Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-09 / 185. szám

Po Starr»1 i-selöna* Ära egy és fél dinár szállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 jalius 9. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A magyarság szervezkedése időben, amikor nem mára, vagy holnapra, de esetleg hosszú esz­tendőre jelent politikai jogvesz­­tettséget s közjogi lörvenykivüii­­séget a parlamenti képviselet hiánya, nem lehet egyedül a bü rokrácia útvesztőire, az iktató és kiadóhivatalok pontosságára, az államtanács nehezen meginduló lassú és kényelmes ügymenetére bízni a magyarság legfőbb poli­tikai jogainak érvényesülését. Elérkezett annak az ideje, hogy a magyarság hivatott vezetői föl­adják azt a passzivitást, amire eddig a pórt fölosziatása s a fel­oszlatásnak elzsibbasztó és re­­nénytvesztő hatása kényszer! tette őket s minden legális esz­közt kézbevegyenek, minden !o­­yális módszert megkíséreljenek annak érdekében, hogy a kor­mányt a magyarság politikai szervezkedésének veszélytelensé­géről és alkotmányszerüségéről meggyőzzék s a volt Magyar Lecsillapultak mindkét oldalon azok a hullámok, amelyeket a magyarság politikai szervezeteinek feloszlatása idézett fel. Ma mér nyugodtan lehet nézni az eset menyeket s higgadtan lehet itél­­'kezni az események motívumai s a választott módszer helyessé­gének kérdése felett. A Magyar Párt feloszlatásának az vfrlt a hivatalos indokolása, hogy nemzetiségi alapon történő szervezkedést a kormány nem engedélyezhet. Ha valóban ez volt a kormányzati elv, akkor nyilván beszüntette volna a kor­mány a jugoszláviai németségnek, románságnak, a törököknek nem­zetiségi alapon megindult és foly­tatott politikai szervezkedését is. Ez azonban nem történt meg s igy arra kell gondolni, bogy a Magyar Párt feloszlatása nem csu­pán a nemzetiségi alapon történő szervezkedés kormányzati hely­telenítéséből kifolyólag történt meg. Ha a kormány megengedi, vagy tűri, hogy a németek, ro­mánok, szlovákok, törökök nem­zetiségi alapon szervezkedjenek, akkor a Magyar Pártot nemcsak a nemzetiségi szervezkedés miatt oszlatta fel. Mivel az egyetértést keressük s nem a széthúzás magvait akar­juk elhinteni, nem akarunk most azokkal a személyi és tárgyi okokkal foglalkozni, melyek a feloszlatás igazi okai lehették. Ma már, úgy gondoljuk, a feloszlatás után eltelt annyi idő, amennyi szükséges ahhoz, hogy egyfelől a kormányférfiak a tett intézke­désük revíziójának szükségessé­gét belássák s másfelől a ma­gyarság vezetői politikai szervez­kedésük szabadságának elismer­tetése iránt a szükséges lépéseket megtegyék. Olyan vélemény is van, — az egyik magyarnyelvű sajtóorgá­numnak is ez az álláspontja — hogy a feloszlatott Magyar Párt a feloszlatást elrendelő kormány­intézkedéssel szemben az állam­tanácshoz fordult jogorvoslatért s amig az államtanács nem bírálja felül a panaszolt kormányintéz­kedést s bírói utón érvényesített jogorvoslat következtében nem áilittatik vissza a Magyar Párt, addig a magyarságnak, a magyar­ság hivatott vezetőinek nincs más teendőjük, mint a passzív vára­kozás. Veszélyesnek, meddőnek, a magyarságra nézve károsnak ítéljük egt az álláspontot. A po litikai helyzet feszültsége olyan, hogy a nemzetgyűlés feloszatá­­sával s az uj választások kiírá­sával, mint nem messze lehető­séggel kell • számolnunk. Ilyen Párttal szemben a tilalom visszavonására bírják. Azok a tárgyalások, megbeszé­lések, találkozások, beszélgetések, amelyeken a kormányzásban ré­szesek érdemes és tekintélyes magyarokkal a Magyar Párt föl­­osziatása után összejöttek, ked­vező atmoszférát teremtettek egy ilyen célra meginduló akció szá­mára. Ezzel az akcióval a ma­gyarság semmit sem kockáztat hat, de mindent nyerhet. Ha ez a kezdeményezés sikertelenségbe fulad, a mai helyzet marad vál­tozásán. Ha sikerrel jár, lefej­­todik rólunk a iegszoriíóbb üdére s a politikai szervezkedés sza­badságával, állampolgári alkot­mányos .jogainkkal megkezdhet­jük a küzdelmet alkotmányos és loyáíts politikai, kulturális és gazdasági törekvéseink megvelo­­s’tásáért. A magyarság munkára szólítja vezetőit. Kiadóhivatni: Subotica, Aleksandrova uh 1.