Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-31 / 207. szám

1924. julius 31. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal Gyilkolt egy magyar kormányzóság! csendőr Az áldozat özvegye kártérítési port indít a kormányzóság ellen Budapestről jelentik: Harminc év óta hűséges és lelkiismeretes főker­tésze volt az 53 éves Hansl Károly Gödöllő városának. Résztvett a há­borúban és soha semmiféle kifogás nerrt merült fel ellene. Junius 2-án egy kormányzósági csendőr minden komolyabb előzmény nélkül agyon­­szarta a szerencsétlent. A főkertész ismerősét kisérte ki a gödöllői pá­lyaudvarra és ott leült vonatindu­lásig egy lépcsőre és kissé elszun­­áikált. Ekkor egy kormányzósági csendőr őrmester bottal ébresztette lel a főkertészt, aki félálomban kér­dezte a rugdossd okát. Újabb ütés, rúgás volt a felelet. Mikor a főker­tész erre feltápászkodva, méltatlan­kodott és vérző sebére mutatott, a csendőrőrmester előrántotta a bajo­­nettjét és a iőkertész hasába szúr­ta. A súlyosan sebesült ember ösz­­szeesett. A nagy lármára őrjárat jött a kormányzóság mellé rendelt csendőrséghez tartozó csendőrör­­mesterért. Kihallgatták a főkertészt, aki még tudott válaszolni a kérdé­sekre, másnap azonban meghalt. A csendőrőrmester azzal védekezett, hogy a főkertész izgágáskodott. A §ulyos nyomorral küzdő szerencsét­len asszony kártérítési port akart indítani a kincsátr és a kormány­zóság ellen, azonban azt ajánlottál, neki, hogy inkább békés utón kísé­reljen meg valamilyen kártérítés­hez jutni és jelentkezzék audiencián Horthy kormányzónál. Az ártatla­nul meggyilkolt kertész özvegye már két Ízben jelentkezett kihallga­táson a kormányzónál, de ez mind­­czideig nem juthatott a kormányzó elé s nem kapott még eddig egy fil­lér támogatást sem. S igy port fog indítani a nyomorban hagyott kor­mányzóság ellen. Bécsi könyvkiadó pőre a magyar kincstár ellen Kártérítést követel Garami Ernő' elkobzott könyvéért Budapestről jelentik: A Pegazus- Verlag bécsi könyvkiadóvállalat dr. Györki Imre utján a legközelebbi napokban port indít a magyar kincs­tár ellen egyik kiadványának el­kobzása miatt. Bécsben 1922 telén a Pegazus- Verlag kiadásában megjelent Gara­mi Ernő Forrongó Magyarország cimü könyve, melyben az 1918 őszén kitört forradalom előzményeit és eseményeit irta meg. A Pegazus- Verlag természetesen Magyaror­szágon is terjeszteni akarta a könyvet, minthogy abban semmi olyan nem volt, ami a fennálló tár­sadalmi rend felforgatására Irá­nyulna. Először ötszáz kötetet szál­lított Budapestre, még pedig kétki­­logrammos postacsomagokban. A szállítmányok rendben meg is ér­keztek a megrendelő budapesti cé­gekhez, amelyek a könyvek árát kifizették a bécsi kiadónak. Amikor a Pegazus-Verlag látta, hogy a ma­gyar hatóságok . nem gördítenek akadályt a könyv terjesztése elé, újabb háromszáz kötetet küldött el, ugyancsak kétkilogrammos posta­csomagokban. Ez a háromszáz könyv azonban nem érkezett meg Budapestre, mert — mint megálla­pították — a magyar kormány a könyveket elkoboztatta. A Pegazus-Verlag a könyvek el­kobzása miatt dr. Györki Imre nem­zetgyűlési képviselő utján kártérí­tési pert indít a magyar kincstár el­len azzal az indokolással hogy a háromszáz kötet könyv elkobzásá­nak idején még semmiféle rendelet nem tiltotta Garami könyvének Ma­gyarországon való terjesztését, sőt a postai szállítás jogát sem vonták még meg a »Forrongó Magyaror­szágától. Az erre vonatkozó ren­deletet csak a háromszáz könyv el-Budapastrő! jelentik: Az amerikai Paramount-filmgyár — mint a Bács­­megyei Napló megírta — dr. Dobay István, a budapesti Társaság cimü hetilap volt főszerkesztője utján aján­latot tett a magyar arisztokrácia leg­előkelőbb tagjainak, hogy lépjenek fül, mint statiszták azon a filmen, ame­lyet a gyár néhai Habsburg Károly életéről készít. Az ajánlat szerint a magyar mágnásoknak a koronázási jelenetben kellett volna fellépniük, lehetőleg ugyanazokban a ruhákban, amelyekben annakidején a koionázási ünnepélyen megjelentek. Az amerikai gyár a magyar mágnásoknak arra az esetre, ha megközelítően teljes szám­ban résztvesznek, mint statiszták, a budai várban rendezendő felvételeken, ötszázezer dollár honoráriumot he­lyezett kilátásba. A