Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-04 / 211. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 augusztus 4, Harangszentelés Sztarakanizsán Nyolc uj karaiig' a síarakanizsai templomokban — Kiküldött munkatársunktól — Sztarakanizsa katolikus társadalma va- » sárnap nagyszabású ünnepséget rendezett | abból az alkalomból, hogy a római ka-l tolikus plébánia-templom és az özv. 3 Tóth Pálné-féle templom uj harangjait I fölszentelték. Kanizsa lakossága márg kora reggel kint hullámzott a város | uccáin, a környék lakói pedig vonaton! és kocsikon igyekeztek be a városba, | hogy részesei legyenek a legkedvesebb f tiszamenti magyar város ünnepének. A e A harangszentelési ünnepélyen, amelyen közel négyezer ember vett részt, kép­viseltették magukat a hatóságok és a környékbeli papság is. A harangokat szombaton szállította a szuboticai Ferrum-gyár Kanizsára. Dél- a után hat órakor érkezett meg Kanizsára j Werner Mihály, a Tóth Pálné templomi lelkésze és Nagy János Szubo icáról aj kilenc haranggal. Az érkezőket több | ezer főnyi tömeg várta. A harangokat! felvirágozták, a tűzöl tózenekar egyházi j dalokat játszott az apácák énekkarával felváltva és megkezdődött a körmenet, egy óra hosszáig vonult végig a váro­son. Hét óra mullott már, mire a plé­bánia-templom elé értek. A harangokat, amelyeket a hívek újból elhalmoztak virágesővel, a Szent Háromság-szobor előtt emelvényen helyezték el. A fehér­ruhás lányok sorfala között megindult a tömeg az emelvény felé, mindenki látni akarta az uj harangokat, amelyeket ün­nepélyes keretek közt Balta Lukács dr. hitközségi tag adott át Márton Mátyás prépost-plébánosnak. A szombati ün­nepség Te Deum-mai ért véget. Másnap, vasárnap reggel hat órakor kezdődtek a szentmisék, amelyeken ren- j gereg ájíatoskodó jelent meg, alig lehe-j tett bejutni a hatalmas templomba. Ki-1 lene óra után öt perccel főihangzott az j apácák kórusa Werner Mihály karnagy j vezetése mellett, majd Márton Mátyás | prépost-plébános érkezett meg nagy papi segédlettel és megkezdték a szertartást. A fölszentelés alatt az apácák kórusa állandóan középkori egyházi énekeket adott elő. A templom lélekharangja az egész szertartás alatt csengett, mintha üdvözölné újonnan érkező társait. Az! ablakokban fényképezőmasinák tűntek föl, a segédkező papság Pincz János, j Schaffer Ferenc, Szabó Dénes és Kör- j möczy Mátyás teológus elhelyezkedtek j az elkészített pódium körül. Ezalatt föl­hangzott a Veni sancie melódiája. Min­den szem Virág István horgosi plébá­­nosra, a kitűnő egyházi szónokra szer­ződött, aki föllépett a dobogóra és megkezdte ünnepi beszédét: — Harcok után — mondotta — az iszonyatos, pusztító világháború után köszöntőm az uj harangokét, amelyek­nek a világöldöklés kitépte nyelvét, hogy imádságos angyalokból öldöklő hóhérok legyenek. A harang érzéketlen tárgy, szavára mégis felfigyelünk, meri a harangnak lelke van. A harang az isten hírnöke, amely vigasztal, fölemel a porból, Isten közelségét juttatja az eszünkbe. A harang figyelmeztetés, Isten üzenete. Tartalmas és hatásos beszédét azzal j fejezte be, hogy az Egyházon a pokol 1 kapui sem vehetnek erőt, majd pár szóval felhívta a híveket, hogy adako­zás utján hozzák össze