Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-16 / 254. szám
Poštarina plaćena u Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Sabotica, KEDD, 1924 szeptember 16. 254. száiía Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Síibotica, Aleksandrova uhl.fhelbaeh-pelota) Szerkesztőségt Aleksandrova. ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A magyar hűség A Magyar Pért elnöki tanácsa a tegnapi nap folyamán ülést tar tott, amelyen — mint a Bácsmegyei Napló mai számában már közölte — elhatározták, hogy a május negyedikére összehívott, de betiltott nagygyűlést november 9-ik napján Becskereken megtartják. A nagygyűlés előadói ugyanazok maradnak, mint akiket az elnöki tanács a május negyedik: nagygyűlésre felkért s változatlan marad a nagygyűlés korábban elhatározott tárgysorozata is. A Magyar Párt voltaképen ezzel a határozattal vált újra élővé. Az a kormányintézkedés, amelyik az államtanács bírói döntéséig felfüggesztette a Magyar Pártot feloszlató kormányintézkedés végrehajtását, csak módot adott a magyarságnak arra, hogy újra kezdje megbénított politikai életét. De a magyarságnak saját erejéből, bátorságából, kótelességérzásébő! és faji hűségéből kell 'folytatni azt a munkát, ami május harmadikén megszakadt. A magyarság politikai öntudatát összehasonlíthatatlanul jobban erősiti meg az a tény, hogy államhüsége és loyalitása kivivta számára ezt a sikert, mint amenynyire összezúzta hitéi és összetörte bizalmát az a kormányintézkedés, mely .megfosztotta politikai szabadságától. A magyarság államhüsége, a rnagyerság állampolgári öntudatának és alattvaló érzésének őszintesége diadallal került ki ebből az összecsapásból s az államhüségriek és icyalitásnak ez a diadala amig egyfelől megerősíti a magyarságot alkotmányos érzésében s a törvények uralmába vetett hitében, addig másfelől szilárdan és eltökélten rajzolja ki a cselekvés útját s a program tartalmát. Az a határozat, mely november 9-ikére tűzte ki annak folytatását ami május negyedikén megszakadt, nemcsak szimbolizálja a magyarság politikai törekvéseinek változatlanságát, hanem közvetlenül is dokumentálja azt a megegyezést, amivel az SHS. király Ságnak és az SHS. királyság magyar nemzetiségének érdekei a Magyar Párt törekvéseiben talál koznak. Ez a megegyezés teszi lehetővé azt, hogy egyrészt minden magyar megtalálja & Magyar Pártban politikai törekvéseinek méltó hordozóját, céljainak tekintélyes és bölcs harcosát, Kívánságainak szószólóját és sérelmeinek felkarolóját s másrészt az államhatalom tegye lehetővé azt, hogy a Magyar Párt alkotmányos küzdelmét alkotmányos eszközökkel vívja meg. A november 9 ikí nagygyűlés nemcsak a magyarság politikai szabadságának lesz ünnepe, hanem ünnepe lesz az elfogulatlan nemzetiségi politikának, ünnepe esz az, elfogultságon győ?ede'meskedo alkotmányos érzésnek és törvény tiszteletnek is. Aki nem mint m (fejfar, de mint állampolgár nézi az eseményeket, az sepn zársőzhetik'el e manifasztéció ünnepélyességének és jelentőségének belátása elől. A Magyar Párt feloszlatása és engedélyezése, a magyarság feljajdulása, államhüségének megbéntésa, íoyalitásánsk kétségbevonása s az a szilárd kitartás és tántoríthatatlan eltökéltség, amivel a magyarság kitartott az alkotmányosság utján a megpróbáltatások hónapjai alatt is, kellettek ahhoz, hogy az SHS. királyság állampolgárainak nagy tömegében helyreálljon az alkotmányosság érzése és az SHS. királyság a jogállam díszes kritériumaival adhasson az újjáéledő európai demokrácia elé. A magyarság hozzá van ahhoz szokva, hogy áldozatokat hozzon s ezért az eredményért szívesen nozi’1 meg most is áldozatát. A magyarság hűségét igazolja a tegnapi határozat tartalma, ez a hűség dokumentálódik azokban a köszöntésekben, «melyekbeki a magyarság politikai szervezet^ a hála őszinte szavaival fűződik azokhoz, akik ájultségában és elesettségében talpra segítették s ez a hűség nyilatkozik meg abban az elhatározásban is, mely a keserűség bomlasztó érzése nélkül vállalja november 9-ikén annak folytatását, ami május hat módikén megszakadt. Hűség az uj hazával, hűség a régi fajtával s hűség azokkal szemben, akik az alkotmány erejének, a 'örvények uralmának vigasztaló és felemelő érzésével siettek segítségére — ez a hármashüség jellemzi a magyarságot s jellemez minden ma gyár törekvést. A tegnapi határozat ennek a hűségnek jegyében született meg s ennek a hűségnek jegyében fognak összegyűlni november 9-ikén Becslésükén az SMS. ítivtllyságmagyarjai. Meggyilkolták Alexandrov Tódort Négy politikai gyilkosság Bulgáriában — Ä föderalista-pártok összeesküvést terveztek a Cankov-kormány ellen Becgradbó! jelentik: Szófiai távirat szerint Ätanafov ezredes, A.iekó pasa, hat detektív és négy komitácsi meggyilkolásával egyidejűleg vasárnap este meggyilkolták Alexandrov Tódort, a macedón szervezet vezérét. A macedón szervezet a gyilkosságról kommünikét adott ki, amelynek szövege a következő: »Augusztus 31-én (vagyis a mi időszámításunk szerint szeptember 13-án) súlyos bűntényt követtek el. Árulás folytán megölték vezérünket, a macedón forradalmak. szervezőiét, a központi forradalmi bizottság tagját; Alekszandrov Tódort. A bűntény elkövetői: Strujó Vlakov és Dincsó Bretemanov, akik a iegodaadább embsfei voltak Alckó pasának. Alekszandar Protogerov.