Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-14 / 252. szám

1924 szeptember 14.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

13. oldal

Milyen lesz

rr • • 7 ff • r (f O

az őszi időjárás r

Véletlenül betoppantam, egy vidéki orvoshoz s amikor bemutatkozom neki, ezzel fogadott: »Ismerem, figyelemmel kisérem időjóslásait, s éppen nemrég figyelmeztettem ismerőseimet, hogy a nyár tényleg olyan esős, hideg, amint azt ön a Bácsmegyei Naplóban kiszámította volt«.

Mindenütt azt kérdik: hogyha már a szeptember is esősnek Ígérkezik, az október pedig rendesen esős szokott lenni — behordhatjuk-e majd a kukoricát.

Én eddig csak avval foglalkoztam, hogy vájjon a kései kukorica beérik-e, s erre igenlő választ adtam. Arra azonban nem gondoltam, hogy a kései érés s még inkább a sárossá, járhatalanná ázott föld szintén nagy csapás az Alföld nagy részén.

Hogy vájjon bekövetkezik-e ez, annak a megjóslását kénytelen vagyok a gazdálkodóra bimi — de itt megadom a várható esőmennyiséget.

Északnémetország 3—4 hónappal előre pontosan tudja, hogy milyen lesz az idő- j járása: amennyivel eltér a tavalyitól Norvégia hőmérséklete télen, annyival fog eltérni Északnémetországé a következő tavaszon s igy tovább. Nekünk még nincs ilyen közelfekvő kulcsunk — de tapasztaltuk, hogy a gazdálkodó részére éppen elegendő pontosságú adatokat kapunk, ha egy helynek nagyon hosszú évsorból vett átlagával összehasonlítjuk azon évek közepes értékét, amelyek- a napíoltperiodus ugyanazon időpontján voltak, mint amilyenen lesz az az. év, amelyre jósolni kívánunk. A folyó év napfoltperiodusoknak éppen a válságos pontján van: átlagos számítás szerint most kell bekövetkeznie a minimumnak, de nem vagyunk benne teljesen bizonyosak. Hogyha most a tavalyinál kevesebb folt van is a napon, nincs kizárva, hogy jövőre még kevesebb lesz. A foltok rrlalivszáma minimumkor ugyanis néha 7-nél is nagyobb, néha meg alig nagyobb háromnál. De ezt a bizonytalanságot enyhíti bét körülmény: először, hogy az évek fokozatosan mennek át szárazból esősbe és megfordítva, másodszor, hogy a mi múlt évi s az ez évi jóslásunk is bevált. Mivel pedig adatunk is mindig több1 és több' lesz, mindinkább számíthatunk sikerre.

íme most már nem is következtetünk Budapest adatai alapján: vannak közelebbi vidékről származó adataink is. Az Alföld déli részét, Kalocsa—Félegyháza— Nagyváradig a magyar melerologusok oly egységnek vették, amelybe nem vették be még Pécset, Eszéket sem. Ezen vidék átlagos évi esőmennyisége (35 évi átlagból 615 mm — az 1924. évhez legközelebbeső négy ismert évé (1878, 1889, 1901 és 1913) pedig 612, tehát több. Szeptember-ok tóbcr-novcmber-decemberre esik átlagban 8.2—10.2—7.1—6.8 százalék, a jelzett négy év átlaga szerint pedig 9.7— 8.5—7.0—6.1 százalék. Tehát a már úgyis megnagyobbodott mennyiségből szeptemberre esik 1.5 százalékkal több, ami kétségtelenül sokat jelent (megegyezve Budapest adataival, amint azt a Bácsmegyei Napló húsvéti számában már kimutattuk.) A szeptember tehát kifejezetten esősnek Ígérkezik. Az október viszont (szintén Budapesttel egyezöieg) »száraz« lesz — úgy értve a dolgot, hogy ebben a hónapban, amely átlagosan junius és május után a legesösebb hónap, most csak valamivel esik majd több, mint átlagban szokott szeptemberben (áprilisban, júliusban.)

