Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-24 / 231. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. augusztus 24. szettel! — szemben látod magad a messze Ischiával, s nézed, hogy 4' az evezőscsapások által felzavart tenger mint csókolgatja a sziklaszirt históriai partjait, akkor bizonyára örülsz a költői nyugalomnak, amely e regényes helyet körülveszi. A távolban egy-egy vitorlás, amelynek szines vászna tarka kendő gyanánt libben az illatos légben; közelben a sziget körül csak az a csobogás, amellyel a habok a sziklafalakhoz ütődnek, ahonnan fehéres szikrákban pattannak vissza, — egyéb semmi. A vizimadarak is nesztelen suhannak át e regés tenger sima kékes tükrén, s csak nagy időközökben zavarja [meg e régies, odisszeüszi hangulatú tájkép (fenséges nyugalmát egy-egy gőzhajó modern füttye . . . Mindez, mint ha Capri-képck vásznairól nevetne ránk; ezerszer megfestett kép ez, — aki nem szereti nagyon Caprít, annak talán már unalmas is. De nekünk nem unalmas kép, nekünk jóleső valóság. Mi hálát adunk a sorsunknak, amely néha rosszul bánik velünk, hogy megengedte látnunk ezt a kis paradicsomot, amelyet nem veszthetünk el egészen soha, mert megmarad emléknek, egyhamar el nem fakuló, talán örökös emlékértéknek, a legbecscsebb egyikének, amikkel-telegyüjtöttük a lelkünk kincsesházát. E haboknak minden csobbanó mozgása azt súgja neked, hegy most távol vagy minden emberi hiúságtól, egyszerűbb világba jutottál, ahol másfélék a morális értékek és mások az értékek mint otthon a vásári tülekedésben. Eltávolodtál sok büntől-büztől, , amely megterem mindenütt, ahol sok ember él együtt, s versenyez és veszekszik egymással, de nem ütheti föl a fejét ott, ahol az érdekek oly kicsik, hogy nem érdemes komiszkodni érttük ... A nagy Természetnek egy pihenő állomásához értél, ahol kételkedő lelked megnyugvást és vigasztalást talál egyiigyü embereik és egyszerű viszonyok között. Lehetetlen, hogy eszedbe ne jusson, miképp jó volna itt lakni, itt maradni, Capri bianco-í inni, s nevetni azokat az embertársakat, akik egymással versenyezve, a barátjukat meg a szomszédjukat lökdösve, tönkre dolgozzák az idgeiket s lekoptatják a könyöküket a boldogulásért és a hatalomért folyó ama tolongásban, törtetésben és kapaszkodásban, amelynek neve: világi élet. Itt csend van, itt békesség uralkodik. _ Itt jó élni! Itt épitsünk magunknak sátrakat! Hányán ábrándoztak már igy ezen a kedves szigeten!? Hányán? De azért nem épitett magának — néhány különcön kívül — se palotát, se villát, se sátrat sienki. Hotelek vannak már nagy számmal, hegy befogadják hosszabb vagy rövidebb időre azokat, akik, mint mi is, szeretjük ezt a szép darab hegyet, de háza-sátra nincs jóformán senki idegennek. Capri mégis csak a kapriótáké. Mi Capri-rajcngók;. mi csak tartózkodunk itten, s ha az időnk letelt, éppen úgy itt hagyjuk, mint mindent ami nem a miénk. De a búcsú nehezebb mint sokhelytt másutt, mert néhány napig a mienk volt, s veszteseknek érezzük vele magunkat, amikor a hajónk fölszedi a horgonyt s elvisz bennünket tőle. Capri, isten veled! Bródy László : Ég és föld között A gyökerünk a földet fogja s az égbe sóhajt a karunk. Mi vagyunk a kétségek foglya, harcok közt hullnak, mint a golyva, perceink és meghalunk. \Zastag rostokkal köt a bánat a földhöz, bárha szállani az égfelé húznak a vágyak. Kétségek örök lugasának vagyunk folyondárjai. A nyár kéken ragyog az igen, csodás zenékbe öltözött, életörö/n a föld szemében s mi ottkint lebegünk a szélben az ég és a föld között. A magyarországi nemzetiségi küzdelem aktáiból i. Nemzetiségi kongresszus Budapesten kezik Magyarország népességi viszonyaival és történelmi fejlődésével, egyúttal pedig veszélveztetí Magyarország többi, többségben levő népeit. 3. A veszély elhárítására, amely veszély már tényekben is nyilvánul és Magyarország többi népeinek megsemmisítésére tör, a magyarországi románok, tótok és szerbek saját önállóságának fentartásával szövetséget kötnek és minden törvényes eszközzel küzdenek majd az egyes nemzetiségek érdekében, remélik, hogy a rutének és a magyarországi németek is csatlakoznak a mozgalomhoz. 