Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-10 / 217. szám
Postarína plaćena u gotovom Ünnepi szám — Ära 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve EGYEI NAPLÓ XXV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után él hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Suhotica, VASÁRNAP, 1924 augusztus 10. 217. szám Kiadóhivatal: Suhotica, Aleksandrova ul.l.(Leibach-paiota) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A Bácsmegyei Napló a magyarságnak Fennállásának huszonötödik évfordulóján felállítja a Magyar Jogvédő Irodát A Bácsmegyei Napló megindulásának huszonötödik évfordulóján meg akarja hálálni a jugoszláviai magyarságnak szeretetét, ragaszkodását és hűségét, a rri minden nap a hálálkodó Írások, köszönő levelek és megtisztelő látogatások egyre növekvő számában jut kifejezésre s ami a lap fennmaradásának és megjelenésének egyetlen alapja. Éppen mai vezércikkünkben irtunk arról, hogy az egyik beogradi lap milyen gonoszul kiagyalt rágalmakkal bujtogat a vajdasági magyarság ellen. Azt állítja, hogy mi — akik, fájdalom, nem jutunk szóhoz a közigazgatásban, nem beszélhetünk anyanyelvűnkön a bíróság előtt s akiknek a kultúrához való elemi jogát rendeletek és igazgatók elve gyelemezték — mi csapatjuk el és nevezzük ki a köztisztviselőket s elnyomjuk saját hazájukban a szlávokat. Aki ismeri a viszonyokat, derűsen halad e! a rágalom sártengere mellett. De ki ismeri a viszonyokat ? A vajdaság ügyeit nem a vajdaságiak intézik s azok a tényezők, akiknek tudása, Ítélete és meggyőződése ez ország közvéleményét teszi ki, legnagyobbrészt csak a lapközleményekből ismeri azokat a viszonyokat s azokat az embereket, akik fölött határoznia kell. At quid semper haeret — valami mindig tapad, mondja a latin szállóige s lehet a rágalom a legfantasztikusabb s lehet a gonoszság a legelvetemültebb, megzavarhatja ha nem is a tényállításával, de az emlékével a legtisztább itéletü férfiak gondolkodását is. Az az idegesség és türelmetlenség, amivel sokáig a magyarság jogos és alkotmányos törekvéseit fogadták, nem kis mértékben azokban a sajtóközleményekben keresik magyarázatukat, amelyek hol itt, hol amott, de legalább minden harmadik.napon magyar összeesküvőket lepleztek le. Természetesen nem a rendőrség leplezte le ezeket az összeesküvőket, nem az ügyészség fogatta össze a magyar irredentákat, csak a lelkiismeretlen és hazug ujságközlemények. S amikor ilyen tervszerűen mérgezték meg azt a közszellemet, azt az atmoszférát, amiben a magyarságot érdeklő minden intézkedés és határozat megszületett, sőt: amiben minden felelőtlen cselekedet ötlete felvetődött, mit tehetett, mivel védekezhetett ezzel szemben a védtelen magyarság. Valljuk be : semmit. Mert, ha olykor a vajdasági magyar lapok vissza is verték a támadásokat s megcáfolták a rágalmakat, a közvélemény Ítélete ellen nem védhettek meg a rágalmakkal szemben a magyarságot, nem enyhíthették a magyarsággal szemben kialakuló közszellemet sőt — fájdalom — befolyást sem gyakorolhatlak a közvélemény kialakulására, mert a magyar lapokat mégis csak a magyar tömegek olyassák. Magunkat meggyőzhettük arról, hogy nem vagyunk árulók, nem vagyunk irredenták és ilioynlisak sem vagyunk, de mit használt ez a meggyőzés, hiszen mi, magyarok csak tudjuk magunkról, hogy milyen hűséges és engedelmes polgárai vagyunk hazánknak. A szerbiai gazdálkodó, a horvát kereskedő, a boszniai iparos, a szlo vén tanító nem olvassa a magyar lapokat s nem vesz tudomást a cáfolatok dandárjairól. Ok csak a rágalmakat olvassák, csak a bujtogatást hallják, csak magyar kémeket és magyar összeesküvőket látnak, pedig az országos közvélemény kialakulásánál majdnem kizárólag csak nekik van szerepük, ezerszer annyi, mint a néma magyarságnak. A harcot ott kell felvenni, a hol az ellenfél támad. Az országos közvélemény felvilágosításának munkáját ott kell elkezdeni, ahol a rágalmak hadjárata folyik: a beogradi sajtóban. A Bácsmegyei Napló a lap megindulásának huszonötödik évfordulóján feiälliija Beogradban a Magyar jogvédő Irodát. Ennek az irodának legelső feladata az lesz, hogy ha az ország bármelyik lapjában a magyarságot rágalmazó, a magyar l törekvéseket denunciáló, vagy a s magyar érdekekre kártékony cikk jelenik meg, meg fogja cáfolni, helyre fogja igazítani a rágalmat abban a lapban, amelyikben a rágalmazó cikk megjelenik. Ha lesz olyan lap, amelyik a cáfolatnak nem ad helyei, a Magyar Jogvédő Iroda gondoskodni fog arról, hogy a cáfolat egy nagyobb nyilvánosságú beogradi lapban a helyreigazítás közlését