Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-15 / 222. szám
1924 augustus 15 ßACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A szerémségi németek fskoíasérelmeik orvoslását kérik Küldöttség Korosecnél Beogradból jelentik: Csütörtökön délelőtt a szerémségi németeknek egy huszönhattagu küldöttsége járt Beogradban. A küldöttség, amelyet Teubel német-párti képviselő vezetett, elsősorban Korosec közoktatásügyi minisztert kereste fel. A küldöttség arra kérte a minisztert, hogy a; rumai gimnáziumban párhuzamos német osztályokat létesítsen. Azonkívül az 1919. óta fokozatosan megszüntetett német iskolák megnyitását és az elbocsátott német tanerők visszahelyezését kérték. A közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy az ügyet komoly tanulmányozás tárgyává teszi. A küldöttség rumai tagjai ezután Demovics Márkó belügyi államtitkárt keresték fel, Ruma nagyközség várossá való átminősítése ügyében. Az államtitkár biztató kijelentést tett. Végül a küldöttség Vesenyák agrárreform-minisztert kereste fel azzal a kéréssel, hogy a minisztérium a községtől elvett közlegelőt oldja fel az agrárreform alól. A küldöttség itt is kedvező választ kapott. Az ébredők megtagadták Márffyékat A bombamerénylők nem tudják letenni az ötszázmilliós óvadékot Budapestről jelentik: A vizsgálati fogságban levő bombamerénylők állandóan beszéltetnek magukról és foglalkoztatják a nyilvánosságot. Vezérük. Mdrff.v József, a leghangosabb a társaságban' és bízik abban, hogy patrónusai segítségével egyke büntetéssel szabadul a kelepcéből. Úgy látszik azonban, hogy barátai elhagyták és Márffy már azzal ienyegetődzik. hogy a iőtárgyaláson kínos leleplezésekkel lógja a nyilvánosságot meglepni. Márffyék ügye nem kerül le a napirendről és valahányszor bizonyos tünetek mutatkoznak. Márffyék védői akcióba lépnek, igy legutóbb Bállá Papp Géza esete alkalmával, kinek önvallomásával be akarták bizonyitani. hogy Márffyék ártatlanok és a tetteseket Papp Géza társaságában kell keresni. Nagyon rosszul esett a védőknek, mikor kiderült. hogy Papp Gézának semmi köze nincs a bombamerényietekhez. Legutóbb az a hír jelent meg, hogy Márffyék védői százmillió, később ötszázmillió korona óvadékot ajánlottak lel a merénylők szabadlábra helyezéséért. Hivatalos helyen azonban kijelentik, hogy a kaució felajánlása nem vehető komolyan. mert a merénylők barátainak tábora nagyon összezsugorodott és, még leghívebb támogatóik is megtagadják őket. Márffyék azonban taktikai okokból állandóan felszínen akarják tartani az ügyet, a nyilvánosságot folytonosan foglalkoztatni akarják és a kaucióról szóló hir csak kísérleti léggömb, hogy felkeltsék az érdeklődést. El akarják hitetni a nyilvánossággal. hogy Márffyék mögött még mindig nagy tömegek vannak, nagy töke áll rendelkezésükre. Márffyékat az ébredők egyesülete cserbenhagyta, amelynek legagilisabb. legüniiepeltebb és legféktelenebb tagjai voltak. Az ni uralom óta hivatalosan is kinyilatkoztatták, hogy a jelenlegi ébredők semminemű közösséget nem vállalnak Márffyékkal. A Dunántúl egyik legnagyobb birtokosa, egy uj grófi család nevének viselője, aki másfél évvel ezelőtt még óriási összegekkel sietett az ébredők hanyatló táborának segítségére, és aki fedezte a vidéki szervezetek költségeit, értesülésünk szerint beszüntette az anyagi támogatást. Prohászka Ottokár püspök, ki a szószéken. írásaiban törhetetlen harcosa volt az ébredőeszméknek, már egy. év óta hallgat. A budapesti és vidéki szervezetek mind haldokolnak és azok. akik másfél évvel ezelőtt gyűléseikre ezreket tudtak összetoborozni, résztvevők hiányában már alig tartanak összejöveteleket. ben annak a bizakodó hangulatnak ad kifejezést, hogy nincs még minden elveszve és Herriot állásfoglalása azzal magyarázható, hogy Loucheur elhitette vele Londonban, hogy a francia radikális-szocialistapárt jobbszárnyának 44 tagja a miniszterelnök ellen fordult. Loucheur erősen dolgozik a kulisszák mögött és készül fölváltani a kormány élén Elerriot-t, vagy ha ez nem menne, előkészíti a tulajt Klotz számára. A londoni lapok szerint Loucheurnak