Paramount-gyár ajánlata a magyar arisztokraták között nagy felháborodást kellett s azok a mágnások, akiket a pesti lapok ebben az ügyben megszólaltattak, a legheve­sebben tiltakoztak annak még csak a gondolata ellen is, hogy közülük bárki is hajlandó lenne a Habsburg-filmen szerepelni. Erre a magyar arisztokra­ták — mondották — még azzal a szándékkal sem szánhatják rá magu-Megkezdték az adóhátralékok behajtását Az adóhivatal senkinek sem ad halasztást Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy a pénzügyigazgatóság rendelete értelmében a szuboticai városi adóhi­vatal megkezdte az adóhátralékok be­hajtását. A hátralékos adókat augusz­tus hó 15-éig be is kell fizetni, mert azok ellen az adófizetők ellen, akik a határidő lejártáig nem fizetik ki adóhátralékukat, végrehajtási eljárást indítanak. Egyelőre még csak az I. kör és Ludas-puszta adóifzetői kaptak fel­hívást, mert a többi kerület adólistái­nak felülvizsgálásával még nem készült el a pénzügyigazgatóság. A pénzügyigazgatóság rendelete meg­szabja, hogy az adóhátralékokat egy összegben kell lefizetni a városi adó­hivatal pénztáránál. Ezzel szemben a napokban az a hir terjedt el, hogy azok az adófizetők, akiknek adóhátra­lékaik tulnagy összeget tesznek ki, adójukat részletekben is fizethetik és a részletek fizetésére hosszabb hala­dékot ad a városi adóhivatal. A B icsmegyei Napló munkatársa kér­dést intézett a szuboticai adóhivatal vezetőihez, hogy a hírnek van-e alapja. Az adóhivatal vezetője lehetségesnek tartja, hogy a pénzügyigazgatóság a nagyobb adóösszegek megfizetésére kedvezményeket ad, erről azonban a városi adóhivatalt ezideig még nem értesítették. Az adóhivatal mindaddig, amíg ilyen hivatalos értesítést nem kap, ragaszkodik a pénzügyigazgató­ság eredeti utasításához. Az adófizetések eddig a legnagyobb rendben folynak. Az adóhivatal re­méli, hogy augusztus 15-éig minden adózó eleget tesz fizetési kötelezett­ségének. kobzása után adta ki a magyar kor­mány, amely tehát minden törvé­nyes alap nélkül kobozta el Gara­mi könyvének Budapestre szállított példányait. Jogászkörökben nagy äérdeklődéssel tekintenek a nem min­dennapi pör fejleményei elé. kát, hogy a felajánlott valóban hatal­mas összeget jótékony célra adják. Ilyen körülmények között nagy meg­lepetést keltett az előkelő budapesti társaságokban több bécsi lapnak az az egybehangzó híradása, hogy Zita cx-császárné, akit az amerikai film­gyár szintén felkért a közreműkö­désre, nem utasította, vissza az aján­latot, hanem tárgyalásokba bocsátko­zott a Paramount-gyárral és miután az amerikaiak hajlandóknak mutatkoz­tak, eredeti ajánlatukat csaknem megkétszerezve, teljesíteni uz excsá­­szárné követeléseit, aláírta a szer­ződést, amely szerint fellép a Habs­­burg-filmbén. A szerződés kötelezi Zita excsászárnét, hogy a Habsburg­­film fölvételein résztvegyen, a képek beállítását a történelmi hűség szem­pontjából ellenőrizze és személyesen alakítsa a darabban Zita szerepét. Partnere egy ismert amerikai mozi­­szinész lesz, aki élethü maszkban fogja játszani Habsburg Károly sze­repét. Az exkirályné elhatározása alkal­masint változást fog előidézni a ma­gyar arisztokraták felfogásában és revizió alá veszik az amerikai gyár­nak küldött elutasító válaszukat. HÍREK ® ü ® — Kitüntetés. A szuboticai keres­kedelmi akadémia igazgatóját, Mi­­ladinovics Mihajlót a király a Szent Száva-rend harmadik osztályával tüntette ki. — Változás a pécsi jugoszláv kon­zulátusnál A pécsi S. H. S. konzulátus élén két és fél év óta működő dr. Dob­­rccsics Fülöpöt felmentették c megbízá­sa aló!. Dobrecsics Fiúméba megy, hogy az ott felállítandó jugoszláviai konzulá­tust szervezze meg. Utóda Pécsett Grubcsevics Dusán lesz, aki eddig a varsói jugoszláv konzulátuson műkö­dött, mint első titkár. — Felemelték a középiskolai ta­nárok óradiját. Pribicsevics volt közoktatásügyi miniszternek most érkezett meg Szuboticára az a ren­delete, amelyben a középiskolai ta­nároknak óratöbbletenek órákért fizetett különdiját 20 dinárról 50 di­nárra emelte fel. — Gyorsirókongresszus Svájcban. Lausanneból jelentik: Az egyetem au­lájában megnyílt a tizenharmadik nem­zetközi gyorsirókongresszus. A kon­gresszussal kapcsolatosan a kereske­delmi