Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-20 / 258. szám
4. óidéi. BACSMEGYEI NAPLÓ Q24 szeptember 20. Megállt az export a dinár emelkedése miatt A gabonapiac — A pénzhiány miatt nem esnek az árak Pénzügyi körök a dinár további javulását várják Kedden a külföldi tőzsdéken — elsősorban Zürichben — a dinár ugrásszerűen emelkedett, az előzőnapi 7.05 centimes déli kurzus után 7.275-el zárult a déli jegyzés, az utőforgalomban pedig 7.50 centimesjg drágult a jugoszláv valuta. Az árfolyamban azóta némi stabilizálódás állott be, a zürichi kurzus szerdán, csütörtökön és pénteken 7.35 körül mozgott. A zürichi emelkedést leszámítolták a többi külföldi pénzpiacok és Newyorkban. Londonban éppúgy, mint Prágában. Bécsben és Budapesten, valamint a többi tőzsdéken is 7.30—7.40 zürichi paritásnak megfelelően jegyezték a dinárt. Ez kétségtelen jele annak, hogy a küllőid mindenütt bizalommal fogadta a dinár javulását és bizonyítéka annak is, hogy nem manőverezem, mesterséges árfelha-jtás eredménye a kurzusemelkedés, hanem természetes gazdasági és politikai okok idézik elő a dinár javulását. A külföldi pénzügyi körök hangulatából megállapítható, hogy a külföld bizalommal Ítéli meg a rezsimváltozást. elsősorban pedig a szerbhorvát megegyezést, amely stabil alapokra helyezi az S. fl. S. királyság belpolitikáját. Az S. H. S. királyság külpolitikai helyzete is erősen javul, amire éppen most a bulgáriai macedón-szervezetek likvidálása is kedvező befolyással van. Ezenkívül a középeurópai agrárállamokban éppúgy, mint Amerikában és Oroszországban, tehát a világ gabonatermő államaiban ez évben nagyon csekély volt a termés, úgy. hogy sok állam, amelyek eddig nagy exportjukkal versenyeztek a jugoszláv gabonával, most nem tud külföldre gabonát szállítani. Ezzel szemben a jugoszláviai gabonatermés teljesen kielégítő és igen nagy mennyiségű termény kerülhet kivitelre. Az elmúlt hetekben Budapesten is nagymennyiségű jugoszláviai gabonát vásároltak, a magyar malmok a Bácskából szerezték be a búzát. A tűzifa exportja is most kezdődött meg fokozatosan és igen sok élő állat került Olaszországba, Csehszlovákiába. Ausztriába kivitelre. Az export nagy fellendülése természetesen a dinár fokozott keresletét vonta maga után. A külföldi pénzpiacokon kívül a belföldi gazdasági körök is kedvezően ítélik meg a dinár helyzetét és nemcsak a mostani magas árfolyam megszilárdulásában biznak. hanem annak további emelkedését várják, A beogradi és zagrebi tőzsdéken a külföldi jegyzések paritásának megfelelően estek a devizák és valuták, a kínálat az idegen fizetési eszközökben emelkedik, mivel pedig a pénzhiány miatt a kínált devizák nem tudnak elhelyezkedést találni, ez a dinár szilárdságát csak fokozza. A dinár javulása egyelőre a terménypiacon csak annyiban érezteti hatását, hogy — a gabonában megszűnt csaknem minden forgalom. A mai dinárkurzus mellett az eddigi gabonaárak világparitás fölé emelkedtek. A termelők egyelőre nem szállították le az árakat, a búzáért éppúgy, mint 'a nagy emelkedés előtt, még mindig 350 dinárt kérnek a termelők, holott a mai világpiaci árak alapján, a dinár mostani kurzusa mellett csak 310—320 dináros ár mellett volna exportképes a búza. A malmok is még 550 dinárt kérnek a 0-ás lisztért. Ezért a külföld nerif vásárol, a belföldi exportőrök is beszüntették a vételeket, mert bizonyosra veszik, hogy a dinár stabilizálódásával néhány ncypon belül be kell következnie a gabona áresésének. Az utóbbi hetekben Amerika, Olaszország és Franciaország bab iránt érdeklődött a jugoszláviai piacokon, azonban a vásárlásokat egyelőre ezek is beszüntették a valutakülönbözet miatt. Egyelőre az exportőrök csak régi eladásaikra szállítják le az árukat a külföldre. Ezeknek a dinár emelkedése — akik elmulasztották, idejében nem fedezték le magukat a külföldi devizáik eladásával — tetemes veszteséget okozott. A valuták javulásának egyenes következményeképpen a nagyközönség az importáruk, elsősorban áruházát! cikkek árának esését várja-. A kereskedők azonban még nem használhatják ki a dinár javulásának konjunktúráját, mert nem áll elég pénz rendelkezésükre, hogy idegen valutákban szükségleteiket fedezhessék. Sőt a kereskedők