Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-09 / 185. szám
Po Starr»1 i-selöna* Ära egy és fél dinár szállítási dij készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 jalius 9. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A magyarság szervezkedése időben, amikor nem mára, vagy holnapra, de esetleg hosszú esztendőre jelent politikai jogvesztettséget s közjogi lörvenykivüiiséget a parlamenti képviselet hiánya, nem lehet egyedül a bü rokrácia útvesztőire, az iktató és kiadóhivatalok pontosságára, az államtanács nehezen meginduló lassú és kényelmes ügymenetére bízni a magyarság legfőbb politikai jogainak érvényesülését. Elérkezett annak az ideje, hogy a magyarság hivatott vezetői föladják azt a passzivitást, amire eddig a pórt fölosziatása s a feloszlatásnak elzsibbasztó és renénytvesztő hatása kényszer! tette őket s minden legális eszközt kézbevegyenek, minden !oyális módszert megkíséreljenek annak érdekében, hogy a kormányt a magyarság politikai szervezkedésének veszélytelenségéről és alkotmányszerüségéről meggyőzzék s a volt Magyar Lecsillapultak mindkét oldalon azok a hullámok, amelyeket a magyarság politikai szervezeteinek feloszlatása idézett fel. Ma mér nyugodtan lehet nézni az eset menyeket s higgadtan lehet itél'kezni az események motívumai s a választott módszer helyességének kérdése felett. A Magyar Párt feloszlatásának az vfrlt a hivatalos indokolása, hogy nemzetiségi alapon történő szervezkedést a kormány nem engedélyezhet. Ha valóban ez volt a kormányzati elv, akkor nyilván beszüntette volna a kormány a jugoszláviai németségnek, románságnak, a törököknek nemzetiségi alapon megindult és folytatott politikai szervezkedését is. Ez azonban nem történt meg s igy arra kell gondolni, bogy a Magyar Párt feloszlatása nem csupán a nemzetiségi alapon történő szervezkedés kormányzati helytelenítéséből kifolyólag történt meg. Ha a kormány megengedi, vagy tűri, hogy a németek, románok, szlovákok, törökök nemzetiségi alapon szervezkedjenek, akkor a Magyar Pártot nemcsak a nemzetiségi szervezkedés miatt oszlatta fel. Mivel az egyetértést keressük s nem a széthúzás magvait akarjuk elhinteni, nem akarunk most azokkal a személyi és tárgyi okokkal foglalkozni, melyek a feloszlatás igazi okai lehették. Ma már, úgy gondoljuk, a feloszlatás után eltelt annyi idő, amennyi szükséges ahhoz, hogy egyfelől a kormányférfiak a tett intézkedésük revíziójának szükségességét belássák s másfelől a magyarság vezetői politikai szervezkedésük szabadságának elismertetése iránt a szükséges lépéseket megtegyék. Olyan vélemény is van, — az egyik magyarnyelvű sajtóorgánumnak is ez az álláspontja — hogy a feloszlatott Magyar Párt a feloszlatást elrendelő kormányintézkedéssel szemben az államtanácshoz fordult jogorvoslatért s amig az államtanács nem bírálja felül a panaszolt kormányintézkedést s bírói utón érvényesített jogorvoslat következtében nem áilittatik vissza a Magyar Párt, addig a magyarságnak, a magyarság hivatott vezetőinek nincs más teendőjük, mint a passzív várakozás. Veszélyesnek, meddőnek, a magyarságra nézve károsnak ítéljük egt az álláspontot. A po litikai helyzet feszültsége olyan, hogy a nemzetgyűlés feloszatásával s az uj választások kiírásával, mint nem messze lehetőséggel kell • számolnunk. Ilyen Párttal szemben a tilalom visszavonására bírják. Azok a tárgyalások, megbeszélések, találkozások, beszélgetések, amelyeken a kormányzásban részesek érdemes és tekintélyes magyarokkal a Magyar Párt fölosziatása után összejöttek, kedvező atmoszférát teremtettek egy ilyen célra meginduló akció számára. Ezzel az akcióval a magyarság semmit sem kockáztat hat, de mindent nyerhet. Ha ez a kezdeményezés sikertelenségbe fulad, a mai helyzet marad változásán. Ha sikerrel jár, lefejtodik rólunk a iegszoriíóbb üdére s a politikai szervezkedés szabadságával, állampolgári alkotmányos .jogainkkal megkezdhetjük a küzdelmet alkotmányos és loyáíts politikai, kulturális és gazdasági törekvéseink megvelos’tásáért. A magyarság munkára szólítja vezetőit. Kiadóhivatni: Subotica, Aleksandrova uh 1.