Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-19 / 257. szám

i r3S|Ad3)í Poštarina plaćena u gotovom Ara,egy és fél dinár wAwr r ÍW^ w/x'. '<$$$> ' n\ ÍP W B k H!> Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Suhotica, PÉNTEK, 1924 szeptember 19. 257. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. f^Sierkesztőség 5—10 EISfizetéei ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Suhotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbash-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossla-Fonciére-palota) Borzalmas méretűvé hatalmaso­dik el az a polgárháború, mely immár tizenkét éve szakgatja két vérző részre a mennyei birodal­mat. A kínai falon keresztül alig érkezik olyan hir az európai em­berhez, mely túl tudná üvölteni égbekiáltó szenvedéseit. Az eu­rópai embert fájdalmak drótköte­lei bilincselik le megoldatlan problémáihoz, alig jut el füléhez valami nyugtalanító morajlás az idegen világok sorstragédiájából. Kinában négyszázmillió ember áll szemközt egymással, négy­­százmillió ember vívja tizenkét év óta a világtörténelem legna­gyobb polgárháborúját. Az ame­rikai szabadságharc folytatódik most a kinai falon túl, Észak küzdelme Dél ellen. S a két há­borús félhez embersürük renge­tegei szegődnek szövetségesekül, hogy még irtózatosabb méretű legyen a harc s még kibékithetet­­lenebbek legyenek az ellentétek. Észak-Kina az orosz szovjet se­gítségét nyerte meg és a déliek soraiban már ott küzdenek az ind segédcsapatok. Az orosz fanatiz­mus s a hindu megszállottság ütköznek össze a sárga folyók völgyében. S az európai civilizá­ció hűbéres hatalmai mint a sa­kálok, ott settenkednek a fölmér­­hetetien kiterjedésű harctéren. Amerika az északi csapatot segíti munícióval, Japán a délieket, Anglia mindakettőt. Vájjon mi mozdította meg ezt az eleven Sárga-tengert, mi mi­­liíarizálta a sárga ember leikét, mely ötezeresztendőkkel ezelőtt már selyemben járt, porceliánt gyártott, köjtőkef tartott el s ta­lán a puskaport is ismerte. Mi vitte közéjük a háború vérszagát, a tömegőrület baktériumait, mi adott a kezükbe fegyvert, hegy egymást öljék azok, akiket az európai civilizáció ellen megvé­dett a Nagy Fal s az idegen kultúra. Kínában valóban az ame­rikai szabadságharc nyúlt ki, nem­csak azért, mert ott is Észak harcol Dél ellen, hanem azért is, mert valóban szabadságért folyik a küzdelem. Az amerikai szabadságharc a rabszolgát akarta fölszabadítani, a kinai polgárhá­ború pedig — a földért folyik. A magántulajdon szentsége és a földet osztó Agrarreform állí­totta csatasorba Északot és Ke­letet, a földbirtokosokat és a nin­­csetleneket. A szociális igazság követelése ellen nem volt elég védelem sem a Nagy Fal, sem az idegen kultúra. A mongolok legendás hadseregeit föltartóztat­ták a falak, tövében meg kellett torpanni minden hóditó szándék­nak, de az igazság kopogtatására lehullottak a faiak s megnyilot­tak az idegen kultúra sorompói-Caesar földet osztott szét a lé­gionáriusok között s földet kap­tak Napoleon veteránjai is. Nagy Sándor is csak földosztás Ígére­tével tiidta harcba kényszeríteni lázadó cohorsait. Azt a nemze­déket, amelyik tett valamit a maga életének a mentésén túl, amelyik, ha ölt, ha gyilkolt, ha rombolt, de küldetést teljesített, nem lehetett soha elzárni a föld­től. A föld nemcsak első ringa­­tónk és végső nyughelyünk, de az emberi törekvés igazi célja, az igazi jutalom, az igazi fizetség. Van-e még nekünk szükségünk arra, hogy nagy világégések láng­jánál a gondolatok fénycsóvái mellett, négyszázmillió embert — hogy eltörpül még a világháború is eme borzalmas összecsapás méretei mellett! — fölfegyverző igazság öröktüzénél mércsikéljük, panaszoljuk, igazoljuk a magunk tragikus bánatát. Minden háború, vér, öldöklés, az emberi erőnek és az emberi értelemnek minden erőfeszítése a földért folyt és a földért folyik. A világtörténelem csak egy véres agrárreform, a nincstelenek küzdelme a birto­kosokkal. Ide egyszerűsödik min­den, s mint az ember, innen in­dul ki s ide tér vissza minden gondolat is. Az emberiség legna gyobb jóltevője az volt, aki elő­ször vetett el búzát s az emberi­ség legnagyobb jóltevője az lesz, aki ebben a százmillió évek óta folyó perben végső igazságot tesz. ... Szegény jugoszláviai nincset­­len magyar, szegény kuruc föl­deden Esze Tamások, minden földrengés és minden égi jel, min­den lángcsóva és minden öröktüz a ti földhöz való ősi és örök jus­sotokat igazolja. A Radics-párt követeli az agrárminiszteri tárcát A király hazaérkezése után történik meg a döntés Beogradból jelentik : A Radics­­párti delegátusok elutazása után csendes napja volt a belpolitiká­nak, annál is inkább, mert még nem történt végleges döntés Ra­­dicséknak a kormányban való el­helyezkedéséről, aminek kérdését előbb még a királlyal is tisztázni kell. Tekintettel arr8, hogy az uralkodó a béllyei uradalomban vadászik, Pelrovics Nasztáz bel­ügyminiszter elutazott Béllyére, hogy