a harangokért járó és fönmaradt negyvenkétezer dinárt. Ezután újra felhangzott az apácák kara, a papság bevonult a templomba, ahol az ünnepélyes nagymisét Márton Mátyás prépostplébános celebrálta. Délben háromszázötven terítékes ban­kettet rendeztek a gazdakörben. Márton Mátyás prépost, Werner Mihály plébá­nos, Nagy János Adám, Virág István horgosi plébános, Varga Gyula az iparos kör elnöke, Dr. Dukai Adolf hitközségi elnök méltatták e nap jelentőségét. Este a Gazgakörben a Sztarakanizsai Atlétikai Klub a programra befejezé­séül előadta a Mágnás Miska cimü operettet A harangokat Vitéz Mariska, Báli Mátyás földbirtokos, özv. Tóth Pálné földbirtokos, Apró Szilveszter István földműves, özv. Muki Andrásné ado­mányai hozták létre. A harang-anyák Dr. Dukai Adolfné, Bicskei Lukácsné, Bobán Miklósné, Dukai Etelka, Vitéz Mária, Sóti Mózesné, Báli Mátyásné, Takács Margitka, özv. Tóth Pálné, Apró Szilveszter Istvánná és özv. Muki And­rásné voltak. A harangok ünnepélyes fölszentelése alkalmából Ivkovics Sándor a Bácsmegyei Napló kanizsai tudósítója emléklapot szerkesztett. A harangokat a hét folyamán helye­zik el a templomok tornyaiban. Szabadlábra helyezték a körtemben megvakult Yeér Imrét Leleplezi a Somsgyi-Bacsó-gyilfeosság tetteseit Szegedről jelentik: Az igazság­ügyminiszter rendeletére, nyolchó­napi fogság után. szombaton sza­badlábra helyezték Ve ér Imrét, a köztársasági párt elnökét. Az el­múlt: év végén a budapesti törvény­szék köztársasági propaganda miatt másfél évi álíamfogházra Ítélte Véért, aki büntetésének kitöltését a szekszárdi börtönben kezdte meg, majd a szegedi Csillagbörtön mel­lett lévő államfogházba helyezték át. Fogsága közben iélszemére meg­vakult. Szombaton délelőtt az igazság­ügyminisztériumból telefonértesítés érkezett a szegedi Csilagbörtört igazgatójához, azzal az utasítással, hogy Veér Imre büntetését szeptem­ber elsejéig szakítsák félbe és őt azonnal helyezzék szabadlábra. A rendelkezés értelmében Veér meg szombaton délelőtt elhagyta az ál­lamfogházat és rögtön Budapestre .utazott. Veér Imre egyik fcudepősti lap munkatársának szabadulása után a következőket jelentette ki legköze­lebbi terveiről: — Nekem a Somogyi—Bacsó­gyilkosság ügyében konkrét okmá­nyaim és tárgyi bizonyítékaim van­nak a bűntettesek személyére nézve. Szegedi fogságom idején a szegedi honvédtörvényszék vallomástételre idézett be. Büntetésem kitöltésének megkezdése előtt többször jelent­keztem ebben az ügyben vallomás­tételre a budapesti törvényszéknkl, azonban sohasem került sor kihall­gatásomra. Néhány héttel ezelőtt Szegeden ki akartak hallgatni, azon­ban kijelentettem, hogy meg kell ta­gadnom a vallomástételi. mivel há­tam mögött szuronyos börtönőr áll és ezenkívül tárgyi bizonyítékaim­mal sem rendelkezem, amíg fogoly vagyok. Miután most — jóllehet csak ideiglenesen — szabad va­gyok. Budapesten rögtön jelentke­zem az illetékes hatóságoknál és bi­zonyítékaim alapján részletes vallo­mást fogok tenni a Somogyi—Ba­csó-gyilkosság ügyében. Yay Béla gráf agyonverte ápolóját egy bécsi szanatóriumban Az elmebajos arisztokrata rémiette Becsből jelentik: A Friess-féle inzersdorfi' idegbeteg-szanatórium­ban vasárnap éjjel megdöbbentő szerencsétlenség