Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-09 / 185. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAFLÖ 1924. július 9. jlenzéki vezérek nem közöltek semmit a nyilvánossággal. A minisztertanács ülése A kormány kedden délelőtt Pasics miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartott, amelyen elsősorban a király hazatérésével kapcsolatban a politikai helyzet* ről tárgyaltak. Az uralkodó Beogradba érkezését péntekre, vagy legkésőbb szombatra várják. N ncsics külügyminiszter a külpolitikai helyzetről és a prágai konferencia előkészületeiről referált és közölte, hogy csütörtökön reggel fog Rasies Zara követség! taná-j esős és Ifkovics sajtófőnök kíséretében Prágába utazni. A konfe* rencia után a külügyminiszter Becsbe utazik, ahol Seipel kancellárral több függő kérdésről fog tanácskozni. A külügyminiszter referátumát a minisztertanács jóváhagyta, majd különböző reszortkérdésekről tárgyaltak. Az építésügyi minisztériumnak a költségvetés keretén belül százharminc millió dinárt szavaztak meg útépítésre. A belügyminisztériumnak havi huszonötezer dinárt engedélyeztek a most szervezés alatt álló belügyi sajtóosztály céljára. Ezenkívül folyamszabályozósra, valamint délszerbiai és montenegrói mocsarak lecsapolására utalt ki a minisztertanács kisebb hiteleket. Az olasz követ visszaérkezett Beogradba Bodrero tábornok, beogradi olasz követ hétfőn este visszaérkezett Beogradba. A követ Rómában referált kormányának a jugoszlóvolasz gazdasági tárgyalások lefolyásáról és újabb utasításokat kapott a római kormánytól a Beogradban tárgyaló olasz delegáció részére. Bodrero római tartózkodása alatt játszódtak le az ismeretes hatórincidenrek s ezek miatt maradt a követ a tervezettnél hosszabb ideig az olasz fővárosban. Beogradi diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Bodrero roagáhozta Rómából azoknak n tárgyalásoknak az aktáit, amelyeket Aníonijevics római jugoszláv követ Mussolinival folytatott a határincidensek megismétlődésének meggátlása ügyében. Az olasz követ szerdán délelőtt fölkeresi Nincsics külügyminisztert, a legközelebbi napokban pedig Ljubljanába utazik, hogy a hatéiincidensek ügyét a helyszínen megvizsgálja és részt vegyen a vizsgálatban. Nemzetközi tárgyalások A iugoszláv-magyar gazdasági tárgyalások ügyében Perics Ninko, a jugoszláv delegáció vezetője kedden délelőtt tanácskozást folytatott Wodianer követtel, a magyar delegáció ' vezetőjével. Megállapodtak abban, hogy a két delegációt csütörtök délután négy órára plenáris ülésre hívják össze, amely a nyár folyamán az utolsó együttes ülés lesz. Ezután a tárgyalásokat valószínűleg az őszig elhalasztják, hogy egyes függőben levő kérdések anyagának előkészítésére a bizottságok időt nyerjenek. A jugoszláv delegáció Budapesten levő tagjai is visszatérnek néhány nap múlva Beogradba. A külügyminisztériumban kedden kicserélték a Bulgáriával a kölcsönös bírói jogsegélyről és egészségügyi konvencióról szóló okmányok ratifikált példányait Tiltakozni készül a kormány a mohácsi laüilessségi por miatt jugoszláv állampolgárokat is elitéltek a megszállás alatt tanúsított magatartásuk miatt va Kirándulók a zöldben Irta: Tamás István A városi kirándulók már a reggeli fürdővonattal befutotta a palicsi állomásra. — Ez az indóház.