referáljon a királynak az általános helyzetről, különösen pedig a Radics-párt részére fenn­tartott tárcák betöltéséről. Macsek dr., a Radics-párt dele­gátusa, aki Preclavec társaságában a kormánnyal folytatott tárgyalá­sok befejeztével visszautazott Za­­grebbe, elutazásakor a következő­­képen nyilatkozott tárgyalásairól a sajtó képviselőinek : — Eleinte azt kívántuk, hogy pártunk égy tagja tárcanélküli miniszterként lépjen a kormány­ba, azonban jobbnak találtuk, hogy resszortokat vállaljunk. Mi ebbe beleegyeztünk és a betöltetlen tárcákat követeltük magunknak, hogy ne idézzünk elő nagyobb megrázkódtatásokat. Az egyedüli miniszteri tárca, amely már be van töltve és a magunk száméra kértük : az agrárreform-miniszte­­rium. Jelöltjeink egyébként a kö­vetkezők : Törvény egységesítő mi­niszter : Macsek, erdő- és bánya­ügyi : Kossulics, szociálpolitika: Krnjevics és agrárreform : Prédavec. Az eddigi agrárreformminiszter, Veszenják Iván, a vallásügyi tár­cát venné át, amelynek ügyeit ideiglenesen Korosec közoktatási miniszter látja el. Az agrárreform­­miniszteri tárcát azért kívánjuk, mert Horvátországot az agrárkér­dés igen mélyen érinti és az előbbi kormányok ezen a téren követték el a legtöbb hibát. A paraszt nyomorát és földéhségét pártcélokra használták ki. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy 8 földigérettel agitáljunk, mert anél­kül is elég erősek vagyunk. Az agrárreform fő elve az legyen, hogy elsősorban azoknak a vidé­keknek a földműveseit kell kielégí­teni, ahol a földet osztják és csak azután kerülhet sor a kolornzálásra, nem pedig, hogy ha egy pártnak szüksége van választókra, akkor egyszerűen áttelepít embereket az illető vidékre, mint ahogy azt Krizman miniszter tette. A minisztertanács ülése A minisztertanács csütörtökön este ülést tartott, amelyen azon­ban nem történt végleges döntés a Radics-párt tárcáinak sorsáról. Az ülésen megvitatásra került a föidmives pártnak az a követe­lése, hogy a kormány ne adasson karhatalmat a datmáciai bíróságok által agrárperekben az 1921-iki rendelet alapján hozott ítéletek végrehajtására. A minisztertanács úgy döntött, hogy megvizsgáltatja a szóbanforgó rendeletet s ha az tételes törvényen alapult, akkor nem teljesiti a föidmives párt kö­vetelését, ha ellenben az 1921-iki rendelet egyszerű hatalmi intéz­kedés volt, akkor visszavonják s azokat az ítéleteket, amelyeket an­nak alapján hoztak, érvénytelení­tik. Ezután a belügyi és földmi­­velésügyi miniszter referátuma alapján tisztviselői kinevezésekkel foglalkoztak, majd Marinkovics Voja külügyminiszter bejelentette, hogy a múlt évben Németország­gal megkötött Kuntze-Ribarzs-féle egyezménynek végrehajtásához most kezdenek hozzá. A termé­szetben való jóvátételi szállítások első részletére — négy millió arany­márka ériékben — megtörtént "ja megegyezés a külügyminisztérium és az illető gyárosok között. A demokrata klub ülése A demokrata klub csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen megjelent D’vidovics Ljuba is. A miniszterelnök részletesen beszá­molt az általános politikai hely­zetről. A beszédet élénk vita kö­vette, amelynek szónokai vala­mennyien örömmel vették tudo­másul azt a bejelentést, hogy a Radics-párt belép a kormányba. Az egyes képviselők ezután be­számoltak kerületeik állapotáról és ezzel kapcsolatban szóvátették a tisztviselők kinevezésének ügyétis. A dzsemjei iskolasérelmei A dzsemjet körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik a köz- » oktatásügyi miniszter ellen, aki szerintük semmit sem hajtott végre azokból az intézkedések­ből, amelyekre ők a délszerbiai iskolák ügyében ígéretet kaptak a kormánytól. Feret Draga bég, a dzsemjet vezetője csütörtökön ez ügyben felkereste Korosec köz­­oktatásügyi minisztert, akivel kö­zölte a klub panaszát és kérte, hogy sürgősen orvosolja a dél­szerbiai közoktatásügyi sérelme­ket. A miniszter tudomásul vette Ferat Draga bejelentését és meg­ígérte, hogy rövidesen intézkedni fog. A Német Párt vezére hazaérkezett A német klubban nagy az élénkség ; a képviselők nagyrésze Beogradban tartózkodik. Hosszabb külföldi útról hazaérkezett a klub elnöke, dr. Krafft is, aki átvette a klub vezetését. Moser dr., a német képviselő­klub alelnöke, csütörtökön este Zagrebba utazott. Mint a képvi­selő-klubban állítják, utjának nincs semmi politikai jelentősége, ha­nem a Zagrebban megtartandó jogászkongresszuson vesz részt. Radios vádja Pribicsevics ellen A Slobodni Dim-ban a követ­kező feltűnést keltő közlemény jelent meg a Radics ellen terve­zett merényiét ügyével kapcso­latban : — Pribicsevics Szvetozár a hor­­vát vezetőférfiak ellen mészár­lást készített elő, mégpedig a szerb harcosok és. a Narodna Odbrana segítségével. Amikor Stepnnovics Stepa vajda, a Na­rodna Odbrana vezére értesült a tervről, elment Davidovics Ljubá­­hoz, ez pedig Petrovics Nasztáz- . hoz, aki rögtön szigorú vizsgála­tot tendelt el.

Next

/
Thumbnails
Contents