Bácsmegyei Napló, 1924. augusztus (25. évfolyam, 208-238. szám)
1924-08-15 / 222. szám
2. oldal 1294 agusztus 15, BACSMEGYE1 NAPLÓ Moszkvából, sem Rómából, sem Londonból. Dicshimnusz a kormányról — A kormány élére becsüie“ tes embernek kellett egyszer már kerülni és Davidovics Ljuba az. Igaz, hogy nem forradalmár, de személyében becsületes ember, ami a Balkánon aranyat ér. Vele meg lehet valósítani becsületes törekvéseket. Marinkovics Voja intelligens ember és azt az álláspontot képviseli, hogy a horvátok : nemzet. Petrovics Nasztáz becsületes és energikus ember, bátor, mint a régi szerb hajdúk-ok. Üldözni fogja mindazokat az uj szarb hajdúitokat, akik rablók és gazemberek. Mi a kormánytól azt követeljük, hogy állítsa helyre a rendet és tegye lehetővé a szabad választásokat. Köztársasági királyság — Mi lesz a választások után ? Az, amit a nép akar. Mi felfüggesztettük köztársasági programmunkai, de nem mondtunk le róla. Véleményem szerint Horvátország köztársaság lehet a jugoszláv királyságon beiül. Ma a kommunista Rakovszki kijelenthette, hogy a forradalom nem program, akkor mi is mondhatjuk, hogy a köztársaság nem program. Ha csökkentik a miütarizmust, megszüntetik a korrupciót, megteremtik a rend és igazság uralmát és helyreállít ják a népszabadságokat, akkor a köztársaság vagy királyság problémája csak formakérdés. Nem csinálhatunk forradalmat — Az ész azt diktálja, hogy nem csinálhatunk forradalmat, azonban jogunk van ahhoz, hogy védjük magunkat az ellen az erőszak ellen, amelyet a Pasics-kormány velünk szemben gyakorolt. Ez a kormány erőszakosan vezette a választásokat és megkezdte bandáinak felfegyverzését. Mi ezzel szemben még Oroszországba való utazásom előtt ellenállást készítettünk elő, hogy ne lehessen a választásokat erőszakosan lefolytatni. Mi a választások előtt és a választások után pacifisták vagyunk, a választások napján azonban a nép szuverén. Semmiféle rendőrség, semmiféle csendőrség, vagy hadsereg nem volna abban a helyzetben, hogy a népet megakadályozza abban, hogy a választásokon akaratát szabadon kifejezze. Az a nemzet, amely ebb«n megengedné magát akadályozni, marha volna. — Megkérdeztem Oroszországban, hogy ha Pasics macedón választásokat vezetett volna Horvátországban és mi emiatt elszakadtunk volna és kikiáltottuk volna a független horvát köztársaságot, elismert volna-e bennünket Oroszország? A válasz igenlő volt. Ez is egyik célja volt oroszországi utamnak. — Mi, —- mondja Radios, — a királyi mint embert tiszteljük, de nem vagyunk mellette, mert köztársaságiak vagyunk. Mindamellett a horváiok részéről semmi bántödás nem érheti a királyi. — Tudom, hogy a Pasics-Pribícse vies-kormány, erőszakosságai miatt, tűz alatt állt Moszkvából, Londonból és Parisból. Világos volt, hogy ha ez a rezsim továbbra is fennmarad, akkor kikeriiihetetleiül elérkezünk a forradalomhoz Várnától Fiúméig. Nekem is mondották, hogy pártunk ellen az államvédelmi törvény alapján jártak volna el, ha nem mentem volna Moszkvába. Davidovics kormányrakeriilésével az Oroszországhoz való viszony rendezése napirendre került. Oroszország soha sem újította volna fel a viszonyt Jugoszláviával, ha a Pasics-kormány megmaradt volna: A horvát ok nem ellenségei a szerbeknek — Radics-pórti képviselők a parlamentben hallgatnak, hogy a szerb nép belássa, hogy a horvátok nem ellenségei a szerbeknek. Mi lehetővé tettük, hogy a kormány dolgozhasson, alkalmat adunk neki, hogy becsületes legyen és becsületesen kormányozzon. Oroszországban meggyőztem az illetékes tényezőket arról, hogy nálunk nincs szerbelienes hangulat és hogy mi a szerbekkel való megegyezés alapján állunk. A szlovénekről beszélve kijelentette Radios, hogy igaz, hogy Korosec pap és mint ilyen nem szimpatikus Oroszországban, ő azonban kifejtette, hogy Korosec programja sokkal, szociálisabb, mint a szociáldemokratáké. Remélem — mondotta —, hogy a szlovének nemsokára olyanok lesznek, mint a horvátok. Végül kijelentette, hogy a Horvát Köztársasági Parasztpárt nem akar hatalomra kerülni, azonban a parlamenti többség tagja akar maradni. A demokrata-klub ülése A demokrata képviselői klub csütörtökön délelőtt folytatta szerdán megkezdett ülését, amelyen az egyes választókerületeik kívánságait és panaszait tárgyalták. A csütörtöki ülésen részt vett Davidovics Ljuba miniszterelnök is. Az ülésen szóba került Radics beszéde, amelylyel kapcsolatban a kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a Radics-pártnak csak parlamenti magatartására helyez súlyt és parlamenten kívüli nyilatkozatokkal nem hagyja magát befolyásolni. Négy uj államtitkár A kormány) tagjai csütörtökön délelőtt a miniszterelnökségen hoszszabb konferenciát tartottak, amelyen az államtitkárok kinevezéséről tárgyaltak. A konferencián úgy határoztak, hogy két demokratát, egy klerikálist és egy muzulmánt nemeznek ki államtitkárnak. A demokraták jelöltje Setyerov Szlavkó és Gyorgyevics Szvetiszlav képviselők; Tizennégy csajkás-község harca 42.000 hold földért Á községek ragaszkodnak az 1867-iki felosztáshoz Äz uj kormány ígéretet tett a lefoglalt földek visszaadására — Kiküldött munkatársunk ietefonjelentése — ben. Az uj kormányhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ezt a területet oldják fel az agrárreform alól és abban az arányban, ahogyan 1867- ben ezt a földet felosztották, adják vissza az egész területet a községek tulajdonába, hogy a telepesek közt — úgymint azelőtt — ez a terület kétholdas parcellákban továbbra is felosztható legyen. Az agrárreform minisztériumban legutóbb Ígéretet tettek a kérdés figyelmes áttanulmányozására és a csajkás földek visszaadására és tizennégy község lakossága most bizalommal várja az uj kormány intézkedését. amely hivatva van viszszaadni a községek történelmi joga alapján a csajkás-terület nyugalmát és kenyerét. Tizennégy csajkás-község ' évek Dia harcol 42.000 hold jó bácskai erinőföld birtokáért. Ezeket a földeket is. az agrárreform céljaira vették igénybe és azóta a valamitor .jómódú Csajkás-vidék lakossága elszegényedett és a község suyos pótadók terheit nyögi. Az uj tormánytó! remélik a csajkás-községek régi követelésük teljesítését is ettől függ tizennégy dolgos község sorsa. Élet és halál kérdése ez is a kormány, nem odázhatja inár ;1 tovább az intézkedést ebben a lagyfontosságu kérdésben. A Csajkás-terület története hogy a rétek felét egy konzorciumnak adták ki. 1874-ben miniszteri biztos került a terület élére és megalakult a rétkezelőség. amelynek működésével megkezdődött a terület szanálása. 1898-ban megalakultak a belviz-levezető társulatok és a földeket a községek minden év tavaszán és őszén kétholdas parcellákban nyilvános árverésen kiadták a telepeseknek. Ez maradt a gyakorlat mindaddig, amig a tizennégy község 1915 őszén az 1867-ben megállapított arányszám szerint birtokbavette a földeket. Az agrárreform hatása A temerini magyarok Miért nem alakult meg eddig a lemenni Magyar Párt A kormányváltozás s a Magyar, Pártnak kilátásba helyezett uj életrekeltése, a vidéki magyarságot is vigyázz állásba kényszeríti; neki is foglalkozni kelt a tömörülés, a pártalakítás gondolatával. A temerini magyarság, amikor az országos Magyar Párt megalakult, szintén megmozdult, hogy pártba! tömörüljön s csatlakozzék az országos párthoz; megalakulásának azonban akkor több akadálya volt. Meghiúsult a kicsinyességen, a szűk: horizonton, a község érdekeinek az egyetemes magyar érdekek: fölé helyezésén s azokon az egyéni, érzelmi kapcsolatokon, melyek a község faktorait abban az időben á hatóságok vezetőihez fűzték. Mindezek a kapcsolatok a régi viszonylatban már nem állnak fenn, mert a hatóságok akkori vezetőinek helyére újak jöttek, exponensei ä letűnt hatalomnak. Ezek tudvalevőleg — miviel a