Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)

1924-08-31 / 238. szám

12. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924 augusztus 31. dicsekedve mesélte, hogy Helsinki­ből elindulva vásárolt egy nyelvtant s annyira1 könnyű volt számára az önök nyelve, hogy Budapestre ér­kezve már magyarul kért jegyet. Erre a rokonságra a beszéd során többször rátér, úgy látom, hogy na­gyon érdekli. Én pedig uj munkája s a tervei iránt érdeklődöm. — Most — mondja — készülő könyvemet fejezem be, melyben el­beszélések vannak, novellák, olyan terjedelműek, amelyeket fiatalabb koromban Írtam. Ezek először an­golul jelennek meg. Csak azután oroszul. Megemlitem, hogy az Éjjeli me­nedékhely a mi színpadjainknak is állandó műsor-darabja1 s azt kérde­zem. nem foglalkozik uj színdarab tervével. • — De igen. nemsokára hozzá is látok a megíráshoz. Utolsó színmü­vemet »Az ördög«-öt 1915-ben fe jeztem be. Hőse az ördög. Ne gon­doljon azonban sem Menhistophe- Jesre sem Luciferre, sem más ör­dögre. ki pokoli visszfényben ( rob­ban ki a színpadra. Az én ördögöm az orosz ördög, amint népem kép­zeletében él. minden romantika nél­kül, humorosan, közelien, kézzelfog­hatóan. Cime is valószínűleg ez lesz: Csórt (Ördög). Verseket nem ir? — Költeményeimet nem szeretem, — vallja a rá jellemző szigorú ön­kritikával— csak a humorosakat, a szatirikusakat, melyek régen szület­tek, mikor éhezve barangoltam be Oroszországot. Csodálatos, nem lankadó termé­kenységéről beszélk. arról, hogy né­mely évben öt uj könyve is került a könyvpiacra. Mennyit dolgozik na­ponta? — Rendesen tiz órát. de néha többet is. éjjel és nappal. Eszem,, al­szom, irok. Csak a munka érdekel, a folytonos munka. Hogy könnyen irok-e? Szeszély és -szerencse kér­dése. Néha bizony napokig vessző­­döm egy-két oldallal. Vájjon hány példányban fogynak el egyes könyvei orosz nyelven? : — Vannak Íróink, kiknek munkáit százezer példányban nyomják. Az én könyveim ötezres, legfölebb har­mincezres kiadásban jelennek meg. — Megdöbbentő — mondom — egy százötven millió ember. Száz­ötven millió! — Vegye azonban számba, hogy a mi lakosságunk 85%-a paraszt, föidmives. ki nem olvasóközönség, csak 15%-a városi lakosság, diák, kereskedő, iparos, szóval könyv­vásárló. — Hát az orosz paraszt egyálta­lán nem olvas? — Alig. Az öreg, régi paraszt még igen. annál olykor lehet találni egy Tolsztoj-1. egy Dosztojevszkijt, de a mainál — esi bosszúsan iegyint ke­zével Gorkij, a parasztok kegyetlen és igaz rajzolója. Aztán — teszi hozzá — a nép 30%-a még mindig nem ismeri a betűt, teljesen analfa-Mikes Flór is: Éjfél bősz torkában E bősz, fekete vonal: mező, éjfél, horizont. Kék, fényes köd az éji ég, ádáz, gaz csillag a hold, vén rókabör, vérboros folt. Fáj. Halál. Szivszorulás: részegkezü, vad tamburás, feketehátu, nagy igás: holdas mező, rettentő tó, rohanó sirás, zokogás, pokoli kocsi, elmúlás, 1 zord, ■véres éjfél, ez se más, örült, kiáltó hahota, táncos, lidéices, ös pofa ez ittas, nyálas, rőt dudás, kaján kisértet, ősz kofa, a hold, az éjfél, a buta. Táncoló fák, táncoló táj, táncoló árnyak tánca fáj, a hold, a tó, a vakmerő, borzongó, úszó, zöld erő, a szív, a vér is benne van, az éjvihar, zengő vihar, holdiszonyat, a csend-vihar, álló szél, néma bömbölő, fagyott kohó, megfojtott dal, az éjfél torka óriás hal, marcangoló, bősz viadal, r bánatfelleg, sziklafal, fogcsikorgó, éjféli bűn, a hold, az éjfél, az ital; boldog, messzi trombiták, élet, éposz, harcos bikák, harcok, kínok, hitek, viták, dübörgő csodák, szerelem, az életed, az életem, ember, világ, ide nézz: Kozmosz rút játéka kész, gyenge pillanat, gyáva vész, minden-vesztö, heveny penész, éjféli vész. béta. mint évszázadokkal ezelőtt, a maga ősi,, közönyös életét éli. — De hogyan — vetem közbe — a forradalom, a bolsevizmus ép az­zal a jelszóval1 jött. hogy »a> cári sö­tétség után fényt gyújtson s meg­váltsa a nagy tömegeket«. Kisebbe­­dett-e azóta az analfabétizmus? Mu­tatkozott-e ezen a téren némi javu­lás. valami változás? — Semmi — szól határozottan — egyelőre semmi változás sem mu­tatkozik. —- Ön, aki pályája elején oly hivő és optimista volt. most pesszimista? Nem hisz többé.a haladásban? — Nem vagyok optimista — mondja könnyű sóhajjal, — az a meggyőződésem, hogy minden kül­ső látszat ellenére még rengeteget kell szenvedni Európának. Különö­sen és elsősorban