(Leibach-paiotn> Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fcnciére-pnlota) beszüntetés és3' A vajdasági radikális képviselők Jovanovics Ljuba kormányalakítása mellett A Davidovics-párt koncentrációs munkakormányba nem hajlandó belépni Beogradbol jelentik : A válság megoldásának újabb eltolódása napról-napra nagyobb idegességet támaszt politikai körökben, első­sorban magában a radikális-part­ban, ahol most már nem is kí­sérlik meg tagadni, hogy Pasics miniszterelnök missziója teljesen meghiúsultnak tekinthető. Ilyen helyzetben és ilyen han­gulatban természetszerűleg elő­térbe nyomulnak a válság egyéb megoldási módozatai, amelyek közül — mint a Bácsmegyei Napló már jelen!ette — a nagy koncen­tráció mellett törnek a vezető po­litikusok lándzsát. Bizonyosra ve­szik, hogy a király a fővárosba való visszatérése után kísérletet tesz majd a demokrata-- és radi­kális-pártok közötti koncentráció megteremtésére s úgy hiszik, hogy Jovanovics Ljuba, aki a legposszibilisebb úgy az ellen­zék, mint a radikális-párt nagy része előtt, előbb-utóbb megbízási fog kapni kormányalakításra. A radikális-párton belül is számos híve van ennek a megoldásnak és napról-napra nö azoknak a radikális képviselőknek a száma, akik a kibontakozás útját a kon­centrációs kormány megalakítá­sában látják. A vajdasági radiká­lis képviselők csaknem kivétel nél­kül ennek a megoldásnak a hívei is a párton belül elsősorban ők igyekeznek propagandát csinálni 1 koncentráció tervének. A va;­­dasági radikális képviselők egyik vezetője a következő magyaráza­tot adta állásfoglalásukról: — Elsősorban a Pribicsevics­­csoporttal kötött megegyezés az, amely sehogyan sem tetszett már annakidején sem nekünk és amely most is legfőképpen elégedetlenné tesz bennünket a kormányzattal szemben. A vajdasági radikális képviselők legnagyobb része más programmot képvisel, mint amit Pribicsevics neve képvisel, különö­sen a nemzetiségi politika tekin­tetében. — A jelenlegi koalíciót egy percig sem tartottuk egészséges­nek és azt kívánjuk, hogy minél előbb véget érjen. A legnagyobb bizalommal viseltetünk Jovanovics Ljubával szemben, akitől másirá­­nyit politikát várunk, olyat, amely a vajdasági magyarokat s némete­ket is kielégíti s rábírja őket a kormány támogatására. Nem tét szik nekünk továbbá az az erő­szakos rendszer sem, amely a belügyi- politikában az utóbbi idő» benmeghonosodott samelyet, noha a belügyminiszter radikális-párti, mégis Pribicsevicsszómlájórairnak aki szemmelláthatólag rendkívül erős befolyást gyakorol Srkics belügyminiszterre. Tekintettel arra, hogy a radi­kális pártban ilyen hangulat ural­kodik, Jovanovics Ljuba kormány alakításának esélyei erőseknek tekinthetők. Az uralkodó, mint hírük, a visz­­szatérése után újból megkezdődő audienciák alkalmával nemcsak a pártok vezéreit, hanem az egyes pártokon belül fennálló csoportok vezető tagjait is meg kívánja hallgatni. A vajdasági radikálisok közül ebben az esődben keilen járul­­nak majd a király elé, alkelmasint Sdankovícs Szvetiszláv államtitkár és dr. Stasicy Jankó képviselő. Az ellenzék a koncentráció ellen Ellenzéki körökben termesze-» tesen napról-napra javul a hars­­gúlát, ugyanolyan mértékben, a mint a kormánykörökben fokozó­dik az idegesség. Miután az el­lenzék most már egészen biztosra veszi, hogy Pasics nem kap vá­lasztási mandátumot, az ellenzéki­­blokk fokozza eddigi követeléseit. Néhány nappal ezelőtt még pél­dául nagyon szívesen látott volna az ellenzék koncentrációs kor­mányt jovanovics Ljuba vezetése alatt, kedden azonban már olyan hangokX hallatszottak az ellenzé­ken, hogy nekik nincsen semmi okuk arra, hogy belépjenek egy koncentrációs munkakormányba, mert az ellenzéknek magának is megvan a parlamenti többsége. Abban az esetban azonban, ha a koncentrációs munkakormány nem jönne létre, hanem mégis választásokra kerülne a sor és ezeknek kiírására jovanovics Ljuba kapna megbízást, úgy az ellenzék a választási koncentrációs kor­mányba hajlandó belépni. Kedden ugyanis jó! értesült politikai kö­rökben is beszéltek már arról, hogy a király, abban az esetben, ha meg is győznék a választások föltétien szükségességéről, semmi­­cselre se Pasicsnak, hanem jova­novics Ljubának adna megbízást a választási kormány megalakítá­sára. Az ellenzéki vezérek tanácskozása Spaho dr., a muzulmánpárt ve­zére kedden megérkezett Beo­­gradba Szalics Baljjcs képviselő kíséretében. Macsek és Predavcc, a Radics-párt vezérei azonban Kcrosec utján értesítették Davido­­vicsot, hogy nem jöhetnek, mert a Radics-párt főbizottságának ülé­sét, emeiyen részt keli Venniük, keddre hívták össze. Ennek, az ülésnek a lefolyását Beogradban nagy érdeklődéssel várjál:, mert ezen kerül először szóba Radies moszkvai útja és azt hiszik, hogy ennek az ülésnek a határozatai erős befolyással" lesznek a blokk politikájára. Ellenzéki körökben remélik, hogy a Radics-párt ki­tart a blokkal szemben folytatott eddigi politikája mellett.-A Radics-párt kiküldötteinek távollétében az ellenzéki, konferen­ciát kedden nem tartották meg, de Davidovics, Korosec és Spaho úgy délelőtt, mint délután hosszasan tanácskoztak, az esti órákban pe­dig Davidovics jovanovics Jocóval, a foldmüvespárt vezetőjével foly­tatott megbeszélést. Ezekről a ta­­nácskozasokról azonban az eb

Next

/
Thumbnails
Contents