iskola termeiben kiállítást ren­deztek, amelyen egybegyiijtötték az egyes országokban használatos gyors­­írási rendszerek tankönyveit és egyéb irodalmi termékeit. — Bányászok katasztrófája. Berlin­ből jelentik: Hamburgban egy kötél el­szakadása következtében lezuhant eg.v csille. Hat bányász meghalt — A csonoplyai templomépités. Cso­­noplyáról jelentik: A csonoplyai római katholikus templom újjáépítése befeje­zéshez közeledik. A templomot a kive­tett hitközségi adóból emelik és annak építkezési munkálatait Bászler István szombori építészeti vállalkozó vezeti Kanyó Lajos helyettes-plébános agilis közreműködésével. — Az adókiveíő bizottság hatal­masabb a törvénynél. Szuboticán most tárgyalják a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok adója ügyében beadott felebbezéseket. E tárgyalások többrendbeli furcsasá­gairól nem akarunk, most szólni, csupán egyetlen adatra mutatunk rá, amely megvilágítja, hogy az itteni adóügyi referens sokkal ha­talmasabb, mint a törvény. Annak idején, amikor a hét százalékos ál­lami kölcsönöket kibocsátották, a törvényhozás kötelezettséget vál­lalt, hogy a kölcsön kötvényei éö annak szelvényei minden már léte­ző s a jövőben behozandó adó aiól mentesek. Minden kölcsönkötvé­­nyen rajta is van ennek a kedvez­ménynek a biztosítása. Ennek elle­nére Szuboticán a pénzintézeteket megadóztatják a kölcsönkötvények kamataiból élvezett jövedelem után is. A pénzügyi hatóság kiküldöttje a felszólalásokat azzal intézi el, hogy a »pénzügyi körök felfogása szerint« ez után. a jövedelem után is adót kell fizetni. Hogy az álJam kötelezettségét a pénzügyi hatóság felfogása változtassa meg, arra ed­dig csak Szuboticán van példa. — Szabad a román gabonakivitel. Bukarestből jelentik : A minisztertanács elhatározta a gabonakivitel szabadságá­nak fentartását, a kiviteli illetékeket azonban vaggononként 4500 lejre emelte fel. — A szuboticai lovaregylet közgyű­lése. A szuboticai Sándor király lovar­egylet augusztus 3-án vasárnap délelőtt 11 órakor a Bárány-szálló kistermében tisztújító közgyűlést tart. A közgyűlé­sen előterjesztik az évi jelentést és utána megválasztják az egyesület tisz­tikarát. Az egyesület vezetősége fel­kéri a tagokat, hegy a közgyűlésen tel­jes számmal jelenjenek meg. — A palánkat önkéntes Tűzoltó Tes­tület ötven éves .jubileuma. Palánkéról jelentik: A palánkai önkéntes Tűzoltó Testület augusztus hó 16-án és 17-én ötven éves fennállásának emlékére Gyurgyevics Brankó járási főszolgabíró és neje Gyurgyevics Elza védnöksége mellett nagyszabású ünnepélyt rendez. Az ünnepély első napján fáklyásmene­tet rendeznek a védnökök és tűzoltópa­rancsnok tiszteletére. Augusztus 17-én, vasárnap délelőtt, tábori mise lesz, utá­na Mezey Károly, a tűzoltóság megala­pítójának szobrát koszoruzzák meg. Délben 12 órakor diszebéd, délután nagy népünnepély, este 8 órakor Duna­­ünnepély és végül a Kaszinó és Korc­­na-szálíó helyiségeiben táncmulatság lesz. — A Baranyai Menekültek szubo­ticai szervezete augusztus hó 3-án, va­sárnap délelőtt 9 órakor taggyűlést tart a szokott helyen. — Államosítják a szlaíinai postahiva­talt. Szlatináról jelentik: A szlatinai községtanács kérelmére a zagrebi pos­taigazgatóság államosítani fogja a szla­tinai postahivatalt, amely ellen az. utób­bi időben sok panasz merült föl. A pos­tahivatal állami kezelése augusztus el­sején kezdődik. — Az apafini katholikus legényegy­let kerti ünnepélye. Apatinból jelentik: Az apatini katholikus legényegylet va­sárnap délután nagysikerű, kiállítással ellátott kerti ünnepélyt rendezett. Az ün­nepélyt a legényegyesület vezetője Pertschi József apatini káplán rendezte, — A Mágnás Miska előadása Sztara­­kanizsán. Sztarakanizsáról jelentik: A sztarakanizsai Gazdakör műkedvelő gárdája vasárnap este megismétli a Mágnás Miska előadását. — Öngyilkos nyugdíjas. Oszijekről jelentik: Klingelbrunner Ferenc nyug­díjazott vármegyei irodaigazgató a la­kása padlásán felakasztotta magát és mire észrevették, már halott volt. Tet­tét afeletti elkeseredésében követte el, íj hogy feleségével együtt nagy nyomor­­iban élt. Zita exkirályné —■ filmszinésznö A Paramount-filmgyár leszerzödteite egy szerep eljátszására

Next

/
Thumbnails
Contents