Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-31 / 207. szám

4. oida’. ßACSMEGYEI NAPLÓ TQ24 julius 31. Kínai újságíró Szuhoticán Ady Endre esperantául és egyebek Érdekes vendége volt a napokban Szuboticának, Kanton W. Kmn kí­nai újságíró, pekingi gimnáziumi ta­nár. aki a bukaresti eszoerantó­­kongresszusra utazott, egy napot Szuboticán töltött, ahol megtekin­tette a város nevezetességeit. Mint­hogy sem eszperantóul, sem kínaiul nem beszélek folyékonyan, a szubo­­ticai eszperantó-egyesület titkárját kértem fel tolmácsul a beszélgetés­hez akinek kíséretében elindultam megkeresni ázsiai kollégámat. Több mint félórás szorgos kutatás után végre megpillantottuk karakterisz­tikus. sárga arcát a kávéházi ablak mögött. — A nőket nézi? — kérdezte a mandarintól bemutatkozás után a vicces eszperantó titkár, mire Kanton W. Kann sietve kijelentette, hogy nem érdeklik a szuboticai nők. — Feltűnően nagy a lábuk. — mondta a ipekingi újságíró. Éppen arra jött egy közismerten kislábu uriasszony. A benszülött tit­kár büszkén hivta fel rá a kinai fi­gyelmét. — Ezek kicsi lábak? — képedt el zavartan a mennyei birodalom ideté­vedt fia — ilyen lábakkal nálunk egy nő se merne kimenni az uccára. Kínában a női láb a 28-asnál kezdő­dik. A 33-as cipő már kínos feltű­nést kelt. Megkérdeztem, hogy járt-e már korábban is Jugoszláviában? — Igen — felelte — egyszer már vol­tam Beogradban. Mindenütt szép kulturális és gazdasági fejlődést ta­pasztaltam. Jugoszláviának jövője és fontos szerepe van Európában. — A magyar irodalomból kit is­mer? — kérdeztem tovább. — Neveket nem tudok mondani — hangzott a válasz — de olvas­tam. hogy gazdag és fejlett irodal­muk van a magyaroknak. Az eszpe­rantó folyóiratban nemrég olvastam egy magyar költő versét, várjon csak, hogy is hívják ... Segíteni próbáltunk: Petőfi, Arany. Ady? . . . — Igen, igen! Ady Endre. Nagyon szép vers volt. emlékszem. Párisról szólt és egy asszonyról. Mig beszélt, a már üres kávécsé­szébe vizet töltött, kiöblítette és a Portrék az uj kabinet tanairól Az uj kormány — majdnem azt irtuk »októbrista« kormány — nem csupán hatalomcserét jelent, friss rendszert, hanem bizonyos tekintet­ben érvényesülését a jugoszláv po­litikában annak az intellektuális cso­portnak. amely az uj területekről került a szkupstinába. Az egyik lel­kes blokkista szerint a Davidovics­­kormánnyal került ki először a ju­goszláv politika a Balkánról és kap­csolódott ahhoz az európai demo­kráciához, amely ma ébredezőben van minden országban. Hogy ez a dicséret megérdemelttel még nem tudjuk, annyi tény azonban, hogy a klerikális-párt, a Davidovics-cso­­port és muzulmánok olyan embere­ket állítottak az országkormányzás élére, akiknek lelki szabása, hite és szempontjai — idáig legalább úgy látszott — egészen európai és talán szokatlanul biztató is. Az ui minisz: terek közül majdnem mind intellek­­tuel. orvos, ügyvéd, tanár, akik ed­dig meglehetős ismeretlenül vere­kedtek a politika porondján, a par­lamentben. ahol vívták a harcot, ke­ményen. határozottan — a hatalo­mig. Sumenkovics Ilii a neve nem is­meretlen a közvélemény előtt. Pár héttel ezelőtt sokat írtak a lapok arról a rendőri túlbuzgóságról, a melynek. Sumenkovics volt az áldo­zata. Az