A november olyan lesz mint rendesen szokott lenni, de a december, amelyben átlagban a novembernél is kevesebb csapadék szokott esni, most még a rendesnél is észrevehetőig kevesebb csapadékot igér

A tudósok azonban legújabban hangsúlyozzák, hogy egy állomás adataiból sokkal jobban lehet következtetni, mint egy egész vidék átlagos adataiból. S tényleg, a fenti számokban benne vannak olyan állomások adatai is, amelyeknek a hegység közelsége miatt stb. több esőjük szokott lenni, mint az Alföld mélyebben fekvő pontjainak. A mi Alföldünk közepe táján nincs oly hosszú s egyöntetű megfigyelési sorozatunk, amslynek alapján következtetni lehetne. Legjobb még Szegedé, ahol 30 éves átlagban 47—55—40—39 milliméter csapadék szokott aláhullani az említett négy hónapban. Miután pedig az idei kilátás 60—54—34—31, látszik, hogy az eltérés ugyanolyan irányú, mint az egész vidékre szóló, csak az október mutat több, az átlagossal majdnem egyenlő mennyiségű csapadékot. Ez természetesen akkor is megmarad, ha az adatokat, mint fentebb tettük, az évi csapadék százalékában fejezzük ki.

Ezek a százalékok:

Szegeden 11.4—10.4—6.8—6.1 Temesvárt 9.1—.7.6—6.0—7.6 Pancsevón 9.4—8.9—8.5—5.0 Noviszádon 8.1—8.0—7.7—6.3 Általános tehát, hogy a szeptember még az októbernél is több esőt jelez — még Noviszádon is, ahol a szeptember különben nem is néz ki oly veszedelmesnek. Az október azonban elüt az egész déli Alföld kilátásától. Mindenütt megközelíti az átlagos mennyiséget, még Tc-A következőkben a magyar képviselőházi almanach személyi adataiból közöljük azokat, amelyek cikksorozatunkat érdeklik. Megjegyezzük, hogy e felsorolás csoportosításában nemcsak oiyan nevek szerepelnek, melyeknek viselői kimondottan nemzetiségi párthoz tartoztak. Szerepelnek ebben az öszszeállitásban olyanok is, akik a kormánypárt tagjai voltak, de valamelyik nemzetiséghez tartoztak. Úgy gondoljuk, ezek is dokumentálják azt, aminek dokumentálása ennek a cikksorozatnak célja.

1865—1868. országgyűlés:

SZERBEK: Branovacsky István, Dimitrievics Miklós, Ivácskovics György, Jovauovics György, Luksics Bódog, Manojlovics Emil, Miletics Szvetozár, Mihajlovics Miklós, Millatinovics Szvetozár, Nikolics Sándor, Rádics Ákos, ífj. Rudics József, Siskovics József, Sztoiacskovics Sándor, Szfratímirovics György, Vakanovics Antal, Vucsetics István, Vulcovics Sebő,' Zuvicš József.

ROMÁNOK: Bchatielcn Sándor, Boriea Zsigmond, Drágfy Sándor, Gozsdu Manó, Hodosin József, Macellarin Illés, Mocsonyi Sándor; Pap Simon, Petykó Lázár, Popovics Zsigmond, Popovics Dcsscanu János, Puskarin János, Román Sándor, Tirtcu Ábraíiám, Trifunácz Pál.

1869—1S72. országgyűlés:

SZERBEK: Bogdanovics Vilibald,

Ivacskcvics György, Jankovics Antal, Jankovics Gyula, Jankovics Miklós, Ivanovics György, Krascsenics Ferenc, Luksics Bódog, Maximovics István, Maxiracvics Miklós, -Milsties Szvetozár, Mukics Ernő, Nikolics Sándor, Pavlovics István, Pilossanovies Lajos, Rudics József br., ifj. Rudics József br., Simics Ignác, Siskovics Tamás. Sztratimirovics György, Tomasics József, Zuvics József.

ROMÁNOK: Babes Vince, Borba Zsigmond, Buttyán László, Drágfi Sándor,-Hodosin József, Jodnescu Döme, Jodnescu Lázár, Jurka Vazul, Maniu Aurél, Mihályi Péter, Mocsonyi Antal, Mocsonyi Jenő, Mocsonyi Sándor, Pavel Mihály* Popovics Zsigmond, Román Sándor, Stanéscu Imre, Wlad Alajos.

