alatt a rendőrség emberei sen­kit sem bántalmaztak. Meghagytam, hogy a nyomozást a legerélyeseb­ben kell folytatni, de bántalmazni senkii sem szabad. Meg is kérdez­tem Sági Jánost, hogy bántalmaz­ták-e és ő kijelentette, hogy nem bántalmazták. Az idevonatkozó vá­dak ellen tehát tisztelettel óvást emelek és védelmet kérek. Az elnök kérdésére Diószeghy ki­jelenti. hogy semmiféle külső sérü­lés nyomát nem látta a vádlottakon. Az elnök: A vallomások szerint ön azt az utasítást adta volna a de­­tektiveknek. hogy izzadásig kell val­latni a vádlottakat, továbbá, hogy ki kell őket vinni parasztszekéren a határba. Diószeghy: Ilyen kijelentéseket nem tettem, de nem is tehettem. Be­csületemre kijelentem, hogy nem igaz. Közben a vádlottak padjáról gú­nyos kifakadások hangzanak el, mi­re Diószeghy az elnökhöz fordul: — Méltóztassék rendelkezni, hogy itt a vádlottak padján ne zavarjanak engem. Az elnök most már kemény han­gon kiált a vádlottakra: — Ismételten figyelmeztetem ma­gukat, hogy legyenek csöndben s viselkedjenek tisztességesen. Ha ez így tart tovább, kénytelen leszek megvasaltathi magukat és azt majd meg fogják emlegetni. Diószeghynek a védelem ad fel ezután kérdéseket. Széchenyi István védő kérdései után Ulain Ferenc dr. azt kérdezi Diószeghytöl. miért bo­csátotta szabadon Ságit? Diószeghy: Sági önszántából je­lentkezett vallomástételre, könnyíte­ni akart a lelkiismeretén és elmon­dotta. hogy fiatal házas és négy napja nem volt otthon. Ezért azf I mondottam neki, mivel nagyon meg­­r könnyítette a nyomozás munkáját, ’derék, becsületes magyar ember, ha­­zabocsátom. Ulain: Méltóságod a közbiztonsá­gi osztály főnöke. Milyen törvény alapján bocsátotta haza Ságit? Diószeghy: Hazabocsátottam a magam hatáskörében. Megtudtam, hogy tekintélyes csongrádi gazda, akinek szökésétől nem kell tartani. Ulain: Dehát akkor miért nem bo­csátotta szabadon a többit is. azok is vannak olyan tekintélyes cson­grádi polgárok. Diószeghy: Mert nem kérték tő­lem hazabocsátásukat Ulain: Úgy volt. hogy egy másik tettest is hazaengednek, ha beismeri, hogy bajor horogkereszteseket rej­tegetett. Diószeghy: Ez nem áll. Semmi­féle más tekintetben nyomozást nem folytattunk, csak a bombamerénylet ügyében. Ulain: A Héjjas-brigád ügyében * zárja. sem adtak fel kérdéseket a vádlot­taknak? Diószeghy; Nem. Ulain: Ön kijelentette, ho^y min­den eszközt fel fog használni a bűn­cselekmény kiderítésére. Nem riad vissza semmitől. Diószeghy: Tiltakozom ez ellen — és itt élesen Ulain felé fordul, szinte kiáltja: — mert én nem dolgo­zom olyan eszközökkel, ügyvéd ur, mint amilyenekkel talán ön dolgo­zott volna. Izgalmas szembesítés Az elnök ezután szembesíti Sinkó Lászlót Diószeghy miniszteri taná­csossal. Sinkó fenntartja, hogy kí­nozták őket vallatás közben. — Ke­gyed is — ezt erős hangon kiabálja Diószeghy felé fordulva — mint egy sebzett vad rohant egyik szobából a másikba. Az elnök erélyesen rászól Sinkó­­ra, hogy ne sértegesse a tanút. Sinkó: igenis, jelen volt a taná­csos ur akkor, amikor engem ösz­­szekötöztek és feltettek egy szék­re. Diószeghy: Az én jelenlétemben kötözték meg magát? Sinkó: Elkezdtek ütni, verni... Ezután Bölönyi József is azt ál­lítja, hogy megverték, de nem mert szólni — mondja — Diószeghynek. Utána Fiilöp Andor a szembesítés­nél a következőket mondja: — A méiltóságos ur nagyon jól tudja, hogy kény szeritettek ben­nünket a vallomástél elve. Igenis mondotta azt, hogy izzadásig kell bennünket vallatni. Diószeghy: Nem igaz, amit mond. Ffilöp: Nek.... egy jóérzésü csen­dőr, amikor ön elé vezettek, a fü­lembe súgta, hogy vigyázzak na­gyon. vallják be mindent a tanú előtt, mert megérkezett Pestről a hiéna. Az elnök rendreutasitja a vádlot­tat, majd Diószeghy a következő­ket mondja: Elnök ur, megáll az embernek az esze, hogy ezek hogy viselkednek itten és miket beszél­nek össze-vissza énrólam. A védők ellenzik, az ügyész kí­vánja Diószeghy megesketését, a mit a biróság el is rendel. Ezután tizenkét tanút hallgattak ki, akik közül többen látták a vád­lottakat a mulatság előtt és után a Magyar KP'1 kávéházban. Több tanú hallotta, amint a vádlottak a merénylet napján a vasúti vendég­lőben a következő kijelentést tet­ték: — Este zsidó bál lesz, bombát kellene közéjük dobni. Ezzel a délelőtti tárgyalás véget ért. A délutáni tárgyalás Délután bé<">m órakor nyitotta ^meg újból a tárgyalást Fuchs elnök, jjBarna György csongrádi gyógy­szerészt hallgatták ki először, aki résztvett a bálon és menekülés köz­ben látta Piroc1-"1 Györgyöt a ká­véházban. Kataniczky Ödön mészáros nem vett részt a bálon, csak annyit tud, hogy amikor a vádlottakat Szeged­re vitték, Piroska György arcán sebet látott. Kókai János az emlékezetes éj­szakán János-napot ünnepelt. A mostani pör vádlottal szintén eljöt­tek hozzá, akik valamennyien ré­szegek voltak. Az elnök kérdésére kijelenti#hogy Piroskáért ő tette le a kauciót. A védő kérdésére el­mondja, hogy őt is letartóztatták és a fogházban hallotta a vádlottak jajgatását és látta Piroska arcán a sebesüléseket. Maisländer csongrái pincér el­mondja, hogy látta, hogy a merény­it estéjén a vádlottak a kávéház­ban együtt ültek. Ekkor Sinkó na­gyon részeg volt. Az elnök ezután a tárgyalást be-;

Next

/
Thumbnails
Contents