az az álláspontja, hogy Herriotnak ki kell kényszerítenie Németországtól a Ruhr széntermelésének és a lotharingiai érciparnak organikus összekapcsolását, kereskedelempolitikai téren pedig mentői több egyoldalú kedvezményt, ami pedig a katonai kiürítést illeti, nem volna nehéz valamivel több diplomáciai ügyességgel és elszántsággal azt az elvet érvényre juttatnia, hogy a mindenkori francia kormány szabad megítélésétől függ, mikor rendeli vissza a katonaságot a szankciós területekről. A tudósítások azzal végződnek a londoni lapokban, hogy megokadatolt a legsötétebb pesszimizmus, de a Daily News a londoni konferencián idéző Breitscheid német szocialista képviselő nyilatkozatát közli, hogy a legnagyobb valószínűség szerint péntekre sikerülni fog megegyezni a katonai kiürítés kérdésében. A német minisztertanács jóváhagyta Marx londoni állásfoglalását Berlinből jelentik: Marx kancellár a konferencia kedvezőtlen alakulása miatt táviratilag kért utasításokat a birodalmi elnöktől. A kancellár táviratára Ebert birodalmi elnök csütörtökön minisztertanácsot hívott össze, amelyen csak az a kérdés szerepelt, hogy a német delegáció a körülmények változása folytán milyen állást foglaljon el a konferencián. Az ülés folyamán a kormány tagjai hozzájárultak Ebert elnök és Marx kancellár állásfoglalásához a Ruhr-vidék katonai kiürítésének rövidebb határidőhöz való kötése tekintetében. Anglia és Amerika méltányosnak tartja Franciaor-; szag ajánlatát Párisból jelentik: Herriot kérésére Macdonald és Kellogg amerikai nagykövet közölték Marx-szal és Stresemanna! a szövetségeseknek azt az egyértelmű felfogását, amely szerint a franciák által a Ruhrvidék kiürítésére felajánlott egy évi határidőt teljesen méltányosnak találják. A német delegátusok haladékot kértek és délre Ígérték a választ. A szövetséges delegációk vezetői fél 11 órakor újra összeültek és 11 órakor megjelentek a német delegátusok s azt kérték, hogy délután válaszolhassanak. mert Berlinnel nem kaptak megfelelő telefonösszeköttetést. Marx német kancellár fél 3 órakor azt a kívánságot fejezte ki a szövetséges delegációk vezetői előtt, hogy a szövetséges és német miniszterek 3 órára kitűzött tanácskozása előtt Herriot-val tárgyalhasson. Herriot nyomban fogadta Marxot és kijejentette, hogy a Ruhrvidék katonai kiürítésének terminusát a londoni konferencia zárójegyznkönyvének aláírásától és nem a Dawes-tervezet életbeléptetésétől számítják. Herriot és Marx tanácskozása fél 4-ig tartott. Marx kijelentette Herriot-nak. hogy a maga felelősségére nem járulhat hozzá a Ruhr-vidék katonai kiürítésének dátumához és közölte, hogy ár. Luther, pénzügyminiszter visszautazik Berlinbe a birodalmi elnökkel és a párt-» vezérekkel való tanácskozás, végett, A német kormány válasza még vasárnap előtt megérkezt Újabb földrengés volt Japánban A földrengés nem okozott nagyobb kárt Párisból jelentik: Szikratáviratok jelentik Tokióból, hogy ott szerdán két erős földrengést észleltek, a melynek fészke körülbelül 200 mértföldnyire van Magojatól délnyugatra. Az első földlökést 2 óra 35 perckor érezték, a második 9 óra 40 perckor történt, de ezenkívül több kisebb rengés rázta meg a földét. A jelentések beszámolnak az iszonyú rémületről, amely Japán középső részének lakosságát elfogta. Magojában. Kiotóban. Osakában és Kobéban ezrével menekült a nép a szabadba és sokáig nem mert visszatérni a házakba, pedig a földrengés aránylag nem okozott nagyobb kárt. Az általános rémületnek az a magyarázata, hogy egész Japánban már készülnek gyászünnepekkel megülni az 1922 december 1-én történt szörnyű földrengés évfordulóját. de a nép különben is folytonos félelemben él. mert rémhírek jönnek a forgószél éá a tengeri viharok pusztitásairól. A legutolsó nagy földrengés évfordulójának megtartására kormányrendelet jelent meg, amely már most eltilt december 1-én minden mulatozást, zenét, szinielőadást és alkoholt, az összes vasúti és közúti forgalomnak pedig két percre meg kell állania abban az időben, mikor két év előtt a nagy földrengés pusztított. Feszült izgalmak között folyik