<i Alexandrov Tódor halálának hire óriási feltűnést keltett Beogradhan. A gyilkosságról érkezett első távirati jelentésre a külügyminisztérium nyomban érdeklődött a szófiai SHS. követségtől, ahol megerősítették Alexandrov Tódor halálhírét. Sorozatos gyilkosságok A macedón vezér meggyilko iásán kívül egyéb gyilkosságokról is érkeztek jelentések. Az egyik szófiai távirat szerint vasárnap este meggyilkolták Kobácsev Szlávcsó macedón származása ügy védet és fiadzsidimov Dimót. Kobácsevet, akit Alexandrov Tódor ellenfelének tekintettek, Kilciniczkov Panov Mircze macedón komitácsi ölte meg, akit sikerült a hatóságnak elfogni. Kihallgatása alkalmávn! azt vallotta, hogy hazafiasságból követte el a gyilkosságot. Hadzsidimov Dimo kommunista képviselő volt és a meggyilkolt föidmivéspárti vezér Petkov Petko helyébe választották meg. Tagja volt a macedón forradalmi szervezetnek. Hadzsidimovot Dimiiro Vladimír gyilkolta meg, akit a csendőrség Gornji-Dzsumaján elfogott. Ezenkívül meggyilkolták még Atamafov Györgye ezredest és Vasziijev Alakot, akit Dimitroto Aleko pasának neveztek. Összeesküvés a Cankov-kormány ellen Szófiából jelentik : A Cankovkormány jelentése szerint a macedóniai autonómisták vezérének meggyilkolása Gornja-Dsumajahan nagyszabású összeesküvést fedett fel, amely a bolgár állam étién irányul!. Ennek a politikai gyilkosságnak a terve a föderálisiák körében fogamzott meg. Azt színlelték, hogy valamennyi macedón organizáció kész egyesülni, mert ezt hitték, hogy igy bolgár területre csalhatják az autonómisták vezetőit, köztük Alexandrov tódort is, akiket aztán erőszakkal eltesznek lob alól s ezzel a macedón organizációkat, amelyek vezetők nélkül maradnak, úgy meggyöngitik, hegy a foderalisták lesznek a helyzet urai. A leleplezés meghiúsította a foderalisták terveit, Aleko pasa meggyilkolása után pedig Macedónia bo’gar részében a hegyek között véres harc folyt az auíonómisiák és a foderalisták között, a melyben az autonómisfak kerekedtek felül és a foderalisták a görög-bolgár határ közelében levő predeáli- hegyek közé vonultak v:cszam A foderalisták akciója az ez óv május 6 én Bécsben kiadott manifesztum alapján indult meg, amely azt hirdette, hogy megkell buktatni a Cankov-kormányt és helyre kell állítani Bulgáriában az agrár-uralmat. A lázadás terve Gornja Dsumajában kezdődött volna, hogy aztán egész Bulgáriára átterjedjen, de még nem volt előkészítve, amikor az aulonómisíák rajtaütöttek a föderalístákon és a gomja-dsumajai gyilkosság fölfedte az egész összeesküvést. A gyilkosokat eddig még nem föglSk' ét tahTcbv miniszterelnök kijelentette, hogy mindkét gyilkosság a macedón szervezetek közötti nézeteltérések következménye. A gornja-dsumaiai helyőrség parancsnokának távirati jelentése szerint a gyilkosság után semmiféle zavargás nem volt és a rendet sikerült fenntartani. A gyilkosság hatása Beogradban Beogradban egyelőre alig tudják felmérni Alexandrov Tódor meggyilkolásának nagy jelentőségét. Alexandrov tudvalévőén a szerbellenes macedón emigrációnak volt a vezére és legádázabb ellensége volt Jugoszláviának. Olyan forradalmi szervezetet teremtett a macedón emigrációból, amely szervezettségével párját ritkítja egész Európában. Alexandrov Tódor főszervezője volt a délszerbiai komitacsi betöréseknek és bandái Görögországot is állandóan nyugtalanították. Proiogeros bolgár tábornokkal együtt az élén állt a független Macedóniáért küzdő forradalmi mozgalomnak és a legszorosabb együttműködést fejtette ki a jelenlegi bolgár kormánnyal. Nagyjelentőségű Aleko pasa meggyilkolása is, aki egy másik macedón szervezet kötelékébe tartozott és akit Alexandrov hívei öllek meg, mert amig Alexandrov irányította a Vardar balpartja ellen intézett betöréseket, addig Aleko a Vardar jobbpartján elterülő területek elleni támadásokat vezette, különösen Albánián keresztül. Mindkét felkelővezér meggyilkolása nagyjelentőségű Délszerbia közbiztonsága szempontjából, mert megbontja a komitácsi-bandák egységét. Alexandrov egyébként ások közt szerepelt, akiket Bulgáriának, mint hadibünösöket ki kél-
