Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-04 / 211. szám

Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A Bemetek eilenjavaslatokat terjesztenek a londoni konferencia elé A Ruhr-vidék gyorsabb gazdasági kiüritését követelik — A konferencia keddi ülésén már részt vesz a német delegáció is Londonból jelentik: A londoni konferencia szombati döntő esemé­nye — mint a Bácsmegyei Napló vasárnap reggel jelentette —, hogy végre megtörténi a német kormány képviselőinek meghívása a szövet­ségesekkel való tárgyalásra. A meghívót Macdonald angol minisz­terelnök adta át a londoni német nagykövetnek, aki továbbította kor­mányának. Ami a konferencián szombaton ezenkívül történt, az je­lentőségében mögötte áll ugyan en­nek a ténynek, de azért szintén lé­nyegesen előbbrevitte azt a céit, amelynek érdekében a konferenciát egybehívták. Egyezség jött létre, egyet kivéve valamennyi kérdésben és ez az egyezség olyan, hogy nemcsak a szövetségesek, hanem valószínűleg a németek is hozzá jognak járulni. A németekkel való tanács­kozás alapja A konferencia szombati teljes ülé­se több mint két óra hosszat tar­tott. Ezzel az üléssel a konferencia be is fejezte munkálatainak első ré­szét, amennyiben tárgyalási alapot készített azokra a tanácskozásokra, amelyek most már a németekkel fognak indulni. A teljes ülés elfo­gadta az első bizottság jelentését Németország esetleges mulasztásá­nak megállapításáról és az ez eset­ben alkalmazandó szankciókról, to­vábbá elfogadta a harmadik bizott­ság jelentését, amely Németország tárgyi szolgáltatásairól szól. A kon­ferencia egy újabb jogászbizottsá­got alakított, amelynek az a fel­adat jutott, hogy az első, második és harmadik bizottság jelentéseit egységes jegyzőkönyvbe foglalja, amely jegyzőkönyv a németekkel való tárgyalás alapja lesz. Elhatá­rozta a konferencia, hogy azt az angol—francia véleménykülönbsé­get, amely a rajna—westfáliai vas­utak üzemében meghagyandó fran­cia és belga vasutasokról szól, ille­tőleg az ebben a véleménykülönb­ségben való döntést a delegáció ve­zetőire bízza. A konferencia ülése után még együttmaradt a hetes-bizottság, amely a delegációk vezetőiből, a belga külügyminiszterből és a ja­pán nagykövetből áll, s ez a bizott­ság elfogadta a Némtországnak kül­dendő meghívó szövegét. A meg­hívót Macdonald miniszterelnök, mint a londoni konferencia elnöke, a londoni német nagykövetnek adta át, a német kormánynak való to­vábbítás céljából. A Németország­nak szóló meghivó teljesen formá­lis jellegű, nincs benne szó semmi­nemű föltételekről, semminemű fen­­tartásokról, csak azt a kívánságot fejezi ki, hogy a német kormány küldje képviselőit a Dawes-tervézet végrehajtására vonatkozó tárgyalá­sok céljából. Marx kancellár vezeti a né­met delegációt Berlinből jelentik: A londoni kon­ferencia német delegációját dr. Marx birodalmi kancellár fogja ve­zetni, teljhatalmú delegátusok lesz­nek ezenkívül: Stresemann birodal­mi külügyminiszter, Luther birodal­mi pénzügyminiszter, Schubert mi­niszteri igazgató, főbiztos: Porosz­­országot Weissmann államtitkár, Bajorországot Schmelzte államtaná­csos fogja képviselni, azonkívül a delegációban lesznek a kancellári hivatal képviselői. Anglia a Ruhr-vidék gyors kiürítése esetén elengedi a francia adósságokat Londonból jelentik: Az Evening News jelenti: Newyorki körökben az a hir van elterjedve, hogy Her­­riot és Macdonald miniszterelnökök megegyeztek abban, hogy Macdo­nald az angol parlamentben javas­latot fog beterjeszteni, mely szerint Anglia elengedné Franciaország an­gol adósságainak jelentékeny részét. Ezzel szemben Herriot viszont gyor­sítani fogja a Ruhr-videk kiüritését. Ezenkívül Herriot ígéretet tett arra nézve, hogy Franciaország a jövőben tartózkodni fog minden kü­lön szankció alkalmazásától, ame­lyen Anglia nem vesz részt. A uéinet ellenjavaslatok Berlinből jelentik: A birodalmi el­nök elnöklete alatt szombaton dél­előtt minisztertanács volt, amelyen megállapították azokat az irányel­veket, amelyek szerint a Londonba küldendő német delegációnak, a né­met érdekek védelmében el kell jár­nia. A minisztertanács döntésének tartalmáról természetesen nem árul­nak el semmit, de kétségtelenül megállapítható, hogy a német dele­gáció egész sor ellenj avaslatot fog a konferencia elé terjeszteni, úgy­hogy a tárgyalások mégis tovább fognak tartani, mint ahogy azt a hirtelen felülkerekedett optimizmus hitte. Főleg a Ruhr-vidék katonai kiürítésének és a szankciónak kér­désében lesznek még tárgyalások szükségesek. A német delegáció ugyanis tudatában van annak, hogy a konferencia eddigi eredménye igen lényeges közeledést jelentenek a német állásponthoz, úgy vélik azonban, hogy bizonyos formulák mostani alapjukban Németország számára elfogadhatatlanok. A leit, a német