4—5. A szövetséig megkötése nem ■zárja azt ki, hogy mindegyik nemzetiség a maga fejlődése érdekében tiiinden intézkedést megtegyen. A kölcsönös támogatás kötelező. Biztosítani kell a teljes nyelvszabadságot a megyei és városi törvényhatóságokban. A megyék járásait a nyelvterületek szerint kell beosztani. 6. Az 1868-iki nemzetiségi törvény nem kielégítő. 7. Magyarország nemzetiségei abban a szomorú helyzetben vannak, hogy nem vehetnek részt a magyar törvényhozásban, minthogy Magyarország egyetlen név domíniumának tekintetik és fiz államhatalom a magyar parlamentnek egy nemzeti állam képviseletének jellegét adja. Erdélyben a választói jog meg van hamisítva. Minthogy eszerint a választási jog illuzoriussá tétetik, a nemzetiségek tartózkodnak a választásoktól. 8. Ezzel kapcsolatban a nemzeti szövetség kívánja az általános, közvetlen, egységes és titkos választói jog behozatalát, a választó területek igazságosabb beosztását, a közigazgatás befolyásának kiküszöbölését a déspek az eltörlését, hogy az adóválasztásokból, annak az intézkefizeíés elmulasztása a választói jog elvesztését vonja maga után. 9. A szabad egyesületi és gyülekezési jog ügyében megfelelő törvényt kell hozni, mert ezidő szerint a közigazgatási közegek szabadon önkényeskednek és a nemzetiségek egyesülése elé minden képzelhető akadályt gördítenek. Épen azért a nemzetiségi szövetség valódi demokratikus törvény ríieghozatalát köcsak [veteli. .10. A mostani rendszer a törvényben biztosított egyházi és iskolai autonómiát hatalmi beavatkozásokkal illuzoriussá teszi. A nemzetiségi szövetség az autonómia fogalmának megfelelőbb szervezetre törekszik. 11, Miután Magyarországon az esküdtszéki intézmny csakis sajtóügyekre nézve létezik, az esküdtszék székhelyei pedig szándékosan úgy vannak megválasztva, hogy a nem magyar sajtó ügyeibe a nemzetiségekkel szemben ellenséges indulatu magyarok Ítélkeznek,. minthogy erre nézve rosszindulat mutatkozik, igy abban is, hogy a nagyszebeni esküdtszéket Kolozsvárra helyezték át, az egész esküdtsziéki intézmény meghamisitottnak látszik és éle csak a nemzetiségi sajtó szabad mozgása elien irányul, amelyre nézve a sajtószabadság egészen mesemmisettetik. Éppen azért az esküdtszékek oly helyekre teendők át, amelyben a káros tolmácsrendszer mellőzhető vagy pedig töröltessék el egészen az esküdtszéki rendszer és a sajtóügyek is a rendes törvényszékhez utasíthassanak. 12. Az! erdélyi sajtóviszonyok is ^.Több cikkre terjedő cikksorozatot kezdünk a fenti rímmel. Ezekben a cikkekben minden állásfoglalás sőt hangsúlyozás nélkül ‘ a régi Magyarország nemzetiségi küzdelmeinek egvuár dokumentumát mutatjuk be. A most élő magyarság, a nemzetiségi küzdelmek első generációja csak tanulságot olvashat ki ama küzdelem egy-két nagyjelentőségű emlékének felidézéséből, amelyet a mai államalkotók- kisebbségi sorban vívtak meg. Tanulságos lesz megfigyeni az igazságokat, amiket hirdettek, a célokat, amiket kitűztek, az eszközöket amiket kezükbe vettek, tanulságos lesz hallgatni néha a régi hangra, a régi panaszokra. a régi sérelmekre. Érdekes lesz fölfigyelni arra is. hogy mit értek el, mit téliesítettek, miben láttak sérelmet, mi ellen tiltakoztak. S úgy gondoljuk mindkét irányban tanulságos lesz a régi emlékek felidézése, azok számára is, akik uralmon voltak és kisebbségek lettek, de azok számára is, akik kisebbségek voltak, de uralomra jutottak, Magyarország nemzetiségének delegátusai 1895 augusztus lü-én Budapesten kongresszusra jöttek öszsze. A kongresszusra, melyet a' budapesti Nemzeti-szállodában nagy sajtónyilvánosság előtt tartottak meg, a szerb nemzetiségek részéről több felszólalás történt. A szerb nemzetiség hivatalos szónoka dr. Gavrilla Emil ügyvéd és lapszerkesztő volt. A kongresszus egyik elnöke Polit Mihály volt, az állandó választmányba tagokul választották meg Jovics-ot (az -tijvidéki Straza szerkesztőjét) és Adamovics Istvánt. Jelen volt 15 román, 15 tót és 15 szerb bizottsági tag. A negyyenötösbizottság tagjai voltak Popovics Milán ijj$ Stefanovics Miios is. A kongresszuson egyébként jelent voltak az újvidéki