nénzhiánya most csak fokozódik, mert a fogyasztó közönség szemmelláthatóan még az eddiginél is nagyobb mértékben tartózkodik a vásárlásoktól — várja az olcsóbbodást. Erre pedig — a kereskedők szerint — csak akkor lehet kilátás, ha a din-ár legalább egy-két hónapig megmarad a mostani nívón. Ferenc József és a halóit Kossuth Az uralkodó utasításai a. karlócai szerb kongresszus királyi biztosához Ferenc József egyéniségének legszembetűnőbb jellemvonása,- amiről csaknem minden levele tanúskodik, tele' volt kicsinyességekkel. Ilyen tulajdonsága beteges irtózata mindentől, a mi azokra a már rég elmúlt időkre emlékeztethette, amikor államcsíny segítségével a trónra jutva, küzdeni volt kénytelen a forradalom ellen. Később már megszilárdult viszonyok közt is, még mindig rémeket látott, s környezete, bár csak mosolygott a forradalom lehetőségének a gondolatán, mégis nagyon vigyázott, hogy távoltartsa tőle niég a legcsekélyebb jelét is a forradalmi érzésnek vagy gondolkodásnak, ami valamiképpen sérthetné a császár érzékenységét. Azok az izgalmak, melyekbe Kossuth Lajos halála Ferenc József közvetlen hiveit ejtette, most meglehetősen érthetetlennek és fölöslegesnek látszanak utólag előttünk, Kossuth 1894 március 20-án kilencvenéves korában halt meg Túráiban s nem sokkal azelőtt hallatta azt a Kasszandra-jósia- I tát, hogy Magyarország halálra van ítélve Ausztria oldalán, tehát el kell szakadnia tőle, ha nem akar vele együtt tönkremenni. Maga Ferenc József adta ki a parancsot, hogy el kell nyomni a gyásznak minden tömeges megnyilvánulását Kossuth halála alkalmából. A gyász azután annál nagyobb hévvel nyilatkozott meg tüntetések alakjában, s a színházi előadásokat, melyeket a császár kívánsága szerint nem lett volna szabad lemondani, mégis megakadályozták. (Az egyetemi ifjúság azokat, akik be akartak menni valamelyik színházba, a következő szállóigévé lett kérdéssel beszélték le erről: »Uraságod ugylátszik, hogy idegen?«) Budapesten erőszakkal próbálták meg kitűzni a gyászlobogót a középületeken és beláthatatlan embertömeg kisérte utján Kossuth koporsóját, mely Turulból Buli dapestre érkezett. A császár félt a turini emigráns nini- í buszától s megállapíthatóan örömmel fogadta, amikor Szögyéu- Marich László berlini nagykövet jelentést tett arról, hegy megakadályozta a berlini Magyar Egyesület elnökének, Horváth királyi tanácsosnak segítségével azt. hogy az egyesület koszorút küldjön Kossuth temetésére. A nagykövet jelentésére Ferenc József ceruzával a következő sorokat irta rá: Kérem a nagykövettel bizalmasén közölni megelégedésemet, később esetleg történhetnék valami Horváth kir. tanácsos érdekében. 1894 április 7-én megtörtént minden a császár utasítása szerint. A dinasztiát újra megmentették és Morvát elnök érdemeit megjutalmazták. Ferenc József kegyelete A queretarói tragéda után, .amikor Miksa császárt, Ferenc József tcstvéröccsét a mexikói fölkelők kivégezték, az uralkodó az ettiket megszabta rövid táviratban értesítette a gyászos eseményről az európai udvarokat. Egyetlen barátjának és legkedvesebb vadásztársának, Albert szász királynak azonban nemsokára magánlevélben is kiöntötte a szivét s ebben az írásában, mint láthatjuk, olyan valóban meleg emberi hangokon szól, aminőt más címzetthez intézett leveleiben nem találunk: Ferenc József Alberthez. Laxenburg. 1867 szept. 10. Kedves Albert! A szomorúságnak és fájdalomnak ebben az esztendejében is bátor vagyok tudtodra adnom, hogy ha előre nem látott események meg nem akadályozzák, szeptember 25-től körülbelül október 12-ig vadászni fogok lseidben és hogy Sziszi meg én nagyon boldogok lennénk, ha ott láthatnánk téged is. Bizonyára jól hatna Beád, ha feledhetnél a szép hegyekben annyi bánatot és bosszúságot és ha régi vadásztársaságunk meg is ritkult legjobb vadászunk és hit barátunk halálával, azért még vadászhatunk jókat. Még mindig álomként tűnik fel előttem, mikor arra gondolok, hogy ő nincs többé velünk, sohasem vadászik többé velünk. Minden kő a felejthetetlen barátra emlékeztet s az ember mindig azt hiszi, hogy mindig újra meg kell jelennie köztünk a rég megszokott helyeken. Nandó egyébként is Ischlben van s már az egész nyáron ott vadászik, Gackel kissé később érkezik, mert még a Miksa után újonnan béreli vadászterületén. Bairischzellben szarvasra c-kar vadászni, úgy, hogy jó társaságra találsz majd itt. A lakás- a villában készen vár téged és még egy urat. Abban a biztos reményben, hogy nálunk láthatlak és mielőbbi válaszodat kérve, maradtam hü rokonod Ferenc. Ez a levél csak látszik cinikusnak. Az uralkodó valóban az élet legfőbb javának tekintette a vadászatot s kétségtelenül abban látta Miksa tragikumának... kicsucsosodását, hogy »sohasem vadá- | távirat tanúsítja: szik többé.