Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-26 / 233. szám
1924 augusztus 26, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A magyar osztályok sorsa a szubotícai gimnáziumban Nem szűnnek meg- a párhuzamos osztályok Az uj tanév megkezdése elé még mindig a legnagyobb bizonytalansággal tekintenek a magyar szülők. Az eddig érvényben volt névvegy-. elemzés következtében az a helyzet állott elő, hogy a suboticai gimnázium magyar tagozatának „Máik és hatodik osztályát a beszumetcs veszélye fenyegeti, mert az estiben ha a névvegyelemzést meg nem szüntetik, ezeknek az osztályoknál*: nem lenne meg a megnyitáshoz szükséges létszámuk. Igaz ugyan, hogy dr. Korosec közoktatásügyi miniszter az ez ügyben nála .járt sombori küldöttségnek ha tározott Ígéretet tett arra nézve hogy a névvegy elemzés anomáliáiul j még az uj tanév megnyitása elöli | rendeletileg kiküszöböli, eddig o-'on- j ban nem érkezett még a tanügyi I hatóságokhoz semmiféle ilyenértei- i mü rendelet. Ennek ellenére is biztosítottnak j látszik azonban, hogy a suboticail gimnázium magyar tagozatának va- j lamennyi osztályában megkezdődhetik a tanítás. A suboticai gimnázium igazgatóságától nyert értesülésünk szerint ugyanis a gimnázium igazgatósága az uj tanév behatásainál már az eddiginél liberálisabban fogja magyarázni az iskola-törvényt. Az intézetben különben is azt várják, hogy a közoktatásügyi minisztériumnak a névvegyelemzést megszüntető uj rendelete még a tanév kezdete ellőtt meg fog érkezni. De az esetben is, ha ez a rendelet nem érkeznék meg a behatásokig, a gimnázium igazgatósága nem szán- j dékozik az előirt játszómra vonatkozó intézkedéseket olyan szigorúan érvényesíteni, hogy azok ala'pián egyes magyar osztályok megszűnnének és igy meg van minden remény arra, hogy a magyar tagozat minden osztályában rendesen megkezdődhetik a tanítás. Kedden kezdődik az Eskütt-pör tárgyalása A vádlott tiltakozik a zárt tárgyalás elrendelése ellen Budapestről jelentik: Az esztendők óta húzódó Eskütt-iigy végre bíróság elé kerül, azonban nem a panama ügye — ennek Ietárgyalását a kormánykörök kívánságára folyton huzzák-halasztják — hanem az Esküit ellen indított rágalmazási és zsarolási porokét fogja a Töreky-tanács tárgyalni. Esküit ellen az ügyészség eredetileg kétrendbeli zsarolás, liatrendbeli hivatalból fölhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén emelt vádat. A vádhatározat szerint Esküit Lajos a zsarolás vétségét úgy követte el, hogy 1923 szeptember havában Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő utján Bethlen István gróf miniszterelnök és Mattanovits Emilnó utján nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszternek olyan üzenetet küldött, hogy ha nem adnak neki 100.000 dollárt, akkor olyan dolgokat hoz nyilvánosságra és a kiviteli panama bűnpőrében olyan vallomást tesz. hogy huszonnégy óra alatt megbukik a kormány. Eskütt — a vádirat szerint — később leszállította igényeit és 50.000 dollárt kért, majd végül megelégedett volna 20.000 dollárral is. A rágalmazási vádnak hat sértettje van és pedig: Bethlen István gróf. nagyatádi Szabó István. Kríllay Tibor és Búd János miniszterek, valamint dr. Vásárhelyi Béla táblabíró és Polányi Aladár főügyészhelyettes. A miniszterekről Eskütt Lajos tavaly ősszel többek jelenlétében azt állította, hogy a svájci buzaszdllitásoknál 14 miltíárdot loptak. A kedden kezdődő bűnügyi főtárgyaláson a közvádat uj ügyész képviseli. Dr. Moldoványi Géza helyett dr. Boronkay Dénes. Eskfültt Lajos védelmét dr. Györki, Imre és dr. Weisz Ödön ügyvédek látják el. Szombaton délelőtt megjelent a törvényszék folyosóján Eskütt Lajos és ott több hirlapiró előtt kijelentette. hogy a keddi fötárgyaláson semmiképpen sem járul ahhoz hozzá. hogy zárt tárgyalást rendeljenek el. Fogadkozott. hogy ha mégis zárt ajtók mögött tárgyalnák az ügyet, akkor a zárt tárgyalásnak egész anyagát röpiratban megjelenteti még akkor is. ha ezért külön elítélnék. A francia szenátus kedden tárgyalja a londoni határozatokat Poincaré mérsékli támadásait Herriot ellen Párisból