— mondta ünnepélyesen a kövér, evikkeres ur. hét gyerpmek kizárólagos édesatvia. a leszállásnál és a gyerekek hétfelé szaladtak a siuek között. : — Hö-hö-hö! — tülkölt a evikkeres két öblös tenyeréből kürtöt formálva a nyáj után és a tülkölésből az édesapa aggódása tutult ki fájdalmasan. A nyáj rengeteg csomag, hátizsák és takaró kíséretében felsorakozott. Elől a gyerekek ficánkoltak, aztán a deleiö korú nők és leghátul az egész őszek ballagtak kacsázó billegéssel és kivétel nélkül mind izzadtak, ami különben természetes. Lenn a tóparton már forrón tűzött a nap és a dclelőkoru nőnek. — a terme , szét szépségeit illetően — a torkában száradt minden elismerő szó. [ — Fürödjünk — indítványozta az ’egyik gyermek és vágyakozva beledugta karját a tóba. mint egy hőmérőt. A család megdöbbent. —■ Nagyon piszkos — mondta az ősz nő. aki több évtizedes tisztes múltat hurcolt a kortyában és a szent tisztaság undorával megvetően végignézte a ' hullámzó tót. — Nem egészséges ilyenkor az állóvíz — konstatálta a vénkisasszonv. akinek közel huszonötesztendős szerelmi bánat nyomta a lelkét, mire a gyerekeket elzavartak a tópartról és rövid izzadás után valamennyien bemenekültek 'az erdőbe. A férfiak levetették a kabátot. a mellényt is legombolták, a nők a cipőt húzták le és a bokrok árnyékában kártyázni kezdtek. A szúnyogoknak A pécsi törvényszék — mint annak idején közöltük — a múlt héten tárgyalta azoknak a mohácsi polgároknak a bünpörét. akik a megszállás alatt részt vettek a megszállás meghosszabbítását célzó mozgalomban. A vádlottak közül hárman jelentek meg a tárgyaláson, tizen még a kiürítéskor eltávoztak Magyarországról. A távollevők fölött in contumaciam hozott ítéletet a bíróság és bűnösnek mondta ki őket hűtlenség. lázadás, lázitás és felségsértés bűntettében. Csak két vádlottat, dr. Fischer Györgyöt és Adamovics Istvánt mentették fel azon a címen, hogy jugoszláv állampolgárok és igy az emliíett bűncselekmények miatt a magyar bíróságok nem vonhatják őket felelősségre. A pécsi ítélettel — mint értesülünk — rövidesen foglalkozni fog a beogradi külügyminisztérium, mert megállapítást nyert, hogy az elítéltek közt is vannak jugoszláv állampolgárok. Andrícs Tivadar dr., volt munkapárti képviselő és mohácsi ügyvéd, aki jelenleg Dárdán közjegyző. Mihaldzsics István görögkeleti esperes, volt függetlenségi képviselő. Pobulics Pavle dr., aki a jugoszláv hadseregben mint százados-hadbíró teljesített szolgálatot és Ballia Jenő sztarakanizsai rendőrgyönyörű. könnyű munkájuk volt és öt perc alatt játszva vérpsre martak mindenkit. Az általános vakarózás befejeztével széleskörű uzsonna következett. — Rózsi! — kiabált az ifjú ur egy szőke hölgyre, akinek földi életében a férj szerepét töltötte be -- itt a kuglóf! — és jó hitvese egy-kettőre elbánt az impozáns csokoládés kaláccsal, akár a pinty. A nagystílű étkezés alkonyán arra jött egy maszatcs. mezítlábas kis csibész, a száia piszkos volt. a füle piszkos volt. a keze piszkos volt. mindene piszkos volt, két lábát szétvetette az ut közepén és minden előzetes magyarázat nélkül, áhítattal szemlélte a csudálatos étvágyú falatozókat. — Mi az apád? — rival! í rá eget verő fölénnyel a edleiőkoru hölgy, aki különben humanista volt ás egy csibecombot nyújtott feléje. — Meghalt — mondta vidáman a csibész és egv lépést tett bátortalanul a iószacu comb irányába. — Hát az anyád? — érdeklődött tovább és megrázta