okrini kerület rendőrfőnö­zavaros vizet, mint ami a legmagá­­től értetődőbb. leitta. Megdöbbent arcunkat látva, megmagyarázta: — Nálunk ez igen régi szokás. A viz igy, sokkal kellemesebb és táp­lálóbb. Kínáról érdekes dolgokat mesélt a mandulaszemü zsurnaliszta. —-Akinai köztársaság a legmoder­nebb alapokon rendezkedik be. A pekingi egyetem felveszi a versenyt az oxfordival. Minden kinai főisko­lában az összes nyugati nyelveket tanítják. Itt közbevágtam: — A magyart is? A kinai zavarba jött és kissé bi­zonytalanul, de udvariasan bizony­gatta : — Igen. hogyne, természetesen. Aztán tovább folytatta: — A kinai köztársaság teljesen szakított az évezredes tradíciókkal, legutóbb a kormány nyilvános dek­rétummal államvallássá emelte a fe­­lekezetnélkiiliséget. A jó öreg Búd­ból degradálták — mondta moso­lyogva. A titkár ekkor összeszedve min­den Kínával kapcsolatos ismeretét, megkérdezte: — Igaz. hogy minden családban csak egy lányt tűrnek meg és az új­szülött lányokat vizbefojtják? — Nem igaz. Ma már törvény védi nálunk a nők életét is. A halá­los ítéletek azért nagyon gyakoriak. A kivégzések újabban bakó és pal­los helyett guilloUnnal történnek. A nő helyzete ma már erősen megja­vult Kínában. A kinai asszony ma már társasági életet él. akár az európai nő . . . A bucsuzásnál megígérte. hogy lapjában, a Tónk Memben. amely egyike a legnagyobb pekingi paci­fista lapoknak, irni fog a jugoszlá­viai állapotokról és a magyarokról, akiket itt fedezeti fel először. Aztán a lelkünkre kötötte, hogyha netán valaha Kinába vetődünk, okvetlen keressük fel. — Hiszen mi tulajdonképpen ro­konok volnánk — mondta atyafisá­­gosan mosolyogva. — Hogy-hogy? — kérdeztem megilletődve. — Maguk magyarok is egy ázsiai nép és mi kínaiak is — bókolt ra­gyogó etnográfiai tudását fitogtatva és látszott az arcán, hogy nagyon meg volt elégedve a saját lekötelező udvariasságával. Kanton Kann, a kinai riporter, este tovább utazott Bukarest felé. (T.) Ä magyar bíróság szerint a zsidé mm lebet magyar Érdekes ítélet a budapesti járásbíróságon Budapestről jelentik: 1923 decem­ber 12-én a Lobi József—Tremmel Mátyás-féle gyilkossági eset után az egyetemen ismét megkezdődtek az atrocitások. Verekedések, inzul­tusok egymást sűrűn követték. A pozsonyi egyetemen szintén túlfű­tött volt a hangulat. A kapukban igazoltatták a hallgatókat. Pável Dezső orvostanhallgató, a Csaba Bajtársi Szövetség alvezére pedig kiadta a rendeletet, hogy zsidóval­­lásu hallgató az egyetemen az első vadsorokban nem foglalhat helyét. Kallós Pál orvostanhallgató nem tudott Pável akciójáról s az egyik teremben a második széksorban ült le. Pável azonnal hozzáugrott és erélyes hangon felszólította Kallóst, hogy menjen az utolsó padba. neki ott van a helye, mert — kiabálta nagyhangon Pável — az első pad­sorokban csak magyar hallgató ül­het le. — zsidó, tehát nem ma­ke kiutasította a jelenleg kereske­delmi minisztert a kerületből azzal, hogy államellenes agitációt fejt ki. Sumenkovics elment a királyhoz, akinek elpanaszolta a sérelmet, a lapok pro és kontra cikkeztek, végül is a belügyminiszter hivatalos kom­münikét adott ki., hogy Sumenkovics valóban államellenes agitációt fej­tett ki —■ erre adatai vannak. Ez történt