minekünk, oro­szoknak. — Lenin- — mondom egyszerre váratlanul. — Ismertem őt. személyesen — feleli Gorkij. — Valamikor Páriá­ban, Svájcban sokat jártam vele együtt. — Az ember érdekel, az ember. Milyen- volt? Gorkij összemorcolja homlokát, szemembe néz. erősen s szája szög­letét gúnyos mosoly fodrozza, mely kimondandó -gondolatát előre szí­nezi. — Nagy bolseviki volt. — Köszönöm ezt a fölvilágositást. Annyi, mintha valaki ezt árulná el nekem: »Gorkij nem a legfelsőbb tízezrek írója«. — Hagyjuk — szól és két karját magasba emeli, tréfásan, de tiltako­­zóan — nem politizálok. Semmi po­litika. Kutya nevű kutyájának cukrot ad. A levegő hidegebb körülöttünk. Hozzák a feketekávét, melyet nagy, hasas findzsákba öntenek, mint fa­luhelyen a tejet. A levegő most is­mét melegebb, ő magyar emlékeit hozza elő. —- Szabó — kiált — Szabó — és keresi emlékezetében a keresztne­vét — Szabó Endre, az ő nevét is­merem. Min dolgozik most? — Maghalt. elhagyatottan, nagy nyomorúságban. Pedig pompás munkáiból ismertük meg önöket. Utolsó éveiben még kedves orosz könyveit is el Kellett adnia. A há­ború, a forradalom. — Madách »Az ember tragédiája«. Petőfi — igy mondja — és Jukaí — ezt is igy mondja. — Mindössze ennyit tudok magyar irodalomról. Egyebet semmit. Mondjon néhány uj nevet. Nem ismerem, nem isme­rem. Pedig érdekelne. Örvendenék, ha valaki tájékoztatna. Kívánsága nem puszta udvarias­ság. Amint magyarázza, kiváncsi, hogy fejlődött ez az elszigetelt iro­dalom. Évekkel ezelőtt a világiro­dalom remekeit gyűjtötte össze. Értesítem, hogy egyik irodalom­­történészünk az ő számára már megírta a kívánt tájékoztatást, ami­ről Gorkij eddig nem tud s dolgoza­ta legközelebb megjelenik a Gorkij­­alapitotta berlini orosz folyóiratban. Ezt figyelmesen hallgatja. i Aztán Leonov, Sergej Censkij ne­vét, émliti. kit viszont mi.nem isme-' rünk. Hatalmas, új értékeik vannak.1 A többi, európai irók közül Heinrich Mannt dicséri s a norvég irodalmat, melyet egyszintűnek tart az orosz­­szál. — Knut Hamsun — szól áhítattal és rajongón — Knut Hamsun: ő ma a legnagyobb. Minden uj könyve fölfelé menő vonalú — egy mozdu­lattal. Micsoda alkotó erő! Az Éjjeli menedékhely írója- be­szél az- Éhség Írójáról, az. aki vas­úti bakter volt, az egykroi párizsi villamos-kalauzról. Hosszan beszélgetünk asztalteri­­tés után. Sárgás már ai napfény, mii­kor kimegyünk a kertbe. Kikisér bennünket, a kapuig, Szeretetremél­­tösága nem európai, több annál; emberi. A lefelé lejtő utakon narancslige­tek. mély kerték, melyekben a fák­ról úgy szedik a narancsokat, mint nálunk az almát. Buzog az élet eb­ben a lávás talajban.­— Jó itt — mondja — egyedül, tá­vol mindenkitől. Befelé nézni, egy élet után. Minden irótársamnak ajánlom, hogy öt évre, tiz évre vo­nuljon félre az emberektől, a zajtól akárhogy s tartson számadást ön­magával. — És—kérdezem— önnek, aki any­­nyira orosz —- nem idegen ez a! dél­szaki pompa, ez a vidám tenger?: — Nem — feleli — Krim egészen ilyen. Oroszország az nagy. Min­dent meglehet találni benne. Min­­denüttt megtalálom Oroszországot. I — Állandóan itt szándékozik ma­radni? — Ki tudja? Télen tovább mene­külök innen, a hideg elől. Szicíliába, Taurminába, dél felé — s nem-szé-! les mellére mutat. Bucsuzkodik tőlünk. Ádám fiam­tól külön, szertartásosan. Megsi­mogatja fejét, kezet fog vele. na­gyon komolyan, beleírja nevét úti­könyvébe, emlékül. Kosztolányi Dezső. spiritusz és benzin VASHORDÓK részére, bevált kivitelben,' minden nagyságban kaphatók F4ELKUSZ KÁROLY ÍSOViSAD, a selvemgyérral szemben. 6284 A LEGÚJABB ZENEMŰSLÁGEREK i Jó estét kívánok, megjöttek a temesvári huszárok A létező legjobb csárdás 12 Din, Ahog engem ver az Isten. Virady Aladár leg­nagyobb sikerű dala 12 Dm. Meghalok utánad. Kálmán—Győri szenzációs operettje. 2 füzetben á 18 Din. MORAVETZ KIADÁS, MINDENÜTT KAPHATÓK IJJ HORDÓK minden nagyságban 3000 literig kaphatók KRÍX LAJOS kádármesternél g Subotica, V. kör. Ma-ío zuraničava uüca 19. sz. (Zonü'ori-u' in— tínt Elsőrendű használt lager és transport eladók. Érdeklődni Frankopanskal 6205 Hollásiüos, unuuaiuHiuii!!Muin«imiiiiiiimiiM!iiui'AMi> selymes haf Elida" Shampoon állandó használatánál. Ügyes kirakatrendező a divat és rőfös szak­mában, felvétetik. Jovanovié és Devrnja divatáruház Wovisad TÖLGYFA PARKETTÁT ajánl nagyon jutányos áron ATLAS D. D. NOVISAÖ 6498

Next

/
Thumbnails
Contents