jelentik: Miután a kamara vasárnap hajnalig tartó ülésén bizalmat szavazott a kormánynak s ezzel hozzájárult a londoni, határozatokhoz. a szenátus keddi ülésén fog foglalkozni azokkal. A napirend első pontjául a Spitzbergákra vonatkozó szerződés van ugyan kitűzve. de kétségtelen, hogy ezt meg fogja előzni a vita a londoni konferenciáról szóló kormánynyilatkozat fölött. Csak hárman jelentettek be interpellációt, nevezetesen Limory, Gaudin de Villaine és Japy. úgy, hogy nyilván még a délelőtti ülésen végeznek az interpellációkkal és délután sor kerül Poincaré beszédérel majd a költségvetési bizottság előadója fogja ismertetni a határozatok pénzügyi vonatkozásait és estefelé Herriot fog beszélhetni. Ebben az esetben kedden már szavazni is fog a. szenátus és mivel a kamara már végzett a lausannei szerződés becikkelyezésével,, Poincaré beszédei Poincarénak vasárnap program szerint Verdun környékén két községben kellett volna ünnepi beszédet mondania két hadiemlék fölavató ünnepén, de egyikre sem mehetett el parlamenti elfpglaltsága miatt és beszédeit két szenátorbarátia olvasta föl. A beszédekben Poincaré említette a háborús tartozásokat és azt az állítást kozkáztatta, hogy ha a francia delegáció Londonban eleve nem járult volna ahhoz. hogy a szövetségközi adósságokról szó essék, akkor annak az isteni színjátéknak lehettünk volna tanúi, hogy a németek lealkudták volna a saját engedményeiket,, amelyeket hat év előtt aláírásukkal pecsételtek meg. Általában feltűnt, hogy Poimaré az eddiginél mérsékeltebb hangon emlékezett meg a Ruhr-kérdésről, amit azzal magyaráznak, hogy a londoni egyezmény ' ratifikálása, elé már nem akar akadályokat gördíteni. A német külügyi bizottság elfogadta a Dawes-javar,latokat Berlinből jelentik: A parlamenti munka vasárnap sem szünetelt. A külügyi bizottság ülést tartott és letárgyalta az ipar megterheléséről szóló javaslatokat. amelyeknél Hamm birodalmi gazdasági miniszter fejtegette a londoni határozatokban rejlő előnyöket. Az iparbank német vezetés alatt fog állapi, tehát a birodalmi fenhatóság épségben marad. Weltnert visszaszöktette Bécsbe a budapesti rendőrség járt át is nyújtotta Weltnernek kész, annak rendje és módja szerint kiállított útlevelét, amellyel Weltner még aznap elutazott Budapestről. Amikor a budapesti szociáldemokratapárt vezetői megtudták, hogy a főkapitányság visszaszöktette Weltnert Bécsbe, nyomban utána küldték a Párt két tagi !:ét nemzetgyűlési képviselőt, : megmagyarázták Bécsben Weltnernek, hogy Hetényinek régi trükkje az ilyen jóindulatú eltanácsolás és nem egy szocialista-vezértől próbált már ilyen módon megszabadulni. A párt követei másnap visszavitték Weltnert Budapestre s miután megérkezett, Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő fölkereste Peslhy Pál dr. igazságügyminisztert, hogy — mintha^ mi sem történt volna — informálódjon, mi lesz Weltnerrei. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy a vádemelés nem komoly dolog. azonban — tette hozzá — baj van, mert Weltner Jakab megszökött Magyarországból és igy ki kell adni ellene a körözölevelei. — Weltner megszökött? — csodálkozott Peyer — szó sincs róla. — Pontos információim vannak — szólt a miniszter. Peyer megrázta a fejét: — Kérlek, kegyelmes uram, hívd csak fel a Népszava szerkesztőségét és kérd Weltnert a telefonhoz. Az igazságügym.iniszter kénytelen volt meggyőződni róla, hogy Weltner Jakab csakugyan Budapesten tartózkodik és miután pár perccel előbb még megmondotta, hogy a Weltner-ügyben emelt vád nem komoly dolog, ki kellett egyeznie a szocialista-párt megbízottjává! abban, hogy pertörlést ugyan nem rendelnek el. de gyorsított eljárás helyett a rendes bírói útra terelik az ügyet. — Ebbe annál is inkább belemegyek — jelentette ki Peyer —, mert hol lesztek ti már akkor, — amikor sor kerülhet a tárgyalásra! A tréfás kiftífentésen mosolygott az igazságügyminiszter . . . Idegszanatóriumba Egynapos második emigrációja Budapestről jelentik: Amikor a budapesti ügyészség Weltner Jakab ellen a magyar fővárosba való hazatérése után