1872—1875. országgyűlés:

SZERBEK: Brlics Ignác, Cosma Parikén, Dimítrievics Milos, Jovánovics György, Kosztics Lázár, Kraljevics Benő, Maximovics Miklós, Mihajlovics Dragutin, Miletics Szvetozár, Miskatovics József, Nikolics Sándor, Polit Mihály, Puszt Dragutin, Rudics József br., Zsivkovics József.

ROMÁNOK: , Babes Vince, Bones

mesvárt is, ahol a százalék kevesebb’, de ahol 52 mm-re van kilátás 58 mm-nyi átlagossal szemben. Októberre tehát csak annyit mondhatunk, hogy a mi vidékünkön se száraz, se túlságos esős níem lesz.

Novemberre Pancsevo több csapadékot jelez, mint az átlagos (51 mm átlagossal szemben 60-at) — Noviszádon is (57 mm), bár erre nincs kezünknél oly hosszú megfigyelési sor összehasonlítás céljából. Decemberre csak Temesvár ! tat fölösleges — Noviszád ellenben nagy hiányt, ami a novemberivel majd kiegyenlítődik.

Pécs pedig az átlagos alföldit közeliti meg, mert 70—105—68—50 átlagossal szemben 105—75—63—18 mm-t helyez kilátásba, bár ott az október rendesen még esösebb mint az Alföldön.

Tudni kellene még, hogy lesznek-e száraz fagyok. Erre azonban nem adhatunk semmiféle választ, mert a hóréteg vastagságát csak újabb időben szokták följegyezni, rövid sorozatból pedig egyáltalában nem lehet következtetni.

Döme, Borlea Zsigmon, Buda Sándor, Hodosin József, Mihályi Péter, Muresianu Joachim, Papp György, Popovics Desseami János, Román Sándor, Stanescu Imre, Trifunácz Sándor.

TÓTOK: Kajucs József, Matuska Péter, Zmeskál Mihály.

1875—1878. országgyűlés:

SZERBEK: Dimiírievics -Milas, Mihajlovics Dragutin, Mihajlovics József, Miletics Szvetozár, Mukics Ernő, PoÜa Mihály, Rudics József, Szabovlj cvics Mihály, (Ezek közül 4-en voltak nemzetiségeik.)

ROMÁNOK: Antcnescu István, Borlea Zsigmond, Cosma Parthen, Gurban Constantin, Hosszú László, Mihályi Péter, Papp György.

TÓTOK: Kajuch József, Mudrony Soma.

1878—1881. országgyűlés:

SZERBEK: Dimítrievics Milos, Hadzsics Antal, Jovánovics György, Maximovics Miklós, Polit Mihály, Stojkovics Péter, Szabovljevics Mihály, Zsivkovics János.

ROMÁNOK: Ccsma Paríhén, Mihályi Péter, Papp György, Román Sándor, Strcvcin Miklós.

TÓTOK: Kajuch József, Matuska Péter, Mudrony Soma.

1881—1884. országgyűlés:

SZERBEK: Jovánovics István, Mamusich Lázár, Nikolics Sándor, Polit Mihály, Vucsetics István.

ROMÁNOK: Gáli József, Román Sándor, Simonescu Leontin.

TÓTOK: Kajuch József, Matuska Péter, Prileszky Tádé.

1884—1887. országgyűlés:

SZERBEK: Dimítrievics Mihály, Szakcvics Miián, Popovics Vazul, Stojacskovics Sándor, Szabovljevics Mihály.

ROMÁNOK: Babes Vince, Gurban Constantin, Mihályi Péter, Trutia Péter.

TÓTOK: Kajuch József, Matuska Péter, Prileszky Tádé.

1887—1892. országgyűlés:

SZERB: Izákovics Milán.

TÓTOK: Matuska Péter, Mudrony Soma.

1892—1896. országgyűlés:

SZERBEK: Babies József, Raich Milos báró, Ivanovics Iván, Jovánovics István, Nikolics Fedor, Popovics Vazul, Zakó Milán.

ROMÁNOK: Beles János, Bogdán Virgil, Goldis József, Mihályi Péter, Rezei Szilviusz, Sierban Miklós, Vuja Péter.

TÓTOK: Kajuch József, Kubina József, Matuska Péter, Pantocsek Rezső, Zelenlk János, Zmertjch István.