négy-öt héttel ezelőtt. Az ál­lamellenes Sumenkovics most mi­niszter lett, a kereskedelemügyi tár­cát 'kapta. Vájjon szükségesnek tartja-e az okrini rendőrfőnök, hogy a Sumenkovicsról alkotott vélemé­nyét revideálja? Hiába, olyan gyors a mai idők robogása. hogy az ál­­lamellenességtő! .máról-holnapra el lehet jutni a miniszteri székig. Ne­künk mindenesetre biztató jel a ke­reskedelmi miniszter váratlan reha­bilitációja. Talán ha igy megy, mi magyarok is eljutunk majd vala­hogy állampolgári jogaink érvénye­sülésével a — szkupstináig. Az uj kormánynak dr. Behmen. szociálpolitikai miniszter a legfiata­labb tagja. Alig több 31—32 éves­nél. A választások után szó is volt arról, hogy megsemmisítik a man­dátumát. mert még nem töltötte be a 30-ik esztendőt. A mandátum­­megsemmisitésből azonban nem lett semmi, mert Behmen akkor már túl volt a kritikus korhatáron. A szara­jevói Pravda szerkesztői székéből I került a parlament baloldali padso­­f rába ez a szerény, finom modorú, I halk beszédű ur. akivel e sorok Író­jának két évvel ezelőtt a Pravda diákokat. A bíróság most van hi­vatva elégtételt adni ezeknek a zsi­dó diákoknak azért, mert magyar­ságukat kétségbevonták. A bíróság azonnal meghozta íté­letét. Felmentette Pável Dezsőt, mi­után bűncselekményt nem látott fenforogni. Hogy Pável kijelentette, — mondta indokolásában Tamás bí­ró — hogy a zsidó nem magyar és nem engedte az első padsorokban leülni, ezzel semmiféle bűncselek­ményt nem követett el. A sértett Kallós felebbezést jelen­tett be. Smith főbiztos és a magyar alkotmány A budapesti kereskedők a kormány eilen Budapestről jelentik: A kereske­dők és iparosok között tudvalevő­leg erélyes mozgalom indult meg, hogy a kereskedők és iparosok részletekben fizethessék bolt-helyi­ségeik után a házbért. Miután a 33-as bizottság kedd délutáni ülésén az erre vonatkozó indítványt elve­tette, az érdekeltek elhatározták, hogy Smith Jeromos népszövetségi főbiztoshoz forríuinak orvoslásért. Ez a határozat a magyar kormány körében élénk visszatetszést keltett és Vass József miniszterelnökhe­lyettes az ügyre vonatkozólag a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A magam részéről nem akarok hitelt adni annak a hírnek, hogy a kereskedők és iparosok a kormány intézkedésével szemben Smith fő­biztoshoz fordulnak. Bethlennek, il­letve kormányának két fóruma van: az egyik a nemzetgyűlés, amely le­szavazhat ia a kormányt vagy bár­mely tagját, a másik a kormányzó ur, aki megvonhatja minisztereitől bizalmát. Más fórum nincs a ma­gyar alkotmányjog szerint. — De arról 'is meg vagyok győ­ződve. hogy Smith főbiztos úrtól ezer kilométernyi távolságra áll még csak a gondolata is annak, hogy a pénzügyi szanálással nem közvetlenül kapcsolatos és nem az ő munkakörébe tartozó ügyekbe beleszóljon. Ezzel szemben a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek már hiteles értesülésük van arról, hogy Smith lőbiztos támogatja kérésüket. gyár! — kiáltotta. Kallós, tekintettel a túlfűtött han­gulatra nem ellenkezett, szó nélkül elhagyta a helyét, becsületsértés cí­mén azonban feljelentette a Bajtársi Szövetség álvezérét. Szerdán tárgyalta az érdekes ügyet dr. Tamás Lázár járásbiró a büntető járásbíróságon. A tárgyalá­son