külügyminiszté-j iium lapja, azt jelenti, hogy; a német* delegáció határozottan állást fog foglalni a .gazdasági kiürítésre meg­szabott terminus ellen. Hétfőn utazik el a német delegáció Berlinből A német kormány meghívása a londoni konferenciára szombaton estp Berlinbe érkezett. Az angol mi­niszterelnök levele egy hangzik: Mint az ezidőszerint Londonban egybegyült szövetségközi konferen­cia elnöke, van szerencsém excel­­lenciádat megkérni, továbbítsa a né­met kormánynak, azt a meghívásun­kat, hogy küldjön ki képviselőket abból a célból, hogy a konferenciá­val az 1924 április 9-én kelt Dawes­­javaslat életbeléptetésére a legjobb módszert megvitassák. A Dawes-; javaslatot a szövetséges kormányok Zagrebből jelentik: A Radics­­párt vasárnap tartotta meg nagy ér­deklődéssel várt gyűlését, amelyen 61 horvát képviselő vett részt. A gyűlésen, amelyen Volecsics Jura, a párt alelnöke elnökölt, Predavec és Krnyevics referáltak a pártnak a moszkvai parasztinternacionáléba való belépéséről, majd Prednvec és Ma­­csek ismertették az uj kormány deklarációját, amelyet ők a párt nevében már elfogadtak. A gyűlésen mindkét kérdésben heves vita fejlődött. A moszkvai parasztinternacionáléba való belépés ellenzékét Horiner ügyvéd vezette, azonban csak néhány paraszt-kép­viselő és két-három intellektüel tá­mogatta az ellenzéki álláspontot. A gyűlés többsége elfogadta Prcdavec és Macsek magyarázatát, amely szgrint a moszkvai paraszt-internaci­­onálé nem kommunista szervezet. Egyéb kérdésekben dr. Horváth Rudolf képviselő támadta a pártve­zetőséget, azonban szavai nem ta­láltak visszhangra. A gyűlés végül határozati javaslatot fogadott ei, a melyet a következő kommünikében hoztak nyilvánosságra: A horvát népképviselet, amely tizedik rendes gyűlésére 1924 augusztus 3-án összegyűlt lag­­rebba, Horvátország és az összes horvátok fővárosába, tudomásul, veszi és egyhangúlag jóváhagyja, hogy a horvát népképviselet és a horvát köztársasági parasztpárt vezére, Radics István, a horvát népképviselet 1923 augusztus 19-iki és 1924 május 1-i felhatal­mazásai alapján keresztülvitte — a horvát köztársasági parasztpárt — programmjának és taktikájának változatlan fentartásával —■ a hor­vát köztársasági parasztpárt be­lépését a moszkvai parasztinter­nacionáléba. mint az első reális összeköttetést a horvát és az orosz nép között. ........ a maguk részéről egészében elfo­gad:.!: és a német kormány is a jóvátételi bizottsághoz április 16-áii intézett írásbeli értesítésében elfo­gadott. A német kormány alfogadta a meghívást. A német delegáció hét­főn utazik el Berlinből. Amit a német kormány a tárgya­lási forma tekintetében kívánhatott, azt el is érte. Németország nem mint legyőzött ellenfél, hanem mint teljesjogu tárgyalófél jelenik meg Londonban, a német delegáció bizo­nyos lehet abban, hogy Londonban megfelelő hivatalos fogadtatásban lesz része. A Green-parkban, a Ritz­­szállóban fogják elszállásolni a né­met delegációt, amely a konferencia keddi plenáris ülésén már valószí­nűleg résztvesz. A horvát népképviselet az el­lenzéki blokk kormányának kine­vezésében lépést lát a horvát­­szerb konfliktus megegyezéses rendezéséhez való közeledésre és ezért egyhangúlag elhatározta, hogy a horvát képviselő-klub a parlamentben támogassa a kor­mányt mindaddig, amig a kor­mány azoknak az elveknek a szel­lemében dolgozik, amelyeknek alapján az ellenzéki blokk meg­alakult. A Radics-párt határozatáról ki­adott kommüniké már vasárnap dél­után ismeretessé vált a beogradi politikai körökben, ahol vegyes ér­zelmekkel fogadták a határozatot még a kormányhoz közelálló poli­tikusok is. Noha a határozat a kor­mány támogatását mondja ki, a kormánypárton úgy találják, hogy a kommüniké túlságosan hangsúlyozza hogy a horvátok fontosabbnak tart­ják külföldi agitációjukat, mint az ellenzéki blokkal annakidején kötött megállapodási. A kormánykörök má­sik kifogása a Radics párt vezető­sége ellen, hogy még a vasárnapi ülésen sem döntöttek arról, részt vegyenek-e a kormányban. A „Politika“ zagrebi tudósitója meginterjúvolta az utóbbi kérdésről a gyűlés után dr. Macsek-et, a hor­vát parasztpárt alelnökét, aki a kö­­vetkezőket mondotta: — Egyáltalán nem tartjuk fontos­nak azt a kérdést, hogy képviselve vagyunk-e a kormányban, vagy sem. Mi a jelenlegi kormányt is a magunk kormányának tekintjük. Pártunk csak akkor lép be a kormányba, ha az majd kikerülhetetlenné válik és ha ezt a kormánypártok követelni fog­{'ák. Radics István egyébként mielőtt lazatér, elutazik Parisba, ahol föl­keresi személyes jóbarátját, Herriot miniszterelnököt. Ez Jugoszláviának is csak hasznára lehet. A Radics-párt vasárnapi ülésén jóváhagyta a moszkvai mternacismáléfíoz való csatlakozást A párt támogatja a kormányt

Next

/
Thumbnails
Contents