a londoni konferencia Herriot mindenáron engedményeket akar az angoloktól a Ruhr-vidék kiürítéséért — Péntekre várhaté a kompromisszumos megegyezés Londonból jelentik: Váratlan fordulat következett be: a tegnapi német-francia-belga tárgyalások a Ruhr-terület katonai kiürítésének idejével erdménytelenül végződtek és ennek következtében holtpontra jutott minden, annyira, hogy Herriot a szerdai konferencia után, a melyen Stresemann hajthatatlan maradt, Ramsay Macdonald előtt azzal fenyegetőzött, hogy becsomagolja bőröndjeit és visszautazik Parisba, ha a németek tovább is makacskodnak. A francia miniszterelnök békülékeny kijelentései után a szenzáció erejével hatott, hogy Herriot tegnap a német-francia-belga konferencián mereven ragaszkodott a Ruhr-vidék kiürítésének egyévi időhatárához. A francia miniszterelnöknek ez a meglepetésszerűen rideg állásfoglalása megakasztott minden további tárgyalást. Herriot mindössze azzal igyekezett enyhíteni a megdöbbentő hatást, hogy hosszabb beszédben jelezte, hogy talán később lehetséges lesz a maximális időhatárt megrövidíteni, ha majd a Davves-tervezet életbeléptetése után kedvezően alakul a politikai viszony Franciaország és, a német birodalom között, sőt késznek nyilatkozott ezesetre írásban is Ígéretet tenni arra, hogy a megszálló csapatokat hamarabb vonja ki a szankciós területekről. Arról azonban hallani sem akart Herriot, hogy olyan módon tegyen kötelező Ígéretet, amely formájánál fogva az elkövetkezendő francia kormányt is kösse. Mi az oka Herriot rideg állásfoglalásának? Herriot miniszterelnököt — a különböző befolyásokon kívül, amelyekkel Párisból való visszatérte óta hatottak rá, — az az aggodalom vezette állásfoglalásában, hogy engedékenysége esetén nemcsak a nacionalista blokkal, hanem salát pártjának jobbszárnyával is mer'—nijp a baja. De ugyanilyen szempontok vezették a német birodalmi külügyminisztert is, hogy határozott nemet mondjon. Ezenkívül azonban Franciaország állásfoglalásával az igazi harcot Anglia és az Egyesült Államok ellen vívja a szövetségközi háborús adósságok elengedéséért, vagy legalább is jelentékeny leszállításáért. Herriot legalább is annyi engedményt akar kicsikarni Angliától, hogy majd ha a londoni konferencia határozatait képviselnie kell a kamara és a szenátus előtt, erre mint vívmányra hivatkozhassék. Londonban úgy tudják, hogy az angol kormány egy csapással ki tudná egyeztetni a német-francia elléntétet a Ruhr-terület kiürítése dolgában, ha kötelező ígéretet tenne Herriot-nak. hogy leszállítja a háborús tartozást. Ámde Ramsay Macdonaldot is az a veszedelem fenyegeti. hogy gyönge lábon álló és esetről-esetre összeverődő többsége cserbenhagyja, ha pénzügyi áldozatokat hoz s ez magyarázza az angol miniszterelnök passzív viselkedéséit. A belgák a tegnapi tárgyaláson a francia álláspont mellé szegődtek. Az angolok és az amerikaiak nem vették pártfogásukba a németek kívánságát s már ezzel is Herriot álláspontját erősítették. Stresemann tanácskozása Macdonalddai Stresemann csütörtökön korán reggel hosszasan tanácskozott Ramsay Macdonalddai s ő is. mint előzőleg Marx. figyelmeztette arra a komoly, sőt válságos helyzetre, amelyet a franciák engesztelhetetlensége könnyen előidézhet, mert felboríthatja a konferenciát. A német birodalmi külügyminiszter megmagyarázta az angol külügyminiszternek. hogy miért kell a német delegációnak megfelelő időhatárt kapnia a katonai kiürítésre. Eltekintve attól, hogy maga a megszállás jogtalan volt. a 800 milliós kölcsön sikerét is komolyan veszélyezteti, ha a szövetségesek csak egy év múlva ürítik ki a Ru.hr-területet és magánhitelt Németország ebben az esetben sehonnan sem kaphatna. De mindezeken felül a német kormányra nézve a saját parlamentjében ugyanolyan a helyzet, mint a Herrioté a kamarában és a. szenátusban A német birodalmi kormány nem tudna szavatolni a Dawes-törvényjavaslatok elfogadásáért, ha a súlyos áldozatokon felül még viselnie kellene a felelősséget egy további évi megszállásért Az angol sajtó Loucheurt okolja a fordulatért Az angol sajtó csütörtöki cikkei