a. combot, mint egy csöngőt. — Meghalt — mondta még derültebben ‘a nép egyszerű gyermeke és ugrásra készen fixirozta az izgató csibecombot. — Rén.cs! — sóhajtott az emberséges dáma ncmeslclküen és a kezébe nyomta a comb végét. — Komolyan az envim? — hitetlenkedett a feketelábu gyermek és mig sietve beleharapott, futásnak eredt. — Ni. rigó — mutatott a vénkisaszszonv a hársfa lombjai közé, ahol egy feketetollu madár bóbiskolt. — Ez rigó magának? — mondta tiszteletlenül az ifin féri—ez sas. egész világosan látom — és bizalmaskodva, mint aki sasok közt nevelkedett, felgügvögött az álmából felriadt kócos madárkapitány — akiknek bűnösségét a pécsi ítélet megállapította, de a büntetést távollétük miatt nem szabta ki — abban az időben, amikor az inkriminált cselekményeket elkövették. már az S. H. S. királyság állampolgárai. voltak. A pécsi törvényszék ezt nem állapította meg. mert mind a négyen ma is. Magyarországhoz tartozó területen születtek és a megszállásig magyar állampolgárok voltak. Dr. Fischer és Adamovics vádlottak jugoszláv állampolgárságát azért ismerte el a pécsi törvényszék, mert ők korábban is horvátországi községi illetőségűek voltak. Az elitéltek ezzel szemben azon az állásponton vannak, hogy a beogradi kormány elismerte jugoszláv állampolgárságukat, amitől őket a pécsi törvényszék nem foszthatja meg és így magyar bíróság a megszállás alatt tanúsított politikai magatartásukért nem vonhatja őket felelősségre. Mivel az ítélet anyagi szempontból is érinti őket. a beogradi kormány intervencióját kérték. Hir szerint a külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket fog intézni a magyar kormányhoz a négy jugoszláv állampolgár in contumaciam történt elítélése miatt és követelni fogja az eljárás megszüntetését. Ä nyaraló közigazgatás Szuhoticán szeptemberig nem lesz városi közgyűlés Több folyamatban levő városi ügy elintézésével kapcsolatban legutóbb fölmerült az a kérdés, hogy a szuboticai kiszélesített tanácsot a nyár folyamán összehivják-e közgyűlésre vagy sem. Erre nézve mindezideig teljes bizonytalanság uralkodott. Mint most értesülünk, a közgyűlést a városi szabályrendelet értelmében a nyár folyamán nem hívják össze. A városi tanács esetleg csak halaszthatatlanul sürgős ügyben hiv össze a nyár folyamán rendkívüli közgyűlést, egyébként pedig a folyamatban . levő ügyek elintézése az őszre marad az első őszi közgyűlésre, amelyet szeptember elejen — esetleg augusztus végén — fognak megtartani. A városi közigazgatás nyári szünetében — amely alatt a heli két tanácsülés helyett is csak egyszer hetenkint, szombaton ülésezik a városi tanács —az egyes referensek előkészítik mindazokat az uj javaslatokat, amelyek az ősz kezdetével fognak élénkséget vinni a városi politikába. nak mindenféle becéző kedveskedést a fára. Ám a sas nem reagált, ásított egyet és tüntetőleg háíatforditott az ifjúnak. — Fogadjunk, hogy gólya! — kiabált diadallal a szőke menyecske. Ekkor a vitás eredetű madár efkárogta magát. Mire a családfő ellentmondást nem tűrő hangon jelentette ki: — Ez egy közönséges mezei harkály. — mire a variu szégyenében sietve elrepült az ég felé. Ebéd után a társaság lefoglalta az összes keletre néző rózsa és orgonabokrokat. — Estefelé kiülünk zenét hallgatni — mondta félálomban az ősz nő. aki egész nviltan egv muzsikális lélek volt és aztán ő