az úgynevezett egység-okmány aláírása miatt vádat emelt, több'fajvédő-lap megírta, hogy az ellene megindított eljárás miatt Weltner visszaemigrált Bécsbe. A fajvédő-sajtónak ezt a szenzációját nem cáfolták meg, de nem is kellett megcáfolni, mert Weltnernek a hír megjelenése napján különböző nyilatkozatai jelentek meg a budapesti lapokban s különben is — szokás szerint — senki sem adott hitelt az ébredő-újságok értesülésének. Pedig a fajvédő-lapok ez egyszer kivételesen igazat írtak: Weltner Jakab az ellene folyamatba tett bűnvádi eljárás megindítása után csakugyan elutazott Bécsbe, ahonnan azonban már másnap visszatért a magyar fővárosba. A Weltner-ügy kulissza-titkai, amelyekről a budapesti sajtó még nem emlékezett meg, rendkívül érdekesek. Weltner hazatérését annakidején dr. Györki Imre szociáldemokrata képviselő készítette elő, akinek Strache Gusztáv ügyészségi alclnök írásban garantálta, hogy I Weltner ellen minden néven neve Izendő eljárást beszünetettek és igy akadálytalanul hazatérhet Budapestre. Weltner ezen az alapon tért viszsza Magyarországra és átvette a Népszava szerkesztését. Strache I ügyészségi alelnöki és Váry Albert Air. koronaügyész között már régebtbi idő óta ellenséges a viszony s ez jaz oka annak, hogy Váry, kellemet■lenkedni akarván Strache föiigyészután újból hazatért Budapestre nek, felpiszkáltatta a Weltner-ügyet. Váry utasítására dr. Miskolczy Ágoston ügyész, aki Szabadkáról került Budapestre,, megállapította, hogy az »egységokmány« aláírói ellen még nem szüntették be az eljárást és Strache tudta nélkül vád iratot adott be Weltner ellen. A vádemelésből országos botrány keletkezett és a két főügyész személyi harca azt eredményezte, hogy a kormány abba a látszatba került, mintha Weltnert tőrbe akarták volna csalni. Minthogy a »megnyugtató« kormány-nyilatkozatoknak nem sikerült a közvélemény felháborodását lecsillapítani, viszont a vádiratot sem lehetett visszacsinálni, valaki kisütötte, hogy legjobb lenne a kormány szempontjából, ha Weltner Jakab megszökne Magyarországról. Az ügy ilyen elintézését Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes vállalta. Magához kérette Weltner Jakabot és közölte - vele, how a rendőrségnek tudomására jutóit, hogy Weltner ellen bizonyos körök merényletre készülnek. — A rendőrség — mondotta Hetényi ■— meg fog tenni mindent, azonban arról nem állhatok jót. hogy önnek baja nem fog történni. A legjobb indulattal tanácsolom, hogy ne tegye ki magát a veszélynek. hanem utazzon el titokban Bécsibe és ha lecsillapodnak a most felkavart hullámok, akkor térjen vissza megint. Vannak erők, amelyekkel szemben a rendőrség is tehetetlen . . . A főkapitányhelyettes, hogy nagyobb súlyt adjon szavainak, mindszáüitofták az öngyilkos Radocza János feleségét Az osijeki származású úrasszony tragédiája Budapestről jelentik: Iíiabb Radocza János tőzsdebizományost, aki — mint a Bácsmegyei Napló megírta — agyonlőtte magát, mert ismerősei sokat beszéltek arról, hogy felesége feltűnően udvarokat magának Prónay Pál volt alezredessel és Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselővel, szombaton délben temették el a kerepesi temetőben. Radocza felesége, akiről a budapesti lapok tévesen azt írták, hogy Gerbeaud-lány. — tudniillik Radocza mindkét fivére Gerbeaud-Jányokat vett feleségül — oszijeki földbirtokos-családból származik és leánynevén Pfeiffer Margitnak hívják. Az asszonyt férje öngyilkossága után idegszanatóriumba, szállították. A temetés délelőttjén az öngyilkos Radocza János özvegye ápolónő kíséretében, kiment a temetőbe. búcsút venni férjétől. Két koszorút vitt magával és ezeket elhelyezte a ravatal mellett. A temetésre már nem jött ki. a délelőtti látogatáskor ideggörcsöket és idegrohamot kapott és bent feküdt a szanatóriumban. A temetésen nagy feltűnést keltett. hogy a Radotza-család az öngyilkos feleségének koszorúját nem engedte a sírra elhelyezni. Radocza-. János apja sem jelenhetett meg a temetésen, mert a 85 esztendős öreg ur a tragédia következtében kiállott izgalmaktól súlyosan megbetegedett.