történt: egy fiatal, huszonegy esztendős magyar arisz­tokrata. gróf Vay Béla. akit család­ja politikai okokból helyeztetett el az intézetben, agyonverte ápolóját. Gróf Vay Béla két évvel került föl családjának szabolcsmegyei birtoká­ról Becsbe. A demokratikus gon­dolkodású fiatal mágnás rossz vi­szonyban élt családjával, mert zárt­körű társaságban és nyilvánosan Is számtalanszor hitválást tett amel­lett. hogy az egész magyar ariszto­kráciából egyedül Károlyi Mihályt iartia tisztességes embernek, a többiek — mondotta — Habsburg­­lakájok. A konzervatív Vay-család tagjai természetesen nem vették jó­­néven Vay Bélától ehhez hasonló kijelentéseit és olyan rendszabály#­­kat alkalmaztak vele szemben, hogy jobbnak látta búcsút mondani ottho­nának és az osztrák fővárosba me­nekülni. Bécsben a gróf felvételre jelentkezett az emigránsok szerve­zetében. ahol miután igazolta, hogy csakugyan politikai okokból volt kénytelen Magyarországot elhagy­ni. f.el is vették tagnak. Családja megkísérelte hazahívni, de a fiatal gróf nem is válaszolt a hazulról ér­kezett levelekre, ellenben rendes munkatársa lett Az Ember cimü emigráns-lapnak, ahol cikkei hétről­­hétre teljes névaláírással jelentek meg. Ez a lépése végleg elkeserí­tette családját. Szereztek egy or­vosi bizonyítványt arról, hogy Vay Béla gróf nem beszámítható és ezen 'az alapon erőszakkal elszállították bécsi lakásáról az inzendorfi ideg­szanatóriumba. Másfél évet töltött Vay Béla gróf a szanatóriumban zárt osztályán, dühöngő elmebajosak, gyógyítha­tatlan őrültek közt és ugylátszik szörnyű helyzetében végül csak­ugyan súlyos idegbajt kapott, leg­alább is erre vall az a katasztrófa, amely a szanatóriumban most le­játszódott, yay. grófnak az intézet­ben a huszonhárom éves Zaruba Li­nót volt az állandó ápolója, akinek az voft a feladata, hogy mindig a gróf mellett tartózkodjék és vele a szobáját is megosztotta. Tegnap­előtt este. amikor a gróf és ápolója nyugalomra tértek, semmi sem mu­tatott arra. hogy az éjszaka bármi­lyen szempontból is kritikus legyen. Szobájuk az egyik pavilion első emeleten volt. Hajnali négy óra tájban az éjjeli inspekciót tartó Reiseld Alajos ápoló az első emelet­ről lehallatszó tompa ütésekre lett figyelmes Felsietett a lépcsőn és Vay gróf szobájának nyitott ajtaja előtt a földön látta feküdni az ingre vetkőzött ápolót, mellette ugyancsak ingben a fiatal beteget, aki egy desz­­kadarabbal még egy utolsó ütést mért az öntudatlanul fekvő ember fejére, azután eldobta a deszkát, befutott a mellékhelyiségbe, nyugodtan leült a díványra és minden kérdésre ezt a választ adta: — Nem tudom mit akarnak tőlem, hagyjanak engem békében! Reisfeld azonnal felriasztotta az ápolókat és orvosokat, akik rögtön a mozdulatlanul fekvő Zarubához siettek. A szerencsétlen embernek a feje hatalmas vértócsában feküdt. Minden orvosi segítség hiábavaló volt. a sebesültet nem lehetett életre kelteni és alighogy ápolás alá vet­ték. meghalt. Az orvosi vizsgálat megállapítottá, hogy a koponya va­lósággal szét van zúzva. A gróf szinte emberfeletti erővel öt vagy hat ütést mért áldozata fejére, amely teljesen szétroncsolódott. Az első ütés valószínűleg hátulról érüetíe az ápolót, még pedig olyan erővel, hogy Zaruba1 