tisztviselői kicserélések még meg nem történtek — még most is. helyeiken vannak. Ezektői azonban most már szabadon lehet mozogni. A kormány tagjainak többszöri nyilatkozata elég alapot és cselekvési szabadságot biztosit azoknak, akik a magyar párt megalakítását most már elodázni Temerinben sem akairják. Temerin kétezer egynéhány száz magyar szavazója, (mert mintegy; négyszáz német szavazója is van)’ mindenesetre nagyobb figyelmet érdemel, mint amilyenben eddig az illetékes: faktorok részesítették. A tizennégy csajkás-község 42.000 holdnyi vitás területe — amelyről már annyiszor volt szó — a Duna- Tisza mentén Csurogtál egészen Mozsárig. Titeltől a Tisza torkolatáig. Gardinovcitöl a Dunáig és Kovától a Duna mentén egész Noviszadig terül el. A csajkás terület valamikor viz alatt álló. nádas terület volt amelyre az 1860-as években a Bánátból bevándorolt németek telepedtek le és megkezdték a mocsaras terület á mentesítését. Különösen Écskáról és Rudolfrétről telepedett le sok földművelő a csajkás-községekbe. Mária Terézia uralkodása alatt a csajkás terület rétségeit holdankint húsz forintért átadták a községeknek azzal a feltétellel. hogy évenkint egy forintot törlesztenek és kötelezik magukat a terület ármentesitésére. Az egész területből 2000 holdat a szerb patriarchátusnak. további 2000 holdat pedig a csajkás-vidékről kikerülő legjobb tanulók ösztöndij-alapja javára adományoztak. 1867-ben azután összeírták a tizennégy csajkás-község lakosságát és úgy döntöttek, hogy a községek lélekszdtna arányában osztják fel a 42.00!) hold földet a tizennégy község között. Ez meg is történt és 1872-ben kezdődött meg a terület intenzivebb ármentesitése. úgy, A virágzó csajkás-községekre súlyos hatással' volt. hogy 1919 őszén az agrdrreform céljaira lefoglalták az egész csaikás-teriiletet — 19.000 hold kivételével — amelynek azonban nagyrészét a későbbi évek folyamán szintén igénybevették agrárcélokra. A tizennégy csajkásközség teljesen elszegényedett. Ezekre a községekre, amelyek soha nem ismerték a pótadőt. évről-évre nagyobb pótadókat vetettek ki, azonban még igy se tudtak gazdálkodni és a községek szorgalmas lakossága úgyszólván koldusbotra jutott a föld hiányában. Egymást érték a deputációk és a memorandumok, amelyeket a csajkás-községek a kormányok elé terjesztettek. Hiába mutattak azonban rá arra. hogy a csajkás-terület 42.000 hold földje nem tekinthető nagybirtoknak, miután ezt egész kiváltságos helyzetben levő telepes községek az árrnentesités ellenében kapták meg. ezideig nem használt semmiféle érvelés és kilincselés. a »csajkás határőrvidéket« pusztulásra Ítélte az agrárreform. Az uj kormány orvosolja a sérelmeket A tizennégy csajkás község lakossága most uj akciót készít elő a 42.000 ltold visszaszerzése érdekéMiután kormánynyilatkozatok biztosítják a szavazópolgárok alkotmányos jogainak érvényesülését, tehát a szervezkedési, pártba való iömörülési jogot is: elérkezett az ideje, hogy a temerini magyarság is tisztában legyen jövendő magatartásával. A magyarság — köztük a temerini is — ösztönös politikai érzékkel megtalálta s megtalálja vezetőit, akik hivatva varm^c és lesznek állást foglalni az egyes kormányzópártokkal szerűiben, aszerint, amint azt a magyarság jogos érdekei kívánják. A kormány szempontjából is előnyösebb, ha a magyarság tömör egységben vonul fel szakavatott vezetők alatt, mintha széjjelszakadozva áldozatul esik a különféle agitációnak. Eklatáns példája a széjjelszakadásnak a múlt évi temerini választás, amelyen minden listával bíró pártnak jutott magyar szavazat, de legkevesebb a kormányzópártnak. Legtöbb szavazatot a szociálisták vitték el: ezeregyszázhetvenet. A többi pártok összesen sem kaptak ennyit. Az ilyen szavazás itt többé elő nem fordulhat, ha a magyar-párt megalakul s Temerin szegény napszámos, kubkos népének érdekei is jogos kielégítési nyernek, í—cs.).