Zastava és Branik cirnü lapok tudósítói is. A kongresszuson hosszú vita után 21 pontból álló határozatot fogadtak cl, melynek szószerinti szövege a következő: 1. Magyarország nem olyan állam, amelynek egyetlen nép nemzeti jelleget kölcsönözhetne, hanem Magyarországnak egy egésszé üszszekancsolt népei adhatják meg,ezt az állami jelleget. Ehhez a meggyőződéshez ragaszkodva, a Magyarországon lakó románok, tótok és szerbek az adott néprajzi viszonyokból és a történelmi fejlődésből a Szent István koronája sértetlenségének megóvása mellett mindazokat a konzekvenciákat le akarják vonni, amelyek szükségesek Magyarország egyes népeinek fentartására és fejlődésére. ' 2. A magyar államnak az ethnikai viszonyokból és történeti fejlődésből származó természete kizárja azt, hogy egyetlen nép, mely nem is képezi a lakosság többségét, magának az államiság jellegét kölcsönözze. Csak Magyarország népeinek őszszámát illeti rneg az, hogy az állammal azonosítsa magát. Épen azért az, amit magyar nemzeti állameszmének akarnak nevezni, az ami az államiság jellegét egyetlenegy kisebbségben levő népnek akarja adni s Magyarország többi többségben levő népeit az ti tulajdonított állami hatalom segítségével szolgaságba akarja dönteni, ellenarra (bírják! a nemzetiségi szövetséget, hogy a teljes sajtószabadságot biztosító törvény meghozatalát sürgesse. 13. A románok, tótok és szerbek szövetsége a szabadságot minden téren meg akarják óvni. azért a vallásszabadságot is kívánja. Ebből a szempontból az egyházpolitikai törvények revíziójára törekszik annál is inkább, mert azok az egyes népek nemzeti élete ellen irányulnak. 14. A nemzetiségek tárcanélkiiU minisztert követelnek, akit a korona nevezne ki és úgy működnék, mint horvát-szlav'on miniszter. 15—19. A románok, tótok és- szerbek 4—4 delegáltjából állandó választmányt alakítanak, amely a nemzetiségek közti egyetértésre törekszik, az európai sajtót felvilágosítja és a kongresszus ujabbi öszszehivásáról gondoskodik. 20. A választmány kimerítő emlékiratot készítsen, amely a legközelebbi kongresszus Qgybehivása előtt át fog adatni őfelségének a császárnak ós királynak. 21. Amennyiben a választmány tanácskozásai megakadályoztatnának a nemzetiségre a határozati javaslatban lefektetett elvek maradnak irányadók. Ókoré városokat ásnak ki Déiszerbiáhan Expedíció indul a macedóniai régiségek feltárására Néhány nappal ezelőtt kelt útra Dél-Szerbiába az a tudományos kutató expedíció, amely azt tűzte ki feladatául, hogy Délszertbia területének különböző helyein ásatásokat végezzen az ókori kultúra földalatti s emlékeinek felszinrehozatala végett. |Az expedíció vezetője dr. Vulics Nikola egyetemi tanár, arheológus. Az ásatásokat legelőször a Bitói j—Prilep közötti országút, mentén, Csepikovó falu közelében kezdik meg, ahol nemrég egy véletlen következtében nagymennyiségű régiségre bukkantak. Eddig különböző ógörög-felirásu dombormüvek, szobrok, architektonikus épületrészek, kerültek itt elő és ezekről már rajzok; is készültek, amelyeket Vulics professzor bemutatott az archeológusok peííaui kongresszusán. A jelek szerint ezek a régiségek a Krisztus előtti II. és Ili. századból maradtak fenn és ezen a helyen Stubeva vagy Deuropis város romjai vannak eltemetve. Most az expedíció arra vállalkozott, hogy az egész várost kiássa és restaurálja. Innen tovább folytatják az ásatás munkáját, mert ezen az országúton vonult végig csapataival Macedóniai Nagy Sándor, mielőtt a perzsiai háborúba ment és igy remélhető, hogy az egész útvonal mentén nagyértékü harci régiségek kerülnek elő. Az ókori leleteket Skopljében fogják elhelyezni, ahol erre a célra archeológiái múzeumot állítanak fel. Menetrendváltozás a Piovisad- Vukovár helyi hsióközlskesíésben. Augusztus hó 17-től a „Noprod“ gőzös a novisad-vukovári v&naloa és vissza naponta, tehát hétfőn is közlekedik szerda kivételével. eico E. szÉeii PHIL A TELIA bélyegkereskedés Subotica fáposfán&l Legújabb arany Michel 1924 — 25. albumok miuden nagyságban »«ktaron. Bélyeggyűjtőknek vált»;.ztekoí megkeresésre küldök. — Megvételre ke:esek használt jugosláv bélyegeket.