Pável semmivel sem védekezett. Beismerte, hogy használta az inkri­minált kifejezéseket, hogy' Kallóst, mint zsidót nem engedte az első so­rokban leülni. Beismerte azt is, hogy mondta Kallósnak, hogy a zsi­dó nem magyar. Kallós kihallgatását a biróság mellőzte, a bizony it ási eljárásnak sem adott helyet. Dr. Nágel Dénes. Kallós képvise­lője. vádbeszédében rámutatott arra. hogy tisztán elvi kérdés eldön­tése vár most a bíróságra. A négy éves kurzus alatt többizben bántal­mazták az egyetemeken a zsidó Nem az első eset. hogy tárcát kap. A régi Szerbiában volt már egyiz­­ben miniszter. A radikális-párt leg­képzettebb. legértékesebb tagjai kö­zé számították. Politikai ideálja: Protics Sztoján. akinek bizalmas környezetéhez tartozott. Marinkovics. az uj külügyminisz­ter régi hive a horvátokkal való megegyezésnek, ö volt az. aki a demokrata-pártban a legmerészeb­ben lándzsái tört az alkotmány­­revizió mellett. Ez kvalifikálta első­sorban arra. hogy a revizionista Davidovics-kormányban — a kül­­iigyminiszterséget kapta. Az építésügyek minisztere. Pesics beogradi ügyvéd. Szikár alakja több ízben került parlamenti viharok kö­zéppontjába. Komoly, értékes, nívós beszédei annakidején nagy feltűnést keltettek. Ö mondotta a legfrappán­sabb ellenzéki beszédeket —■ a kor­mánypárt padjaiból. Jó szónok, bá­tor és harcos, aki azonban, ha kell, okosan meghátrálni se rostéi. Hadd szóljunk végül Davidovics­­ról. a csendes, nyugodt, meggondolt professzorról, aki mindezt a válto­zást okozta. Mint Pasics Nikola hi­ve került be vagy harminc évvel ez­előtt először a parlamentbe. Most a régi vezére ellen hadakozik. Pa­sics talán fölényesebb, ötletesebb politikus Davidovicsnál. aki inkább óvatos, mint merész. De ki tudja, nom ér-e ma többet egy szemernyi megfontolás minden merészség­nél? ..., szerkesztőségi szobájában hosszabb beszélgetése volt. A beszélgetésnél jelen volt Mehmed Svaho és az öre­gebbik Hrasnica. A három muzul­mán politikus nagy érdeklődéssel hallgatta, amint megvilágítottam a jugoszláviai magyarság céljait, szándékait és politikai terveit. Sva­ho. a miniszterviselt vezér mindenre kiváncsi volt. részleteket, adatokat kérdezett és az öreg Hrasnica is élénken érdeklődött. Behmen szer­kesztő ur ült csak csöndben az író­asztalánál. nem kérdezett, nem be­szélt. csak — jegyezgetett. Mindent fölirt. amit hallott, pontosan. A be­szélgetés végén — amikor a muzul­mán-párt kettészakadására került szó — szólalt meg először. Csönde­sen megjegyezte: a parlamenti frakció szétbomolhat, de a muzul­mán tömegek (és itt rámutatott Spa­­hora) ő mögötte állnak. Hit volt Behmen szavaiban, meggyőződés. Jól látott, igaza volt. A legmarkánsabb, legérdekesebb fej az u.i kormányban a szlovének vezére: Korosec. Régi képviselő, nagy taktikus, aki a viharos parla­menti harcok idején mindig tudta, kiket küldjön harcba és kikkel mon­dassa el mondanivalóit. Mindenhez ért. ismeri az államapparátus csin­­ját-binját. Vasutas szakemberek mondják róla. hogy .az országnak eddig csak egyszer volt szakértő közlekedésügyi minisztere és ez Ko­rosec volt — a pap. Petrovics Nasztáz. az u.i belügy­miniszter. bankember; egyike az or­szág leggazdagabb embereinek, JÖ. b.)

Next

/
Thumbnails
Contents