azonnal összeesett, el­vesztette az eszméletét és képtelen­né vált a védekezésre. A gyilkos grófra nyomban kényszerzubbonyt adtak és szigora őrizet alá vették. Az esetről értesített csendőrség nyomban a következőkben rekons­truálta a gyilkosság valószínű lefo­lyását: — Zaruba az éj folyamán valószi­­níüleg elhagyta ágyát, hogy u folyo­sóra menjen, amit ápoltja észrevett és hirtelen impultusra kirántott ágyá­ból egy a matrac tartására szolgáló deszkát, csendesen utánalopódzott ápolójának és az ajtó előtt fejbevág­ta. majd további ütésekkel össze­roncsolta a fejét. A dolog annál meglepőbb, mert a szanatóriumi sze­mélyzet állítása szerint semmi sem mutatta, hogy a grófnak ápolója el­lenszenves lett volna. Zaruba a leg­kitűnőbb ajánlólevelekkel jött a sza­natóriumba. Az esetet a csendőrség bejelentet­te a liesingi kerületi törvényszéknek. Leszakadt egy emelet Budapesten Életveszélyesek a régi pesti lakások Budapestről jelentik: Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Budapesten, a Rákóczi­idon. Az egyyik bérház harmadik emeleti, 35-ös lakása leszakadt és a mögötte levő lakás egyik szoba­iját is magával rántotta. A 35-ös lakást Schönfeld nyom­dász bérelte, aki egész családjával éppen otthon tartózkodott, amikor a szerencsétlenség történt. A nyomdász 13 éves fi éppen víz­ért volt a konyhában, amikor egy­szerre megnyílt alatta a föld és a fiú a mélységbe zuhant. A konyha egész padlózata lesza­kadt és a konyhaberendezések utá­na zuhantak. Ugyanekkor a konyha mögötti szoba padlózatának egy ré­sze szintén leszakadt s a sok tör­melék a lakás alatti lakásba. Össze­vissza törtek a bútorok és a kony­haedények használhatatlan cse­repekké zúzódtak széjjel. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető; hogy a konyhában éppen senki sein, tartózkodott ós a lezuhant konyha igy emberéletben nem tett kárt. Ugyancsak szombat este Kai! Ká­roly ,követségi tanácsos jelentette a budapesti főkapitányságnak, hogy a honvédelmi minisztérium egyik má­sodemeleti erkélye leszakadt. Rend­őri bizottság szállt ki, amely elzá­ratta az útvonalat. Merénylet a bakaresti expressz-ellen Két súlyos sebesült: Bukarestből jelentik: A Bukarest­ből Jassyba haladó expressvonat ellen Bornova állomás közelében lerényleiet követtek el. Az express, amelyen Moncili jassy-i •endőrprefektus is utazott, Bornova illomás után nagy zökkenéssel hir­telen megállóit. Az utasok rémülten ohantak az ablakokhoz és megdöb­benve látták, hogy a vonat moz­donya pótkocsijától elszakítva a vasutárokban fekszik, a szerkocsi elborulva, a podgyászkocsi, két másodosztályú kocsi egészen, az ét­kezőkocsi pedig félig kisiklott a pályatestről. A kisiklott kocsik mel­lett két sebesült feküdt, akik azon­ban csak könnyebb sérüléseket szen­vedtek. Moncili jassy-i rendőrprefektus nyomban megindította a vizsgálatot és megállapította, hogy az express­vonat ellen merényletet követtek el, úgy, hogy hatalmas sziklaköveket gördítettek a sínek közé, amelyek aztán a mozdony kisiklását idézték elő. Egyes hírek szerint a merény­let Monciu rendőrprefektus sze­mélye ellen irányult, aki közismerten erélyes kézzel törte le Jassy-ban a kommunista-mozgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents