Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-10 / 217. szám
2. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1294 agusztus 10. stina tekintélye megóvassék. A hazelnök szóbahozta végül az egybegyült pártvezérek előtt, hogy a parlamentnek képviseltetnie kell magát a berni interparlamentáris konferencián, amely augusztus 22-ikén kezdődik és azt javasolta, hogy a kormánypártok hat tagját, az ellenzéknek pedig négy tagját — még pedig két radikális-pártit, egy Pribicsevics pártit és egy szociáldemokratát — küldjék ki a berni konferenciára. A radikálisok keveselték a szamukra fenntartott két helyet s emiatt az értekezlet nem egyezett meg ebben a kérdésben, amelyet alkalmasint úgy fognak megoldani, hogy a szocialistáknak fenntartott helyet is átengedik a ra* dikálisoknak. A kormány pártjai számára fenntartott helyekből részt kapnak a Radics-páriak és a német-pártiak is, az utóbbiak nevében Krafft István dr. utazik el. A parlament szombati ülése A nemzetgyűlés ülését délelőtt háromnegyed tízkor nyitotta meg Jovanovics Liuba elnök. A napirend első pontján két Radicspárti képviselő mandátumának igazolása szerepelt. Az igazoló bizottság jelentésében a mandátumokat verifikálásra ajánlotta. Vilder (önálló demokrata) kifogást emelt Dosen Marko mandátumának igazolása ellen, azzal az indokolással, hogy Dosen nemrégiben cikket irt a Becsben megjelenő „Balkáni konföderáció" ciraü folyóiratba, amely, szerinte Alekszandrov Tódor lapja s a bolsevista és macedón érdekeket szolgálja. Beszédében ismertette az első szám tartalmát, amelyben | Dosennek értekezése is megjelent Starcsevicsről. A beszéd során a radikálisok és Pribicsevics-pártiak többször támadó megjegyzést tettek a kormány és a Radics-párt ellen. A szónok végül azt javasolta, hogy mielőtt Dosen mandátumát igazolják, állapítsák meg, hogy a cikket valóban ő iita-e. Vilder szavára senki sem válaszolt, hanem az elnök mindjárt szavazásra tette fel mindkét mandátum igazolásának kérdését. Az igazoló bizottság javaslata ellen szavaztak a radikálisok és az önálló demokraták, mig a többi pártok a javaslat mellett szavaztak, úgy, hogy az igazolásnak szemmellátható többsége volt. Az elnök a mandátumokat igazoltnak jelentette ki. A szavazás után az elnök rövid szünetet rendelt el, amely alatt a kormánypárti és ellenzéki képviselők közt heves szócsata folyt, ebben azonban a Radicspárti kéyviselők nem vettek részt és közben lassanként kimentek az ülésteremből. A kormány deklaráció vitája Szünet után áttértek a napirend második pontjára, a kormánydeklaráció fölötti vita folytatására. jovanovics Vásza dr. (radikális) szépen felépített nagy beszédben mondott bírálatot a kormánynyilatkozat fölött. Szerinte a kormány tagjai nem képviselik az államegység gondoláiét és ezzel veszélyeztetik az évszázados harcokban kivívott nemzeti ügyet. Támadta a kormányt a, Balkán szerkesztőjének letartóztatása miatt, akit szerinte a közoktatásügyi miniszter pusztán személyes gyűlöletből juttatott börtönbe. Rámutatott Radics moszkvai utazására és idézte e meggyilkolt Draskovics belügyminiszternek Tomjenovics akkori horvát bánhoz intézett levelét, amelyben Radics mozgalmát szecesszionistának mondja és a legélesebben elitéli. Szerinte a mostani kormány is ilyen szecesszionista politikát folytat. Kijelentette, hogy veszedelmesnek tartja az áilamegységre Radics horvátországi, macedóniai és boszniai akcióját és nem azonosítja a horvát népet a horvát politikusokkal. Kijelentette végül, hogy a kormány iránt nem viseltetik bizalommal. Beszédét a jelenlevő kevésszámú radikális képviselő zajosan megtapsolta. A parlament alelnöke a miniszterelnök ellen Drcgovics Milutin (radikális), a parlament alelnöke volt a következő szónok. Mindenekelőtt kijelentette, hogy mint paraszti ember, egyszerűen és népiesen fog beszélni, azt fogja elmondani, amit a nép érez és ami a népnek fáj. Ezután éles személyes támadást intézett Davidovics miniszterelnök és Pecsics építésügyi miniszter ellen. Davidovicsot azzal vádolta, hogy Korfuban különbékét követelt. A szónoknak ez az állítása nagy vihart váltott ki, ingerülten kiáltották közbe a demokrata-párton : — Közönséges hazugság! Pecsics minisztert azzal vádolta meg a szónok, hogy Szerbia megszállása idején Nisbe ment, hogy ott szabotálja a nép ellenállását a megszállók ellen és dicsérte az osztrák közigazgatást. (Heves tiltakozás a kormánypártok otdilán.) Szemére vetette a Radics-pártnak, hogy nem válaszoltak tegnap 7 rifkovicsnak arra a kérdésére, hogy kinek szánták Macedóniát. A kormány, véleménye szerint olyan elemektől függ, akik nem garantálják a nemzeti egység politikájának folytatását. Nincs kifogása az ellen, hogy horvátok és szlovének üljenek a kormányban, de olyan embereket kellett volna ezekre a helyekre kiválasztani, akik az egység gondo latonak föltétien hivei. Ez a kormány opportunus és gyáva. (Tiltakozás a kormányoldalon.) Felemlítette, hogy a zagrebi hivatalos lapban a belügyminiszternek egy távirata jelent meg, amely szerint a parlament első ülésén a Radicspárii képviselők is éljenezték a királyt. Sajnos, ő ezt az éljenzést nem hallotta, bár nagyon örült volna neki. Fölhívta a Radicspárti képviselőket, hogy ismétel jék meg az ovációt. (Taps az ellenzéken, a Radics-pártiak nyugodtan ülnek helyeiken, Kobasica radikálispárti képviselő pedig közben éljenezte a királyt.) Davidovics és Petrovics válasza Dragovicsnak Dragovics képviselő beszédére Davidovics miniszterelnök válaszolt és felháborodással uíasitotta vissza mindenekelőtt Dragovicsnak azt a vádját, hogy ő 1917-ben különbékét követelt. A háború alatt együttdolgozott Triikovics Márkéval, aki tanúságot tehet mellette. De hivatkozott Pasicsra is, akit felszólított, hogy miután jól tudja, hogy a vád teljesen alaptalan, cáfolja meg Dragovics állítását. Kijelentette végül, j hogy bármikor hajlandó alávetni magát a nép Ítéletének. (Taps a kormánypárton.) Petrovics Nasztáz belügyminiszter személyes kérdésben szólalt fel, miután Dragovics megvádolta, hogy elárulta a radikális-pártot és a választóit, akik mint az egység és az alkotmány védőjét küldték a parlamentbe. A radikálisok abcujgolása közben elmondotta, hogy már a radikális klubban is kitűnt, mint olyan ember, aki nem helyesli Pasics politikáját és különösen nemi egyezik véleménye a klubbal az ország belső' bemdezését illetőleg. Azelőtt éis most is az állami berendezés ellen beszélt és mindig rámutatott, ha tehette, azokra a hibákra, amellyel az alkotmányt tető alá hozták. A radikális klubban is több ízben fejtette ki állásfoglalását az alkotmányi ellen. Közbeszólások (a radikális-párt soraiból): Nem igaz! Dodics radikális képviselő (Petrovics belügyminiszter felé): És ilyen ember ül miniszteri székben! Petrovics Nasztáz beszéde folytatásában megvádolta Pasicsot. hogy a radikális-pártban tanúsított ellenzéki magatartása miatt választókerületében ellene hivatalos jelöltet állított és egyáltalán nem válogatott eszközeiben, hogy öt lehetetlenné tegye. Eszerint, azok, akik most oly sokat beszélnek az egységről, sok olyan dolgot csináltak.amely ezt az egységet a legjobban veszélyezteti. Felkiáltások a radikálisok oldalán: Milyen dolgok ezek?! Petrovics Nasztaz: Azok a provokációk is ilyenek, amelyekkel itt három nap óta provokálják Radicsékat. (Gúnyos tiltakozás az ellenzéken.) Az én magatartásomnak köszönhető a verifikációs bizottságiban, hogy Radicsék bejöhettek a parlamentbe. Dragovics pergőtűzben A belügyminiszter után Szekics demokrata képviselő szólalt fel, aki Dragovics azon kijelentésére, hogy Szávics újságírót letartóztatták, öt pedig nem, kijelentette, hogy ő sohasem. állott semmiféle bűncselekményért bíróság előtt. Dragovicsnak személyes kérdésben egyébként Pecsics építésügyi miniszter is válaszolt, aló