« Nem megütköznivaló tehát, hogy így gyászolja testvéröccsét, hiszen kegyeletes érzéséről nem is tehetett volna Ferenc József különbül tanúságot, mint azzal, hogy Miksát, a hires l kocavadászt — akinek ügyetlenségén állandóan bosszankodott és gúnyolódott — »legjobb vadászunkénak nevezi. A karlócai szerb kongresszus A szerb kongresszus évente ülésezett Magyarországon, amikor őfelségét rendesen királyi biztos képviselte. A szerb kongresszussal szemben a király az gerős kéz politikáját akarta képviselni, erről tanúskodik ez a távirata: A császár Bittó miniszterelnöknek. Buda, Siffrirozva. biztosa, Huber, ma nálam volt. Előadásából iáítam. hogy nincsenek határozott utasításai, egyáltalában nincs tisztában a kormány szándékairól. Jelentést kérek, hogy a követendő irány még femiál!-e és egyáltalában világos tudatában van-e a kormány teendőinek, minden esetlegességgel szemben. A királyi biztosnak mindenesetre pontosan tudnia kell, mi a teendője é.s a kongresszusnak is éreznie kell. hogy a kormány tudja, mit akar. Elküldetett 1874. 27/6. Fj. A »némeíbarálság« A háború alatt mindenfelé korpoltálták azt a viccet, hogy Ferenc József, amikor hírül adták neki a német csapatok egyik vereségét, így kiáltor fel: Nagyon helyes, le kell gázolni azokat a disznó poroszokat!« A viccnek voltj némi alapja. Az uralkodó nem szerettei a németeket, Königgraetzet sohasem felejtette el és a monarchia hivatalos némctbaráísága és az uralkodó privát-érzelmei között mindig széles hézag tátongott. A német-francia háborúban a monarchia megőrizte semlegességét, de, Ferenc József nem túlságosan lelkesedett, amikor «a porosz iskolamesterek megnyerték a háborút.« Ezt igazolja az alábbi távirat: A császár gróf Hohcmvartnak, Bécsben. Siffrirozva. A lapokból látom, hogy a tila- IoiVi ellenére Bécsben nyilvános győzelmi ünnepet tartottak. Igaz-e ez és ellehet-e tűrni a tekintély ilyen megcsorbítását ? 1871. március. Fj. Kíméletlen szigorral.... A munkáskérdést nem túlságos szociális érzékkel kezelte Ferenc József s más eszközt a munkásmozgalommal szemben nem ismert, mint az energikus, lehetőleg fegyveres letörést. Tucatszámra találhatók a levéltárban ilyen táviratai: A császár gróf Taaíle miniszterelnöknek. Becs. Kérek távirati jelentést a tegnapi bécsi kihágásokról. Úgy látszik. hogy energikusabb közbelépés. katonaság erősebb felhasználása szükséges. 1882. 9/11. délelőtt 10 óra. Fj. A legmagasabb táviratra Taaffe gróf a végzetes fortwursteln-vohiiku feltalálója — jelentette, hogy a tüntetést véresen letörték és hatvanhárom tüntetőt letartóztattak. Ferenc Józsejf erre a következő választ küldte: A császár báró Prazák miniszternek. A bécsi zavargásoknak a közeljövőre nézve igen- veszedelmes voltuknál. fogva elvárom, hogy a bíróságok a letartóztatott zavargók dolgában gyorsan és szigorúan eljárnak. Az újságokkal szemben (lásd a Neue Freie Pressét) szintén kívánatos volna az államügyészség nagyobb szigora. Budapest. 1882. 11/11. Fj. A császár később sem változtatta felfogását ebben a kérdésben, mint ez a fi A császár Windischgrätz miniszterelnöknek. Becs. Siffrirozva. Meg vagyok elégedve a bécsi esti posta utján előterjesztett miniszteri beszédekkel. Amennyire szükségesnek tartom • a választási törvény kérdésének újra felvételét és folytatását, éppen annyira ajánlom. hogy kíméletlen szigorral és több eredménnyel lépjenek fel az ideái tüntetések ellen. Pressziónak vagy az ettől való félelemnek látszatát teljesen el kell kerülni. Budapest. 1894 21/10. délután 1 óra 25 perc. Fj, A főhercegek és a szolgálati ut Az udvar férfitagjaivai szemben olyan A szerb kongresszus királyi volt Ferenc József viszonya, mint