(Leibach-paiotn> Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fcnciére-pnlota) beszüntetés és3' A vajdasági radikális képviselők Jovanovics Ljuba kormányalakítása mellett A Davidovics-párt koncentrációs munkakormányba nem hajlandó belépni Beogradbol jelentik : A válság megoldásának újabb eltolódása napról-napra nagyobb idegességet támaszt politikai körökben, elsősorban magában a radikális-partban, ahol most már nem is kísérlik meg tagadni, hogy Pasics miniszterelnök missziója teljesen meghiúsultnak tekinthető. Ilyen helyzetben és ilyen hangulatban természetszerűleg előtérbe nyomulnak a válság egyéb megoldási módozatai, amelyek közül — mint a Bácsmegyei Napló már jelen!ette — a nagy koncentráció mellett törnek a vezető politikusok lándzsát. Bizonyosra veszik, hogy a király a fővárosba való visszatérése után kísérletet tesz majd a demokrata-- és radikális-pártok közötti koncentráció megteremtésére s úgy hiszik, hogy Jovanovics Ljuba, aki a legposszibilisebb úgy az ellenzék, mint a radikális-párt nagy része előtt, előbb-utóbb megbízási fog kapni kormányalakításra. A radikális-párton belül is számos híve van ennek a megoldásnak és napról-napra nö azoknak a radikális képviselőknek a száma, akik a kibontakozás útját a koncentrációs kormány megalakításában látják. A vajdasági radikális képviselők csaknem kivétel nélkül ennek a megoldásnak a hívei is a párton belül elsősorban ők igyekeznek propagandát csinálni 1 koncentráció tervének. A va;dasági radikális képviselők egyik vezetője a következő magyarázatot adta állásfoglalásukról: — Elsősorban a Pribicsevicscsoporttal kötött megegyezés az, amely sehogyan sem tetszett már annakidején sem nekünk és amely most is legfőképpen elégedetlenné tesz bennünket a kormányzattal szemben. A vajdasági radikális képviselők legnagyobb része más programmot képvisel, mint amit Pribicsevics neve képvisel, különösen a nemzetiségi politika tekintetében. — A jelenlegi koalíciót egy percig sem tartottuk egészségesnek és azt kívánjuk, hogy minél előbb véget érjen. A legnagyobb bizalommal viseltetünk Jovanovics Ljubával szemben, akitől másirányit politikát várunk, olyat, amely a vajdasági magyarokat s németeket is kielégíti s rábírja őket a kormány támogatására. Nem tét szik nekünk továbbá az az erőszakos rendszer sem, amely a belügyi- politikában az utóbbi idő» benmeghonosodott samelyet, noha a belügyminiszter radikális-párti, mégis Pribicsevicsszómlájórairnak aki szemmelláthatólag rendkívül erős befolyást gyakorol Srkics belügyminiszterre. Tekintettel arra, hogy a radikális pártban ilyen hangulat uralkodik, Jovanovics Ljuba kormány alakításának esélyei erőseknek tekinthetők. Az uralkodó, mint hírük, a viszszatérése után újból megkezdődő audienciák alkalmával nemcsak a pártok vezéreit, hanem az egyes pártokon belül fennálló csoportok vezető tagjait is meg kívánja hallgatni. A vajdasági radikálisok közül ebben az esődben keilen járulnak majd a király elé, alkelmasint Sdankovícs Szvetiszláv államtitkár és dr. Stasicy Jankó képviselő. Az ellenzék a koncentráció ellen Ellenzéki körökben termesze-» tesen napról-napra javul a harsgúlát, ugyanolyan mértékben, a mint a kormánykörökben fokozódik az idegesség. Miután az ellenzék most már egészen biztosra veszi, hogy Pasics nem kap választási mandátumot, az ellenzékiblokk fokozza eddigi követeléseit. Néhány nappal ezelőtt még például nagyon szívesen látott volna az ellenzék koncentrációs kormányt jovanovics Ljuba vezetése alatt, kedden azonban már olyan hangokX hallatszottak az ellenzéken, hogy nekik nincsen semmi okuk arra, hogy belépjenek egy koncentrációs munkakormányba, mert az ellenzéknek magának is megvan a parlamenti többsége. Abban az esetban azonban, ha a koncentrációs munkakormány nem jönne létre, hanem mégis választásokra kerülne a sor és ezeknek kiírására jovanovics Ljuba kapna megbízást, úgy az ellenzék a választási koncentrációs kormányba hajlandó belépni. Kedden ugyanis jó! értesült politikai körökben is beszéltek már arról, hogy a király, abban az esetben, ha meg is győznék a választások föltétien szükségességéről, semmicselre se Pasicsnak, hanem jovanovics Ljubának adna megbízást a választási kormány megalakítására. Az ellenzéki vezérek tanácskozása Spaho dr., a muzulmánpárt vezére kedden megérkezett Beogradba Szalics Baljjcs képviselő kíséretében. Macsek és Predavcc, a Radics-párt vezérei azonban Kcrosec utján értesítették Davidovicsot, hogy nem jöhetnek, mert a Radics-párt főbizottságának ülését, emeiyen részt keli Venniük, keddre hívták össze. Ennek, az ülésnek a lefolyását Beogradban nagy érdeklődéssel várjál:, mert ezen kerül először szóba Radies moszkvai útja és azt hiszik, hogy ennek az ülésnek a határozatai erős befolyással" lesznek a blokk politikájára. Ellenzéki körökben remélik, hogy a Radics-párt kitart a blokkal szemben folytatott eddigi politikája mellett.-A Radics-párt kiküldötteinek távollétében az ellenzéki, konferenciát kedden nem tartották meg, de Davidovics, Korosec és Spaho úgy délelőtt, mint délután hosszasan tanácskoztak, az esti órákban pedig Davidovics jovanovics Jocóval, a foldmüvespárt vezetőjével folytatott megbeszélést. Ezekről a tanácskozasokról azonban az eb