megtagadó lap megbélyegzésével jelenjék meg. A Magyar jogvédő Ircda ki fogja küldeni alkalmazottait az ország bármelyik részébe, ahol olyan események történtek meg, melyek alapján a magyarságot megrágalmazták s a helyszínén szer zett bizonyítékokkal s hatósági megállapításokkal fog helyreigazításának súlyt és jelentőséget adni. De a Bácsmegyei Napló által fölállított Magyar jogvédő Irodának lesz más munkaköre is. Minden magyarnak, akit jogtalanság ér, a Magyar Jogvédő Iroda rendelkezésére áll. A Magyar Jogvédő Iroda ezzel csak folytatni fogja, de nagyobb apparátussal, nagyobb felkészültséggel és nagyobb mozgékonysággal azt a munkát, amit eddig is vállalt és teljesített a Bácsmegyei Napló. Akinek bárrnelyik - hatóság előtt van elintézetlen kérvénye, beadványa, a Magyar jogvédő Iroda megsürgeti az elintézését, értesítést küld az elintézés módjáról, vagy tanácsot ad, hogy a kedvező elintézés milyen módon, esetleg milyen hiányok pótlása után érhető el. A Magyar Jogvédő Irodának szánt levél címezhető a Bácsmegyei Napló szerkesztőségébe, de küldhető közvetlenül a Jogvédő Iroda címére is: Beo<rrnH Prizrenska-uliga 6. (teiefon : ő609.) A Magyar ..Jogvédő.. Iroda természetesen minden magyarnak mindé i dij nélkül rendelkezésére áll, tekintet nélkül arra, hogy a B ícsnlegyei Naplónak előfizetője, vagy olvasója-c. Nem akarjuk vázolni az áldozatokat, amivel ennek az uj magyár intézménynek fölállítása és, fenlartása jár. A költség és kockázatvállalás e mienk, a haszon, amit elérhet, az eredmény, amit fölmutathat, legyen az egész jugoszláviai magyarságé. A Bácsmegyei Napló nem tagadja, hogy megfizethetetlenül sok hálával tartozik a jugoszláviai magyarságnak, amelynek támogatósa és szereíete tartja el a lapot s melynek ragaszkodása és hűsége a legváiságosabb napokban is vigasztalóén és batoritóan mutatkozott meg. A Bácsmegyei Napló a huszonötödik évfordulót azzal is emlékezetessé akarja tenni, hogy a magyarság részére önzetlenül és ellenszolgállalás nélkül megszervezi azt a sajtóvédelmi szolgálatot, aminek hiányát minden magyar már régóta fájdalmasan érzi. És most a magyarság iránti hálával és szeretettel s a magyarság felénk forduló hálájának és szeretetének őszinte megbecsülésével ajándékozzuk a jugoszláviai magyarságnak a Magyar jogvédő Irodát. Pártkozi értekezlet a deklaráciős vita megrövidítésére Az ellenzék folytatja az ostromot a kormány ellen Ä szkupstina ülése Beográdból jelentik : A parlamentben változatban hevességgel folyik a kormánydeklaráció fölötti vita, amely a politikai élet minden egyéb megnyilvánulását snnál is inkább háttérbe szorítja, mert a kormány mindaddig, amíg a nemzetgyűléstől a bizalmi szavazatot meg nem kapja, nem akar semmiféle mélyreható intézkedési lenni. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vita végeztével a fölvetett bizalmi kérdésre a szkupstina többsége a kormány mellé fog állni és a kormány ezért elérkezettnek látja az időt arra, hogy az ellenzék vezetőivel tárgyalásokat kezdjen a vita megrövidítéséről. fovanovics Ljuba házelnök a miniszterelnök megbízásából szombaton délután féiöt órára értekezletre hívta az összes pártok vezetőit, hogy ezt a kérdést megbeszéljék. A kormánynak az volt a kívánsága, hogy a deklaráció fölötti vitát kedd estig zárják be, miután ennyi idő alatt valamennyi párt szónokai bőségesen foglalkozhatnak a kormánydeklarációval. Az ellenzéki pártvezére': eleinte hajlandóságot is mutattak a megegyezésre, amely azonban később mégis meghiúsult a radikálisok ellenzésén. A radikális pártnak ugyanis még tizennyolc szónoka van hátra a vitára föliratkozottak közül, akik nem akarnak elállni beszédük elmondásától. A pórt szónokai : Tászics Vlajko, Peles Dusán, Gr gin Dusán, Simonovics Milán, Gyorgyevics Mita, Pasics Nikola, Stepanovics M., Majkics Koszta, dr. Subotics M., D mitrievics Mita, Ziuiyevics Alexa, Runkovics Mihajlo, Szrelkovics Milán, Pavlovics M., Andrics Vlada, Do dics Alexander, Maksimovics Bozsó és Csirkovics Jován. Rajtuk kívül fölszólalni készül még a Pribicsevicspárt több tagja, úgy, hogy hosszú vitára van kilátás, tekintettel arra, hogy a házszabályok csak annyiban korlátozzék a kormériydeklaráció fölötti vitát, hogy egy szónok csak két óra hosszat beszélhet. A pártközi konferencián szóba került az a kérdés is, hogy a parlament méltósága érdekében mérsékelni kellene a viták hangját is. A pártok vezetői megállapodtak abban, hogy oda fognak hatni, hogy az utóbbi időben túlságosan fölkorbácsolt szenvedélyek lecsillapodjanak és a szkup-Lapimk mai száma 20 oldal