is mély álomba merült. Négy óra tájban egv vad erdei szúnyog szájon csípte a humanista nőt. aki lihegve ugrott talpra. — Bestia! — hörgőit magánkivül és a szegény eltévedt rovarnak egy csapásra vége volt, mire a gverekek minden átmenet nélkül boldog üvöltésbe törtek ki álmukban és csatakiáltásokat hallattak, abban a szent tűszerűben, hogy végre itt vannak a várva várt drága indiánok. a mérgezett nyilakkal és a harci bárddal. — Nem vagv éhes Betti? — kérdezte az ősz nő a családanyától, aki úgy feküdt a gyepen, két vállon, mint otthon a divánvon. — itt az uzsonna idő — és minden gyöngédség mellőzésével felrázta. A karaván ébredezett. — Na a zenét lepasszoltuk — mondta be az öccs. mig az uzsonna slágerét, a teieskávét szömölgette a szüknvaku oaradicsomosiivegből. A társaság felcihelődött. Hat órakor az ifiu féri aggodalmasan érdeklődött: — Nem késsük le az utolsó vonatot? Erre lázas csomagolás kezdődött! — Pali! — hozd ide a plédet — kia-Két tábornok belebukott a Frónay-ügybe Nagy Pál báró, a magyar hadsereg főparancsnoka távozik állásából Budapestről jelentik : Nagy Pál báró tábornok honvédfőparancsnok és Prónay Pál nyugalmazott alezredes afférja — beavatott helyről nyert értesülés szerint — azzal fejeződik most be, hogy a horivédíőparancsnok, valamint Ttían Károly báró budapesti körletparancsnok távoznak állásukból. A magyar honvédség főparancsnoka belebukott abba, hogy ujjat mert huzni az- egykor réti egeit, hires kiilöniiményparancsnokkal. Nagy báró tudvalevőleg kiadott egy bizalmas tiszti parancsot, amelyben Prónayt gyilkosságok, rablások és zsarolások miatt elégtételadásra képtelennek nyilvánította . Minthogy az egykori britanniás-vezért azért küldték annakidején nyugalomba és azért folytatnak most hajszát ellene, mert a második királypuccs alkalmával átpártolt a legiti. bált a szőke menyecske és Pali seholse találta a plédet. — Láttak már egy ilyen topát? — toporzékolt a bősz hitves és különféle nem hízelgő kijelentéseket tett élctcnáriára. elmebeli képességeit illetően. A nap már vértóba szállt az üszkös parti fák mögött, amikor szeiid libasorban nekivágtak a vasúti ösvénynek. A szél közibük szórta a muzsika dallamát. — De hiszen még szól a zene! — háborgott méltatlankodva a Manci és lésuitó pillantásokkal mérte végig öccsét — Ki mondta, hogy nem szól? — állt elébe az öccs elborult orcával. — Te! — mutatót rá ujjal ott mindenki szemeláítára az elszánt Manci, mire az öccs vérbeuforgó szemekkel nekiugrott. mire a Manci haldokolva hívta segítségül iő édesatyját. mire az atya sajátkezüleg többször könnyű testi sértést okozott a fián. aki erre lélektani okokból szivetrázó üvöltésbe tört ki. mire az egész -karaván brutális tigrisnek nevezte a magáról megfeledkezett családfőt és mindenki a drága gyermeket babusgatta. — Neked adom a sárga nyakkendőmet — kezdte a béketárgyalásokat a megtört tigris és közeledni akart. — A lilacsikost is — bőgött tovább szigorúan a kis vértanú és zordan viszszautasitotta a bűnbánó apa cirógató kezeit. — Hü. a szökőkutat a Kosztolányi verssel nem is láttuk! — eszmélt a balga aggszüz, aki á menet szélén baktatott talpig feketében és megtorpant, mint egy makrancos csacsi. — Maid jövőre — mondta megnyugtatóan a javulás útjára tért családapa elmélázva és félszemmel lustán feloislantott a magasba, ahol a fehér bárányfelhők kergetőztek.