1896—1901. országgyűlés:

SZERBEK: Babies József, Ivanovics Iván, Jagics József, Jovánovics István, Jovánovics Szilárd, Tellecsky Kristóf, Zákó István, Zákó Milán.

ROMÁNOK: Avramescu Pachomius, Beles János, Ciocán János, Fassie Tódor, Goldis József, Mihályi Péter, Sierban Miklós, Vuja Péter.

TÓTOK: Juriss Mihály, Kubina József, Matuska Péter, Zmertich Iván, I Zmeskál Zoltán. t

1901—1905. országgyűlés:

SZERB: Pavljovits Ljubomir,

ROMÁN: Vlád Aurél.

TÓTOK: Ruzsiák János, Veszelovszky Ferenc, Valasek János, Kollár Márton,

1905—1910. országgyűlés:

SZERBEK: Manojiovics János, Musitzky Döme, Mrksity Jása, Polit Mihály.

ROMÁNOK: Brediccan Coriolan, Damian Vazul, Goldis László, Marim Gyula, Novacu Aurél, Oncu Miklós, Pctrovits István, Pop Cs. István, Popovics György, Sucin János, Vajda Sándor, Vlád Aurél, Miháli Tivadar.

TÓTOK: Bella Mátyás, Blaho Pál, Hodzsa Milán, JedÜcska Ferenc, Juriga Kolár Márton, Szkicsák Ferenc.

1910—1915. országgyűlés:

NEMZETISÉG! KÉPVISELŐK: Diahó Pál, Damián Vazul, Juriga Nándor, Miháli Tivadar, Pop C. István, Serbán Miklós, Szkicsák Ferenc, Vajda Sándor. (Ez volt az utolsó országgyűlés össze, állítása.)

Oroszországi emlékek

A bolssviki magánjog!.

Ágoston Péter, a nagyváradi

iogakadémia egykori tanára, Moszkvából, ahevá tudvalévőén a magvar kormány által Oroszországba szállított cserefoglvokkal került, nemrég London, ba költözködött. Ágoston most a »Daily h'era!d«-ban cikksoro* zatban számol be a szovietköztársasácban szerzett tapasz, talaísiról. Az alábbi fejtegetést, amely a jogtudomány nézőpontjából bírálja a szovjet jogrendszerét. az angol lap nyomán közöli ük.

Mindig zavarba jövök, hogyha valaki azt kéri tőlem, beszéljek neki Oroszországról, ha pedig jóakaratülag segíteni próbál s foglalkozásomra való tekintettel megjelöli, hogy az igazságszolgáltatásról, közigazgatásról akar hallani, akkor zavatom még növekszik. Ilyenkor mindig őszembe jut az oroszországi kisebb néppiztosi tanács elnökének a nyilatkozata, aki az ui polgári törvénykönyv kodifikálását vezette s azt mondotta egyszer nekem: »Lássa nagy bajom van ezekkel a tanárokkal. Ezek csináltak nekem egy tervezetet, de nem használhatom, nem tudják megérteni, hogy mi az a forradalmi átalakulás. Kénytelen voltam a polgári törvénykönyvet mással újra csináltatni«.

Csodálkozva néztem rá, mert akkor már ismertem a polgári törvénykönyv szerkesztőjét, egy egészen fiatal embert s igazán sajnáltam, hogy én már az ölvén felé járok, amikor — a nagyon fiatal és nagyon temperamentumos forradalmárok szerint — már lehetetlen megérteni a forradalom igazi szellemét.

'Megvallom, hogy én bizony sokat nem értettem meg az orosz forradalmi jogból s elsősorban a forradalmi polgári törvénykönyvből. így mindjárt nem értettem az első szakaszt a törvényjavaslatok indokolása pedig ismeretlen. Az első szakasz azt mondja, hogy a jogok csak úgy! részesülnek védelemben, ha az meglelek azok szociálgazdasági rendeltetésének. Megvallom, a nyelven kívül kerestem más okot is arra, hogy előttem miért nem teljesen világos ez a rendelkezés s mert a kérdést nem tudtam megfejteni, megkérdeztem a kodifákációs bizottság elnökét, hogy mit jelent ez a szakasz, mire ő szí felelte, hogy ebben van benne a, koafiskálás joga. Én nem találtam terme.

Popovics Dyörgy.

A magyarországi nemzetiségi mozgalom

tái m.

Nándor,