erélyesen visszautasította Dragovics rávonatkozó vádjait, majd Popovics Gyoka demokrata kért szót és ő is visszautasította Dragovicsnak azt a kijelentését, hogy ő a habom alatt Oroszországba szökött volna. Elmondotta, hogy Oroszországba Hadzsics tábornokkal utazott az ott tartózkodó dobrovoljácok megszervezésére. Az elnök ezután az ülést déli tizenkét órakor berekesztette. A délutáni ülés A délutáni ülésen az érdeklődés már megcsappant és sok pad üresen állott. Az| ülés első szónoka Grgurovics boszniai radikális képviselő volt, aki éles hangon bírálta a kormány-deklarációt. Temperamentumos beszédét több Ízben tapsokkal szakította félbe a radikálispárt. Utána Bjelica Petár radikális képviselő emelkedett szólásra. Jóizü beszéde nagy derültséget kelt a Házban. Bjelica egyszerű parasztember, amire beszédében több Ízben is hivatkozott. Az ülés utolsó szónoka Sztanojevies Áca nagyszerb képviselő volt, akinek beszéde után Jovanovics házelnök az ülést hét órakor berekesztette és a következő ülést hétfőn délelőtt kilenc órára tűzte ki. Az alekszandmvói Szent Kút A.katholikus egyház eláll a tiltó rendszabályok tervéiül Felszentelik a sznboűcai bucinjá ró hely e t Künn. a Szentai-uton túl, az 6r-S szágut elején keskeny dűlő vezet lej a tágas tisztásra, ahol a Szent Kút* áll. Ez a terület már Alekszandrovő í külvároshoz tartozik, köröskörüli szántóföldek, jobbra fut a szentail vasútvonal és a szántók között, benn a lapály, amelynek telekkönyvi tulajdonjoga a katholikus és a görögkeleti szerb hitközség között oszlik meg. A tisztáson túl magas kukoricások, emelkedések, fasorok zárják el a kilátást, mintha a realitások világát választanák el a hit és a csodák világától. Mert a csoda babonás hite vezeti ide azoknak az embereknek tömegét, akik időközönként ellepik ezt a helyet, énekes imádságokkal, áldozásokkal, hogy a.csodatévö forrás vizével érintsék testüket. Évtizedek óta bucsujáró hely a Szent Kút, bár nem volt mindig olyan forgalmas, mint manapság. Régente. amikoriban még a lovaglás afférek divatja járta, a szuboticai párbajhősök is a Szent Kúthoz zarándokoltak és itt vivták lovagi harcaikat, a környék tanyai népének nem kis riadalmára. Az egyház hosszú ideig hallgatólagos beleegyezéssel tűrte a bucsujáró egyszerű nép spontán csodatisztelését, habár itt uz egyház hivatalosan semmiféle csodát sem deklarált. A legutóbbi időben már messze vidékén is hire terjedt a csodaforrásnak és a hét bizonyos napjain a vajdasági falvakból, kocsi-1 kon és gyalog, néha ezrekre menő! tömeg keresi fel ezt a helyet. | Két kereszt, két nyitott pitvar esi két csodaforrás is van itt. egymás-® tói néhány lépés távolságra: az egyik a katholikusoké, a másik a görögkeletieké. A szerbek piros márványkeresztje nyugat felé néz, rajta ez a cirillbetüs felírás:' »Isten dicsőségére dr. Manojlovics Vladiszlávné Melánia. 1914,« A kis, oszlopos pitvar homlokán márványkocka hirdeti: »Mijatov lliia adományozott 200 forintot, 1883.« Belül, az egyetlen falból vascső áll ki, itt ömlik a forrás vize, felette gyertyafüstös párkányon, egy bádografestett Szüzmária-kép előtt leégett gyertyavégek és néhány szem alma. meg szilva, áldozatul az Istenanyának. Egy másik, a falraerősitett bádogkép alatt, a szegről hajtücsomó lóg. a csodavizben megmosdott asszonyok hagyták itt hajtőiket. mint Lourdesban a nyomorékok a mankóikat. A katholikusok kőkeresztje pár lépéssel odébb van és déli irányba tekint: »Isten dicsőségére emeltette Sándor község katholikus közönsége, 1893.« A kereszt mögött áll a pitvar, elől nyitott és benn a falakon szentképek. koszorúk, kegyszerek függnek. A középső falat vasráccsal védett, nagy Mária-kép disziti. az aranybetűs márványtábla szerint: Lourdesi Mária Maria- von Lourdes Lourdska Gosoo 1914. A Szentcsalád-képen az adományozó neve: Bélák Jolánka, egy Madonna-képen Ana Boldog név olvasható. A frissen meszelt falakon
